Észak-Magyarország, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-09 / 107. szám

-<kjr .< '1';­ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1984. május 9., szerda *A Miskolci Galériában Három fiatal művész r Ä WFeflrmntban nyílt meg a Miskolci Galériában há­rom fiatal művész közös tár­lata. Kárpáti Tamás festő­művész, Tornay Endre And­rás szobrászművész és a miskolci születésű Püspöky István grafikusművész alko­tásai láthatók a galéria mindkét termében — június W-i*. Az einrwöft tíz évben kér­tek egyre izmosodó jelenlé­tet maguknak mindhárman a kortárs művészeti életben, s együttes jelentkezésük már csak azért sem vélet­len, mert baráti szálak is összefűzik őket. De túl a ba­rátságon, igazat kell adni az esztéta P. Szabó Ernőnek, aki a katalógus előszavában azt írja: „A rokonság lé­nyege talán — s érdemes ezt újra és újra hangsúlyozni — abban van, hogy miközben saját személyiségük feltárá­sán keresztül az itt és a most élő ember sorskérdé­seire keresnek választ, nem mondanak le arról, hogy ezt az embert mintegy az idő, a történetiség távlatain ke­resztül szemlélve tágítsák mondanivalójuk érvényes­ségi körét.” De amennyire rokonok ők, annyira külön­bözőek is, ami nemcsak az önkifejezés matériájában mutatkozik meg, de a mű- j vészi megvalósítás útjában- 1 módjában is. I Kárpáti Tamás, a festé ! mindenekelőtt virtuóz tech- j ni kai tudásával ejt bámu- ; latba. De a rembrandti szín­én festésvilág, a sejtelmes, nem tudni honnan eredő fényta&rők csak eszközök — miként talán csak eszközök j bibliai, szakállas, elmosódó j figurái, fejei is —, hogy * ma élő ember szorongásait, kétségeit, gyötrelmeit vá­szonra vigye. A szív körül felfénylő vásznak azonban mintha már a reményről is üzennének — hiszen re­mény nélkül értelmetlenné válik a lét minden súlyos kérdése. Püspöky István grafikái közül a Corpus-sorozat da­rabjai és a Radnóti emlé­kére készített lapok tűntek a legmegrázóbbaknak. Püs­pöky egyre „szűkszavúbb” lapjain, amelyeken ő Is, akárcsak társai az ember és világ létkérdéseire keresi a választ. A leginkább leegy­szerűsített kifejezésmódot — a már-már meztelen-puritán megjelenítési formákat Tor­nay Endre szobrász fából készült szobrai hordozzák magukon. A Virrasztók so­rozat, a Lángot vivők és a többiek sziluetté formált alakjai azonban hordozzák magukban a kérdést; az em­beri lét kérdéseit. Végtelen tömörítése sűríti meg gon­dolatainak súlyát — a nép­balladák tragikus kicsengé­sével. Nyilván egyikük sem men­tes ennek az évtizednek mű­vészi hatásai alól — de mindhárman, keresik — s egyre eredményesebben — azt a hangot, mely csak a sajátjuk. Ha a 'kiállított mű­vek nem is mindig egyen­lő színvonalúak — s olykor talán soknak, túlságosan is komornak tűnnek —, há­rom olyan fiatal művész al­kotásaival ismerkedhet meg a tórlatlátogató, akiknek mű­vészi útjára, mondanivaló­jára érdemes lesz a jövő­ben is figyelnie. Orator** Awwamá»fa Sikeres versenyzés f Jt* .veerepette* v* kW ■Kakmai tanulmányi verse­nyeken a miskolci Berze- viczy Gergely Kereskedel­mi és Vendéglátóipnri Szak- középiskola tanulói. Keres­kedelmi áruismeretből Haj­dú Csaba országos első he­lyezést ért el, s ugyancsak | első helyen végzett Farkas I llona vendéglátóipari isme­retekből. E tárgy versenyé­ben egyébként még egy ötö- | dik és egy nyolcadik helyet is megszereztek az iskola ta­miléi, az előbbit Dudás Já­nos, na utóbbit KáaiHyl Le­vente Élelmiszerismeretből ketten végeztek az eteő tíz helyezett között, Kiss Géza ötödik, Tárnok Károly ki­lencedik lett. A már emlí­tett versenyaők közül Dudás János a szóbeli vizsgán nyúj­tott teljesítményéért a zsűri különdí ját is megkapta. Ugyancsak különcKjjal jutal­mazták Üvege« fanre tanárt a vendéglátóipari versenyben részt vevő tanulók felkészí­téséért. Ifjúsági lap Sárospatakon T Főiskolai Élet címrneí if­júsági lapot jelentetett meg Sárospatakon a Comenius Tanítóképző Főiskola KISZ- bizottsága. A főiskola éle­tét, munkáját, az ifjúsági azervezet tevékenységét is­mertető Írásokon kívfÜT, ki­sebb tanulmányok és szép irodalmi alkotások is olvas hatók a tartalmában és ti­pográfiai kivitelezésben egy aránt színvonalas diáklap ban. Ma este premier A búsképű lovag... Ma este 7 órakor pre- O mier lesz a Miskolci Ka­maraszínházban. A Gyor- kó László írta darab teljes cí­me igen hosszú: A búsképű lovag, Don Quijote de Lo Mancha szörnyűséges kaland­jai és gyönyörűszép halóla. A cím már el is mondja e tör­ténetet. Legalábbis a látható történetet. De Gyurkó nem a hajdani kóborlovagról kíván szólni darabjában. Hogy mi­ről, az ma este kitűnik. A da­rabot Szűcs ionos rendező ál­lította színpadra, a zenét Se­bő Ferenc szerzetté. A cím­szerepet Gáspár Tibor játssza, őt látjuk örvendezni a Képen, mögötte hűséges kísérőjével, Sancho Panzával, akit Szirtes Gábor jelenít meg. A harma­dik főszereplője a darabnak o lantos. Gruiz Anikó formálásá­ban. Rajtuk kívül Máhr Ági, Somló István, Varga Tamás, Major Zsolt, M. Szilágyi Lajos játszanak nagyobb szerepeket. Fotó: jármay György Ismét megörvendeztet A Mi Világunk Wyarst icíéwá eíirtlapjávül megjelent a Mi Világunk legújabb iráma. A füzetek néhány napja a hírlapártátok pavilonjait aűneorbk. A hertvwvoégy oktat áw-jv del mű kiadvány ismét nem okoz csalódást as olvasók­nak . .. Dr. Hah« István „Az te­jének világába" kalauzolja az olvasót, az európai hírű történész bravúros nrvódoa képes a szűkre szabott ter­jedelemben s* isten hit ki­alakulását nyomon kísérni. Az imponáló tárgyismeret • szerző puritán stílusával pá­rosokra, snaradaiKlá sivaa, mányélményt kínét.if A menekülés és váKonaáa a címe Gaotner' Ilona írásá­nak. A cikk elemző módoa bizonyítja, hogy a tudomá­nyos-fantasztikus filmek egy része a menekülés műfaja. Mint írja: „...a huszadik század gyermeke — mi ma­gunk — olykor a képzeletet választjuk a valóság helyett. Mert még mindig egysze­rűbb „játszani” a földönkí­vüli lényekkel, katasztrófák­kal, végítéletekkel, vízözön- nel és poklokkal —, mint touyVgcec« to tudomásul venni, hogy • poklok, kapu­ját)*« élünk. ” A Mi, mi TttájjMiá rek­lám-etikájának, a szexis dol­gokkal Tálé ÖBSeetüggéaeit imrdkja be Német Mária rövid írása. Cxippán György cikkének címe: A rockzene örök és elpusztíthatatlan. A szerző bemutatja, hogy a nagyok, mint az Omega és az LGT mellett jó néhányan törnek utat a csapáson: V’Moto Rock, P. Mobil, Ho­bo Blues Band, East, a Bi­kini ... Dr. Term Pál kimét „Tit­kolt gondokról — nyíltan" szól. Az ismert szexológus néhány levélből idézve fo­galmaz«« meg a „tinik" szá­mára megszivleleodó tanul­ságokat. Hogpaa Pétét fcét atotpda­rabbófl legkevesebb nyolcfé­le öltözetet összeállítani? Ezt az izgalmas kérdést szemlél­teti képben és szövegben Sol­tész Nagy Anna, a mérték­adó divatszakértő. Kulcsár Tamás Sakk ka­leidoszkópja igen tanulságos a fekete-fehér kockák sze­relmeseinek. Ám nemcsak a szellem táplálékával él az ember. Pelle Józsefné jó éte­lekkel —■ jó ötletekkel ör­vendezteti meg az olvasót. S. D. Szilvásvárad—Eger, augusztus 17—20. Fogathajtó világbajnokság A VII. fogathajtó világ- bajnokság küzdelmeinek idén nyáron Magyarország, közelebbről Szilvásvárad— Eger ad otthont. A helyszín kijelölése természetesen nem véletlen, hiszen Szilvásvá­rad, Eger, a Szalajka völ­gye a hazai és a külföldi turistáknak is egyaránt ked­velt célpontja, s közismert az is, hogy Szilvásvárad — lipicai ménesével —, a ho­ni sportlótenyésztés egyik központjának számít. Az augusztus 17—20. kö­zött megréndezendő világ- bajnokság előkészületeix'ől tartottak sajtótájékoztatót Budapesten a verseny ren­dezői. Itt többek között el­hangzott, hogy Magyarország már rendelkezik tapasztala­tokkal az efféle világverseny rendezésében, hiszen Kecs­keméten 1978-ban rendeztek egy fogathajtó világbajnok­ságot. A fogathajtó világbajnok­ságok különben mindössze tizenkét éves múltra tekint­hetnek vissza, ám az eddig lebonyolított hat világverse­nyen a magyar színeket kép­viselő lovasok négy egyéni és két csapat aranyérmet szereztek. A szilvásváradi versenyre, természetesen a magyar csapat mellett, ed­dig Anglia, Ausztria, Cseh­szlovákia, Hollandia. Jugo­szlávia, Lengyelország, NSZK, Svájc és az Ameri­kai Egyesült Államok spute tolói jelezték részvételüket. A világbajnokságra, illetve a mellette zajló különféle kulturális rendezvényekre a szervezők naponta mintegy 20—25 ezer vendég érkezé­sével számolnak. Kilencezer szállóvendég el­helyezésére van mód a ver­seny időtartama, alatt Szil­vásváradon, Egerben, s ven­dégeket várnak Miskolcra is, ahonnan szintén rövid idő alatt megközelíthető a ver­seny színhelye. A szilvásváradi lovas-sta­dionban egy-egy versenyszá- mot több mint tízezerén néz­hetnek majd végig. Az ehhez szükséges belépőjegyek áru­sítását május végén kezdik meg az IBUSZ-irodákban. A vendégek tájékoztatását szol­gálják azok a leporellók, amelyek mintegy százezer példányban jelennek meg a következő hetekben. Elké­szült a világbajnokság hi­vatalos emblémája, vala­mint „megszületett” a világ- versenyeken már megszokott kabalafigura is: a lobogó sö­rényű, ágaskodó unikornis, amely heteken belül minden bizonnyal sokak által közis­mert lesz, hasonlóképp a vi­lágbajnokság — ,.Az egresi ménes ...” kezdetű népdal dallamaira emlékeztető — szignálja is. (c Tévéközvetítés miatt Tíz perccel korábban A M, miskolci jéréfesrtrvál intéző bizottsága közli m érdeklő­dőkkel, hogy a fesztivál május 10-i, csütörtöki nyitó ünnepségo a kiküldött meghívók és egyéb korábbi közlések időpontjától eú tóráén, nem 19 órakor, hanem — televíziós élő közvetítés miatt- 18.50-kor kezdődik, s éppen ez oknál fogva kérik a közönséget, hogy legkésőbb 18.45-ig mindenki foglalja el helyét a nézőtéren. Békedal-pülyázat, 1984 A Magrar Kommunista If­júsági Szövetség Hajdú-Bi- har megyei Bizottsága, az Országos Béketanács Ifjúsá­gi és Diákbizottsága, vala­mint a KISZ Központi Bi­zottsága által meghirdetett országos békedal-pályázat döntőjét május 9-én, 17 órai kezdettel rendezik meg Deb­recenben, az Agrártudomá­nyi Egyetem színháztermé­ben. Másnap, május 10-én, 17 órakor a Kölcsey Ferenc Művelődési Központ előtti téren országos nyilvánosság előtt is elhangzanak, bemu­tatásra kerülnek a döntőben szereplő müvek, a „Koncéit a békéért” fesztivál kereté­ben. Vértanúk Zemplénben A PV-kiképzés részeként i Bemutató gyakorlattal egy­bekötött sajtótájékoztatót tartott a polgári védelem hajdúszoboszlói kiképzési bázisán a Polgári Védelem Országos Parancsnoksága. Hajdúszoboszlón az elmúlt években, mint dr. Hegedűs Gábor ezredes, HajClú-Bihar megyei törzsparancsnok el­mondta, a megye építőipari vállalatainak összefogásával, továbbá jelentős társadalmi munkával, sérült panelekből Közép-Európa egy'k legjobb gyakorlóterét, egy romvárost építettek fel. amelyben a polgári védelmi alakulatok kikéozése a valóságos hely­zetet megközelítő módon történhet. A szervezet szak- ■S'/nWáUUait mind a béké­ben előforduló természeti katasztrófák, a földrengés, a különféle tömeges balesetek, árvizek, továbbá a háborús pusztítások elleni védekezés­re egyaránt felkészítik. Erre a célra a kiképzési bázison a különböző szaktantermek ben a legkorszerűbb audio vizuális eszközök állnak rendelkezésre. A sajtótájékoztató'résztve­vői számúra megrendezett bemutató gyakorlat napján a kiképzési bázis füst felhőbe burkolózott. A „forgató- könyv” szerint, ugyanis a résztvevő egységeknek egy feltételezett földrengés kö­vetkezményeként kellett a kárt szenvedett településen élőkön segíteni. A földren­gés során nemcsak a lakó­házak, hanem a közművek is megsérültek és ezáltal a településen pusztító tüzek keletkeztek. A helyzetet imi- tátor sérültek tették való­ságossá a gyakorlat résztve­vői számára. Az új rendszerű kiképzési elvet — amelyen a gyakor­lati tennivalók elsajátítása kap elsősorban hangsúlyt — Molnár Miklós ezredes is­mertette, aki egyebek között elmondta, hogy a hajdúszo­boszlói polgári védelmi egy­ségek lényegében csak az alapkiképzést kapták meg. mert az új elvek alapján ki- nek-kinek annyi Ismeretet kell elsajátítania, amennyi a polgári védelmi beosztása el­látásához szükséges. A múló idő ne" halványít­ja emlékét azoknak, akik a fa­sizmus elleni küzdelem része­seiként életüket áldozták a szabadságért. Az idén március­ban kegyelettel emlékeztünk a 40 évvel ezelőtti sátoraljaújhe­lyi börtönkitörés mártírjaira. A győzelem napján, amikor a vi­lág jobbik fele tiszteleg a sza­badságért, az emberi hala­dásért vívott harc hőseire, is­mét felidézzük a sátoraljaúj­helyi kitörés tragikus hőseinek emlékét. Azért is tesszük, mert a márciusi emlékünnepség után kicsit megkésve, a győzelem napjára jelent meg egy köny­vecske, amely emléküknek tisz­teleg. Dr. Tihanyi Endre ta­nulmányában a partizánkitörés emlékeit, levéltári forrásait. mlékiratokát, dokumentumokat és a szemtanúk visszaemléke­zéseit feldolgozva tudományos alapossággal foglalta össze a tragikus napokat. Az esemé­nyek hiteles és részletes leírá­sa mellett — o korábbi téve­déseket pontosítva - közli a kitörés résztvevőinek névjegy­zékét. A szerző megjegyzi: „Sajnálatos, hogy ez ideig sok munkával, nemzetközi levele­zéssel sem sikerült tisztázni ki­lenc mártír teljes életrajzát". A tanulmány adatai segítik a to­vábbi kutatásokat. Skapinyecz Gyula, a Sátor­aljaújhelyi városi Pártbizottság első titkára írja a könyv elő­szavában: „üzenet ez a ki­advány a ma élő nemzedékek­nek. áldozatos, önzetlen élet­út a k ka i. az eszmének halálig való vállalásával, tenulsáoos- kal.” A kötet o miniatűr, könyv-gyűjtők miskolci klubi i gondozásában jelent meg, Ko­vács Mihály szerkesztésében es Feledy Gyula. Kossuth-dijcis grafikusművész raizaival. P- I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom