Észak-Magyarország, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-05 / 104. szám

ESZA& MA&fAMÖMSZÁö 4 1384.. május 3*, si©»! lsei Kortársaink A Debreceni Orvostudo­mányi Egyetemen 1962-ben tett esküt évfolyamtársai­val dr. Tóth Tibor is. Visz- szatért. szülőhelyére, Ózd- ra. Október elsejétől, kö­zel huszonkét éve orvos Hódoscsépányban, jelenleg az ózdi 14-es körzetben. Több mint háromezren él­nek a várossal szinte egy­beépült községben, a fér­fiak zöme az Ózdi Kohá­szati Üzemekben, a lá­nyok, asszonyok többsége pedig a Debreceni Ruha­gyár gyáregységében dol­gozik, Mindkét munkahe­lyen üzemi orvosok is vi­gyázzak egészségüket. A gyerekek, az iskola, az óvoda tizenhét évig tarto­zott a doktorhoz. A ren­delő melletti szolgálati la­kásban éltek sokáig, né­hány éve már Özdon lakik a Cséthy Ottó utcában, családi házukban. A kinevezése utáni első, sok havat hozó január egyik éjszakáját soha nem felejti el. Hajnali egy óra­kor szólt a csengő. Nem kellett messzire mennie, csak a szomszédba, ahol a vendégségben tevő fiatal- asszony vajúdott. Kompli­kált, farfekvéses szülést kellett levezetnie. Mire a mentók megérkeztek, mar ellátta az anyát és a cse­csemőt. Azóta is úgy tér éjszakai nyugovóra, hogy bármikor megszólalhat a csengő ... Hivatása szerinti szigorú napirend szerint el. dol­gozik. Reggel fel hatkor ke! hét órától tizenegy óráig rendel Hodoscse- panyban. tizenegy óratód délután három óráig ellát­ja. gondozza a fekvőbete­geket, fél négytől fél há­tiig ismét a rendelőben van teher köpenyeben. A ne­héz napok akkor tatainak ra. amikor ügyeletes a vá­rosi központban, mert ilyenkor az éjszakai szol­gálat után is a szokásos hétköznapi mu nkarend je következik. Ar/. elírni K két értizerfben ennek a térségnek is sokat fejlődött az egészségügyi eüalasa- Gépkocsi nélkül A körzeti orvos Gyalogösvényen hivatoli jel­vényével, az orvosi táskával A vérnyomásmérés rutinmunka, de a számok sokat mon­danak az orvosnak azonban nehezen tudna el­látni feladatát. Piros színű Skodáját sokan ismerik, gyakran megállítják, hogy segítségét, tanácsát kér­jék. Hódoscsépányhoz két tanyabokor is tartózik. A Gubonna négy kilométer­re, a Vólgyfo-tanya öt ki­lométerre esik a rendelő­jétől. Több mint húsz em­ber el itt, róluk is neki kell gondoskodnia, Télido- ben küiónosen nehez el­jutni hozzájuk, ilyenkor csak a jó lovak és a sze­kér, vagy a szán segít. Nagy havak idején pedig marad a gyaloglás. Nem panaszkodik, megszokta. Mint ahogy megszokta a sok adminisztrációs mun­kát is, de erre panaszko­dik, mivel elvonja idejét az emberektől. Jaskó Jó­zsef né orvosirook a kővet­kezőket sorolta fel: recept­írás, a beutaló, a kétféle karton, a táppénzes napló, a beteggondozó napló, az i'ktatókönyv, a heti és a havi jelentések, a körzeti napló, a működési napló, a táppénzes utalványok, a jelenléti ív. Ezeket napra­készen kell írni, kezelni. Kevés szabad idejét a doktor családjával tölti. Felesége a kohászat egyik irodaházában dolgozik. Nagylánya, Gabriella Haj­dúböszörményben tanul, óvónő lesz, Péter öa rá- dió-tévéműszerész tanuló, Robert fia az altalános is­kola első osztályos tanuló­ja. Ha teheti, ideje enge­di, vadászik. Kutyája, a munkavizsgás Árbocos Bi­tang Samu, a bajor hegyi véreb alig várja, hogy út­nak induljanak a liango- r.vi Zöldmező Vadásztársa­ság területére. Három pus­kája közül a távcsöves cseh Mausert kedveli leg­inkább, de a duplacsövű sörétest és az egycsövűt is kedvvel gondozza. Mosta­nában azonban erre is