Észak-Magyarország, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-10 / 108. szám

/ ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1984. május 10., csütörtöV Nézőtéri meditáció Egy kocka a 101 kiskutya című amerikai rajzfilmből A ma kezdődő filmhéten bemutatandó új filmek egy­aránt szólnak gyermekekhez, fiatalokhoz, felnőttekhez, il­letve minden korosztály ta­lál igényeinek és ízlésének megfelelőt választékból. Nem tudom, mennyi a fol­tos dalmát dogok átlagos életkora a valóságban, any- nyi bizonyos, hogy Walt Disney 101 kiskutyája most huszonnégy évesen is még kölyök, fiatal, egyáltalán nem látszik rajta az idő múlása. Magyarországon ép­pen húsz évvel ezelőtt mu­tatták be először a 101 kis­kutya című amerikai rajz­filmet, amely most felújí­tásként kerül a premier mo­zik vásznára. Hajdan — mint igen sokan mások — nagy elismeréssel írtam róla. Most, hogy újra megnéztem, megint csak melegen tudom ajánlani mindenkinek, aki hatvanöt-hetven perces kel­lemes időtöltésre vágyik, és szereti a rajzfilmet. Lehet, hogy a történeti váz a nyolc­vanas évek dereka felé már idegennek hat, már nagyon is közhelyes, de most is iz­galommal néztem végig a kutyapár, meg tizenöt köly­kök, meg a további nyolc­vannégy kiskutya és más kisebb-nagyobb kutyák küz­delmes menekülését a ret­tenetes Szörnyella de Frász elől, aki két pribékjével bundát akar magának ké­szíttetni a kutyusok foltos szőrméjéből. Élő állatokkal eljátszatott történeteknél ál­talában zavar az a fajta humanizálás, amikor embe­ri cselekedeteket, emberi lo­gikára valló történéseket je­lenítenek meg, mert tudom, hogy az emberi kitalációt többnyire súlyos ostorcsapá­sokkal tanítják be az állat­nak. Ám a rajzfilmen min­den lehetséges és el kell hinnem, hogy a rajzolt kis­kutya azt teszi, amit látok. Különösképpen, ha Walt Disney utolérhetetlenül bá­jos, örökifjú kiskutyái te­szik mindezt. Kisgyerme­kek, s az őket kisérő szü­lök és nagyszülők, serdülök és középkorúak figyelmébe ajánlható, hiszen első be­mutatása óta generációk nőttek fel. akik újként is­merhetik meg ezt a filmet. Merőben más jellegű a jugoszláv Emlékszel Dolly Belire? E kissé hosszúra nyúlt, s igen részletező mó­don, egy-egy témát aprólé­kosan körüljáró film olyan gondolatkört érint, ami nemcsak Boszniában, illetve Szarajevóban gond, hanem más népeknél is, ahol már öregedőben van az a tár­sadalmi korosztály, amely fiatalon élte meg a felsza­badulást, és az utánuk kö­vetkező generációk nem ér­tik az ő lelkesedésüket, gon­dolkodásmódjukat, nem azo­nosak az ideáljaik. Egy sza­rajevói család és környeze­te történetében ábrázolja a film ezt a nemzedéki kü­lönbözőséget, kicsit kiábrán­dultán mutatva meg az idő­södő korosztály megszürkü- lését és kemény vonásokkal megrajzolva a mai szaraje­vói fiatalság körében fel­bukkanó léhaságot, itt-ott bűnözésre hajlamosságot, és kicsit naiv módon azt mu­tatja meg, hogy egy kultúr- otthonban létrehozott zenei kisegyüttessel miként pró­bálnak kapcsot teremteni a különböző fiatal rétegek kö­zött. Egy Dinó nevű fiatal­ember, az említett család egyik tagja történetén pél­dázza a film, hogy a fel­nőtté érést, a legjobb út megtalálását adott esetben milyen kalandok, vagy ép­pen drámai események sze­gélyezik, vagy befolyásol­hatják. Sajnos, nemcsak hosszú, hanem néha erősen vontatott is ez a film, bár mondandója mindenkép­pen elgondolkodtató. E héten kerül a mozikba A kis Alexander című szí­nes NDK—szovjet film is, amely Németországban ját­szódik 1945 májusában, köz­vetlenül a háború befejezé­se után. Szovjet katonákról és német gyerekekről szól, illetve a szovjet katonáknak azon törekvéséről, hogy az árván maradt, kószáló gye­rekeket -felkarolják, gondo­zásba vegyék, segítsék, ugyanakkor viszont igen sok még a Hitlertől fertőzött ember, akik nem nézik ezt jó szemmel, sőt fegyveres suhancok támadást is indí­tanak ellenük. Ezt a drá­mai korszakot jeleníti meg A kis Alexander. (bencdck) Az országban elsőként Megyei bűnmegelőzési tanács aiakolt (Folytatás az 1. oldalról) tapasztalatairól én annak okairól. Hagsúlyozta a társa­dalmi összefogás szükséges­ségét a bűnmegelőzés erősí­tésében, az igazságügyi rend­őri szervek munkájának se­gítésében. Mint elmondotta: a megyében korábban már megalakult a leninvárosi és a kazincbarcikai bűnmegelő­zési tanács és várható más területeken, településeken is ennek a társadalmi szervnek a létrehozása. A Miskolcon tegnap megalakult megyei bűnmegelőzési társadalmi ta­nács a titkársága és szakbi­zottságai révén a területi ta­nácsok munkáját szervezi és koordinálja majd. Az ülésen felszólaló dr. Diczig István elmondotta, hogy a Belügyminisztérium vezetése nagy jelentőséget tulajdonit a Borsod megyei kezdeményezésnek és meg­különböztetett figyelemmel kíséri az itt folyó bűnmeg­előzési munkát. Az ország­ban ugyanis — mintegy kí­sérletképpen is — megyénk­ben alakultak meg elsőnek e bizottságok és az itteni ta­pasztalatolt alapján a követ­kező időkben más megyék­ben, illetve a fővárosban is megalakítják a bűnmegelőző tanácsokat. Természetesen a borsodi bűnmegelőzési taná­csok is keresik — kellő ta­pasztalatok híján — a mű­ködésük, munkavégzésük leg­eredményesebb formáját és módszereit. Erről már a teg­napi alakuló ülésen is konst­ruktív vita alakult ki, mely­nek végén kimondták a 33 tagú tanács megalakulását, elfogadták annak szervezeti és működési szabályzatát, il­letve megválasztották tiszt­ségviselőit. A társadalmi ta­nács elnöke tisztét Porkoláb Albertre, a megyei tanácsel­nökhelyettesére ruházták, a titkári teendőket Tóth Tibor rendőr ezredes, a megyei rend­őr-főkapitányság közbizton­sági helyettese látja el. Mi újság otthon? Borsodból elszármazottak klubestje Budapesten * Sok olyan ember él és dolgozik Budapesten, akik Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyében születtek, esetleg még pályájukat is nálunk kezd­ték, vagy csak az itteni is­kolaéveik emléke fűzi őket a szűkebb szülőföldhöz. Több mint félezren megala­kították a Borsod-Abaúj- Zemplén megye Budapesti Baráti Körét, s terveik sze­rint havonta találkoznak. Az első fórumjellegű klubestet május 8-án, kedden rendez­ték a fővárosban, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának székhazában. Dr. Nagy Károly, a bará­ti kör titkára köszöntötte a meghívott vendégeket, .dr. Majoros Lászlót és Porkoláb Albertet, a megyei tanács el­nökhelyetteseit, akik a fővá­rosban élők kérdéseire vá­laszolni jelentek meg a klub­esten. A társaság még egymás­sal is ismerkedik, ezé*t az első kérés az volt, hogy a két elnökhelyettes szóljon önmagáról, eddigi pályafu­tásáról. Hangulatos, valóban közvetlen indítás egy eleven eszmecseréhez. Dr. Majoros Lászlóhoz már korábban több kérdést jut­tattak el, igy azok egy ré­szére mintegy válaszként tartott megyénk gazdasági, társadalmi helyzetét ismer­tető bevezetőt. A teremben mintegy hat- vanan gyűltek össze, s úgy záporoztak a kérdések, véle­mények, hogy az ember per­ceken belül szinte megfeled­kezett róla, hogy nem itt­honi, megyei értekezleten ül, hanem a Duna partján magasodó HNF székházban. Miért van az, hogy a ha­tárainkon kívül élő magya­rok magyarabbak az ittho­niaknál s a fővárosban éló borsodiak, abaújiak, zemplé­niek lokálpatriolábbak ná­lunk? József Attila sorai jut­nak közben eszembe, misze­rint csak ami volt, annak van bokra, csak ami lesz, az a virág, s ami van, széthull darabokra ... Nem pontos szó szerinti ez az idézet, s a gondolat sem egészen így igaz, de az a masszív bo­kor, amely megköt, az valós és tapasztalható. Az itt élők­nek számolniok kell vele, hogy tetteiket, sikereiket és kudarcaikat szemmel tartják az elszármazottak, akiknek lelke mélyén ez a terület szűkebb hazájuk, az otthon, amelyre gondolnak. Hosszadalmas lenne min­den kérdést és választ le­írni, maradjunk a témakö­röknél; szinte meglepő, mi­lyen élénken foglalkoztatja ezeket az embereket a köz- igazgatási rendszer. Szikszó, Abaújszántó státuszával, jö­vőjével kapcsolatban több kérdés hangzott el. Sok szó esett Tokajról, amelynek még mindig nagyobb az or­szágos és nemzetközi híre, tekintélye, mint a tényleges idegenforgalmat kiszolgáló képessége. Rosszallották, hogy a fővárosban egy to­kaji borozó van, az is csu­pán kocsmajellegű. Bizonyá­ra nem vigasztaló, ha a vá­laszból megtudták, hogy Miskolcon hasonló a hely­zet. Örömmel hallhattak vi­szont a készülő űj tokaji múzeumról, s javaslatukat is továbbítjuk a Tokajban mű­ködő szállodának: készítse­nek egy jegyzéket azokról a magánpincékről, amelyek be­mutatását vállalják a tulaj­donosok. További téma volt a kör­nyezetvédelem, levegő és víz tisztasága, a felújításra és hasznosításra váró kastélyok sorsa. Az irodalmi és kul­turális élettel kapcsolatban hiányolták az elhalványo­dott borsodi szépprózát és szobrászatot, elismerve az élénk költészeti és grafikai termést. Néhány elfutott gondolat­menetet bizonyára sikerült helyesebb és valós mederbe terelnie dr. Majoros László és Porkoláb Albert elnökhe­lyetteseknek. Ilyen téma volt többek közt a sport, amely azért nemcsak labdarúgás­ból áll, s a Borsod megyei sporteredményeket sem ki­zárólagosan a miskolci egye­sületek eredményei fémjel­zik, hanem más, megyénk­ben levő városok is. A baráti kör érdeklődött,' tájékozódott és javasolt, ajánlott is. Mikes Lilla Já- szay-díjas érdemes művész, — volt miskolci diák — el­mondotta, hogy a Korona­pódium szocialista szerző­dést kötött a Lehel Hűtő- gyárral, a Kőbányai Sör­gyárral és a Dunai Vasmű­vel. Szívesen kötnének ha­sonló szerződést a megye vállalataival, vagy termelő­szövetkezeteivel is. A pódiu­mot és művészeit ajánlotta például borsodi irodalmi est­hez, amatőr együttesek be­mutatkozásához. Sorolni lehetne a sikeres kapcsolatteremtő kezdemé­nyezéseket, amelyekkel hasz­nosan gazdálkodhat a me­gye vezetősége. Ez most az első ilyen jellegű találkozás volt, amelyet program sze­rint követnek majd a to­vábbiak. A mozgató rugó egyértelműen az érzelmi kö­tődés, de ezeket az érzelme­ket nemcsak megértve, ha­nem viszonozva is, gazdagí­tani lehetne megyénket anyagi befektetés nélkül, szellemiekkel, melyek ered­ménye végül is kölcsönösen haszon. A. I. Jó kezdeményezés Nagy öröm a családban egy kisgyermek születése, ám a kórházból kijövet még sok kismama nem tudja, hogy mennyi minden szüksé­ges az újszülött ápolásához. Az ö szamukra jelent örö­met és nagy segítséget az az egységcsomag, amit újdon­ságként Miskolcon, az Avas­déli Csontváry gyógyszertár­ban (Engels u. 44.) néhány napja árusítanak. A csomag ötlete az itteni patika hu­szonöt tagú szocialista bri­gádjáé, és mivel nem tartják titoknak, megismerheti a nyilvánosság, az érdekeltek is. Alig 140 forintért, ponto­sabban 139.50 forintért egy- egy csomagot állítottak ösz- sze, amelyben a kismama úgy a saját, mint a kisbabá­ja részére kézhez kapja a szükséges ápolószereket. A csomagok összeállításakor si­keresen beszerezték a hiány­cikkeknek számító ápolósze­reket is, és az igények sze­rint készséggel variálják a csomag tartalmát. Az eddi­gi tapasztalat bizonyítja, hogy a kismarnak általában hozzátartozóikat küldik el vásárolni a gyógyszertárba, s bizony korábban eleg so­kat kellett várakozni, amíg a sokféle ápolószert össze­állították. Most ez a vára­kozási idő is lecsökkent. A Csontváry patika kezdemé­nyezését tehát többféle szem­pontból követhetnék más gyógyszertárakban is. Azok nevében szeretném ezt ja­vasolni, akik nagy örömmel figyeltek fel ezekre az egy­ségcsomagokra — írja R. A. miskolci lakos. Zsibbasztó érzés a tehe­tetlenség. Különösen akkor, ha minden jó szándékunk ellenére sem tudunk segíte­ni balesetet szenvedett em­bertársainkon. Ha utcai bal­esetnél annyit tehetünk csak, hogy tárcsázzuk a 04-et és reménykedve tekintünk kör­be, hátha a mentő megér­kezéséig van valaki, aki se­gíteni tud .. . A miskolci úttörőházban diákok versenyeztek elsőse- gélynyúitási ismeretekből május 8—9-én. Dr. Kubas- sy László, megyei mentö- tóorvos nyitotta meg a Vö­Elsősegélynyújtó diákok versenye röskereszt megyei szervezete által rendezett kétnapos programot, ahol mintegy 150 általános és középiskolás mérte össze erejét. Hagyo­mány, hogy az iskolákban évek óla indítanak elsőse­gélynyújtó tanfolyamokat, amelyek sikeres elvégzése után iskolai, városi, terüle­ti versenyek következnek, s végül a legjobbak a megyei versenyen találkoznak A szakismeret mellett a rátermettség, a gyors hely­zetfelismerés is segítette a versenyzőket az úgynevezett kárhelyeken kapott felada­tok megoldásában. Négy helyszín: ... égési sérülés,... permetezéses mérgezés ... ut­cai baleset... ételmérgezés. Szakemberek, mentőtisztek és vöröskeresztesek bírálták a válaszokat, és döntötték el, melyik csapaté volt a leg- szakszerübb. a legjobban si­került válasz. Ezeken túl szellemi totót is kitöltöttek a csapatok tagjai. Tizenegy általános iskola 5—5 fős csapata közül a miskolci 40. számú általános iskola csapata lett az első. A tizennégy középiskolai csapat közül első lett a sze­rencsi Bocskai Gimnázium és a sajószentpéteri 103. számú Ipari Szakmunkás- képző esaoata. —ke— A Szőnyi-teremben lénk László képei Miskolcon, a Képcsarnok Vállalat Szönyi-termében nyílt meg tegnap, május 9- én délután Tenk László fes­tőművész kiállítása, amelyet tíz napon át tekinthetnek meg az érdeklődök. Dekoratív festői világa, erőteljes kifejezésmódja az, ami elsősorban megragadja képeinek nézőit. Tenk ex­presszív művész, aki nem­csak koncentrál a megfestett világra, de valóságban is ki­emeli azt, amit a legfonto­sabbnak tart belőle. E tárla­tán — alig harminc munká­ját hozta el abba a városba, ahol ifjúságából két közép­iskolai esztendőt eltöltött — az évszakok sorrendjében csoportosította munkáit. s külön blokkot képeznek a velencei út élményeiből szü­letett munkái és aktfestmé­nyei. Lendületes, hatásos festő ez a fiatal alkotó. Végtelen nagy szeretettel kötődik a természethez — s különösen a fákhoz. Képei harsogó életkedvéről, életszereletéről „beszélnek”, s arról, hogy a természet a lélek apróbb rezdüléseit is tükrözni képes. Az Aranyeső tündére csupa líra, romantika — mintha egy sohasem volt mesél mon­dana el nekünk, szépről, jó­ról. szépségről, jóságról. Mel­lette a szinte grafikus esz­közökkel festett fák látvá­nya egy egészen másfajta ér­zést tolmácsol, minthogy másfajta festői eszközökkel is formálta meg azokat.. Olykor távol-keleli stílust idéznek képet — gondolunk például a barack virágos csendéletére —, s az egyszí­nű háttérből szinte kiemel­kednek a virágos ágak. Rend­kívül hatásosak aktfestmé- n.yei — tompa vörösük ma­ga a természetes élet. Keménység és lágyság vált­ja egymást a vásznakon — a harsogó és a visszafogott színvilág az emberi kötődés, az emberi érzések egész skáláját tükrözi. Érdemes el­időzni e képek között — ér­dekesek és kifejezöek. A tegnapi megnyitót követően egyébként egy kisfilmet is bemutattak az érdeklődők­nek. amelyen a festőt alko­tás közben „leshették" meg. Tenk képei előbb grafikusan — tubusból festve — vázo-. lódnak ki a vásznon, s csak azután tölti ki azt ecsettel, melyet hol elnagyoltan, hol részletekbe vesző finomság­gal rak fel. A kiállítást, amelyet dr. Környei László, a városi ta­nács művelődési osztályveze­tője nyitott meg. június 19- ig tekinthetik meg az érdek­lődők. E kiállításon eev gobe­linjét is bemutatta a mű­vész — újabban ugyani» a go bel in tervezés is foglalkoz­tatja. »es. L

Next

/
Oldalképek
Tartalom