Észak-Magyarország, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-05 / 104. szám
1984. május 5., szombat # ESZAK-MAGYARORSZAG 3 A BVK és egy tsz érdekazonossága „melléküzemág” Szépségdíjas üzemépület a December 4. Drótmüvekben Befejezéshez közeledik a húzómű fejlesztése — A cél: megszüntetni az importot — Húzás nagyobb sebességgel Az új NDK-gyórtmónyú sodrógép lényegesen nagyobb sebesség» gél készíti el a kötelekhez szükséges sodrotokat. A sodrómű új berendezései nem csak gyorsabban dolgoznak és jobb minőségű termékeket készítenek, mint a régiek, hanem zaj. talanabbul is működnek. Fotó: Fojtán László r Házon belül, azaz a nagy- barcai Bánvölgye Tsz-ben, mint „melléküzemágat” emlegetik, de hozzáteszik, hogy a GRAFOL Gazdasági Társulás jelentősége, a kezdeti eredmények es a fejles/.tesi lehetőségek miatt is valami más „besorolást” érdemelne. Tavaly, az év közepén jött létre a Borsodi Vegyi Kombinátnak és a tsz-nek ez a gazdasági társulása, s a hathónapos „idényre” tervezett 30 millió forintos termelési értéket 37 millióra teljesítette. Az idén az első negyedév terve mar 25 millió forint volt, s a 29 milliót közelítette az elért termelési érték. A sokak számára álomhatárnak tűnő idei százmilliós terv most már kevésnek, azaz alacsonynak is tűnik. Kriston Nándor, a GRAFOL GT (a főtevékeny. Bégekből, a granulálásból és a fóliaragasztásból született a „fantázianév”) ügyvezető igazgatója szerint rendkívül gyors, de alaposan kidolgozott. meggondolt fejlesztések biztosítják a termelés gyors felfutását. Amikor a nagyon mostoha adottságok között gazdálkodó, a melléküzemági lehetőségeket. az alaptevékenység hasznára fordítható „pénzforrásokat” kereső Bán- vólgye Tsz-nek a közeli nagyüzemmel, a BVK-val sikerült az első együttműködést létrehozni. hamarosan kiderült, hogy az érdekazonosság sokkal nagyobb, kooperációs lehetőségeket is kínai. Ezek széles körű -kiaknázására jött létre a gazdasági társulás. Előbb a vadnai; ma már tíü dolgozót foglalkoztató üzemben „alapoztak”, azaz tanultak szakmát, fogadtatták el gyártmányaikat, s néhány hónap elteltével már sor kerülhetett az első nagy fejlesztésekre. A kis teljesítményű. napi 600 kiló granulátum elkészítésére alkalmas gép után munkába állíthatták az 5000 kilós kapacitású gépét, Sajókazán beindíthatták a máris 40 dolgozót foglalkoztató új üzemet. Már nemcsak a kábelgyártáshoz szükséges fóliát szeletelik, hanem megteremtettek a különböző csomagolóanyagok. reklámszatyrok gyártásához szükséges feltételeket is. A legújabb nagy es gyors fejlesztés: beindítják az eddig dollárért vásárolt pvc hegesztözsinor (avagy pálca) gyártását. Ezen. s az előző fejlesztésen még dolgozik a vegyipari óriás és a BVK méreteihez kepest kis. de a mezőgazdasági nagyüzemek sorában egyre jelentősebb erőt képviselő termelőszövet kezet társulása, de máris újabb — nemrég még csak álmodozásnak tűnő — tervek realizálásán is munkálkodnak. Ezek lényege, hogy a különböző. eddig csak a környezetet szennyező műanyaghulladékok hasznosítására, milliós értékek „megmentésére” készülnek. üzemépületek ritkán kapnak szépségdijat, erre a véleményre cáfol rá a December 4. Drotmuvek új húzómul nagycsarnoka. amely meg a teljes befejezése előtt a magyar építőipari folyóirat 1983. évi emlékplakettjét nyerte el. — Mivel erdemelte ki a drotgyár uj húzómui csarnoka ezt az elismerést? — kérdeztem Gcdai József fejlesztési főmérnöktől. — Azzal — válaszolja a főmérnök —. hogy a 60x64 méter hosz- s z ú, könnyűszerkezetes üzemcsarnok födémét, lényegében hat állványpár segítségévéi, egy kötelszerkezet tartja, és így jött leire Magyarországon az az egyedülálló üzemi belső tér, ahol ilyen szélességű hasznos területet nem kellett tartóoszlopokkal megtörni. — Majd invitált, nézzük meg az új üzemcsarnokot, illetve a húzóműi és sodrómüi fejlesztéseket. A húzómüi csarnok építése lényegeben még az V. öteves terv időszakában megkezdődött. de a külgazdaság kedvezőtlen hatásai, illetve az építőipar kapacitásgondjai miatt, a befejezés határidejét többször módosították. A nagycsarnok végül is 1983 szeptemberében készült el, es az építés maga is műszaki érdekesség. — A