Észak-Magyarország, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-12 / 110. szám
T9S4. május T2„ szombat ESZAK-MAGYARQRSZAG 3 Minta- és márkaboltok Kihasználaflan ff WW mm f elonyok Nincs rá igény, mert hazai? Olcsóbb Hítrágyózási Az utóbbi három évben *30 üzletet nyitottak ipar- vállalatok, ipari szövetkezetek, állami gazdaságok és mezőgazdasági termelőszövetkezetek, így a minta- én márkaboltok alkotják mar az e; szag kereskedelmi hálózatának több mint 13 százaléka Részesedésük az árufor- Salomból ennél természetesen jóval szerényebb — ezek általában kis üzletek —, de nem is az az elsődleges céljuk, hogy megoldják a lakosság áruellátását. A termelők különféle meggondolásból vállalkoznak arra, hogy a fogyasztókat közvetlenül — a hivatásos kereskedők kiiktatásával — szolgálják ki. Akadnak ipar- vállalatok, amelyek úgy vélik, hogy éppen legsikerültebb termékeiket nem rendelik meg a kereskedők — megpróbálkoznak hát maguk ezek értékesítésével. Mások közvetlenül kívánnak piaci tapasztalatokat, vásárlói véleményeket szerezni termékeikről: piackutató céllal nyitnak saját boltot. További szempont, hogy a közvetlen értékesítés is hoz némi gazdasági eredményt. Az sem ritka, hogy némely termelő a presztízsét kívánja növelni azzal, hogy kiskereskedelmi bolttal , is megjelenik a fogyasztók előtt, akárcsak egy szakmai vásáron vagy kiállításon. Törekvésük — bármilyen indítékból származzék is — általában igen hasznos, hiszen az üzlethálózat bővítése szinte minden településen kívánatos, és erre a hivatásos kereskedelmi vállalatoknak, szövetkezeteknek mostanában igencsak szűkösek az anyagi lehetőségei. A minta- és márkaboltok további előnye, hogy versenyt támasztanak, speciális kínálatot nyújtanak, színesítik és kiegészítik a kereskedelem tevékenységét. M't vár a vásárló? A vásárló azonban enne! többet vár a termelői mintaboltoktól. Elsősorban azt, hogy ott mindig megtalálja a gazda teljes áruválasztékát, tehát mindazokat a portékákat. amelyek más üzletekben, áruházakban éppen nem kaphatok. Ennek a kívánalomnak meg a legnagyobb termelők — például a Hűtőgépgyár, a Minőségi Cipőgyár, a Budapesti Harisnyagyár, vagy a Tiszai Vegyi Komibnát — saját boltjai sem tudnak foÉvröl erre ugyanazon dolgok bosszantják a miskolciakat lakóhelyükön es a varosban: igy sommázhatnánk az idei tanácstagi beszámolókat. A problémák, közérdekű bejelentések es javaslatok száma (csaknem kétezer volt) es témaköre ugyanis nagyjából azonos az előző esztendeivel. Ezen a tavaszon 114 tanácstag tartotta meg a beszámolóját több-kevesebb résztvevővel, mert meglehetősen tarka képet mutatott az egyes kerületek lakóinak az érdeklődése. A peremterületeken például az átlagot meghaladó létszámban vettek részt, míg a belvárosban és az új városrészekben (különösen az Avas-délenl némely beszámolóra húszán seih jöttek el. Az ellentmondósok ellenére a látogatottsági szint (3706 jelenlevővel) az elmúlt évihez hasonlóan alakult. Feltúrt járdák, kóbor ebek és szemét... A vitára bocsátott egyik anyag a város közrendje és közbiztonsága volt, Erről tii lyamatóssn eleget tenni. Üzleteik áruellátása, ha kisebb mértékben is, de szintén függ a termelés szakaszossága tói (mikor, mi kerül le a szalagról), és az exportfeladatöklól. Elvárhatná a vásárló, hogy a termelők saját boltjai valamivel olcsóbban árusítsanak, hiszen itt a forgalmazás költségei jóval alacsonyabbak. (A gyárból közvetlenül az üzletbe kerül az áru; nem utazik be és ki a nagykereskedelem csatornáin, nem kell átrakni, adminisztrálni, készletezni, vagy legalábbis sokkal kisebb mértékben, mint az áru hagyományos útján.) Ám az értékesítési lánc rövidülése, a viszonteladók kikapcsolása ellenére alig néhány helyen adják olcsóbban az árut. A csalódás okai Azok a termelők, amelyek adnak magukra, amelyek mintegy referenciaboltként tartják fenn saját üzleteiket, a megszokottnál szebb környezetben, jobb körülmények között árusíthatnának. Módjuk van erre, azért is, mert egy nagyüzem költségvetésében viszonylag elenyésző a« a kiadás, amivel a bolt kialakítása, berendezése, fenntartása jár. Ennek ellenére a vásárlók csak ritkán kapnak ilyen többlete* a termelői üzletekben. Ami a kiszolgálást ITleti, abban sem tűnnek ki az ip®ri, mezőgazdasági termelők boltjai a megszokott színvonalból — sőt. A kereskedelmi felügyelőségek a közelmúltban hat megyében vizsgálták meg 139 szervezethez tartozó 246 termelői bolt működését, es azt tapasztalták, hogy a tulajdonosok kevés figyelmet fordítanak boltjaikra. Az elárusítók, az üzletvezetők alig ismerik a kereskedelemre vonatkozó előírásokat; nem mindenütt tüntetik fel szabályszerűen az árakat, az esetleges reklamációzen hat választókerületben tartottak külön rendőri tájékoztatót, amelyeket — mivel a legtöbbjén körzeti megbízottak is részt vettek és válaszoltak a kérdésekre — igen hasznosnak ítélt meg a lakosság. Hasonló igény- nyél várták volna el sok helyre a városgondnokság és a MIK szakembereit is... Melyek voltak a legjellemzőbb témák? Növekedett az útépítésekre es -javításokra. s ugrásszerűen a közlekedésre vonatkozó ' bejelentések száma Lényegesen csökkent viszont az ivóvíz- hálózat kiépítése, a játszóterek állapota és a fásítások iránti érdeklődés. Változatlanul fontos téma a szemét. A város köztisztasági helyzetét napjainkban sem tartják kielégítőnek, mint ahogyan az építkezéseknél, felújításoknál látott laza munkafegyelmek ara» Epitkewékat sem mindig intézik el úgy, ahogy kell. A felügyelők 225 próbavásárlást végeztek, és az esetek 20 százalékában árdrágítást tapasztaltak. Az egy vásárlásra jutó fogyasztói megkárosítás igen magas volt, meghaladta a 14 forintot. Ha a vevők ezt esetleg nem is veszik észre, az bárkinek feltűnhet, hogy a mintaboltok többsége máskor, többnyire rövidebb ideig tart nyitva, mint a hagyományos hálózat, az eladók munkaideje általában alkalmazkodik a termelő vállalat adminisztratív dolgozóinak munkaidejéhez. Ez az oka annak, hogy a mintaboltok java szombaton egyáltalán nem nyit ki. Márpedig a községekből éppen szombaton utaznak be a városokba vásárolni, számukra különösen kellemetlen meglepetés, ha a különlegességeket árusító ipari márkaboltot zárva találják. Egyfelől teliét az állapítható meg. hogy a termelői boltok kilógnak a sorból; némely vonatkozásban más rendet követnek, mint a hagyományos kereskedelmi vállalatok. Másfelől feltűnő, hogy számos ipari és mezőgazdasági termelő beéri a ténnyel: saját boltja van — színvonalas tevékenységre, gazdag áruellátásra, megkülönböztető csomagolásra már kevés gondot fordít Jobbak lehetnek Mindennek ed euere egyértelműen örvendetes jelenség, hogy a termelők mind nagyobb számban nyitnak üzleteket, hiszen bővítik a vásárlási lehetőségeket, színesítik az. árukínálatot. Bizonyára amint az áruhiányok mérséklődnék, úgy felelnek majd meg mindinkább hivatásuknak a termelői boltok: jelentenek az iparvállalatok számára valós piackutatást, nyújtanak megkülönböztetett ' árut és kiszolgálást, i lesznek valódi versenytársai — az arak tekintetében is — a kereskedelmi vállalatoknak, szövetkezeteknek. sekről lévén szó, különösen az a bosszantó, hogy a kivitelező vállalatok többsége a felbontott úttestet, járdát és feldúlt parkot nem állítja helyre. „A kutya sem figyel'a kóbor ebekre” — panaszkodtak sok-sok beszámolón, hozzátéve azt s. hogy a folyamatos szanálások miatt számuk egyre nő. Élni „a város peremén” Érdekes, hogy a pártolók mellett akadtak azért ellen zői is a megváltozott városi közlekedésnek. A buszjáratok új útvonalait többen is kritizálták, sokan pedig vitatták a sétálóutca szükségességet. Nem véletlen az sem, hogy a perem területeké« • meguokoéteé *» Vasalégépek A Csepel Művek Sóros- • patakon levő gyáregységében készülnek o nagy teljesítményű vasalógépek. A város legjelentősebb termelőüzemében varró, és szabászgépeket is gyártanak. 1983-ban a gyáregység termelési értéke 471 millió forint volt. Fojtán László felvétele Áramszolgáltatók Sárospatakon (Folytatás az 1. oidahrőt) A területen élő fogyasztói igények növekedésére jellemző, hogy az igazgatóság hálózatszerelési es járműkapacitása általában már az előző év decemberében teljes egészében lekötött. Az idei év legfontosabb igazgatósági feladata a számítógépes folyamatirányító rendszer, a telemechanika kiépítésének folytatása. Az üzembe helyezés jövőre várható, ezzel egy rendkívül korszerű üzemirányító rendszer lép életbe. Lehetővé válik a kapcsolóállomások védelmi-auto- matika rendszerének folyamatos adatfeldolgozása, a beavatkozások döntésének előkészítése, a kapcsolóberendezések távműködtetése. Az idén egy új. 20 kilovoltos vezeték épül Sátoraljaújhely üzembiztosabb energiaellátásának érdekében. Fejlesztik továbbá Szerencs és Károlyfalva nagy-közep- feazölteegű kapcsolón llomasat folulmdft* m. érdeklődés. Itt aztán volt es van is miről panaszkodni. Hejőcsaba, Pereces, Békeszálló, Szondite- lep .. . helyzetük az itt élők szerint elfogadhatatlan. Útjaik elhanyagoltak, gáz-, víz- és szennyvíz-elvezetésük kiépítetlen, a kereskedelem es szolgáltatás színvonala a belvárosihoz képest rendkívül alacsony. S bár mindenütt felhozták a közrendet es közbiztonságot, a peremterületek lakói vaskos dosz- sziékat állíthatnának össze e téma részletezésével. Szó esett a magánlakás-építésről is, amely a reneszánszát éli ugyan, ennek ellenére a városi tanács több helyen (Szirma, Lillafüred) építési tilalmat tart érvényben. K «. A közelmúltban így kezdte nem eppen szívderítő véleményét gazdasága műtrágyázásáról egyik szakemberünk: — Elszórunk évi 8—10 millió forint értékű hatóanyagot. Ennyit számláz le a könyvelés a megrendelések alapján. Es lényegében eny- nyit kell elszórnunk ahhoz, hogy a tervezett hozamok biztonsággal megteremjenek. És közben mindvégig biztos vagyok abban, hogy kevesebb hatóanyag kerül a talajba, mert a műtrágyákat óriási vesztesegge) tároljuk. Beállítjuk a legmodernebb technológiát, talajvizsgálatok által megállapított tápanyag- utánpótlással, hamis adatokra. Merem állítani: milliókat takaríthatnánk meg, ha tudnánk, hogy pontosan milyen százalékban tartalmazza hatóanyagát a műtrágya. A megoldás pofon egyszerűnek tűnik: kell egy jól felszerelt laboratórium, amelynek műszereivel pontosan meg lehet határozni a kijuttatandó műtrágya tényleges — s nem a gyár által megjelölt — hatóanyag-százalékát. Ám, mint ahogy Jolsi'ay Jánosnak, a csobaji Taktaközi Termelőszövetkezet ipari főmérnökének szavaiból kiderül, ez korántsem ilyen egyszerű: — Egyrészt, egy ilyen jól felszerelt labor nem olcsó mulatság, nem sok üzem engedhetné meg magának. Másodszor, mivel a műtrágyákat előre kell megrendelni, nem sokat ér, ha adott esetben a szakember tudja, hogy kevés a hatóanyaga, hiszen a következő szállítmányra hónapokat kell várni, amíg a tápanyag szórását a vizsgálattal egy időben meg kell kezdeni. Ez egy róka fogta csuka, csuka fogta róka, hiszen minden üzemnek meg kellene valósítani egy korszerű agrokémiai központot, ahol minden feltétel a rendelkezésre álL Az IKR termelési rendszer 50 millió forintra becsüli az ilyen jellegű bázis beruházási költségét. — tfém nők ez egy kicsit? A főmérnök vállat von: — Sok? Borzasztóan sok! Erre még akkor sincs reális lehetőség. ha két-három üzem összefog, i közösen megvalósítja a bázist. Soha nem térülne meg. Vagyis más ntat keE választani. De egyáltalán van ilyen? Hiszen a gyártmány adott Ha nem tartalmazza az adott százalékot, vagy a hatóanyag-tartalom — mivei a zsákos vagy ömlesztett műtrágyát több hónapra előre kell rendelni — a tárolási veszteségek miatt csökken, csak egy megoldást lehet ajánlani: az üzemek vásároljanak több műtrágyát. Bar az is igaz, pénzügyi lehetőségeik erre elég szűkösek. (A vegyigyárak kapacitásáról nem is beszélve.) A főmérnök rábólint: — Lényegében mi is ebből indultunk ki, amikor megpróbálkoztunk a folyékony műtrágyázás bevezetésével. Ennek előnyei közismertek. Mintegy 30 százalékkal kisebb lesz a kijutAz 1916-ban alapítóit Borsod megyei Gyümölcsszeszes Üditőital-ipari V. fejlődése az utóbbi évtizedben Ryorsult föl, amikor megkezdték az üdítőital-gyártást. A múlt évben elért 59 millió forint termelési érték nagyobb hányadát már az üdítőital-gyártás bevetelei tették ki. A vállalat az idén tovább kívánja bővíteni az üditők uáUaztékaL Javítják as ártizedársii tatás vesztesége, hiszen rögtön a talajba, a növény gyökérzónájához kerül az azonnal hasznosítható műtrágya. Következésképpen ennyivel olcsóbb lehet a műtrágyázás. A „szórás” minősége is jobb. eltűnnek a csikók, kevesebb a perzselő hatás. A művelet költségéi csökkennek, hiszen három menet helyett egyben k, lehet juttatni az előzőleg összekevert, vízben oldott- kemikáliákat. Ráadásul az új eljárás nem igenyel új gépeket. A hagyományos szántóföldi gepekkel a folyékony műtrágyázás megoldható. — Ha ennyi az előnye., akkor miért csak most kezdik alkalmazni üzemeinkben? — A magyarázat végtelenül egyszerű. Eddig nem volt olyan vegyszer, amely képes lett volna a háromfele — nitrogén-, kálium-, foszfor- — műtrágyák szilárd részeit a vízben lebegtetve tartani. Ezek lesüllyedtek, eltömítették a szórófejeket, nem lehetett biztosítani a kijuttatás egyenleies- seget. Nos, mi találtunk egy ilyen anyagot, amely képes négy-bét napig oldatban tartani, keverés nélkül az alkotórészecskeket. Így nálunk már megoldódott a költségtakarékos műtrágyázás. Vagyis hála a kis laboratóriumnak, a betonozott tárolótérnek, a keverést lehetővé tevő gépsornak — az egész négymillió forintba került —, viszonylag korszerűnek mondható agrokémiai központ jött létre Csobajon, az. eredeti elképzelés tizedéért. A központ képes lenne több üzemet is ellátni . .. — Távlatilag — mondta a főmérnök — ez is a célunk. Maximum 50 kilométeres távolságon belül a mi módszerünk olcsóbbnak ígérkezik, így a közeli szövetkezetek igényt tarthatnak ra. Viszont egy másik gyártmányunk az egész országot érdekelhetné. Sajnos, a feltételes mód indokolt. Jelenleg évi száz tonna Voligop levéltrágyát gyártunk — az Észak ma gvarorszagi Vegyiművek részére bérmunkában —, de ennek a százszorosát is felajánlhatnánk. Nincs igény rá. Hogy miért, azt teljesen én sem értem. Valószínűleg, mert hazai szabadalom s hazai gyártmány. Rendelkezésemre állnak a kísérleti adatok, amelyek igazolják, hogy a termek jobb — s mennyivel olcsóbb — > külföldi WuxalnáL Volt olyan gazdaság, ahol a kezelés után száz mázsává! több burgonya termett hektáronként! Nagyon nehezen, s főleg lassan terjed «4, s így az ember bizonyos fokig elgyávul: mi lesz, ha a hasonlóan kedvező folyékony műtrágyázás bevezetése helyett ismét „várakozó” álláspontra helyezkednek majd * mezőgazdasági üzemeink?! Szó, ami szó, már közei egy évtizede beszélünk a szilárd műtrágyázás, a hagyományos módszer elégtelenségeiről ... tőkésítési tevékenységüket és kilépnek Borsod megye területéről: a határmenti forgalom keretében Csehszlovákiába is szállítanak üdítő italokat és különféle gyümölcspálinkákat is. A gyümölcsszesz- és üdítőital-ipari vállalat a VII. ötéves tervben tovább bővíti tevékenységi körét. Konzervipari termékeket, tartósított gvümölcsöket és minőségi likőröket is gyártanak majd, • ettől exportot remélnek. A tanácstagi beszámolók tapasztalatai Jó szándékú türelmetlenséggel - a varosért — kármán — Pataki üdítő Csehszlovákiában is