ke­vesebb ideje jut. Ilyenkos', A köiponti ügyelet utón na­her újrakezdeni a napot tavasztajt, a ház körüli kis­kert is munkát kíván, a szőlőlugast, a gyümölcsfá­kat, a rózsákat maga gon­dozza. Az autót is rend­ben kell tartani, hogy jól szolgáljon, és még az idén garázst kell építeni. A te­levízió műsorából gondo­san válogat, a rádió mint­ha jobban érdekelné mos­tanában. Gazdag könyvtá­ra, az írott sajtó iránti ér­deklődése, lemezgyűjtemé­nye arra vall, hogy nem szakbarbár, ahogy monda­ni szokták. A politika, a szépirodalom, a zene, a képzőművészet éppen úgy érdekli, mint a medicina. Dr. Tóth Tibor körzeti orvos életei ve az Ember. Így mondta, nagy E-vel. Ez így talán túl egyszerűnek tűnik, de ha jobban „be­legondolunk”, a világ leg­bonyolultabb lényegét vá­lasztotta élete „tárgyának”. Több emberrel beszélget­tem, akik szinte egyönte­tűen úgy fogalmaztak, hogy azért becsülik, tiszte­lik. mert „a doki úgy or­vos, hogy az nem is látszik meg rajta” ... Szöveg: Oravec János Kép: Tamás István Hangos könyvtár vakoknak Borsodban es Miskolcon élő, 1289 világtalan, illetve csökkentlátó ember igényéit es lehetőségeit számba véve, új formákkal próbálkozik a Vakok és Gyengénlátok Borsod megyei Szervezete. Dr. Kiss László Titkárral és az országos szervezet veze­tőségi tagjával, dr. Hohl Jó­zseffel, a jelenlegi es a jö­vőbeni lehetőségekről beszél­gettünk; arról, hogy e réteg könyvtári ellátásának mi­lyen módjai vannak. — Az ország több könyv­tárában már megteremtették a hangos könyvtárat. Sok helyen a legjobb úton ha­ladnak a megvalósítás felé, Borsodban milyen esélye van e réteg művelődés iránti igényének kielégítéséhez? — Felméréseink szerint a Kongos könyvtár megterem­tését a 470 miskolci tagunk közűi jelen pillanatban mint­egy 30 fő igényli. Érdekük­ben es a többiek érdekében mar hosszabb ideje próbál­kozunk egy megnyugtató megoldással. Így kerültünk kapcsolatba a városi könyv­tár igazgatójával. Megbeszé­léseink, s talán mondanom sem kell, / munkánk ecedme- riyeképpen. e hónap közepé­től tagjaink már kölcsönöz­hetnek a mintegy 14U—130 darabból allo állomarij'bói. mely letétként szervezetünk­ben található. Idővel a fo­lyóiratok hangosítását is sze­retnénk megoldani, hiszen erre is volna igényünk. — Az elmúlt .év novem­berében bemutatóval egybe­kötött előadást; tartottak, melyen megismertették tre. érdekelteket es aa érdeklő­dőket mindazon eszközökkel, melyekkel mozgásukat, mun­kájukat, tájékozódásukat könnyíthetik meg a látássé­rültek. Hallhatnánk erről közelebbit? — Szeretnénk megvásá­rolni egy Oplacbn készülé­két. mely a vakoknak es a süket-vakoknak teszi lehe­tővé az olvasást. Sajnos, be­szerzése nem elsősorban raj­tunk múlik, hanem az anya­giakon. hiszen egy ilyen ké­szülék kb. 90 ezer schilling- be kerül, s előteremtése na­gyon nehez. Társadalmi összefogásra • volna szükség, gyárak, üze­mek, s egyéb vállalatok, in­tézmények segítségére, s ak­kor, talán, megkönnyíthet- nénk látássérültjeink szá­mára az olvasást, a tanu­lást. Km Tóth Mariann* Egyetemi és főiskolai kulturális napok kezdődtek (Folytatna esz l. otdahrőt) Sárospatak gazdag történel­mi múltja méltó keret az egyetemi és főiskolai kultu­rális napok bemutatóihoz, s a. gazdag jelen a. feltételeket is megadja a programokhoz •— mondotta végül. A megnyitóünnepségen dr. Bulla Miklós, a KISZ KB In­téző Bizottságának a tagja méltatta e hagyományos ren­dezvénysorozat értékteremtő erejét, hiszen a különböző felsőfokú intézetekben tanu­ló fiatalok is