Észak-Magyarország, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-02 / 128. szám
1984. június 2., szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Falusi turizmus Mindenekelőtt: illesse elismerés Encs városi Tanácsát kezdeményezéséért. Másodszor: a kezdemén.vezök ne' keseredjenek el. ha az első lépések nem sikeredtek valami jól. A falusi turizmust illetően a mi országunkban ez idáig sehol nem tudnak eredményekről, különösen nem szép eredményekről szólni, pedig már sok éve a legkülönbözőbb fórumokon biztatnak mindenkit ennek művelésére, csupáncsak az Őrségben kezdődőit meg valami, ami hasonlatos a falusi turizmushoz. Ahhoz, amit más országokban — elsősorban Nyugaton — járt emberek tapasztaltak és beszélnek el itthon. Nemigen lesz a miénk soha olyan, talán nem is kell, hogy olyan legyen. Valamilyennek viszont lennie kell nálunk is. Mert az általános drágulás következtében — nemcsak nálunk, másutt is — mind rövidebb utakra vállalkoznak a turisták és az olcsóbb programokat- választják. Mindenütt próbálják rábeszélni a népeket: otthon költsék el a pénzt, ne vigj'ék külországokba. Persze, hogy jönnek- mennek az emberek azért külországok meglátogatására is. hozzánk is többen érkeztek tayai.y, mint korábban, várható, hogy az idén is növekszik ez a'.szám, tőlünk is csak-esak elkelnek az érdekesebb külföldi utak, de azért nagyon is jól érezhető az igén}' a hazai olcsó Pihenési, üdülési lehetőségekre, I Az egyik , ilyen, eleddig még fel nem fedezett lehetőség a falusi turizmus. Az encsiek léptek először. (Mégiscsak több minden van ebben a fiatal városban, mint rápillantásra látszik ugye?) Pár napja Vizsolyban hívták össze a környező falvak tanácsainak, népfront- bizottságainak tisztségviselőit. hogy a falusi turizmus lehetőségeiről beszéljenek amolyan kerekasztal.szerű találkozón. El is' jöttek szép számmal. Nem a rendezők, nem . is a községek képviselői tehetnek róla. hogy sok mindenről szó esett, amíg úgy a több órás összejövetel közepe táján végül a falusi turizmusról is. Érdekes (vagy nem is?), hogy a' hátralevő időben a népfrontosok, a tanácsiak, tehát a nem idegenforgalmi szakemberek rögtön a lényeges kérdésekről szóltak. Nevezetesen: az áruellátásról, ami ezeken a területeken szerintük — finoman fogalmazva — még kívánnivalókat hagy maga utón. Alapvető élelmiszercikkeket. illetően is, pedig ez leginkább csak szállítás és megrendelés kérdése lehet ebben az országban. A falu külleme. ' Tulajdonképpen minden felszólaló ezzel kezdte mondandóját. Mert az első impresszió mégis ebből adódik. Milyen a falu? Szép, rendezett, tiszta, vágy eppen fordítva? Sajnos, sok helyütt baj van a tisztasággal, a sze- mételszállítással, de talán még nagyobb baj van a fákkal. Azokkal a sokat emlegetett* dús lombú fákkal, melyeknek szintén sok közük van a „falusi jo levegőhöz”, az egyik vonzó tényezőhöz. Többen elmondták: itt is, ott is drasztikusan, gorombán vágják, pusztítják a fákat, senki nem tudja miért, és ami baj. nem is ültetnek helyükbe újakat. (Mintha lenne erre rendelet!) Kopárrá válnak bizonyos területek! Tenni kell valamit a favágások ellen! A házak. Mindenfélék épülnek már. elveszik a regi falu hangulata, szépsége. Az új ház építésénél leginkább az a döntő, hogy valamivel nagyobb legyen a Szomszédénál. de engedélyt kap az építéshez vagy eltér a tervtől és valamicske bírságot fizet emiatt. Vagy: vendéglők. Boldogkő várát minden évben legalább 30—40 ezer turista látogatja meg. De mindig újak — mondta az egyik helybéli ember. Aki már itt volt, az nem kívánkozik vissza — tette hozzá. Az ellátás miatt. Mi magunk is minden évben — többször is írunk erről a kérdésről. A várban még egy üdítő megszerzése is gond, büfé hébe- hóba előfordul, enni viszont nem lehet, mert nem épül meg (magától sehogyan sem) egy kisvendéglő. A várba pedig nehéz fölcipelni az árut. Felvonót lehetne építeni, akkor büfé is lenne. Ezzel kapcsolatosan kérdés is hangzott el. válasz nem, hadd mondjuk hát el itt, amit pár hete is leírtunk lapunkban: a Műemléki Felügyelőség nem adta meg az engedélyt a felvonó elkészítéséhez. Boldogkőről már szó esett, hadd essék még néhányról. Vilmány, Hejce. Regéc, Mogyoróska. Méra, Fony .. . Akik már jártak érré, azoknak nyilván ennyiből is felrajzolódik ez a csodás szépségű táj. A Zemplén nyugati hegyeivel, várromjaival, a Her- náddal, ennek termékeny völgyével, történelmi nevezetességű helyeivel, ereklyéinkkel. Heteket lehetne itt elidőzni, bóklászni még a megyében élőknek is, hát még a távolabb lakóknak! Nem véletlen, hogy számos községben az Alföldön élők vásároltak meg házat üdülőnek, .ló lenne a mozgás, az éledés, egynémely aprócska falunknak nagyon is jót tenne! Tiszta ágyat, szíves szót, vendégszeretetet, akár kitűnő házi kosztol is bizonyára' könv- nyen kaphatna bárki vendég errefelé. Nyilván kellene még hozzá egy, s más, mit az idegenforgalmi szakemberek sorolnának. Röviden persze. Abaújban az első lépés mindenesetre megtörtént. Priska Tibor Ózdi utcasor Öld régi építkezései között láthatók ezek, o hegyoldalban levő, érdekes házak. Beszélgetésünk résztvevői (balról jobbra): Olajos Csaba, Véghseö Bertalan, dr. Szabadfalvi József, dr. Csorba Csaba és Hajdú Imre. Szerkesztőségi beszélgetés Cikkünk egy másfél 9 órás, hévvel, olykor vitával, de mindenképpen jószándékkal átitatott beszélgetésnek kivonata. Témája: az emberiség szellemi örökségének hordozói, élő tanúi, a műemlékek. Ezen belül is szőkébb pátriánk, Borsod- Abaúj-Zemplén megye védett épületei. A teljesség igénye nélkül ezek védelméért. megóvásáért, megbecsüléséért, féltéséért kíván szót emelni, következésképp ilyen irányú ösz- szeíogásra buzdít mindenkit. Ennek érdekében a pozitív, dicséretes eredményeket éppúgy próbálja prop;!-' gálni, mint ostorozni a fellelhető hanyagságot, mulasztásokat. - Beszélgetésünk résztvevői voltak: dr. Csorba Csaba, a megyei levéltár igazgatója. Olajos Csaba. a megyei tanács építési osztályának csoportvezetője, dr. Szabadfalvi József, megyei múzeumigazgató és Véghseö Bertalan, a műemléki albizottság elnöke. Szerkesztőségünket Hajdú Imre képviselte. — Beszélgetésünket kezdjük statisztikai adatokkal: megyénkben hány védett épület található. hogyan aránylik ez a szám az országoshoz"! És arra is kíváncsiak lennénk, mennyi összeg all rendelkezésre ezen épületek felújítására, allagmegóvásara ? OLAJOS CSABA: —Megyénkben 580 védett műemléket, műemlekjellegü, városképi jelentőségű épületet tartán k számon. Az ország műemlékállománya- nak 6—7 százaléka található megyénkben. Az V. ötéves tervben az Országos Műemléki Felügyelőség (OMF) 70 milliót költött a megye védett épületeire, a megyei és helyi tanácsok pedig körülbelül 180 millió forintot. A tanácsi támogatás ebben az ötéves tervben várhatóan meghaladja a 200 millió forintot. VÉGHSEÖ BERTALAN: — Hogy sok vagy kevés ez a pénz? Az állam pénztárcájához mérve nyilván sok, a teendők, a felújításra váró feladatok függvényében viszont minden bizonnyal kevés. Hiszen társadalmi szervezetünk. a műemléki albizottság (MAB) részéről is jóval több javaslat, indítvány, kérés hangzik el évről évre, mint amennyinek a kielégítésére, megvalósítására pénzforrás áll rendelkezésre. A problémáink egyik fő forrása tehát az anyagiak hiánya. — Kétségtelenül, pénz nélkül nem megy. de úgy gondolom, a gondok gye - kére. nem -csupán itt keresendő. DR. CSORBA