csarnok tervezett helyén volt, a régi húzómű 39 méter hosszúságú épülete — mondja Gedai József — és annak a munkáját az építés alatt sem nélkülözhettük. Nagyobb üres tér viszont nem volt a gyárban, így olyan döntés született, hogy az uj nagycsarnokot a régi koré és föle építjük. A munkaiatok tehat a kisebb alapterületű régi csarnokban. mint egy dobozban, folytak, míg a kis doboz köre megépítettük a nagyot. Amikor az elkészült, a réginek a falait elbontottuk, de akkor már tető volt a gépek lelett, igaz, jó magasan. nagy tető. Végigjárjuk a méreteiben valóban imponáló új csarnokot. amelyben most is folyik a munka. A gépek egyelőre két sorban állnak, középen a régiek, a szélén pedig az új, NDK gyártmányú, száraz technológiával dolgozó húzógépek helyezkednek el. Már megkezdődött a szerelés a csarnok északi felében is, ahol az NDK-ból érkezeit szakemberek ellenőrzése mellett, a nedvesen működő húzógépeket telepítik. Míg a száraz technológiával dolgozó berendezések a vastagabb elemi szálakat készítik, a más gépeken a vékonyabb, 0.2-1—0.8 milliméter átmérőjű acél- vagy horganyzott acélhuzalok kialakítása folyik. Amikor a gépek telepítése befejeződik, a ma még középen elhelyezkedő régi gépeket leszerelik, és helyükön daruzott munka- területet alakítanak ki. — A fejlesztés az import megszüntetését célozza — mondja a főmérnök. — Eddig h különféle sodronykötelek gyártásához, évente 3000 tonnányi mennyiségben kellett alapanyagot importálnunk szocialista es tőkés országokból. Ezekkel a fejlesztésekkel lényegében megszűnik az importkényszer. Az itt készülő sodronykötelek felhasználási területe rendkívül szeles körű. A felhasználók ma már általában a vékonvabb elemi szálakból előállított köteleket igénylik. Ezek ugyanis rugalmasabbak. Ezt az igényt elégíti ki ez a fejlesztés. Az új csarnokban, az idén már körülbelül 20 ezer tonna különféle acél- és horganyzott acélhuzal készül, amelyből mintegy 5 és fél ezer tonnát a sodróműben hasznainak fel. A sodrómű , fejlesztése nagyrészt befejeződött, ösz- szesen 3 ezer négyzetméter alapterülettel, két új üzemcsarnok épült meg. es a helyükre kerültek az új gépek is. Míg a húzóműbe mintegy 60 millió forint, addig a sodróműbe körülbelül 50 millió forint értékben vásároltak uj NDK-gyártmányú gépeket. — Es mit tudnak ezek a masinák? — A két üzem technológiája a világon mindenütt íg.v van kialakítva, a különbség csupán a húzás se- bessegeben mutatkozik. Nos. nem kell szégvenkezni. az újonnan telepi f ett gének nem rosszak. A teljes CelfuA vízellátást hatékonyan segítő új magyar szabadalmat, a Pállfy-féle kútfúrási technológiát mutatta be csütörtökön /és pénteken Tisz.a- püspökiben. illetve Szolnokon a Pannónia Műszaki Fejlesztő Agrárinnovációs Közős Vállalat. Az új technológiával az eddigi eljárásoktás után itt több mint 13 200 tonna termék készül majd, ez már a ’84-es tervszám. Ezzel a mennyiséggel ki tudjuk elégíteni a ma Ismert hazai igényt, tehat lehetővé válik az eddigi Import megszüntetése. — Exportálnak továbbra is? — Mint említettem, ezelc a fejlesztések elsősorban az import megszüntetését célozzák. A szocialista országokba. elsősorban a Szoviet- unióba, eddig is exportáltunk mintegy 2 ezer tonnányi mennyiségben laposkötelet. Ennek a mennyiségnek a kivitele a jövőben is megmarad. Hajdú Gábor ná! gyorsabban és olcsóbban lehet vízkutat fúrni. Egy- egy kútbó! percenként 450 liter víz felszínre hozata.at garantálták. Ez a vizmenó- nviséa több mint kelszerese az eddigi hagvománvos mélyfúrási módszerekkel elérhető eredménynek, emellett a költségek tíz-harminc százalékkal csökkenthetők. Program a megújulásra Matyó minták Mérföldkő ez az év a mezőkövesdi Matyó Népművészeti és Háziipari (Szövetkezet éleleben. Bizony nem volt osztatlan az öröm, amikor a tavaszi küldöttközgyűlésén az elnök vázolta a terveket. Mert mi is történik? Uj tipusu anyagokkal kell dolgozniuk, újfajta fazonokat keli szabniuk, hímzés mellett horgolniuk kell, egyszóval merőben más lesz a munka természete. Persze, azonnal magyarázatot is kaptak az asszonyok. Kényszerhelyzetben vau a szövetkezel, megújulási-megmara- öasi programot kellett