Észak-Magyarország, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-09 / 107. szám

1984. május 9., szerda

ESZAK-MAGYARORSZAG 3

Díszes kályhacsempék

Pálakról

Tagas, csupa üveg csarnokkal, korszerű egetoke- mencekkel és gépekkel teljesen újjáteremtettek az utóbbi években a Sárospatakon honos legrégibb mesterséget, az évszázados ipartörténeti hagyományokkal bíró kályhásságot, fazekasságot. A rekonstrukcióval egyszersmind korszerű módon, üzemi méretekben tudják végezni a termelést: egyrészt a használati és dísztárgyak, másrészt a kályhacsempék készítését.

Mert reneszánszát éli nálunk újabban a cserepkály- ha. Es ez nemcsak az olaj es villamos energia megdrágulásával magyarázható, hanem a magánerős lakásépítés növekedésével is.

Évről évre mind többen rakatnak mostanában cserép- kályhát, s kerámiaüzemeink alig tudják kielégíteni a kályhacsempe iránti keresletet. Ezért olykor behozatallal is bővíteni kell a csempék választékát. Néhány évvel ezelőtt mái1-mar kihalónak látszott a cserépkályhás mesterség. Ez a magyarázata, hogy ezt a szakmát a fiatalok nemigen választoltak. Így mostanában a többnyire már idős mesterek — ahol ilyenek egyáltalán találhatok —, ismét előveszik szerszámaikat, hogy szebbnél szebb kályhákat remekeljenek megrendelőik laka- sába.

Hazai cserépkályhagyára- ink számára újból jövedelmező tehát a csempegyar- tás. Ezt vallják a Sárospataki Kerámiaüzemben is. ahol hosszabb szüneteltetés után ismét visszatértek a kályha- csempe-készítéshez. A múlt- év második leiében kezdtek, s amint Beimli József üzemvezető-helyettes elmondotta, tavaly mintegy 2000 kályhához elegendő miniás csempét tudtak - gyártani. Ebben az évben ennél több, legalább 2500 kályhához való csempe szerepel a tervükben.

Termelési értéküknek csaknem a kétharmadát a csempegyártással kívánják megteremteni. -Termékeiket Bor- Sod-Abaúj-Zemplén, Sza- bolcs-Szatmór, Hajdú-Bihar és Heves megye TÜZEP-te- lepeire szállítják. A drágább csempéket a zempléni tájra jellemző népművészeti motívumok díszítik, de szépek az aranybarna es zöld színben készített olcsóbb csempéik is.

Napjainkban valamelyest csökkent a kereslet a korábban igen kelendő használati es disakerámiák iránt, amelyeket nagy tételekben állítottak elő a pataki fazekasok mai utódai. A taze- kassag ugyanis ősi mesterségnek számít Sárospatakon. Munkájukhoz a nyersanyagot, a „jóféle” agyagot a Bodrog-menti kiöntések, holtágak kimeríthetetnek hitt „bányái” szolgáltatták. De ma már ezek nem tudják kielégíteni a megnövekedett szükségletet, ezért a hasonlóképpen kiváló minőségű agyagot a Sátoraljaújhely határában levő Torzsás-dülö- böl nyerik.

Századokon ál apáról fiúra szállt a korongozás, a pingalás, vagy ahogy itt nevezik, a virágozás tudománya. Híres tazekasdinusztiák éltek mindig Sárospatakon, amint ezt egy 1572-ből lennmaradt céhlevél tanúsítja. Céhüknek olykor 150—200 tagja is volt, s a többségük a Bodrog-parti Héce nevű városnegyedben lakott. Ide telepítette le I. Rákóczi György fejedelem a 17. század első felében a Moi-vaor- szágból menekült anababtis- tákat, azaz az „újkeresztény” habán mestereket, akiik különösen felvirágoztattak, iga- - zi művészetté tették a pataki agyagmívességet. Emléküket Hécén a mai Habán utca és Fazekas sor őrzi.

A pataki fazekasmesterek közül az utóbbi száz esztendőben főképp a Csicseri. Szerencsi, Czibere, Gergely, Vida. Szkircsák csalad tagjai leltek szert hírnévre messzi vidékeken kedvelt termékeikkel. Szkircsák Bertalannét a felszabadulas után az elsők között tüntették ki .4 Népművészet Mestere címmel. Gyermekei közül Ilona. Ferenc és Endre folytatta az _ ősi mesterségei, s Ilona nyugdíjasként inog ma is be-bejár-' az' üzembe, hogy a kézi- feslés szép pataki mintáira es színeire tanítsa a fiatalokat.

Mert ran utánpótlás * díszkeramiaban, s az üzem maga gondoskodik leendő szakmunkásairól. Erre a célra a régi épületei — megfelelő átalakítással — tanműhellyé rendeztek be. Szükség van a fiatal mesterekre, hiszen a Sárospataki Kerámiaüzemben a csempegyártás mellett, továbbra is foglalkoznak sütöedények, kávés-, teas-, boroskészletek, étkészletek, szilkék, kancsók, taiak, tányérok, boká- lyok, vázak, sőt újabban káposztasavanyításra szolgaló 20—25 literes cserépedények készítésével is. A diszkerá- miákból, étkészletekből több millió forint értékűt exportálnak a szocialista országokba. továbbá az NSZK-ba. Ausztriába és Svájcba.

Hegyi József

i/ v y

flz E A E V Gyöngyösvisontán

Jelentős. 1,8 milliárdos beruházás munkálatai folynak Gyöngyösvisontán; a Mátra Gázbetongyár építése a tervezetthez képest is jó ütemben halad. A kivitelezési munkákban részt vesz az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat is. Az NSZK-ból érkezett szerelők a magyar szakemberekkel közösen megkezdték a berendezések szerelését. A borsodi építőknek is része van abban, hogy a létesítmény- építés jól halad. Az ÉÁÉV mintegy hatszázmillió forinttal részesedik a kiviteli munkákból.

Almáskertek

Virágdíszben pompáznak a bodrogközi almáskertek. Különösen szép látványt nyújtanak az állami gazdaság 600 hektárt kitevő páterhomoki, györgytarlói, Bogyai-tanyai alma- es körteültetvényei.

Telexgépjavitás

A posta javító- és szerelőül emeben végzik a telexgepek javítását, felújítását. Felvételünkön: Lovász Zsolt műszerész, a Puskás Tivadar szocialista brigád tagja, telexgép felújítását végzi.

Fotó: Pásztor

(Folytatás az 1. oldalról)

olajárrobbanás következteben alapvető változások történtek — mondta a miniszterhelyettes. — E változások hatására alakult ki napjainkban az építőiparban is az az új szemlélet, amely teret adott a vállalkozói magatartásnak. Ehhez az irányítószervek olyan feltételrendszert teremtettek meg, amely az építőipari vállalatokat egyértelműen a vállalkozói torma felé kényszeríti. Természetesen nem könnyű 30 ev más jellegű gyakorlata után az építő és építtetők közötti érdekkülönbségeket jól megoldani, de a vállalkozói rendszer hosszabb távon csak akkor működhet helyesen, ha mindkét fél a gazdasági feltételeknek megfelelően tovább tud fejlődni.

Fontos lépés most, hogy a vállalatok felkészüljenek erre a formára, hiszen megszűnik annak a lehetősége, hogy a jövőben a gyenge vállalatokat továbbra w a jobban gazdálkodók tartsák el. Az elmúlt öt évben már nagyarányú átrendeződé« jött létre a hazai építőiparban. hiszen a korábbi nagy- vállalati szemlélet helyett, megerősödtek a kisipari es házilagosan működő kisvállalkozások i*. Ezek helves es kedvező aranya teszi majd lehetővé, hogy a kislakás- építések, es mas, ipari létesítmények is, megfelelő

ütemben épüljenek. Jelenleg már lolyik a VII. ötéves terv előkészítése, es az. már ismert, hogy a következő tervidőszakban is nagyjából a mai feltételek között kell dolgozni. Ez azl jelenti, hogy a hazai építőipar várhatóan 1985 végéig nem tud tov ább növekedni, illetve az idén is körülbelül 1 százalékkal tovább csökken a termelése. 1986 után pedig 1—1.5 százalékkal növelheti majd az ered menyeit, ha a gazdasági feltételrendszer megfelelő les* a számára.

Az elmúlt időszakban az ágazatot kiszolgáló epitó- an.vag-iparban is jelentős differenciálódás. átrendeződés jött letre. Ennek során csökkent például a kavics es a kő igénye, es jelentősen növekedett a kislakások megvalósításához szükséges anyagok iránti kereslet. A piac helyzetéről szóivá a miniszterhelyettes elmondta: ebben az évben javul majd az ellátás. egyebek között csempéből. cementből és vasbeton- termékekből «. Kisméretű téglából és cserépből a kereslet olyan nagy. hogy az igények kielégítésére importból i« szerzünk be építőanyagokat A termelés felfuttatásával falazóanvafiból 1986-ban várhatóan egyensúlyba kerül a kereslet és kínálat. Tetőfedóanyagokbol is várhatóan csökken majd a hiány.

I

A tulipános jelzővel illeteti kert Miskolc határában, a Lyukóvölgyben, a Bányaoldal 3. szaru alatt lelhető fel. Apró családi ház és néhány kis melléképület is húzódik az ölén, ám ami az uralkodó, ami a tekintetet felhívja, nem ezek, hanem a benne található dús vegetációjú, gazdag növényanyag. Ezekben a napokban például a több száz, zömében tűzpiros tulipán vonzza ■— mint a mágnes — a lyukói úton elsuhanó gépkocsikban ülök tekintetét, késztetve ezzel a jármüveket lassulásra. netán megállásra.

E piros tulipánok, no meg a kertben kapálgató. kalapos, zömök férfi láttán mi is megállunk. Megismerkedni a kerttel. meg a gazdájával.

— Az egyik gazdájával — igazít ki nevelve idős Laczkó Mihály nyugdíjas bányász. — Mert van egy másik is, a teleségem. O ilyenkor, délelőtt még a munkahelyén van, a Szikra moziban de délután, estefelé neki is mindent a kert. Főleg a virágok. Láthatják, tulipánokon kívül van itt nárcisz, pünkösdi rózsa, csillagfürt. mahónia, japán birs, aranyvessző, s még rengetem virág, aminek a nevét sem tudom.

— A színpompájukkal tényleg uralkodó virágok mellett, ha szerényebb külsővel is, azért van ebben a kertben sok egyéb más is — jegyzem meg, mert Iátok sok szőlőtőkét, a kert végében

vezető »4. mellett ríbisrkebokor-sor, szilva-, meggy-, birs-, körte-, diófát, virágzó zöldborsót és földiepret, szépen soroló vöröshagymákat, szabadföldbe már kiültetett káposztapalántákat.

Mihály gazda — arcán elégedett mosollyal — egyetértőén bólogat.

— Ami nekünk kell zöldségből, gyümölcsből, virágból, szörpből, borból — soroljam tovább? —. sőt még a gyerekeknek. unokáknak is, az itt, ebben a hatszáz négyszögöles kertben megtelem. En már nyugdíjas vagyok. Nekem ez a kert tölti ki a napjaimat. Amíg a bányához nem kerültem, a Bodrogközben, Karesán pásztorember voltam. Gondolhatja, hogy értem a mezőgazdasági munkát. Meg szeretem is! Mert ez nagyon lényeges — emeli fel i mutatóujját —. hogy az ember szeresse azt, amit csinál. Szóval ősztől tavaszig ezt kapálgatom. öntözgetem, met- szegetem. A téli időszakban pedig nyugdíjasként a Szikra moziban, mint fűtő keresek egy kis nyugdíjkiegészftést.

Körbejárjuk a kertet. Hatvannégy esztendős házigazdámnak minden fáról, agyásról, növényről van néhány szavas mondanivalója. — Nézze ezt a salátát! ősszel vetettük ide a szabadföldbe. A nagyját már elfogyasztottuk ... A fokhagymáink ilyen ökölnyi nagyságúak szoktak lenni. A titka, hogy mi ősszel duggatjuk a fokhagymát... Sajnos, az idei diót „lelopta” az április végi fagy... Ezt. a földiepret a tavasszal ültette szét a feleségem, s látja, tiszta virág... Jó munkájú föld ez, igaz, a trágyát nem sajnálom bele.... A vízzel is szerencsém van. Itt folyik a kert végén a bányavíz, tudok bármikor locsolni . ..

Hát igen! A víz életcleme a kertnek, mint ahogy e kert — tapasztalataim szerint — életeleme ennek az embernek, pontosabban emberpárnak. Reményük. sikerük, örömük, kicsit vágyaik beteljesülése. A piros tulipán éppúgy, mint a gyerekeknek, unokáknak (is) szedett gyümölcs, elkészített befőtt, szörp.

— Szép kert — summázom tömören kerti kőrútunk végén a látottakat.

A gazda, idős Laczkó Mihály hajdani pásztor, később bányász, most nyugdíjas kertműves válasza sem bőbeszédűbb: — Azért szép. mert csináljuk ...

Lám milyen egyszerű a siker titka!

thajdn i.)

Húzó emberek

Szigorodó gazdasági helyzetben különösen nagy jelentősege van a jól szervezett, tervszerű munkának es különösen szépen ragyog az érte kapott kitüntetés. A munka ünnepének tiszteletére országszerte, megyeszer- te ismét számos, jól dolgozo ipari es mezőgazdasági, szövetkezeti kollektíva részesült a kiváló es élenjáró vállalati, szövetkezeti kitüntetések különböző fokozataiban.

Amidőn azonban őket köszön tjük es munkájukat, törekvéseiket követendő példaként állítjuk, nem feledkezhetünk meg azokról a kollektívákról, egyénekről sem, akik — képletesen szólva — a holnapi kitüntetések várományosai. Azokról, akjk becsületesen dolgoznak

ugyan, sőt. sokan egyénenként is példamutató szorgátlómmá!. képessegeik legjavát latba vetve teszik a maguk dolgát, de valamilyen ókból — a nem megfelelő munka- szervezés, a túlzottan óvatos, diktátumhoz szokott ve- zeles, a szükséges termékváltásiéi való ódzkodás következtében, vagy eppen az ev közben bekövetkezett baleset miatt — nem kaptak egyéni, vagy kollektív kitüntetést. Ezeknél a vállalatoknál, üzemeknél a jövő ilyenkor elérhető erkölcsi, anyagi elismerés gazdasági, szervezési, termelési jogalapját most kell megteremteni. Mindenekelőtt azzal, hogy ösztönöznek a munka jobb megszervezésére, a piackutatáson alapuló termelésre, a felelős döntési szintek pontosabb meghatározására, a mu n k a tégy elem megs zil á ro t- tására, a legjobb dolgozok fokozottabb anyagi megbecsülésere és így tovább. .

Ma ugyanis, a megromlott es ma sem javuló külgazdasági felteteiek közepette, vívmányaink megőrzése érdekében az egyem alkotókészség fokozottabb kibontakozása sem nélkülözhető. Ha valamikor, akkor ma különösen fontos az úgynevezett „húzó emberek” tevékenysége, munkája, akik „nem teszik le a lantot”, amikor vege a munkaidőnek, nem sídnek az öltözőbe, hanem átadják a váltótársnak a gépét, a munkát. Akitől nem „ellesni” kell a szaktudást, csak elfogadni a segítségükét; nekik szavuk van a munkatársak köreben es a munkahelyi demokrácia fórumain. A most kitüntetett kollektívák az átlagosnál jobb eredményeket elsősorban nekik, a „húzó" embereknek köszönhetik. Pedig nincsenek döntő többségben, csak utat kaptak, vagy éppenséggel utat törtek maguknak, hogy „húzhassanak".

Minden vállalatnak intézménynél, szövetkezetben, minden munkaszervezetben a legkiválóbbak kitüntetése egyfajta köznapi, de példaadó győzelmet jelent; közös győzelmet, ám egyben azoknak a „húzó”, a szocializmus építéséért eredményesen cselekvő beosztottaknak és vezetőknek a sikerét is, akik okosan küzdenek es nem faradnak el.

(Cfnodvari)

A RGSÍ bányászati vezetői niegyénkben

(Folytatás az 1. oldalrőt)

hogy fokozzák a kutatások intenzitását, az új lelőhelyek feltárását. erőfeszítéseket tesznek a tényleges ásványvagyon még konkrétabb meghatározására és műszaki értékelésére, folyamatosan átadják egymásnak a termelési kapacitás kihasználásának fokozásában nyert tapasztalatokat, csökkentik a nehéz fizikai munkák sorát és javítják a munkakörülményeket és az eddigieknél is fokozottabb gondot fordítanak a környezetvédelmi feladatok végrehajtására. A fenti témákkal kapcsolatos speciális szakmai tapasztalatokat folyamatosan kicserélik és a mostani tanácskozás folytatásaként. két év múlva isméi találkoznak.

Az egyes országok bányászati egyesüléseinek javaslatait eljuttaíják a felsőbb vezető szervekhez, hogy azok a széles szakmai véleményekre támaszkodva hozzák meg az elkövetkező időkben is döntéseiket.

A tanácskozás résztvevőinek számos tapasztalatszerzési látogatást szerveztek a magyar vendéglátók. Több borsodi szénbányába ellátogatnak. felkeresik a központi szénosztályozót és megtekintik a tokaj-hegyaljai ásványbányákat is. valamint tanácskozásra nyílik lehetőség a miskolci egyetem bányamérnöki karának oktatóival is.