gazdagodnak azzal, hogy bekapcsolódnak az amatőr művészeti moz­galmakba. A sárospataki találkozóra 19 egyetem és főiskola küld­te el hallgatóit. Művészeti bemutatókkal vesznek részt a találkozón a nyíregyházi Bessenyei György Tanárkép­ző Főiskola, a Budapesti Taní­tó! tópző Főiskola, a Debreceni Tanítóképző Főiskola, a'Gö­döllői Agrártudományi Egye­lem gyöngyösi főiskolai ka­ra, a Hajdúböszörményi Óvó­nőképző Intézet, az. egri Be Si Minh Tanárképző főisko­la, a debreceni Kóssuth La­jos Tudományegyetem, a nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola, a miskolci Nehéz­ipari Műszaki Egyetem és an­nak kazincbarcikai főiskolai kara, a Pénzügyi és Számvi­teli Főiskola Salgótarjáni In­tézete, az Ybl Miklós Építő­ipari Műszaki Főiskola, va­lamint a Comenius 'tanító­képző Főiskola hallgatói. Nyolc zsűri előtt mutatják be a fiatalok produkcióikat; így az irodalmi színpadok, a kó­rusok. a vers- és prózamon­dók. a népzenei szólisták és együttesek, az énekegyütte­sek és szólóénekesek, a hang­szeres együttesek és a szólis­ták. valamint a politikai da­lok kategóriájában rendez­nek versenyt az arany, ezüst és bronz fokozatú Okleve­lekért, s a vasárnap délutáni eredményhirdetésem nívódí- jak és különjutalrtiak átadá­sára is sor kerül. Egyébként hét hazai felsőoktatási intéz­mény ifjú írói és költői is Sárospatakon adnak randevút egymásnak. A bemutatókra ma, szombaton és vasárnap kerül sor. A kulturális na­pok programját szakmai ta­nácskozások, viták és talál­kozók gazdagítják. A ren­dezvényt kiegészítő progra­mok teszik változatosabbá, a résztvevők megismerkedhet­nek a város történelmi neve­zetességeivel is. Tegnap este például négy program közül is választ­hattak — orgonahangver­seny, filmelőadás, irodalmi est es medencebál szex-epeit a programban. Persze előbb még a várkertbő] indulva fáklyás felvonulással tisztel­ték meg a kulturális napok­nak otthont adó Sárospatak polgárait. Több mint száznegyven produkcióval érkeztek a fia­talok a sárospataki találko­zóra. A bemutatók ma dél­előtt 9 orakor kezdődnek meg a művelődés házában, a fő­iskolán, a Rákóczi Gimná­ziumban és a gyakorló álta­lános iskolában. Honvédelmi nap A Miskolci Mezógazda­sagi es Élelmiszeripari Szak­munkásképző Iskola igaz­gatóságának szervezésében sikeres honvédelmi na­pokra kerüli sor a hét vé­gen. A programban elöada- sók, vetítések, vetélkedők zajlottak le, majd a rendez­vénysorozat záróakkordja­ként löves-zettel egybekötött akadályversenyre került sor. Díszhangverseny Megyei díszhangversenyt rendeztek tegnap este a miskolci 13-as számú Álta­lános Iskolában, amelyen az Éneklő ifjúság sorozatában részt vevő középiskolás énekkarok legjobbjai szere­peltek. Aggtelek Végérvényesen itt a lovász, megyénkben is megélénkült az ide­genforgalom. Hétvégeken a megnövekedett szabad időben sokan keresik fel Aggteleket, Jósvaföt és a megye más idegenforgalmi nevezetességeit, szép természeti tájait. Képünkön: kirándulók az aggteleki cseppkőbarlang bejáratánál. Fotó: Nagy Miklós ^Kr/niii-izininiitt nem hajszálpontösuk, OődlIMfldiallu de hozzávetőlegességgel is kilejezöek, jellemzőek: tizenkét iepcsöház. lépcsőházanként négy emelet. Emeletenként atlag három lakást, és lakásonként hái'om embert számolva, az annyi mint: 432 lakó. Körülbelül ennyi Miskolcon, a Melinda u. 2—12., és a rá merőleges Hadirokkantak utcai lakóház „összlakossága”. Vagyis hétszer ahy- nyian laknak itt, mint például Teresztenyén, kilencszer többen, mint Tornakápolnán. Sót