CSABA:— En abban látom kezdettől fogva a műemlék vedelem anyagi problémáit, hogy az egyes tulajdonosok — tsz, vállalat, intézmény stb. — nem úgy viszonyulnak a műemléki értékű épületekhez, mini ahogy azt elvárná az ember a tulajdonostól. Ha ugyanis időben gondolnának arra — jó gazda módjára —, hogy egészen apró hibákat, például a félrecsúszott cserepet, sz elkorhadt szarufát meg kellene igazítani, ki kellene cserélni, akkor néhány száz forintból meg lehetne oldani a problémát. A másik égető, gond az. hogy a védett épületeknél a beavatkozás mechanizmusa rendkívül hosszadalmas. Es ennek a következménye több esetben olyan katasztrofális. mint a szirma faese- nyői kastélynál. , DR. SZABADFALVI JÓZSEF: — A gondok nemcsak a ..gazdátlan” épületek esetében jelentkeznek. Példaként említem a diósgyőri vármúzeum problémáját. A helyreállítás. illetve az. intézményi birtokbavétel után két-három évvel. fokozatosan megjelentek a felfagyások, kőkikopások és egyéb helyrehozni valók. A hibák okai? Sokszor építészeti jellegű 'ek. Puha követ, összekötnek betonnal, a kettő nem bírja egymást. A burkolati téglák elkezdtek ..hámlani”, ez anyaghiba. Gond van az eredeti kövekkel is, amelyeket visszaépítettek. Fokozatosan mennek tönkre. OLAJOS CSABA: — Az. anyaghibák az egész építőipar nehézségeire visszavezet hetők. A régi kövek eseteben pedig a környezetés levegőszennyezést emelném ki. Azok a kövek, amelyek évszázadokon át dacolták az idővel, azok sajnos nem állnak ellen a levegő egyre töményebb kéndioxid-, szénmonoxid-, sav-; iparipor-tartalmanak. — Ha már az építőipar szóba került. feltétlenül szólnunk kell a műemlékek gyógyítóiról", Tudomásom szerint, nagyon kevesen vannak. VÉGHSEÖ BERTALAN: — Az anyagiak mellett valóban a munkaerő, a szakember-kapacitás a legnagyobb gond. Nemcsak itt, Borsodban, hanem az egész országban. En úgy látom, az. OMF a mai szervezeti felépítésében képtelen elvegezni azokat a feladatokat, amiket el kellene végeznie. Sajnos, nincs olyan kivitelez.ő kapacitása, mint- ami re szükség lenne. Korábban rosszul fizetett a műemlékvédelem, ezért mentek el onnan sokan. Most több ugyan a pénz, de most is lekörözik a gazdasági szervezetek, munka- közösségek. Szerintem területenként kellene létrehozni kisebb, műemléképí- téssel foglalkozó sejteket. A szakmunkásképzésben pedig speciális kőfaragó, kőműves. ács osztályokat kellene indítani. DR. CSORBA CSABA1: — A szakembergond nemcsak a műemlékeknél jelentkezik. Gyakorlatilag a hagyományos módon készült épületek — és ezek s/.áma lényegesen magasabb a műemlékeknél, példaként említem a miskolci Széchenyi utcát — rendbetételéhez sincs elegendő kőműves. szakmunkás. — Aj utóbbi fél évtizedben — többek között a sajtómunka eredményeként — reflektorfénybe, a viták kereszttüzébe kerültek az omladozó kastélyok, az elhanyagolt. gazdátlan kúriák. Ma is ez a műemlékvédelmünk egyik legneuralgikusabb pontja. DR CSORBA CSABA: — Évtizedekkel ezelőtt uralkodó volt az a szemlélet: a kúriákért, kastéivokér1 félig-meddig a várakért, nem nagy kár. S ennek nyomán nem csupán a? épület pusztult, hanem a berendezés, a könyvtár, nem is beszélve a környezetről. az ősparkokról. Egy őspark létrehozásához 100 —150 év kell. Szóval a pusztulás óriási, pénzben ki sem fejezhető. OLAJOS CSABA: — Az utóbbi években elmozdultunk a holtpontról. A gazdasági bizottság a veszélyeztetett kastélyok állag- védelmére anyagi t orr ást biztosított. Így került sor a kázsmárki kúria tetőszerkezetének, a fáji kastély egyes részeinek felújítására. Folyik a cekeházi, go- lopi, -kekedi,' paci ni kastély rendbetétele. Termelőszövetkezetek — irodának — felújították a taktabáji es krasznok vajdai kastélyokat. Manapság már nem is anv- nyira a felújítással van gond, hanem a funkció megtalálásában. Magyaran: kik és mire hasznosítsák? DR. SZABADFALVI JÓZSEF: — Minden műemlékből, így kastélyból mi nem csinálhatunk múzeumot! Az illetékeseknek meg kell keresni a legjobb megoldást. hogy konkrétan, egy-egy épület minek adjon otthont: iskolának, panr zionak, tsz-irodának. Vagy esetleg múzeumnak. — Aj épületek rendbetétele, felújítása, használatbavétele mellett rendkívül fontos az azzal kapcsolatos írásos anyagok, forrásmunkák összegyűjtése, propagálása. kiadása. Az ország több megyéjében már elkészült a műemléki topográfia. Borsodban egyelőre nincs ilyen ... DR. CSORBA CSABA: — Valóban. Pedig ahhoz, hogy értékeinket védeni tudjuk, ismerni, következésképp gyűjteni kell az azokra vonatkoz.ó dokumentumokat is. Késve, de beindult ez a gyűjtőmunka Borsodban is. A majdani műemléki topográfia elsősorban a szakembereknek szólna, éppen ezért kellene egy, a nagyközönséget ‘á- jékoziató. ismeretterjesztő mű is ezekről az értékekről. Ez utóbbi eisösorban'az idegenforgalmi hivatal feladata lenne. DR. SZABADFAT.VI JÓZSEF : — Egyelőre meg csak a műemléki topográfia előkészületi munkáinál tartunk. Jó lenne. megteremteni a reális feltételeit annak. hogy mielőbb — mondjuk a következő ötéves tervben — kiadásra kerülhessen. Ehhez. úgy véljük, az OMF és a me- I gyei tanács konkrét megállapodására lenne szükség. Mi ebben a munkában a ránk esői feladatot valla!- luk . .. — Váltsunk tétnA* ... A költő után szabadit, vár állott most várrom állott, Mitemlékállományunk igen jelentős értékei — különösen megyénkben a várak, Pontosabban, « rótt várak, a mai várromok. Mennyire fogadjak el azt a gyakorlatot, amely néhány helyreállított várromnál — például Diósgyőrnél — tapasztalható, hogy csupán a romokat konzerválják?, DR. CSORBA CSABA: — Én ebben a kérdésben ellentétes véleményt képviselek az OMF állásfoglalásához képest. Magyar- országon olyan kevés az épségben megmaradt műemlék, hogy szerintem nem jó ez a megoldás: csupán néhány boltívet, kapurészletet állítunk helyre, s a többi rész marad csonkán. Ha rajtam múlna, én a diósgyőri várat, vagy a sárospataki vár csonka tornyát felépíteném, mégpedig a régi szép, csúcsos tetőszerkezettel. , DR. SZABADFALVI JÓZSEF: — Felépítve jóval kevesebb összegből lehetne fenntartani a várat, mint így, hogy a romokat konzerváljuk. Európában mindenfelé találkozunk, teljesen helyreállított várakkal. Ebben a kérdésben a magyar műemlékvédelem kissé túl szigorúan ragaszkodik a tudományos hitelességhez. — Végezetül azt kérdezem meg. hogyan tátják műemlékvédelmünk jö tőjét. Ez ideig zömében gondokról esett szó, várható kedvező változás? OLAJOS CSABA: — Korábbi év ti zedek hez képest úgy érzem, ma nem kedvezőtlen a kép. Á műemlékvédelem közüggyé vált. Igaz, ma még többet beszélünk róla. de a tettek szánva is gyarapodik. Hiszen — amiről még nem szóltunk — végezzük számos népi műemlék felújítását: is. lgv Szomolyán, Tardon, Kacson. Taktahaf- kányban. Az Északterv- vnél müemlékrekt instrukció tervező részleg alakult. Jövőre megkezdődik az ónodi vár feltárása. Az OMF miskolci ki rendelt ségének kialakítására, a Palóc/v utcában ugyancsak rövidesen sor kerül. VÉGHSEÖ BERTALA N: — A mottónk a lövőben még inkább aktuális- megmenteni ami megmeotnetó újjávarázsolni azt. amit érdemes. Mi. szakemberek, a műemlékvédelem kérdésében azonos hulláhihosszon vagyunk a megyében, s a lehetőségeinken belül azor. munkálkodunk valamenv- nvien. hogv az. értekeink védelme az egész társadalom közös ügyévé váljon. Mert ez olvan ügy. amelyért — beosztástól, hivatástól függetlenül — valamennyien felelősek vagyunk 1
