Észak-Magyarország, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-11 / 109. szám

1984. május 11., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 A Minisztertanács napirendjén szerepelt r Századunk utolsó két év­tizede valószínűleg ügy vo­nul oe a történelembe, mint az elektronika rohamos el­terjedésének időszaka. Egyes kutatok mar azt is javasol­ták. hogy az atomkor he­lyeit — amelyen szerintük túljutottunk — használjuk a komputer-kor, vagy chip- korszak kifejezéseket. Bárhogyan is fogjak jele­nünket az utódaink elnevez­ni, az kétségtelen tény. hogy az utóbbi évtizedben az ipa­rilag fejlett országokban ro­hamosan erősödik a gazda­sági-társadalmi folyamatok szinte valamennyi területén az elektronikai eszközök es az ezeken alapuló módsze­rek széles körű elterjedése. Az elektronika a társadalmi és gazdasági szükségletek egyre több elemét képes a hagyományosnál magasabb szinlen kielégíteni, megjele­nése jelentus hatást gyako­rol a gazdaságok fejlődésé­re. s a technikai civilizáció jelenleg legerőteljesebben ható tényezőjeként sorra mó­dosítja a nemzetgazdaságok versenyképességét, szerkeze­tét, nyersanyag- és energia- igényességét, a munkaerő- szükségleteket, sőt, még a munkaeszközöket is. A magyar — hagyomá­nyosnak is tekinthető — elektronikai ipar termelése és termékei az első — elekt- roncsöves — generáció kor­szakában még az élvonalba tartoztak. A tranzisztorok, majd az integrált áramkö­rök elterjedését követően azonban a hazai alkatrész- gyártó ipar fokozatosan el­maradt a nemzetközi színvo­naltól, s ez részben vissza­fogta a berendezésgyártó ipar fejlődését, részben pe­dig nagj'mértékű importfüg­gőséget alakított ki. Nyil­vánvalóvá vált, hogy ezen a relatív elmaradottságon sa­ját érdekünkből is mielőbb túl kell jutnunk. A számítástechnika és elektronika mindinkább be­épül az ipari termékekbe is. A hazai ipar által értékesí­tett fémmegmunkáló gépek­ből származó bevétel 73 szá­zalékát 1982-ben a progra­mozható vezérlésű berende­zések adták. Hasonlóan nö­vekszik az elektronika sze­repe a mezőgazdaságban, a közlekedésben, a kereskede­lemben, az ügyvitelben, s a személyi számítógépek foko­zatos terjedésével egyre in­kább a magánéletünkben is. Ehhez a rohamos térhódítás­hoz azonban nem elegendő az. iskolaszámitógépes prog­ram, a sok-sok egyéb emlí­tett. és nem jelzett törekvés. Le kell szögezni: hazánk az elektronika felhasználásában fejlettségi szintjéhez kénest igen elmaradott, sőt külön­böző elemzések alapján azt is kimondhatjuk, hogy az ipari automatizálás és a ter­meléshez közvetlenül kap­csolódó méréstechnolósia el­terjedésében ez az elmara­dottság egyenesen aggasztó mérléKü. Ellhető tehát, hogy a Mi­nisztertanács legutóbbi ülé­sen, de az ülést megelőzően a kormánybizottságokban és egyéb tudományos fórumo­kon vissza-visszatérö lénia volt a számítástechnika, az elektronika, az automatizá­lás, az informatika es a táv­közlés. Abban valamennyi, a témával foglalkozó fél egyet­értett. hogy ezek összenan- goit lejlesztése a magyar gazdaság további fejlődésé­nek kulcskérdésévé váll. Vagy megkíséreljük, hogy a huszonnegyedik órában fel­zárkózunk legalább a közép­mezőnyhöz, vagy beletörő­dünk abba, hogy végérvé­nyesen lemaradunk. Nyilvánvaló, hogy a vá­lasztás meglehetősen egyér­telműén determinált. Az e területen élen járó nyugat­európai országok, de a KGST-tagországok többségé­ben is kormányzati szintű programok támogatják az elektronika elterjeszlési üte­mének gyorsítását. Ezért ha­tározott ügy a Miniszterta­nács, hogy az. eleklroniz.