becslésem szerint megyénkben minimum meg ötven településnek kevesebb, vagy legalább­is nem több a népessége. De amíg e kisfal- vakban rét, legelő, kein, erdő alakban, for­mában sok ezer négyzetméter zöld, fás te­rület áll az ott élők rendelkezésére, addig esetünkben — mint az városon lenni szo­kás — viszonylag parányi zöld felület szol­gál a gyerekeknek játszóhelyül, a felnőttek­nek pihenőhelyül. A szóban forgo miskolci panellakok — közterületként — egy fulballpálya nagyságú terepet „birtokolnak”. Hivatalos neve tudo­másom szerint játszótér, amelynek a már el­ültetett Iák, s gyep némi parkjelleget köl­csönöznek. Tavalyelőtt és tavaly épült, épüi- getett. Ezt azért bátorkodom múlt időben fogalmazni, mert mar fél évnél is több an­nak. hogy errefelé látták a lakók a parké­pítők csapatát. E tényből pedig logikus, hogy arra következtettek: kész a park, építésé be­fejeződött. Igaz, mindezt sajnálattal kons­tatálják ugyanis ez ideig — talán azért, mert nem parképítő szakemberek — másként ér­telmezték a játszótér, park fogalmát, inas képzetük volt a zöldterület külleméről. Ta­lán ezért sem árt közreadni e konkrét térség kapcsán, mi minden táplál ja hiányérzetüket, s hiánypótlásra biztatva, buzdítva, mi min­denért próbálnak szót emelni, -Így többek között kifogásuk tárgy a, » homok ozo . koré épített — annak idejen roagy dirrel-durral (újságban is) beharangozott—rönkvar, anii valóságban négy ormótlan fa-valami. Ebben a formában esztétikailag is, gyakorlatilag is felesleges alkotmány (joggal vélik ügy, hogy nincs befejezve). Hasonlóképpen fa a ját- szótpr kavicsos reszel a gyeptől elválasztó rönksor.is. Ennél a felemásság szemetszuró. Egyik fele mutatja a festés, tartósítás nyo­mait, a mahagóni színű nyiladékor testeket, ám a másik fele eppen az ellenkezői éró! árulkodik. Szerény számítással is felemlít­hetünk hiánylistánkon öt kilónyit ebből a kiváló és korántsem mellékes drága festék­ből. Azt pedig már feltételezni sem merik, hogy esetleg kétszer kellett volna átfestem a ■ játszótér „faanyagát”, mert akkor bizony te­kintélyes mennyiségű festék hült helyet kel­lene firtatni. .. Furcsa, hogy ilyet ^yo“'nT.a„í­zxk a játszótérről néhány pad. ahová uno­káját sétáltató nagymama, vagy bárki, aki fáradt, leülhetne. Igaz, ülőkéül szolgál a rönksor is, de a sámli mégsem hasonlítható össze a karosszékkel 1 Ügy látszik, az itt la­kók szemlélete kissé konzervatív, mivel olyanféléket is hiányolnak, mint hinta, s, egyáitalán gyermekjátékok, a homokozóba' homokot — ugyanis gyakorlatilag, amióta üzemel, finom sóder található benne —. a Melinda út 4—6, szám előtti térségbe pedig fát, cserjét, vagy legalábbis gyepet. Annak idején került oda cserje, igaz ..halálra ítélt”, hiszen elültetés előtt egy hétig szárították a napon. Most újra kelte ide valami ezekbe a lakok áltál öntevékenyen idén is telásott löldnyelvekbe, mint ahogy kellene valami árra a négy faoszlopra isi amelyek ott áll­nak árvád egy-egy kampóval az oldalukban, a homokozó mellett, ki tudja mér mióta. Gyanítom, hogy kötélből és autókópenyből összeállított hinta tartására szolgálnának, na lenne ilyen kötélhinta valahol raktáron, el­fekvőben Ennek is jó lenne utánanézni, mert azért csak itt lenne a helye a játszó-, -téren, ebben a parkban. Akárcsak a hinták, nak, a gyermekjátékciknak, a hiányzó cser­jéknek, padoknak a jelenleginél épületesebb famonstrumnak, sőt még annak az öt kiló x.yiladekornak is. (hajdú í.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom