Észak-Magyarország, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-10 / 108. szám

1984. mójus 10., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZAG 3 EXPORT­jovállalkozások Amióta a gazdasági egyen­súly megszilárdítása, s vele együtt a versenyképes kivi­tel fokozása az első helyre került, sokat emlegetik az ex­port-fővállalkozásokat. Mint csodaszert vélik alkalmazni jó néhány cégnél, amely ön­magában garantálja az üz­leti sikert. Igaz, egy nagyobb gyár-, kórház-, úthálózat­vagy éppen metróépítés dol­lárban mért milliós költségei­ből szép haszon maradhat az egész építést összefogó fő- vállalkozó zsebében, ha ... Ha a munka minden fázisá­ban tartja magát a szerző­dés előírásaihoz., s a legjob­bat. a legolcsóbban szállítja. Régóta köztudott, hogy a magyar cégek számára első­sorban az afrikai fejlődő or­szágok kínálhatnak lehetősé­gei nagyobb szállításra. Dél- Amerikában a rendkívül nagy távolság, s ennek meg­felelően borsos fuvarköltsé­gek miatt egyelőre kevés magyar vállalat exportja gazdaságos. Az európai pia­cokon pedig a japán és az amerikai versenytársak je­lentenek igen nagy konkur- renciát. Igaz, nem az. áru. a szolgáltatás minőségt^/el van .sokszor probléma; a nem­zetközi konszernek a nagy­bankokra támaszkodva hoz­zák tető alá üzleteiket, s rendkívül kedvező pénzügyi teltételeket, hosszú lejáratú céghiteleket kínálnak az. el­ső osztályú áru mellé. A ma­gyar cégeknek erre egyelőre nincs lehetőségük, így Euró­pában többnyire meg kell elégedniük a kisebb üzletek­kel. A fejlődő országokban né­mileg más a helyzet, a siva­tagi ötven-hatvan fokos me­legben végzett szerelést ké­vésén vállalják, így a ma­gyar cégek is több eséllyel versenyeznek egy-egy beru­házásra kiírt — szakszóval mondva — tenderen. Persze a követelmények nem sok­kal maradnak alatta az euró­pai átlagnak, a gyors és pon­tos szállítást, az alvállalko­zók munkájának megszerve­zését és összehangolását min­denhol megkövetelik. S mind többször kérnek a vevők a tárgyalások során 10—15 esz­tendős hitelt, vagyis az üz­let haszna csak hosszú idő alatt térül meg. Az eddig elmondott nehéz­ségek csak a jól előkészített üzletek természetes velejá­rói. Az. a bizonyos, sokat em­legetett kockázat, ami nélkül manapság már nincs haszon. De sajnos, a magyar export- fővállalkozások tavalyi ta­pasztalatai egyéb, már csak a magyar partnereken múló tényező fontosságára is fel­hívták a figyelmet. Két nagy vesztes fővállal­kozó vállalatunk, a Chemi- mas és az Emexport sorsa valószínűleg nyomatékosabbá teszi majd a figyelmeztetést, hiszen mindkét cég pénzügyi helyzete megrendült a rossz vállalkozások nyomán. Egy üzlet előkészítésénél rendkívül fontos a helj'i földrajzi, természeti, gazda­sági és társadalmi sajátossá­gok pontos és alapos felmé­rése. Számos arab országban csak helybeli ügynökökön ke­resztül lehet üzletet kötni, így személyén sokszor meg­fordult az üzlet sikere. Az sein mindegy, hogy van-e szakképzett munkaerő az »flott országban, vagy' időt és pénzt kell fordítani a kép­zésre. Általában a közigaz­gatás bonyolult hierarchiá­ját sem árt pontosan tanul­mányozni. Különben az en­gedélyezés hosszú labirintu­sában