Észak-Magyarország, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-27 / 123. szám

1984. május 27., vasárnap ÉSZAK -WlAOtäRORSZAG 3 Teljesítmény ételek M egbocsát az olvasó, ha botcsinálta nyelvészként kezdem? Mert nagyon nem tetszik nekem ez a szókapcsolat: teljesítménykényszer. Igaz: mind gyakrab­ban használják", mert az is igaz, hogy gaz­dasági gondjainkat, bajainkat csakis a tel­jesítmények radikális növelésével enyhít­hetjük. S mégis: nem szerencsés a kifejezés, mert mit is jelent a kényszer? Ne kertel­jünk: egyfajta erőszakot. Lehet ezzel ideig óráig eredményeket elérni, de az erőszak végül is ellenkezést szül. s ez semmi jóra nem vezet. S az sem, «ha ügyeskedéssel, imitált teljesítményekkel engedek a kény­szerítő erőszaknak. Ha viszont a teljesítménykényszer szá­momra teljesítményérdekként jelenik meg, akkor egészen más a helyzet: végtére is nem lennék normális, ha a saját érdekeim ellen tennék. Mindezt csak azért jegyzem meg, mert miközben nyakra-főre használjuk — no, nem fenyegetően, csak éppen mint agitá- ciós érvet — a teljesítménykényszer kifeje­zést, jól tudjuk, hogy az érdekeltséget kép­telenek vagyunk egyértelműen a teljesít­ménynöveléshez kölni. S a végeredmény, napjaink általánosítható gyakorlata: a tel­jesítménykényszer mellett (helyett!) a tel­jesítmények visszatartása. Az egyik szakfolyóiratban Bihari István, a Chinoin vezérigazgatója így nyilatkozott erről: „A vállalat nemcsak bonyolult szer­vezel . .. hanem racionálisan gondolkodó és cselekvő szervezet is, amely a legkisebb el­lenállás irányában Halad. Nem lehet csodál­kozni azon, ha az imitált piac körülményei között a vállalatok imitált teljesítmények­kel igyekeznek boldogulni. Annál is inkább, mert a valóságos teljesítményt sokszor ke­vésbé honorálja a környezel— a szabályo­zás —, mint a manipuláltat.” Hiba lenne a tel jesittnény visszatartás okait kizárólag a bérrendszer anomáliáiban keresni. Közbeszól itt az árrendszer, amely — minden jó szándékú törekvés ellenére is — egyszerűen képtelen a magyar vállalatok számára a valóságos piaci viszonyokat köz­vetíteni. Következésképpen nem ösztönöz valóságos teljesítménynövelésre. (Mert mi­féle árrendszer az, amely például egy ere­deti Chinoin-gyógvszer termelői árát dobo­zonként 20 forintban határozza meg, de ugyanez a gyógyszer, a nyugati országok­ban, magyar hatóanyagból készítve, 30 dol­lárért kerül forgalomba?...) Közbeszól a sajátságos magyar pénzrend­szer is,' amely élesen megkülönbözteti — szaknyelven: jól láthatóan megpántlikázza — a forintot. Más feltételek mellett fizet­hető ki a „bérforint”, mint a „beruházási tjorint”, s megint más feltételekhez kötik például — a vállalati gazdasági munkakö­zösségek felvirágzását is elősegítő — ..költ­ségforintot". A forint konvertibilitását leg­alább belföldön kellene megteremteni ah­hoz. hogy a hazai vállalatok teljesítményei valamiféle megbízhatósággal mérhetőek le­gyenek. Közbeszól a vállalati vezetők érdekeltségi rendszere, s a hazai vállalatok teljesítmé­nyének elbírálási gyakorlata. A vállalati jövedelemszabályozás alapjául szolgáló, úgynevezett bázisszemlélet — vagyis, hogy a vállalatnak minden évben és minden kö­rülmények között többet kellett teljesíte­nie — lazulóban van ugyan, dó a bizton­ságra törekvő vállalatvezető még mindig teljesítmény-tartalékokat halmoz fel, ha ügy látja, hogy különböző okok miatt át­menetileg képtelen á korábbi teljesítmény- szintet tartani. A szabályozó rendszer — es a vezetők érdekeltségi rendszere — ugyanis gyakorlatilag ma sem tűri el a teljesítmény- stagnálást, vagy éppen a visszaesést, még a remélhetően bekövetkező fellendülés re­ményében sem. S persze közbeszól a sokat vitatott bér­rendszer is. A szigorúan központilag szabá­lyozóit és a kifizethető „bérforintokat” még a kifizetés elötl keményen megadóztató bérrendszer a lehelő legkevesebb differen­ciálási lehetőségeket engedi. S mert a ,.bér- forintokból'’ mindenkinek csak kevéske jut, az egész rendszer ösztönző hatása el­halványul. jelentéktelenné válik, s bekö­vetkezik a fura helyzet: nem a bérek, ha­nem a béren kívüli keresetek differenciál­ják a személyi jövedelmeket — a valóságos munkahelyi teljesítményektől függetlenül. A bérszabályozás megalkotóit — és ál­landó megújítóit —1 persze csakis a jó szán­dék vezérli: a bérszínvonalfék állandó mű­ködtetésével a súlyosabb következmények­kel együlljáró nagyarányú inflációt kíván­ják megelőzni. Nyilván ők is tudják, hogy e törekvésük közben egyúttal teljesítmény- inflációt is okoznak, mert fékezik a telje­sítmény növel est kiváltó ösztönző erőt. Nyil­ván azt is tudják, hogy a béreknek csakis * teljesítménnyel kellene arányban állniuk, a nettó jövedelmeknek viszont a népgazda­ság teherbiróképességével is. E felismerés gyakorlati érvényesíttetéséhez azonban új adózási rendszerre lenne szükség. Erről is gondolkodnak és kísérleti megújításának is most már második éve vagyunk tanúi. Kérdés: miféle eredményekre vezetnek a kísérletek? Ám a pozitív eredmények által igazolt kísérleti megoldások általánossá té­teléhez az árrendszer, a pénzrendszer, az adórendszer gyökeres megújítására is szük­ség van. Mert éneikül nem remélhető, hogy a teljesítménykényszer teljesitménvérde- keltséggé változzék, s hogy a teljesítmé­nyek növelésével valóban versenyképe« partnerekként jelenjünk meg a világpia­con. Mert ez a népgazdaság számára való­ban kényszer; a létezés kényszere. t. e*. Biztató kísérletek fiktív szén helyett zeolit Aki olvasott, hallóit már a zeolit sokirányú hasznosi- tasi lehetőségéről, mar a kö­vetkezőkön sem csodálkoz­hat: Sajóecsegen a nyérsvíz tisztítása, szűrése közben al­kalmazott aktív szenet kísér­letképpen zeolittal pótoljak. Az eddigi tapasztalatok bizta­tóak. A hír így önmagában is erdekes, ám ha hozzátesszük meg, hogy a mindeddig Hol­landiából valutáért behozott aktív szenet helyettesíthetné a zeolit, akkor már arról a tetemes megtakarításról is illik szólni. Egy-egy szűrö- beléleserénél ugyanis tize­dére csökkennek a költségek. A napokban megtartott ta­vaszi műszaki, közegészség- ügyi szemlén tárták a helyi vízmű vezetői a szakemberek elé az idézett tényeket, ame­lyek fogadtatása kedvezőnek mutatkozott. Ám. mint min­déit újnak, ennek is akad­nak kétkedő .ellenzői, akik az aktív szén kétségtelen telje­sebbnek mondható hatását állítják szembe a még kísér- le i eredményekkel. Pedig az cáfolhatatlan. Hogy a zeolit ebben az új szerepében is . jól mutatko­zott be. Talán a vízmű mű­szaki gárdájának újabb kí­sérletei. az ÉRV szakembe­reinek további erőfeszítései nyomán rábukkannak arra a megoldásra is. ami a zeolit teljes sikerét julenlheti. Mindezt leírhattuk volna bizakodóbban is, hiszen a vízmű műszaki gárdája sorra b'rW/ik meg ilyen, vagy en­nél nehezebb feladatokkal. Ennek bizonyítására álljon itt egyetlen konkrét példa: a közelmúltban sikerült újra üzembe állítani az ózont ter­melő berendezést, amihez ( már úgyszólván semmilyen alkatrésszel sem rendelkez­tek, így maguk állítottak elő hozzá mindent. Visszatérve a zeolithoz, amelyik itt van a megyében, és beszerzése sohasem jelent­het gondot, úgy látszik, újabb csatát nyer. Csodaszerről vol­na szó, hogy immár felso­Kis szériát, kiváló minő­ségben. Lényegében ezzel a mondattal lehetne summáz­ni a csobaji Taktaközi Ter­melőszövetkezet törekvését, amikor varrodájának mun­káját teljesen új alapokra helyezte. A különböző vál­lalatoknak végzett bérmun­kát alacsony haszna miatt száműzni akarták a terme­lésből. s helyette teljesen új. sa iá* tervezésű, szabadidő­ruhák gyártására álltak át. Nem volt könnyű feladat megszervezni az alananyag- beszer/éstő! kezdve a szabá­szatig a folyamatokat, de ma már elmondhatják. hogy megérte, hiszen idén nyolc­vanmillió forintot termelnek meg. A divatos, modern vo­nalú szabadidő-ruhákra nagy az igény. Pécstől Sze­gedig keresik fel a szövet­kezetét a megrendelők, s rolni is alig sryőswíffc haoaoo­sításanak körét? Nyilván­valóan nem. Ami viszont nwndentoéppen érdemes a figyelemre, az * jó munkakollektívák kísér­letező, kezdeményező kedve, ami eddig is többször veze­tett sikerekhez az ÉRV-nél. Lehet, hogy most * neolit lesz az, ami hozzásegíti őket újabb eredmények felmuta­tásához? — »agy — egyik legnagyobb vásárlójuk közé tartozik a Skála is. A közös gazdaság varrodája egyedi tervezésű, kívánal- mú, kis szériájú megrende­léseknek is eleget tesz. leg­utóbb a nyíregyházi sport­egyesület rendelt meg tőlük ötszáz melegítőt. Különleges gumírozott szitanyomással tudják ellátni ruháikat, amelyek a termékeket még tetszetősebbé teszik. Nap­jainkban már nyolc üzem nyolc varrodája dolgozik bérben a csobajiaknak, Her- nádvécsétől kezdve. Sajóvá- moson át. fővárosi kézmű­ipari szövetkezetekig. Idén mintegy 15(1 ezer szabadidő­ruha készül Viki, Panda, s egyéb fantázianevekkel a szövetkezeti varrodákban, de mivel a kereslet nagyobb, várhatóan méc fejleszteni fogjak az ágazatot. A titok nyitja, a kis széria TanácÉMI a KISZ Lasztó, a DíGEP szerencsi részlegének marósa beszélt. A Borsodi Szénbányák laka­tosa, Weinémer László az érdekvédelmi és -képviseleti munka hatékonyabbá tételé­re hívta lel a jelenlevők fi­gyelmet. majd tolmácsolva a bányászfiatalok véleményét, kifogásolta a bányászlakás- építés központi támogatásá­nak megszűnését. A Borsod megyei fiatalok értelmiségi tanácsának lét­rehozását szorgalmazta fel­szólalásában dr. Szabó László, a megyei kórház K ISZ-bízotV- ságának titkára, majd ismer­tette azokat a kezdeménye­zéseket. új formákat, akció­kat, amelyeket az utóbbi években az egészségügyben foglalkoztatott fiatalok meg­honosítottak KISZ-szei »eze- teikben. Gros: Károly felsiólalását mondta (Folytatás az 1. oldalról) példái mutatott az elmúlt időszakban arról, hogyan le­hel nehezebb körülmények között is eredményesen dol­A küldőt tgyütésen efcökér>t Illés István, a sátoraljaúj­helyi fiatalok nevében szólt arról a megújulási folyamat­ról. amely az utóbbi években tapasztalható a területükhöz tartozó KISZ-alapszer veze­tékben. Ugyanakkor az is igaz: sok helyen valahogy szokássá vált a nyugodt, gondtalan életvitel, ahol a fiatalokat kevésbé jellemzi az áldozatva Halas. Ezen a pasz- szív magatartáson mielőbb változtatni kell. Hangsúlyoz­ta, ma már nem elég a fel­adatokat ismertetni, a tette­ken a sor. Szabadka Tünde, a miskolci Kossuth Gimnázium diakja a tanulóifjúság hely­zetei, a tizenéves határozat megjelenése óta elért ered­ményeket ismertette. Egyút­tal felhívta a figyelmet arra is, még nagyobb önállóságra és főként határozottságra len­ne szükségeik eredményesebb mozgalmi munkájukhoz. Martinkó Károly encsi kül­dött a hemádvécsei mező­gazdasági termelőszövetke­zetben dolgozó fiatalokról, valamint az új közigazga­tási rend mozgalmi vo­natkozásairól beszélt. Az edelenyiek képviseletében Gergely Mórja a veszélyez­tetett gyermekek életkörül­ményeit, a veszélyhelyzetek kialakulásának okait sorolta el, kiemelve a nevelőszülői hálózat jelentőségét. Kovács Zoltán, a csenyflti Ságvári Endre Politikai Kép­zési Központ igazgatója egye­bek között elmondta: többet gozni. Az. elkövetkezendő időszak feladata inak végre­hajtásához a megye KISZ- tagságának. fiataljainak még eredményesebb politikai, gaz­dasági munkájára van szük­ség. kellene toroam a KISZ, bel­ső eletet el, ezzel is erősítve a tagsag bizalmát, amely nél­külözhetetlen az ifjúsági mozgalom életeben. í rács Gyula az ózdi kohászfiata­lokról, gondjaikról beszélt. Dr. Fekete Zoltán, a Miskolc városi Tanács KISE-fiataljut­nak képviselője a lakásszer­zéssel jaró nehézségeket is­mertette és javasolta a jelen­leginél kedvezőbb hitelfelté­telek biztosítását. Sarlai Pe­temé megyei úttörőelnök az ifjúsági és a gyermekmozga- lom sajátos és hasonló leen­dőiről, a gyermekek számára nagyon fontos önkéntesség^ ről, a cselekvési lehetőségek bővítéséről szolt. — Őszinteség, nyitottság, határozottság jellemzi a bor­sodi fiatalok KlSZ-küldőtt- gyülésének beszámolóját — mondotta Síandtner Iván, a KISZ Központi Bizottságának titkára: — Tettekre sarkall­ja a fiatalokat, feltárja a hibákat és felhívja a figyel­met javaslataival azok kija­vítására is. Nem véletlen, hogv az otthonteremtéssel, a pályakezdéssel járó nehézsé­gek hangsúlyozott helyet kaptak a beszámolóban és a hozzászólásokban, hiszen ez foglalkoztatja a legtöbb fia­talt. Éppen ezért közösen kell keresni azt az utat, amely or­vosolja e gondokat. Diákok­ról, diakokat foglalkoztató kérdésekről mondta el véle­ményét Ggenes1 Krisztina, a miskolci Kilián Gimnázium tanulója. A hazafias honvé­delmi nevelésről Dór goi Dr. Tétényi Pál. az MSZMP KB osztályvezetője elmondta, érdemes elgondolkozni azon: sokat vagy kevesebbet vállal­jon-e a KISZ. Néha úgy tű­nik, nehezen találjak meg a fiatalok a helyes arányt, össz­hangot vágyaik és a realitá­sok között. Egy biztos, a jö­vőt vállalni kell. nem lehet kitérni a nehézségek elöl. Ép­pen ezért aktív részvételre van szükség az alkotómun­kában, amelynek sikere ér­dekében elengedhetetlen az őszinteség. Mocsári Sa ndor, a megyei rendőr-főkapitány - sag KISZ-titkára a fiatalok összefogásában rejlő erő fon­tosságát hangsúlyozta. Ezt indokolják napjaink sűrűsö­dő gondjai. A védnökségvál­lalásról és a választási rend­szerről mondott véleményt Kiss Béla. a leninvárosisk küldötte. Mikolai Péter sá­rospataki küldött pedig azt m olykor indokolatlanul pesz- szimista hangulatot helytele­nítette, amely megfigyelhető a fiatalság körében. A kül­döttgyűlés Vitáiéban az utol­só hozzászóló Kiss József' á mezőkövesdi fiatalok képvi­seleteben a lakóterületi K1SZ- munka tapasztalatait ismer­tette, majd a művelődés, a sport és a szórakozás felté­teleinek alakulásáról beszelt. Major Janos vitaósszefogia- lója után a küldöttek megvá­lasztották a KISZ megyei bi­zottságát es a pénzügyi «Ilen- őrző bizottság tagjait. A KISSi megyei bizottságá­nak első titkára Major Ja no* lelt. Titkárai: Dankóne Dro­tor Katalin. Szabó Aladar es Tóth Lajos. A pénzügyi ellen­őrző bizottság elnökéül Fezte­rest Istvánt, titkárának Lu­kácsáé Patkó Máriát válasss- tolták. Megerősítették tiszt­ségében Kovács Zoltánt, a po­litikai képzési központ igaz­gatóját és Bartus Istvánt, x KISZ megyei bizottság gaz­dasági osztályvezetőjét. Szavainak a küldöttek A küldöttgyűlés vitája

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom