Észak-Magyarország, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-12 / 110. szám

•v . , . . .. . c . .. w t: •»*** W. Hegyei krónika Jelentős út- és csatornaépítést végei az Észak-ma- 0 gyorersiági Állami Építőipari Vállalat Miskolcon, aj Avasolján. Képünkön o földmunkákban résit ve>va gépek láthatók. FOTÓKIÁLLÍTÁS A SZÍNHÁZBAN Fotókiállítás nyílt 9 tegnap, penleken, a Miskolci Nemzeti Színházban Leonyid Andre­yev munkáiból. A színház nézőtéri dohányzójában lát* hglo fotókat az University Galery Leeds múzeuma köl­csönözte abból az alkalom­ból. hogy tegnap volt a mis­kolci bemutatója Leonyid Andrejev: Aki a pofonokat kapja című darabjának. A kortársak annak idején vo­nakodtak elismerni a szer­ző nem vitatható fotós te­hetségét. Leonyid Andrejev a század elejétől fényképe­zett. Színes és fekete-fehér fotóin a század eleji Euró­pa elevenedik mea a láto­gatók előtt. FÖLDMUNKÁK AZ AVASALJÁN Takaréküs wét Több mint 1 70t) 000 liter lyékony üzemanyagot takarí­tottak meg a gépjárműveze­tők az utóbbi három év alatt az ÉPFU miskolci üzemegy­ségében. A megtakarítást el­ért dolgozókat 7,9 millió fo­rint jutalomban részesítet­ték. ülésezett a KISZ KB Pénteken ülést tartott a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsá­ga. A tanácskozáson részt vett Baranyai Tibor, az MSZMP KB osztályvezetője. A testület tagjait Fejti György, a KISZ KB első tit­kára tájékoztatta az MSZMP KB április 17-i üléséről. Ez­után Ernőd Péter, a KISZ KB titkára terjesztett elő ja­vaslatot a XII. Világifjúsági és Diáktalálkozó Magyar Nemzeti Előkészítő Bizottsá­gának létrehozására. A Köz­ponti Bizottság üdvözölte a XII. VIT Nemzetközi Előké­szítő Bizottságának azt a dön­tését, amely szerint a fesz­tivált — a Lenini Komszo- mol kezdeményezésére — 1985. július 27. és augusztus 3. között Moszkvában rende­zik meg. A testület kifejezte egyetértését a XII. VIT jel­szavával és a Nemzetközi Előkészítő Bizottság által ki­bocsátott felhívással; hang­súlyozta annak fontosságát, hogy a nemzetközi előkészü­letek és a fesztivál esemé­nyeinek középpontjában a béke megőrzéséért., a lesze­relésért vívott harc es a vi­lág haladó erőinek küzdel­mével vállalt nemzetközi szo­lidaritás kérdései állnak. A Központi Bizottság kez­deményezte, hogy a hazai előkészítő írnmka irányításá­ra a közeljövőben alakuljon meg a XII. VIT Magyar Nemzeti Előkészítő Bizottsá­ga, amelyben kapjanak he­lyet az ifjúság valamennyi rétegének képviselői. Megrendelő a Ganz gyár A Diósgyőri Gépgyár vas- 9 úti kerékpárokat gyártó gyáregységében készül a DVM-12-es típusú Diesel-moz­dony futóműve. Csillik Ernő la­katos, a hajtókerék-fogaskoszo- rú rögzítésén dolgozik. Ha valaki 10-15 esztendeje nem járt Alsózsolcán, bizony most nagyon meglepődne az új lakótelepek láttán Mert ez az egyre fiatalodó nagyközség, ahol évente 40—50 új ház épül,'küllemében is so­kat változott az elmúlt időkben. S hogy mi tortjo itt és mi vonzza id« az embereket? - erről szol tiportunk az 5. oldalon. ünnepség az OTP megyei igazgatóságán Ünnepeltek tegnap délután az OTP Borsod megyei Igazgatóságának dolgozói. Elmúlt évi eredményeik alapján elnyerték a Pénz­ügyminisztérium és a KPV- DSZ Elnökségé által ado­mányozott vándorserleget es a Kiváló Igazgatóság címet. Az igazgatóság — a cso­portjában — első helyezést ért el a komplex verseny­ben is. A vándorserleget és a kitüntetést az MHSZ mis­kolci székhazában vette át a kollektíva. Az ünnepségen, amelyen részt vett Rózsa Kálmán, Miskolc város Ta­nácsának elnöke, dr. Szirmai. Jenő. az OTP vezérigazgató­ja. Tar Sándor, a IvPVDSZ titkára, dr. Kállai Lajos pén zügy min i szier- helyettes tartott beszédet. Felszólalásában vázolta a takarékpénztár elmúlt évi ei edmén.veit. különös tekin­tettel Bor.sod-Abaúj-Zemplén megyére, amely takarékpénz­tári állományait és forgal­mat alapul véve a legna­gyobbak közé tartozik, s az ágazatok többségénél a vi­déki, átlagot meghaladóan teljesítette előirányzatait. AMományeme!kedésük példá­ul 1,1 milliárd forint volt. s HSO millió forintos irány­számukat IK1.8 százalékra teljesítették. Országosan eb- ,ben a megyében kezelik a (Tolvia tás • 2. »Ida Ion) Áramszolgáltatók Sárospatakon Tizenöt évvel ezelőtt köl­tözött mai telephelyére az Észak-magyarországi Áram­szolgáltató Vállalat Sáros­pataki Üzemigazgatósága. Éne az időszakra jellemző, hogy a viUamosenergia-ór- lékesílés és a termelési ér­téit négyszeresére növeke­dett. a középfeszültségű el­osztóhálózat 200. a kisfe­szültségű elosztóhálózat t*0 kilométerrel nőtt és 35 kommunális transzformá­torállomás létesült a tér­ségben. Mindezek mellett 330 kilométer kis- es kö­zéprészül Iségű hálózaton végezték el a rekonstruk­ciós munkálatokat. A terület 55 ezer fogyasz­tójának áramszámlázását és a belső ügyviteli munkákat számítógép végzi. Korszerű a hírközlőlánc, így javult az üzemzavar-elhárítás ha­tékonysága. (Folytatás a 3. oldalon) Pénteken befejeződött a || Magyar Tudományos Akadé- i| mia idei közgyűlése. A záró- iá napon az elnök és a főtitkár H beszámolóját hallgatták, majd j| vitatták meg a testület tag­ra jai az MTA várbeli kongresz- n szusi termében tartott tanács­ra hozáson. Szentáyothai János elnöki jp beszámolójában gondolatait || három fő téma köré csoporto- Bj sította. Szólt az Akadémiá­ra nak, mint tudományos testü­li lelnek a szerepéről .a társá­ra dalmi-gazdasági döntések eló- jfj készítésében; vázlatosan át- Cj tekintette a jövő szempontjé- I ból kulcsfontosságúnak ítélt ■ kutatások eredményeit, és vé­si gül elemezte a tudományos E közélet egyes jelenségeit. M Pál Lcnárd, az Akadémia főtitkára vitaindítójában első­ként a tudomány lehetőségei­ről, korlátáiról és a kutatás fontosságáról beszélt. Hang­súlyozta; az utóbbi években a kutatási eredmények hasz­nosságának megítélésében ha­zánkban is mindinkább a jó­zan realizmus érvényesül; mind a tudomány művelői, mind a tudományos eredmé­nyek felhasználói tudomásul vették; a gyakorlat által fel­vetett kérdésekre a tudómé­ra n.vos kutatás és eredményei ■ alapján gyakran csak alter­■ natív vagy hozzávetőleges, li­ra tetve bizonytalan válaszokat ■ lehet adni. A továbbiakban az anyag­ra tudományi, a biológiai és a Lj társadalomtudományi alap­ra kutatások fontossága mellett érvelt az előadó. Mint mon­dotta; az anyagtudományi ku­tatások nagymértékben elő­segíthetik olyan jó minőségű, előre megtervezhető tulajdon­ságokkal rendelkező anyagok előállítását, amelyek minden­fajta termelő tevékenységben meghatározó szerepet játsza­nak. A közgyűlés végén Szent- ágothai János, a Magyar Tu­dományos Akadémia elnö­ke mérleget vont a kétna­pos tanácskozás fontosabb kérdéseiről: — Nem véletlen, hogy a közgyűlésen az eszmecsere homlokterében a hosszú tá­vú tervezés állt, hiszen mint ismeretes, tavaly az elnök­ség elemezte a különböző hosszú távú fejlesztési ter­vek és koncepciók egy-egy fontosabb részét, egyes eső­tekben pedig nagyobb, ösz- szefüggő témaköröket is vizsgált. Ilyen értelemben természetes volt, hogy a köz­gyűlésen gondolkodásunkat messzemenően az határozta meg: a tudományban a kö­vetkező 10—15 évben, tehát gyakorlatilag az ezredfor­dulóig mire lehet számíta­ni; milyen fejlesztések igé­nyével, milyen reális kívá­nalmakkal léphetnek fel a tudományos kutatók a költ­ségvetést nyújtó szervekkel Végezett?! az MTA főtitkára rámutatott: a társadalomtu­dományi kutatásoknak .nagy fontosságú feladata jelenlegi szocializmus-képünk kiala­kulásának mélyreható törté­neti vizsgálata, a végbement változások hatásának sokol­dalú tanulmányozása, reális és egyben ösztönző távlatok felvázolása. szemben, s ezzel kapcsolat­ban természetesen az alap­kutatások is szóba kerültek. — Az alapkutatásokban — mint ahogy ezt Straub F. Brúnó akadémikus a bioló­gia és a társadalom font06 kérdéseiről tartott referátu­mában hangsúlyozta — nem lehet megtervezni az ered­ményeket úgy, hogy azok akár csak 5—6 éven belül nagy valószínűséggel meg­valósuljanak. Az alapkuta­tásnak legalább tíz évvel kell. hogy előtte járjon a fejlesztő kutatásnak, s még inkább a megvalósíthatóság­nak. Azzal viszont csak­ugyan nem vagyunk elége­dettek. hogy nálunk egyes esetekben tízegynéhány ér kell ahhoz, hogy valamilyen már meglevő, konkrét tudo­mányos eredményből vala­miféle érték legyen. Ezt az átfutási időt körülbelül a fe­lére kellene csökkenteni. (Folytatás • 2. oldalon) Szentágothai János nyilatkozata Korszerű — a képünkön # látható - NDK gyárt­mányú sodrágépeket telepítettek a December A. DrótmüveK új üzemcsarnoká­ba. A gyár fejlesztési prog­ramjában összesen három új üzemcsarnok építése szerepel, amelyekben huzalokat és a vé­kony elemi szálakból álló sod­rotokat készítenek. Kultúráról, kultúraközvetítésről Fórum a Művelődés Házában Jelentős témában, tartal­mas fórumon találkoztak teg­nap. pénteken délután Sá­rospatakon megyénk vezető közművelődési szakemberei. A miskolci tévét'esztivá) egyik rangos eseményeként a Művelődés Házában Gazsó Ferenc művelődési miniszter- helyettes tartott vitaindítót Tömegkultúra, elitkultúra címmel. A televíziós házigaz­dák nevében Erdős András köszöntötte a szép számmal megjelent érdeklődőket, arra biztatva mindenkit, hogy kérdezzenek, mondjanak vé­leményt és vitatkozzanak. A vitaindítóban Ga/.só Fe­renc érintőlegesen szólt a tö­megkultúra és elitkultúra (Folytatás a 2. oldalon) ül csínokban A tartalomból: NINCS RA rGÉNY, MERT HAZAI? (3. o.) A BÜSKÉPO LOVAG A KAMARASZÍNHÁZBAN (A. o.) A LEFELÉ MEGYEGETÖ EMBER (10* o.) fTLAG PROIETÁRJA1, EGYES0UETEP1 AT RfSTWr BORAOD- ABAtTJ-FFMFr PV MFOTPJ RT7tVrrHr:4N5K LAPJA XL. évfolyam. 11#. szám Ára: 1,8# Ft Szombat. I98í. május 12. Befejezte munkáját az Bkadémia közgyűlése

Next

/
Oldalképek
Tartalom