véglegesen elcsúszik az áladás határideje. Am nemcsak külhonban találják szemben magukat nagy akadályokkal a fővál­lalkozók. Evek óta panaszol­ják a hazái 'cégek, hogy sok­szor nem kapnak megfelelő ajánlatot beszállítóiktól. s »ehány filléres alkatrész mi­att fullad kudarcba egy' kez­detben jónak ígérkező üzlet. A fővállalkozónak tehát az előkészítés szakaszában kell megkeresnie a honi leendő partnerét, hogy megismerjék egymás lehetőségeit, s közö­sen készüljenek a majdani szállításokra. S mindezt né­hány hónap, netán hét lefor­gása alatt kell lető alá hoz­ni. Talán, ez a legnehezeb­ben megoldható probléma, hiszen a szállításokat már legalább egy évre előre le kell kötni s még akkor sem biztos, hogy az áru megér­kezik. Jó módszer, mondják a szakemberek, ha az expor­tőr a nyereség egy részét át­adja a belföldi partnerének, de egyelőre az ilyesfajta jó értelemben vett osztozkodást csak kevés szerződés rögzí­ti. így nem csoda, ha min­den cég elsősorban a saját exportját tekinti elsődleges céljának, s csak utána szál­lít a honi megrendelőknek. A felsoroltakon kívül való­színűleg még számos, előre nem látható probléma aka­dályozhatja a fővállalkozó munkáját. Mégis, akadnak olyan cégek, amelyek siker­rel oldották meg azokat, s évek óta jól jövedelmező ex­port-fővállalkozás növeli hí­rüket a világban. A NIKEX Külkereskedelmi Vállalat, az OKGT-vel, vagyis az Orszá­gos Kőolaj- és Gázipari Tröszttel közösen kezdetben hőforrások után kutatott a görögj szigeteken. A honi ta­pasztalatok nagy segítségei nyújtottak az alföldi és a dunántúli kőolajipari válla­latok szakembereinek, és ol.van eredményesen dolgoz­tak, hogy most már európai megrendelések között válo­gathatnak. De említhetnénk a HALD EX sztoriját is. A meddőhányóból nyernek visz- sza szenet, és különböző ér­ceket, oly sikerrel, hogy meg a takarékosságukról híres nyugatnémet, amerikai vál­lalatok is megbízzák a ma­gyar szakembereket különbö­ző munkákkal. A sikeres fővállalkozások receptje egyszerű: kellő pia­ci ismerettel, a hazai háttér megszervezésével és kiváló szakismerettel látlak a mun­kákhoz. És a hasznuk nem maradt el .. . Már egy éve is annak, hogy Radácsi Béla számot vetett addigi életével. Ügy lépte át a léninvárosi Szőke Tisza Tsz irodaépületének ka­puját, hogy történjen bár­mi, ő meg nem hátrál, meg nem ingathatják. Végigcsi­nálja azt:, amit otthon az asszonnyal kigondoltak. Kopogott. Odabent meg­hallgat Iák. Meghallgatták! ? Egyből a kezébe csaptak! Hiszen a termelőszövetkezet vezetősége már régen úgy gondolta: ilyen társakra van szüksége. Az üzlet annak rendje-módja szerint meg­köttetett. Radácsi Béla elégedett mo­sollyal tért haza. Eddig volt öt tehene, most magáénak tekinthet még húszat. Igaz, három évig törleszti az árát, de a feltételek kedvezőek, hiszen ezen idő alatt min­den évben s minden tehén után egy-egy borjúval fizet. Ügy érezte, jó vásárt csi­nált. — Mikor hazamentem, szinte azonnal munkához láttam. A legelőt az egyik szögletétől a másikáig lé­pésről lépésre haladva át­vizsgáltam. Ezt a legelőt azért nem használták —bár fűje igen jó —. mert az a hír járta, hogy itt nincs víz Én kibéreltem, s a szerencse rám kacsintott. Most itt a magam fúrta kút bői nyert friss vízzel itatom az álla­tokat. A kút mellé a 1ehe­A miskolci városi utakon fáradságos munkával, kézi erővel újította tel évente az útburkolati jeleket a köz­tisztasági vállalat. A közel­múltban vásárolt festőgép segítségével ez a munka lé­nyegesen leegyszerűsödött. A hazai gyártmányú berende­zés (egy kőszegi ipari szö­vetkezet terméke) igencsak nagy teljesítményű. Miután fürge, mozgékony gépiöl van szó. várható, hogy a közeli jövőben befejeződik Miskolcon a gyalogátkelőhe­lyek, a záróvonalak, terelö- nyilak felfestése a városi ta­nács kezelésében levő uta­kon. A korábban elhúzódó munkálatok befejeztével a vállalat egy-egy ideig szü­neteltette a festést. Most vi­neknek pihenőteret alakítot­tam ki, nyári szállást építet­tem, s ezt a területet két kezem kopáesolta karámmal zártam el. Eltelt egy év, s Radácsi Béla úgy látszik, megtalálta számítását. Fiatalkori gu­paszlalat-val kezdettől ott­honosan mozgott tehenei kö­zölt. Kint a szabadban agg­regátor termeli az áramot a fejeshez. S a tejkinyerés ne­héz munkájában három fe­jőgép helyettesíti az embert. Radácsi Béláné: — Még a fejőgép vásárlásánál is aranyzsákba nyúltunk. A múlt év végén egy nap azt mondja az uram az egyik is­merősünknek, „fejögép kel­lene még’' s az meg egy hét leforgása alatt hozta. Kifi­zetni nem volt könnyű, de végül is igen jól jártunk ez­zel is. hiszen azóta fel is ment az ára. kint pedig a páromnak könnyebb a mun­kája. se óta bizonyos kapacitás- felesleggel is. rendelkeznek, e/.grt. elvállalja, a nagy.val- lalatok belső útjainak, azok jelzéseinek felfestését, illet­ve átfestését. A Közúti Igazgatóság már rególa eredményesen alkal­maz az útburkolati jelek festéséhez a Miskolci Köz- tisztasági Vállalathoz most érkezett géphez hasonló be­rendezéseket. Így a megye­székhely útjain, illetve a megye fontosabb útszakasza­in már korszerű eszközök­kel. gyorsan, a forgalom leg­minimálisabb „zavarásával”, lassításával végezhető el a jelzések felfestése, idősza­konkénti megújítása. Könnyebb munkáról beszél a ház asszonya, s huncut mosollyal nyugtázza ezt a gazda. Pedig a tehenek lét­száma időközben negyvenöl­re gyarapodott, s hizlalnak beiben húsz bikát. Radácsi Béla: •— Hallot­tuk, a Nagymiskolci Állami Gazdaságban háztáji gondo­zásra teheneket, növendék­bikákat adnak ki. A mi hasznunk a kifejt tej, illet­ve a bikák után a ráhizlalt súly. Talán egv pillantás- nvi idő sem telt el, amikor döntöttünk. Utazzunk Mis­kolcra. s ha a gazdaság ve­zetői bíznak bennünk, mi vállalkozunk ... Azóta a tiszapalkonyai ház képe megváltozott. Az udva­ron lovasszekér, oldalt nyűi­ket récék. A régi disznóól fé­lig lebontva. A ház végénél hatalmas szénakazal. A ka­zal mögött hatvan férőhelyes — kevés pénzből, családi munkamegosztással készült — tehénistálló. Amikor (Folytatás az 1. oldalról) Délebbre már közel sem ilyen kedvező a kép. A hejő- keresztúri Hejőmenti Terme­lőszövetkezetben ugyan át­lagosan 45 millimétert mér­tek az esőzések nyomán, de van olyan tábla, ahol egy csepp sem esett. Pál József elnök: — Az elmúlt hét szombat­ján Hejőkeresztúron órák alatt negyven milliméter csa­padék hullott. Hejöszalontán amely másfél kilométerre fekszik ide. a port önthettük csak ki a merőedényből. De végső soron így is elégedet­tek lehetünk, hiszen a jégeső — mert az is volt — nem okozott nagy károkat, s ha­lárunk nagy részében meg- ázolt a talaj. Végre tudunk legeltetni, s így az állatte­nyésztés költségeit csökken­teni lehel. A szárazabb ha­tárrészekben megpróbál koz - tunk a lucerna kaszálásával, amely betakarításának meg­szervezése mar a közeli na­pok feladata. A me'gázott föld lehetővé teszi, hogy öt­ven hektáron feltörjük el­öregedett lucernásunkat, amelynek helvére még kuko­ricát vethetünk. Rendkívül jól jött á csapadék dinnye­ültetvényünknek, hiszen mái­két hete, hogy sikfólia alá kiültettük a palántákat hét hektáron. A szántóföldi pa­lántázással megvárjuk a fa­gy osszentek végéi, ebben a hűvös időben nincs sok ér­telme az ültetésnek. A kesznyéteni Szabadság Termelőszövetkezetet — amelyet légvonalban húsz ki­lométer sem választ el Hejő- keresztúrtól — elkerülték a zivatarok. Eddig mindössze hat milliméter esett. Kentkin Béla. a szövetkezet elnöke meglehetősen elégedetlen: — A körnvéken szinte mindenhol hullott jelentős (Folytatás az 1. oldalról) politikai rendszerében. Az SZMT e.s a megye szakszer­vezeti szervei is egyetértenek abban, hogy alapvető válto­zásokra a szakszervezetek funkcióiban, jog- és hatás­körében nincs szükség. To­vább kell folytatni az eddigi munkát, hozzáigazítva a szo­cialista építőmunka maga­sabb követelményeihez. Eh­hez fontosnak tartjuk —, megépítettek, a jövőre gon­doltak. Ha megöregszenek, s már nem bírják a marhák körüli mindennapos nehéz fizikai munkát, az istálló jó lesz juhakolnak. A hat gye­rek közül az egyik fiú az idén végez, mint juhtenyész- tö szakmunkás. A legnagyobb gond a ta­karmányozás, a folyamatos abrakoltatás. (Nehéz ma ol­csón abraknak valót szerez­ni!) A múlt évben nyolc hold lucernatermését Radá­csi Béla egyedül kaszálta- kazlaz.ta. de idén már szá­mít a két nagyfiú munká­jára is. Igv sikerülhet idő­ben beszorítani egy silógö- dör építését. — A faluban sokan irigy­kedve néznek rank. Kis fa­lu a miénk. Ügymond, min­denki lúd a másikról min­dent. de rólunk sok a tév­hit. Kevesen tudják, hogy én már hajnali négykor kint a legelőn fejek, s este tíz után indulok haza. lefeküdni. Nappal takarmány után fut­kosok. s a tejipar sem könv- nvíti meg a munkámat. Ta­valy még a legelőről is el­vitték a tejet, az idén ne­kem kell beszállítanom a fa­luba. naponta kétszer. Ért­hetetlen számomra a rugal­matlanságuk. hisz a legelő­re is ió minőségű vnűút ve­zet. s én ott egymagám több tejet fejek, s adok le. mint az egész falu. Balogh Andrea csapadék nálunk a port alig verte el. Pedig nagyon va­uik. várjuk az esőt. hiszen csak a szel száz hektáron in­tézte el véglegesen a frisst •, telepített lucemaültetvényün­ket. A szárazság is okozou már kárt. A napraforgó ma ja harminc százalékban e pusztult a talajban, pedig e • a nagy árbevételű nővén- 170 hektáron vetettük. A hv zának jól jött ez a kis élet­mentő csanadék. de ic-llev ző. hogy a kétujjnyi re>> déseket nem tudta eltűnt-»' ni. Magyarán csak haladék-■ kantunk, megnyugvást nem nagyon elkelne a máshol m -- leesett hatvan millimét;- csapadék Mindenesetre tu datosan készülünk a szár- z.abb időjárásra, bár a vele sekkel rég kész lehetnénk száz hektáron nem jut tan m i földbe a silókukoricái, meri várjuk a csapadékos napo­kat hogy ne egyszerre kel­jenek ki az elveted nőve- nvek, mert a .betakarítást csak későbbi vetéssel húz- hatiuk szét. Megrendeltük s szívattvúegysége már meg is érkezett annak az öntözőbe­rendezésnek. amellyel a le­gyüket mesterséges esőhöz tudtuk juttatni. Es ahol az eső még kárt s okozott, az a pálbázai Rá­kóczi Termelőszövetkezet, Pintér András elnök. — Sainos. az optimális idő­ben elveted kukorica az utaknak jutott. Oda mosta lé a dombokról ugvanis a hirtelen lezúduló zivatar víz­tömege. Harminckét hektá­ron úiból kezdhetjük a ve­tést. De különösebben mi sem panaszkodunk, hiszen a többi kultúra, elsősorban a kalászosok már sárgulni kezdtek. Bárcsak még tovább esne. mondotta — az érdekvédel­mi képviselet erősítését, Icj- leszteset. A termelés, a gaz­dálkodás segítésében jobban kell igazodni az intenzív gaz- d álkod ás változó feltételei­hez. Nagyobb figyelmet két1 fordítani a mu iikaíegyelen. megszilárdítására, a termék- szerkezet kors zer ű sí t éséi c. Törekedni kell a nevelő munka komplexitására: a szakszervezeteknek egesz te­vékenységükkel kell nevelni a dolgozók széles tömegeit. Erősíteni kell a szakszerve­zetek önállóságát, annak he­lyes értelmezését e.s gyakor­latát. Erősíteni, fejleszteni kell a szakszervezeti munka mozgalmi, politikai jelleget, felszámolva a formális mód­szereket. Végezetül kérte a testületet, hogy a feladatter­vet vitassa meg es fogadja el. A vitában felszólalt: Vár­hegyi Miklósáé, a Tiszai Ve­gyi Kombinál bizalmija. Bé­ka Tirádái, az. ózdi szakma­közi bizottság titkára. Szegő István, a Vasasszakszervezet területi szervezője, dr. Csűri Ferenc, a Vasvill kereskedel­mi vállalat igazgatója. Pub­lik Attila né. a Szerencsi Édesipari Vállalat szakszer­vezeti bizottságának titkára, dr. Fekete Gábor, a Borsodi Vegyi Kombinát gazdasági vezérigazgató-helyettese. Kiss Bela, a Társadalombiztosítá­si Főigazgatóság megyei igazgatója, Budai Béláné. a Habselyem- es Kötöttárugyár kazincbarcikai gyárának szakszervezeti titkára. Bukta László, a SZOT titkára es Bepi/ik Janos, a mesvei párt- bizot tsáe oszt ál v vezetője. A vitát Tóth József fog­lalta össze. A testület a szak- szervezeti munka továbbfej­lesztéséről szóló feladatter- vet egyhangúlag elfogadta. A testületet ezután tájékoztat­ták a megye vállalatainak el­ső négyhónapos gazdalkociá- sáról és a legutóbbi ölé- óla végzett munkát-e' i. U M. Műszeres vizsgálat A posta javi»ó- és szerelőiirem^ben korszerű műszerek állnak rendelkezésre a távközlési szolgálat ellátásában előforduló hibák megszüntetéséhez. Felvételünkön Lukács Albert műszerész, az Edison szocialista brigád vezetője elektronikus távbeszélő-alközpont vizsgálatát végzi. (Fotó: Pásztor Károly) Útburkolati festés Kézi erő helyen gépel szont az új gép megérkező lyaseletébol átmentett ta­Kisqazdasaq a Tisza partian avagy Z Megvénk legtöbb üzemé­ben ugyanez a kívánság... — kármán — Ülést tartott az SZMÍ

Next

/
Oldalképek
Tartalom