kidolgozniuk. — Az új szabályozórendszer nem respektálja a munkaigériyesseget. Hatékonyabban, kisebb költséggel, magasabb minőségi színvonalú árut kell gyártanunk. Drágul az élőmunka és ez különösen a népművészeti termelőket érinti. Tennünk kellett hát valamit, hogy élni tudjunk, hogy növekedjék valamelyest annak a 2500 asszonynak a jövedelme, akik a közös üzemeinkben dolgoznak, vagy bedolgozást vállalnak — foglalja össze az indoklást Pólik Mihályné elnök. A termékszerkezet módosításáról van szó elsősorban. A tavalyinál sokkal több női blúzt, sokkal több népművészeti jellegű gyermekruhát, es az idén mar szabadidőruhát is varrnak. A textilruházati termek adja a termelési érték nagyobb hányadát. — Nagyon szép pamutzsorzsett és muszlin anyagukból varrjuk a blúzokat. A díszítés kévés és finom. A bluzanyagok is paszleilszmúek és a minták is. A drapp blúzra például drapp hímzés, vagy horgolás kerül, a feheret fehérrel, a leketet szürkevei, a zöldet barnával es narancs- sztnnei díszítjük. A horgolásmintat a matyó lepedovegekröl mintáztuk, a hímzések is kizárólag matyó motívumokból állnak. A hagyományos harsány színeknek nem kedvez az öltözködésben a inai divat. A csodaszép blúzokkal először a X. miskolci ipari kiállítás es vásáron ismerkedhet meg a közönség, ahol bluzparádet rendez majd a szövetkezet. Am az ídegen- torgalini szezon kezdetéig szeretnék „teríteni” valamennyi erdekelt üzletben a különleges árut. Mezőkövesden olyan nagy izgalommal várják a premiert, mint ahogyan egy színházban szokás. Bár ebbe az izgalomba egy kis telelem is vegyül... — A regi, a Krisztina alapanyagú blúzok ara 480 forint volt. az újaké ettől több. megközelíti az ezer forintot. Jól tudjuk mi, hogy az extra termek, nem mindennapos viseletre készül. Tudni kell, hogy ezeknel a blúzoknál nem növeltük a munkabér összegét, csupán az anyag miatt drágább a termek. Arra apelláltunk, hogy a kevés pénzű ember nem engedheti meg magának az olcsó árut. Nos, ezek a blúzok csaknem örök érvényűek a ruhatárban. Változnak az egyéb felsőruházati termékek anyagai is. A filc helyett posztót használnak a mellényekhez, amely sokkal sűrűbb és kellemesebb anyag. És mini új anyag, megjelent a francia bársony is. Ha nagy munkával is. de igen szépen lehet hímezni rá. Készül belőle mellény, tűpárna, szép kivitelben. Az ajándéktárgyak sem bélésvászonból, hanem a rusztikus sanders-vászonból készülnek a jövőben. Népszerűek a matyó babák, s hogy ez a népszerűség a jövőben se csökkenjen, már nem filcből készül az arc, a kéz. hanem porcelánból. Csinos kis arcocskák latszódnak a fejdiszek, kalapok alatt. — Egyelőre még a hagyományos, színes blúzokat exportáljuk, elsősorban Francia- országba és Olaszországba, mert ragaszkodnak hozzá a vevők. Az árak az idén még elfogadhatók, de jövőre már nem ért meg ezt a terméket azonos áron exportálni. Kiviszünk az uj blúzokból egy kollekciót. megpróbáljuk elfogadtatni. Ausztriába 35 ezer pásztoringet készítünk, részben bérmunkában. Ez az üzlet eredményes. Egyébként nem panaszkodhatunk az idei exportmegrendelésekre. Az élsó negyedévre több mint 17 millió forint értékű igény érkezett hozzánk, ennek 60 százalékát már teljesítettük is. Az a gondunk, hogy a nyugati kereskedők az év végen mar nem nagyon rendelnek a készletgazdálkodás mialt, a mi bedolgozóink pedig novembertől februárig dolgoznak legtöbbet. nyáron a mezőgazdasági munkák elszólítják őket a hímzés mellől — mondja a szövetkezet elnöke. A Matyó Népművészeti és Háziipari Szövetkezet a múlt évben 120 millió forint termelési értéket állított elő, és 14 millió 500 ezer forint eredményt tudott realizálni. Az idén 2 millió forinttal növeli a termelését, de a szabályozók módosulása miatt csupán 5 millió forint eredményt tervezeti. Ezért volt szükség a megújulási programra. A hagyományos termékekkel, es a meglevő termékszerkezettel évről évre gyengébbek lennének az eredmények. Az idei nyereségtervet természetesen rugalmasan kezelik, hiszen könnyen elképzelhető, hogy a pasztell- S7,ínü matyó minták meghozzák a sikert. Lévay Györgyi Kis Jankó Bori mintái pasztellben is gyönyörűek T Uj kútfúrási technológia