áciö folyamatának na; mértékű felgyorsítására olyan, vala­mennyi részterületet átfogó társadalmi-gazdasági prog­ramot kell kidolgozni, amely — összhangban a VII. ötéves népgazdasági tervkoncepció­val és a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésével — hozzájárul a népgazda­ság hatékonyabb működésé­hez, és az új fejlődési pá­lya követelményeihez igazo­dó módon dinamizálja a gaz­dasági folyamatokat, felgyor­sítva az elektronizáció fo­lyamatát. A program 1984 utolsó ne­gyedére készül el. és a je­lenleg is folyamatban levő központi fejlesztési progra­mok mellett számos új al- progr.amot is magába foglal majd. Közülük is minden bi­zonnyal az egyik legfonto­sabb a távközlési hálózat egészen nagyarányú fejlesz­tése. De ugyancsak tonlos tennivaló a gyártástechnoló­gia — és ehhez kapcsolódó­an a munkakultúra — jelen­tős mértékű fejlesztése, a korszerű mikroelektronikai eszközök alkalmazásának széles körű elterjesztése, az aulomatizálás rendszereinek és eszközeinek bővítése épp­úgy. mint az alapkutatások folytatása, vagy az úgyneve­zett ..software”, a programo­zási technika fejlesztése. S mindezt országos méretek­ben összehangolva, átgondol­tan. szervezetten, rendszer- elvűen. Az 1986-ban induló prog­ram végrehajtása tehát nem csekély feladatok elé állít valamenn vilinket. Kinek-ki- nek a maga területén akad majd bőven 1 ennivalóin. S talán olyasmi is. amivel ad­dig sem kellene várni . .. A. T. Veté kedö a BVK-ban A „Szabadság, tégy gaz­daggá minket!” című vetél­kedő vállalati döntőjét ren­dezték meg tegnap délután a Borsodi Vegyi Kombinát Radnóti Miklós Művelődési Házában 25 csapat részvé­telével. A verseny első négy helyezettje továbbjutott az ágazati döntőbe, amelyre jú­nius 10-én, szintén a BVK- ban kerül sor a megye vegy­ipari vállalatainak továbbju­tott csapatai részvételével. Vizet melegít A napsugárzás energiáját hasznosító vízmelegítő be­rendezés sorozatgyártását kezdték meg a tiszaföldvári Építő- Vasipari és Szolgál­tató Szövetkezetben. A be­rendezés lakóépületek, sport­létesítmények idényjellegű a napenergia melegvíz-ellátására, hajtató- és növényházak fűtésére, va­lamint kisebb medencék vi­zének melegítésére alkalmas. A berendezés lelke a napsu­garakat felfogó napkollektor, amely az épületek tetőszer­kezetébe építhető be. Kést műanyag kötőzőzsinegek a gyáilósor szalagján A polietilén széles fóliák gyártását örökíti meg felvételünk. Műanyag’feldolgozás — nagy tételben Az ország legnagyobb müanyagfeldolgozó komp. # lexuma található a Tiszai Vegyi Kombinátban. A vállalat által, saját erőből létrehozott müanyagfel­dolgozó kapacitás megközelíti az évi százezer tonnát. Az iparban és a mezőgazdaságban mar ismert és bevált mű­anyag termékeken kívül, számos, többségében világszínvo­nalon álló csomagolóeszköz készül a műanyaggyár üze­meiben. A TVK-bon arra törekszenek, hogy a hazai ipor minden ágazata részére, de a lakosság szükségletére is újabbnál újabb, korszerű termékeket fejlesszenek ki. Az idén, a keresletnek megfelelően, csaknem kilencven­ezer tonna müanyaa termeket gyártanak Leninvárosban, s tovább növelik a polipropilén-feldolgozás részaiányót. A múlt évben ugyanis üzembe helyezték a TVK második po- lipropiléngyórat, amely lehetővé teszi, hogy e világszerte széles körben alkalmazott alapanyag felhasználósa ha zánkban is növekedjen. A fonodában is készülhetett volna a felvétel, amelyen fonalak helyett muanyagszálak lathatok. Kistermelők Alsózsoloán Alsózsolcára haladva, a vasúti felüljáróról lepillant­va jellegzetes kép tárul az ember szeme elé: fóliás ker­tészetek húzódnak a bérhá­zak tövében. A kistermelői tevékenység meghatározó a falu életében, nem véletlen, hogy a nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága évről évre foglalkozik a gondjaik­kal, s a lakosság ellátásúban vállalt szerepükkel. A legutóbbi vb-ülésen ösz- szegzett tapasztalataik sze­rint például az elmúlt idő­szakban a takarmányellátás a községben megfelelő volt, a három meglevő terménv- bolt a szükségleteket kielé­gítette. Igaz, állattenyésztés­sel a községben már nem sokan foglalkoznak, s egyre kevesebb azoknak a száma is. akik szarvasmarhát tar­tanak. Sokan hizlalnak vi­szont szinte ..nagyüzemi mó­dón” sertest. Bár a község­ben sertéshizlaló szakcsoport nem működik, ez nem okoz gondol, meri a íelsözsolcai szakcsoportnak több helyi lakos is a tagja. Az állatok felvásárlása zökkenőmentes, a szükséges szemes" takar­mányt is folyamatosan bizto­sítják a termény boltok. A nagyközségi tanács a íelsözsolcai Lenin Termelő- szövetkezettel közösen támo­gatja ezeket a kisegítő gaz­daságokat. A háztáji gazda­ságoknak es kerltulajdono- sotenak például valamennyi munkához erőgépeket kölcsö­nöz a téesz. A községben a legtöbben fóliás zöldségtermesztéssel foglalkoznak. Elsősorban sa­ját szükségletre, de a két ABC-áruházban is értékesít­hetnek. Az idén négy kis- termelövel kötött szerződést az Unió Áfész. Remelhetöleg most nem lesz gond az — ami korábban előfordult —, hogy a szerződésnek megfe­lelő mennyiséget az álész nem vette át teljes egészé­ben, mivel a boltvezető sze­rint nem volt rá elegendő vevő. Alsózsolcán a kistermelők mindössze egy területen, a nyúl tenyésztésben működtet­nek szakcsoportot. A jelen­leg 50 tagú csoport szerző­dési kötelezettségeinek az elmúlt évben is eleget lett; 110 mázsa elő nvulat vásá­rolták fel a tenyésztőktől. A termelőszövetkezet az ö mun­kájukat is segíti azzal, hogy 10 holdnyi lucernaföldet biz­tosít az állatok etetéséhez. k. g. Megy a borjú vándorútra rr mm m . uszo inzfel A szekéren — mely előtt mélán egy almásderes vesz­tegel — két zsemleszínű bor­jú várakozik. Bent a sze- kérderekban. A hátsó lőcs­be kapaszkodva — sorára várva — ugyancsak álldogál, várakozik az egyik borjú gazdája is. Bajusz Lajosné. — Honnan jöttek? — szó­lítom meg. — Adódról — válaszolja. — Ezen a szekéren? — A borjak ezen, mi meg gépkocsival. — Mennyiért veszik át a borjút? — Ennek a miénknek 55 forint kilója. Magyar tarka. A bikabor.iakat meg a he- reford üszőket nyolcvanért. — A súlyát mennyire sac- colja? — Ügy kilencven kiló kö­rülire. — Ezek szerint ... — Nem nehéz kiszámolni, ötvenötször kilencven. Négy- ezer-kilencszázötven forint. Ennyi üti érte a markun­kat ... * Bajuszné, és zsemleszínű borja, nem egyedül várako­zik sorára a megyei Állat­forgalmi és Húsipari Válla­lat edelényi kirendeltségé­nek szeneiről felvásárlóhe­lyén. A körzet szinte min­den aoró falujából található itt egy-két gazda. Termé­szetesen eladásra szánt iiszó- borjakkal. özvegy Meri w Jánosi lé szintén ubodi. Páxz- tor József Torna,szentjakab- ról jött. Páll Géza pedig Bódvalenkéröl hozta az üszőt. Az átvételt, a szerződés- kötést Szécsi István, a Deb­receni Állattenyésztő Válla­lat szikszói állomásának for- galmazás-bonyolítója irá­nyítja. — Ezeket az üszőborjakat — 70—75 naposak — a haj­dúnánási Béke Tsz vásárol­ja fel. Holnap is jönnek a megyébe egy újabb szállít­mányért. Ok hét-nyolc hó­napos korukig tovább neve­tik', majd mint vemhes üsző­ket értékesítik. — Mennyi borjút vásárol­nak fel itt a mai napon? — A kiértesített gazdák — kettő kivételével — mind itt vannak. Ügy harminc kö­rül lesz az átvett mennyi­ség. — A minőség? — E kérdés hallatán szín­ié sugárzik Szűcsi István ar­ca. — Uram, nézze meg eze­ket a jószágokat! Több, mint gyönyörűek. Én már több mint harminc éve vagyok a szakmában, úgyhogy nekem elhiheti: ettől szebb boriak, mint ebben a körzetben, nemigen akadnak a megye­ben. Hallja a dicsérő szól Pász­tor József is Tornaszent Ja­kabról. Erősen bólogat. — Nálunk még mindig tu­datos a tenyésztés. Igaz. hogy Szentjakabon már csak négyszázan elünk, ennek is régen nyugdíjas a fele. de még most is 240 tehén van a faluban. — Maga most mennyi bor­jút hozott eladásra? — Egyet, de otthon az is­tállóban nekem is hat tehe­nem van. — Nem volna jobb. ha megyénk gazdaságai vásárol­nák fel ezeket a háztáji bor­jakat? — Nézze, mi annak adjuk, aki viszi. Hajdú megyéből jelentkeznek. Borsodból nem Eközben épp az ő iiszö- boriát vezetik a mázsára. Makacs jószág, a kötőféken kívül bizony még a farkát is kell emelni, s szükség van húrom ember erejére. — Mennyire taksálja? — kérdezem a gazdát. — Száz kilóra. A mérleg nyelve 97 kiió nál kerül egyensúlyba. — Három kilót leadott a szállításnál — jegyzi mi József gazda, de ennek o lenére látom, elégedett. A dokumentumok ellenó zésére kerül sor. Papírral.— akárcsak az ember — a j>- szág is el van látva. 1 számpapir (régi marhaléi1, lel. a passzussal azonos), latorvosi igazolás (hogy i . eladó háztájijában nincs ti: és brucellafertőzötl sza va- marha), fedeztetési jég - . Minden stimmel, s a bor i követi a mér korábban m< - legelt lobbi társát, felkér 1 a teherautó platóiéra. Már csak a legvégső tus. a szerződéskötés v hátra. A sokszorosított ti man.vomtatványra Szécsi 1 ván beírja a mért súlyai tokát, darabszámot, a i ■ zödéskötö nevét. cir majd mindkét fél aláirt* ■ hitelesíti az okmányt. Az i let tehát megköttetett ­borjak utaznak. Boysodb Hajdúba. Végleg? Ma u>. nem lehet tudni. Nyílva i közülük akad néhánv. anu Ivet vemhes üszőként vissz * vásárolnak maid a bnrso* gazdaságok. Természetese: mostaninál iával drágáin-, áron Hajdú Imis

Next

/
Oldalképek
Tartalom