Észak-Magyarország, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-12 / 110. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1984. május 12,, szombat Az FBI titkai 1. Kémitiiök - 50 évig Még az elnökválasztási év tavaszán is belpolitikai szenzációnak számított, hogy az Egyesült Államokban hétezer oldalnyi titkos do­kumentumot szabadítottak fel betekintésre a történé­szek és újságírók számára. Nem akármilyen okmányok­ról van szó. A dokumentu­mok a hírhedt Szövetségi Nyomozó Iroda (Federal Bureau of Investigation — FBIj páncélszekrényében feküdtek. Az FBI egyik, tisztségviselője így nyilat­kozott: „Eddig úgy őriztük ezeket a szekrényeket, mint­ha rákkeltő szérumot rejte­nének.” A megjegyzés ma­gyarázata az volt, hogy nemcsak titkos FBI-okmá- nyokról van szó, hanem egyenesen olyanokról, ame­lyek az iroda hírhedett és 1972-ben elhunyt igazgató­jának, J. Edgar Hoovernek a bizalmas magánfeljegyzé­seit tartalmazták. Mindenekelőtt *zt kefl leszögezni, hogy a hétezer oldal — amely az úgyneve­zett „információk szabadsá­gát biztosító törvény” alap­ján került nyilvánosságra — nem az FBI tevékenysé­gének lényegét érinti. Hoo­ver magánfeljegyzéseiből ugyanis tízezer oldalt visz- szatartottak, azzal az indo­kolással, hogy az „nemzet- biztonsági érdekeket” érint és így nem esik az említett törvény hatálya alá. Minden ok megvan arra. hogy feltételezzük: az igazi titkokat, a lakat alatt ma­radt oldalak rejtik. Hiszen az FTT (amelyet 1998-ban a központi kormány által ül­dözendő. tehát az egyes ál­lamok hatáskörén túlmenő köztörvényes bűncselekmé­nyek üldözésére hoztak lét­re) már az első világháború Az ifjú Hoover - RooseveK elnök mögött után az Egyesült Áramok kémelhárító és belbiztonsá­gi szervezetévé vált. 1919- ben, az első világháború utáni forradalmi fellendülés idején alakították meg úgy­nevezett „antiradikális osz­tályát”. Ennek lett első ve­zetője Hoover, aki csakha­mar az amerikai radikáli­sok. szocialisták, kommu­nisták, anarchisták, szabad­kőművesek elleni harc „fő­vadászává” vált. Az FBI élére 1924-ben került. Jel­lemző, hogy az amerikai polgári demokráciában, amely négyesztendőnként gondosan újraválasztja el­nökeit, Hoover csaknem 50 évig 1972-ben bekövetke­zett haláláig ült a kémel­hárítás és belbiztonság fő­nöki karosszekében. Szám­lájára e fél évszázadban fé­lelmetes ügyek kerültek. Az anarchista merénylettel vá­dolt. 1927-ben ártatlanul kivégzett Sacco és Vanzet.ti esetétől kezdve a hideghá­ború csúcsán ugyancsak ár­tatlanul perbe logoit Ro­senberg házaspár kivégzé­sén át a vielnami háborút kísérő letartóztatás! hullá­mig. Ezeknek az ügyeknek a titkairól a páncélszekrény­ben maradt tízezer oldal beszél (illetve hallgat). A nyilvánosságra hozott hét­ezer oldal azonban mégis jellemző és leleplező fényt vet az FBI tevékenységére. Pontosabban arra, hogy mi­lyen módszerekkel uralko­dott az FBI és személyesen Hoover az amerikai politi­kán, sőt a Fehér Ház főnö­kein is. A dokumentumok egy nagy csoportja arról szól: miképpen verte szét a má­sodik világháborúban az IT. I a hadsereg kémei hárí­tó szervezetét, amelyet Hoo­ver nemkívánatos konkur­renciának tekintett. A ka­tonai kémelhárítás emberei mikrofonokat helyeztek el az elnök feleségének. Mrs. Rooscveltnek a szállodai szobájában. Az olt készült felvételek arról „tanúskod­tak”. hogy az elnök felesé­ge szerelmi légyotton foga­dott egy fiatal repülőtisztet, aki a Fehér Házban telje­sített szolgálatot. Az FBI megszerezte a felvételt és Hooyer lejátszotta az akkor még viaszlemezre vett hang- dokumenl uniót magának Roosevelt elnöknek. Utána azt is elárulta, hogy a had­sereg kémelhárító szolgála­ta tévedett. A szobában va­lójában nem az elnök fele­sége, hanem a repülőtiszt menyasszonya tartózkodott. Miután azonban a First Lady szobája is „be volt mikrofonozva”, a hangot torzító viaszlemezek elese- rélésc okozta az ügynökök tévedését. Az eredmény: Roosevelt utasítására né­hány hónap alatt felszámol­ták * hadsereg külön kém- elhárító szervezetét és un. FBI egyedül maradt * po­rondon. Következfki i HATALMI HARCOK Hoover a két Kennedy, John és Robert között Maradandó élményeiden gazdagodva Kedves barátok jártak ná­lunk az elmúlt napokban: szovjetunióbeli testvérme­gyénk, a vologdai terület szervezett dolgozóinak képvi­selői: Nyikolaj lvanovics Ku­likov, a vologdai terület szak- szervezeti tanácsának elnöke es Ivan Alekszejevics Koles- kov, a vologdai 23. sz. álla­mi csapágygyár dolgozója. Több napos látogatásuk vé­gén Kulikov elvtársat kér­deztük: milyen tapasztalato­kat szereztek megyénkben? — A több mint tízéves múltra visszatekintő testvér- megyei kapcsolatok jegyé­ben, a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsával kötött együtt­működésünk alapján töltöt­tünk egy hetet Borsod-Aba- új-Zemplén megyében — mondotta. — Immár hagyo­mányosnak mondható kap­csolataink révén nekem ez már a harmadik látogatásom és ismét maradandó élmé­nyeket és hasznosítható ta­pasztalatokat szereztem. Meg­beszéléseket folytattunk az SZMT vezetőivel, kicseréltük tapasztalatainkat a szakszer­vezeti munka különböző kér­déseiről és ellátogattunk több üzembe; találkoztunk szak- szervezeti titkárokkal, akti­vistákkal, dolgozókkal. — Milyen kérdéseket ta­nú Imányoztak ? — Ellátogattunk a Miskol­ci Hűtőipari Vállalathoz, ahol tartalmas tájékoztatót kap­tunk a szakszervezetek jog- és hatáskörének helyi érvé­nyesüléséről, bér- és szociál­politikai kérdésekről, vala­mint a szakszervezet és a gazdasági vezetés együttmű­ködéséről. Beszélgettünk gaz­dasági vezetőkkel, érdekeltek a gazdaságirányítás, a koo­peráció kérdései. A Miskolci Hűtőipari Vállalatnál példá­ul nagyon tetszett az a fajta együttműködés, amelyet a termelőkkel, mezőgazdasági üzemekkel valósítottak meg; ez egyaránt hasznos a ter­melő, a feldolgozó és a fo­gyasztó számára. — A Szovjetunióban, így Vologda megyében is mélyek a gyökerei a szocialista mun- kaverseny-mozgalomnak. Mi­lyen tapasztalatokat szerzett a borsodi dolgozók versen­géséről? — Igen, ez a kérdés szin­te mindenütt szóba került. Miskolcon a December 4, Drótművekben járva szerez­tünk ismereteket a munka­versenyről és emellett a munkavédelem kérdéseiről. Tapasztaltuk, hogy a szak- szervezeti szervek a pártszer­vezetek elvi, politikai irá­nyításával -kezdeményező sze­repet töltenek be a megújuló munka verseny-mozgalom­ban, s a kibontakozóban levő jubileumi munkaverseny­ben. De jelentős szerepük van a dolgozók nevelésében, az érdekvédelemben és a munkásművelődés segítésé­ben is. — Ezekről a kérdésekről milyen tapasztalataik van­nak? — Tájékozódásunk szerint a szakszervezeti bizottságok, bizalmi testületek jól élnek önállóságukkal és megnöve­kedett jogkörükkel, állást foglalnak minden — a dol­Sárospatak város Tanácsa 1976-ban országos alapít­ványt hozott létre, a Rákó­czi-hagyományok és -emlékek gyűjtésére és ápolására. Eb­ben az évben 1700 pályázat érkezett az ország különbö­ző részéről. gozókat érintő — fontos kér­désben. A szakszervezeteknek a termelést segítő tevékeny­ségéről az Ózdi Kohászati Üzemekben és a bekecsi ter­melőszövetkezetben járva szereztünk ismereteket. Na­gyon tetszett az ózdi Liszt Ferenc Művelődési Központ, amely egyszerű és szép be­rendezésével és tartalmas programjaival jól szolgálja a munkások művelődését, sza­bad idejének hasznos eltöl­tését. — Ittlétünk éppen a bor­sodi békehónap idejére esett — mondotta befejezésül Ku­likov elvtárs —, így részt vettünk a miskolci Nehézipa­ri Műszaki Egyetemen tar­tott békenagygyűlésen és a győzelem napján mi is meg­koszorúztuk a megye felsza­badításában hősi halált halt szovjet katonák emlékművét. Ezekben a napokban a me­gyében járva örömmel és meghatottan láttuk, hogy mi­lyen nagy tisztelet és meny­nyi virág övezi a szovjet hő­si emlékműveket. Tapasztal­tuk, hogy a Szovjetunióval együtt a magyar dolgozók is készek a béke megszilárdítá­sára, védelmére. Ügy vélem, erősödő testvérmegyei kap­csolataink is hozzájárulnak a magyar és a szovjet nép ba­rátságának erősítéséhez. Petra József Az őrsvezetői alapítványt kétnapos program keretében tegnap adta át a város ta­nácselnöke a következő paj­tásoknak: Orehovszki Zoltán (Sátoraljaújhely), Danyi An­namária (Sárospatak), Lovas Erika (Nyírmada) és Gáspár Attila (Verpelét). Fórum (folytatás az 1: oldalról) kapcsolatáról, összefüggései­ről és az ellentmondásokról. Mondandóját döntően a kul­túraközvetítés mai helyzeté­nek, problémáinak és a fel­adatok körvonalazásának szentelte. összegzésként azt mondot­ta, hogy közművelődési álla­potunk nagyjából megfelel a jelenlegi gazdasági-társadal­mi helyzetnek. De ezzel, a csak megfeleléssel, nem elé­gedhetünk meg. e szempont­ból vizsgálva a kultűraköz- vetítést. annak intézmény- rendszerét, sok feladatot kell magunkénak tudni. Az ered­mények és az anomáliák együtt vannak jelen, a to­vábbi fejlesztő mozzanatokat együttesen végiggondolva, világosan meg kell fogalmaz­ni. A miniszterhelyettes vita­indítójában és az ezt köve­tő pezsgő véleménycserében, sokszor esett szó az értékbi­zonytalanságról, arról a téfco- vaságról, hogy milyen érté­keket kell és lehet közvetí­teni és minek a terjesztését nem kell engedni. Szó esett a kultúra demokratizálódá­sának helyzetéről és mai prob­lémájáról, a kulturális prefe­renciáról. a munkakultúra fejlesztésének szükségességé­ről. Elmondta a miniszterhe­lyettes, hogy jelenleg ha­zánkban 909 olyan település van, ahol közvetlen szervező intézmény, kultúraközvetítő intézmény nincs. Ennek kap­csán a hozzászólók szinte ki­vétel nélkül foglalkoztak a kistelepülések kulturális el­látásénak problémájával. Amint Gazsó Ferenc mond­ta tegnap, csak töredékek­ben tudott foglalkozni a va­lóban aktuális kultúrpolitikai kérdésekkel. Még ezekből is csak jelzéseket tudtunk most továbbadni. Őrsvezetői alapítvány Patakon Befejez te munkáját az Akadémia közgyűlése (Folytatás az 1. oldalról) — Az alapkutatás általá­ban nagyon költséges. A leg- jelentősebb alapkutatásokat folytató tudományos kutató- intézeteinknek, s az egyete­mekhez kapcsolódó nagyobb kutatási egységeknek sok millió dollár értékű — de mindinkább felújításra, bő­vítésre szoruló — műszer­parkja van. Ezért kedvező hatást váltott ki Marjai Jó­zsef miniszterelnök-helyettes bejelentése, miszerint a kor­mány 200 millió forint ér­tékű külön hitelt nyújt az alapkutatások fejlesztésére. — A pályakezdő kutatók gondjaival kapcsolatban az utóbbi évben javulást ered­ményezett az általános ku­tatóképzés új rendszerének megszervezése. Ezzel a kép­zési formával sikerült a le­hetséges fiatal tudósok -sza­mára olyan állásokat, mun­kahelyeket teremteni, ame­lyek tudományos fejlődésü­ket garantálják. Sok esetben már a végzős hallgatók kö­zül kiválasztjuk azokat a fiatalokat, akikre — mi­helyst tanulmányaikat elvé­gezték — már mint jól fel­készült munkatársakra szá­míthatunk. Ezek a kiemel­kedő tehetségű tudósok két - három esztendő múlva nem­zetközileg Is • „jegyzett” ku­tatókká válnak — mondotta Szenlágothai János. Konsztantyin Csernyenko köszöneté Konsztantyin Csernyenko, a Szovjetunió Kommunista Párt-: ja Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, táviratban fejezte ki kö­szönetét Kádár Jánosnak és Losonczi Pálnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökévé történt megválasz­tása alkalmából küldött jókívánságokért. Gromiko-Moran találkozó Andrej Cromtko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnökének első he­lyettese, külügyminiszter, pénteken Moszkvában meg­beszélést folytatott Fernando Moran spanyol külügymi­niszterrel, aki I. János Károly király kíséretében tartózko­dik a szovjet fővárosban. A tárgyszerű légkörben megtartott megbeszélésen be­bizonyosodott, hogy a Szov­jetunió és Spanyolország egy­máshoz hasonló álláspontot vall néhány időszerű nemzet­közi kérdésben. Egyformán érdekeltek például a nemzet­közi feszültség enyhítésében, a béke megszilárdításában, mint azt Konsztantyin Cser­nyenko és I. János Károly csütörtöki találkozóján is hangsúlyozták. Andrej Gromiko és Fernan­do Moran a pénteki találko­zón elégedetten szólt a Szov­jetunió és Spanyolország kap­csolatainak alakulásáról. Ki­jelentették, hogy mindkét részről fejleszteni kívánják az, együttműködést, amely a két ország népeinek érdekeit, az európai és egyetemes bizton­ság ügyét szolgálja. é Ünnepség az OTP-ben (Folytatás az I. oldalról) legtöbb ifjúsági betétszám­lát, s figyelemre méltóak — a megye speciális helyzetét tekintve — a saját beruhá­zású lakásépítésben elért eredményeik is. Az ünnepség végeztével dr. Szirmai Jenő adta át a ván­dorserleget, a kitüntető cí­met és az egyéni kitünteté­seket. Kiváló Munkáért mi­niszteri kitüntetésben Jávor- kúty Andor, a Borsod me­gyei igazgatóság helyettes' vezetője, vezérigazgatói di­cséretben pedig Gál Ferenc, az edelériyi fiók vezetője, dr. Novotny Zoltánná, a me­gyei igazgatóság szakszerve­zeti titkára, valamint Far-' kas Gézáné, Répási Mária és Bendzsuk Istvánná szocia­lista brigád vezet ők részesül­tek. Csereakció a Centrum Áruházban május 14-től 19-ig FÉRFI SZÖVETÖLTONY VÁSÁRLÁSA ESETÉN EGY HASZNÁLT ÖLTÖNYT 300 Ft ÉRTÉKBEN BESZÁMÍTUNK Várja kedves vásárlóit J Centrum Áruház J

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom