Észak-Magyarország, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-19 / 116. szám

.........." 1934. május 19., szombat • • Ötödször is élüzem Az export felé billen a mérleg A napokban adtak ót ötö­ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Gyorsvágathajtók Az elővájás igazi úttörőmunka. A termelést, a fejtést készíti elő. \ Borsodi Szénbányák Miskolci Bá­nyaüzemének lyukói aknájában dolgozik az országos hírű Gagarin szocialista clö- vájó brigád, Kovács Ferenc vezetésével. Korszerű, magyar gyártmányú F—8 típu­sú elövá.ió gépükkel kiemelkedő eredmé­nyeket produkálnak. A régi szerszámok­ról sem mondhatnak le. Jól bánnak a la­páttal. a fejszével, a stangával es a fű­résszel is. Képünkön a brigád négy tagja faáesolatot készít elő. Tamás István felvétele Gépesítés, avagy... A bérbe veit minőség dik alkalommal az Elüzem kitüntetést a Magyar Hülo- ipar Miskolci Gyárának. Ki­emelkedő eredménnyel zár­ták tehát a 25. gazdasági évet a város egyik legjelen­tősebb élelmiszeripari üze­meben. Három keserves év utón először tudott nyere­ségrészesedést fizetni ihat napnak megfelelő munka­bért) dolgozóinak a gyár. 1980-tól 1982-ig nehéz hely­zetben volt az iparág, mert mivel exportérdekeit, súlyo­san érintette a recesszió. Hiába dolgoztak ugyanolyan sokat és ugyanolyan jól (ta­valy és tavalyelőtt is El- Üzem címet kapott a mis­kolci gyár), kevés pénz ju­tott bérfejlesztésre, beruhá­zásra pedig nem is tellett. — Ügy érezzük, kifele lá­balunk. Januárban 4 száza­lékkal növeltük a béreket és ha teljesítjük az idei terveinket, várható még to­vábbi béremelés is az idén. Tavaly ősztől angol, dán és lengyel gépsorokat szerelünk a broccoli-feldolgozáshoz, a lengyel szerelők hamarosan elkészülnek a munkával. Jú­niusban már ezeken a gé­peken dolgozunk tel ezer tonna broccolit. Tehát bér­emeléssel és beruházással vágtunk neki az idei évnek — mondja Pataky Pál gyár­igazgató. Nem volt jubileumi ün­nepség a gyárban, de azért szívesen beszélnek az elmúlt negyedszázadról. A tíz gyár közül a miskolci épült fel negyedikként 1958-ban. A munkásnők csak a szezon­ban, májustól szeptemberig dolgoztak, télre vagy más munkát vállaltak, vagy visz- szatértek a fakanálhoz. En­nek ellenére a többség ki­tartott a gyár mellett, élel­miszeripari szakmunkás-ké­pesítést szerzett, hozzászo­kott az egyre korszerűsödő gépekhez. Sok a 25 éves törzsgárdatag. Kezdetben egy év alatt 2 ezer tonna árut dolgoztak fel, az idén már 14 ezer. 5UU tonnát. — Évek óta közelilgetiük az ötvenszázalékos export­áruarányt, de az idén. ha Hogyan lesz egy hegyből ház, ez a prózainak nem ne­vezhető kérdés foglalkozta­tott, amíg a miskolc—sátor­aljaújhelyi úton a bodrog- keresztúri elágazásig értünk. — Lassan elbontják itt a he­gyet — mondja balra mutat­va a gépkocsi vezetője —, elbontják, beviszik a gyár­ba és betonelemeket csinál­nak belőle. A szóban forgó hegy seb­helyes oldalán most is em­berek matatnak, látj'uk, ahogy visszatekintünk az út- kanyar után a Beton- es Vas­betonipari Művek bodrogke- resztúri gyáregységébe tart­va, — Mi csak felhasználjuk az ott kibányászott anyagot — mondja Rohály József te­lepvezető és kinéz az abla­kon. Egy pillantást vet átel- lenben a hegyre. — De saj­nos nem kapunk annyit be­lőle, amennyire szükségünk lenne. Elmondja, hogy a bár.} a a tállyai üzem része, jószerivel csak üzleti kapcsolat van a két yég között, azok kiter­melik az alapanyagot, a fel­dolgozóüzem megvásárolja, felhasználja. — Nincs pén­zük a fejlesztésre — teszi hozzá —, emiatt mi sem nö­velhetjük a termelést. Hogyan lesz végül is a hegyből húz? Az üzem egyik fő terméke a falazóblokk. Májusban például 1 millió 320 ezer darab gyártását ler­egy kicsit is besegít az idő­járás. az export felé billen a mérlegünk. Hétezer-ötszáz tonna árul szeretnénk ex­portálni, elsősorban az észak-európai országokba. Nemcsak nálunk, a fejlett gazdaságú országokban is változnak a fogyasztói szo­kások. Nemcsak mi keres­sük az olcsóbb árul a hűtő­pultokban, hanem ók is. Ko­rábban úgy oszlott meg a hűtóház termetese, hogy egyharmad zöldség, egyhar- mad gyümölcs és egyharmad burgonya, most a termelés felét a zöldség teszi ki, mert a drágább gyümölcsöt ke­vesebben engedhetik meg maguknak. Külföldön is legszívesebben a broccolit és a zöldborsót vásárolják. — Kedvenc zöldségünk a zöldborsó, szeretünk dolgoz­ni vele és nem tudnánk any- nyit gyártani, amennyi el ne fogyna. Tavaly sikerült első ízben túlteljesítenünk a ,,borsótervünket”. És aminek nagyon örülünk, mert bizta­tó a jövőre nézve, partner- gazdaságainkban nőtt a bor­sótermelés gazdaságossága. Az idén 8500 tonnát tervez­tünk, de örülnénk, ha meg­termelnék nekünk az 5 ezer tonnát — mondja Somos Miklós főmérnök és mint műszaki, sóhajtva hozzáte­szi : — A zöldborsó nem bod­za. Az igazgató nevetve me­séli, milyen kemény csatái kellett megvívnia a bod­záért. Igaz, nem jó dolgoz­ni vele, ám jó áron lehet exportálni. Az idén már 500 tonnát küldenek belőle Dá­niába. Hollandiába és Auszt­riába. Mellesleg nem rossz pénzkereseti lehetőség azok­nak, akik szabad idejükben összegyűjtik. A gyár 6 fo­rintot fizet kilójáért az áfé- szeknek és külön megtéríti a kezelési költséget azért, hogy a 8 forint ténylegesen a gyűjtőké maradjon. Növekvő export, növekvő gondok: ez eddig természe­tes. Az viszont nem termé­szetes mar, hogy a bosszúsá­gok is szaporodjanak. Pa­taky Pál két igen tetszetős dobozt emel le a polcról. Az vezík, ez havonta 264 csalá­di hazat jelent. De így is sorban állnak erte a vásár­lók a gyár előtt — magya­rázza a telepvezető —v ne­kik pedig az lenne a jó, ha teríteni tudnák, az állandó partnereknek szállítanák, mert így lényegében bár­mennyire furcsa, kiszorulnak a piacról. A Tüzep telephe­lyein ugyanis más gyárak termékei szerepelnek, és ha mérséklődik majd ez a rövid távú fellendülés, újra meg kell hódítani a korábban megvolt stabil piacot.- Bár most a falazóblokk és a gerenda a sláger, ezek mellett 9x9-es ipari vázszer­kezetei. hídgerendát, termo- forkémény-elemet. emelet­magas kéményelemet, továb­bá a Bodrogköz vízrendsze­rének szabályozásához szük­séges TCSB-mederelemeket is készítik. Míg végigjárjuk az üzemi csarnokokat, ahol a különfé­le termékeket formázzák, a telepvezető újra az igények és lehetőségek közötti kü­lönbségre tér vissza. — Ne­künk tradicionális termékünk a falazóblokk — mondja —, valamikor Pécsről, a Dunán­túl nagy részéről, Szolnok és Szabolcs megyeken át az egyik magyar gyártmány, a másik angol. És lám, a ma­gyar papírból készült dobozt könnyedén összenyomja a függőleges oldalán, az angol nem enged. Nyilvánvaló, hogy a mi dobozainkat csak az áru tartja össze (bármi­lyen szép is ránézésre), a másik pedig épségben meg­őrzi tartalmát. — Nyugati gépeket vásá­roltunk a csomagoláshoz, de többnyire állnak, mert a ha­zai papír minősége rossz, nem tud vele mit kezdeni a jó papírminőségre konstru­ált szerkezet. Emellett egye­netlen a szállítás, nem ka­punk azonos színű zárószala­gokat. A nyugati vevő ilyen­kor rögtön minőségváltozás­ra gondol, hiszen hozzá van szokva, hogy egy bizonyos szín, egy bizonyos minőséget jelez. A csomagolás miatt vannak bizony észrevételezé­st: k. A gyárban ma a burgo­nyás krokettet gyártják, hol­nap pedig a szilvalekváros gombócot készítik már. Egy egész vagon szilvalekvár áll ehhez rendelkezésre. A hó­nap végéig igencsak meg­csappan a raktárkészlet, ad­digra elküldik a tavalyi zöld­ség és gyümölcs utolsó ton­náit külföldre. A raktárban a hazai készletek maradnak, többek között a hasábburgo­nya. Mint ismeretes, nem biztos, hogy kitart a burgo­nya az újig, importálnunk is kell... — Hétezer tonna burgonyát tudtunk csak felvásárolni, noha 10 ezret szerettünk volna. Ez azt jelenti sajnos, hogy hiány lesz belőle, fő­ként a Balaton partján. Az ellátási körzetünket szeret­nénk elsősorban kiszolgálni. Még néhány hét és itt a hűlőipari szezon. Először az egres, majd a szamóca és a szomolyai cseresznye tartósí­tása ad sok-sok munkát a hűtőháziaknak. A legna­gyobb munkacsúcs júniusban van. A diákokon kívül talán a hűtőháziak fájlalják a leg­jobban, hogy meghosszabbo­dott a tanév. Száz középis­kolást várnak a nyárra és azt szeretnék, ha már a csen­getés másnapján felvennék a fehér köpenyeket. errzak-magyarországí teriTlet nagy részét is mi láttuk el ezzel az építőanyaggal. Most, bár többet termelünk, mint korábban (lám, lehet a nagy­ra nőtt igény is gond), még­sem tudjuk követni az épí­tőkedvet. Most csak arra vi­gyázunk, hogy az észak- és kelet-magyarországi környék megmaradjon, mert hosszú távra is kell gondolni. Rövidesen kiderül, mi srö- li az óvatosságot. Végül is ismert, hogy az elmúlt né­hány évben számos új foga­lom került be a gazdasági gyakorlatba. Náluk is kiala­kult a munkaerőhiány. — Ma. a három műszakot az emberek nem szívesen vállalják, megerősödtek a környéken a termelőszövet­kezetek és az ottani kedve­zőbb fizetési feltételek szá­mos embert elcsábítottak in­nen. Most például húsz fő­vel van kevesebb, mint amennyi kellene, pedig a nők is 4—5 ezer forint körül ke­resnek itt. Talán megoldja a gondot, hogy a munkaerőhi­ány ellensúlyozására a gyár a szerencsi szakmunkásképző intézettel közösen megkezd­te a vasbetonkészítő szak­munkások képzését. S hogy miért tantm •*? Fejleszteni drágán, avagy vásárlás nélkül, olcsón, de hatékonyan? Ezek azok a kérdések, amelyekre a no- vajidránvi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben felel­ni kellett. Vadasz István, a gazdaság elnöke ekként töp­rengett: — Bár két éve gépparkunk jelentős részét akár azonnal, leselejtezhettük volna, de minden téli gépjavítás végé­re sikerült olyan állapotba hozni, hogy a gépek „ütő­képesnek” bizonyultak. Ter­mészetesen az alkatrészkölt­ségek növekedtek, s a gya­koribb meghibásodások a minőség rovására mentek, de általában sikerült feladata­inkat időben megoldani. Ezt bizonyítják a terméshoza­mok, s a szövetkezet elmúlt Mert néhány termékből az országos ellátás a feladatuk, 1983-ban fejeződött be pél­dául az új csarnokban, fran­cia licenc alapján az eme­letmagas kéményelemek ké­szítésére szolgáló új gyártó­sor kialakítása. Ez az új ter­mék lényegében a termofor- elemek helyettesítésére szol­gái. Az üzem termélese most van felfutóban es fel­készültek az országos igé­nyek kielégítésére. Addig is, amíg az új terméket a ter­vezők és felhasználók kellő­képpen megismerik, a terme­lés felfuttatásával egy idő­ben más gyártmányok készí­tését is megkezdték. Így egye­bek között M-gerendákat es 9x9-es vázszerkezeti eleme­ket is gyártanak majd ezen az új termelősoron. Ahogy eltávoztunk az üzem­ből, a betonozott út mellett elhaladva, rápillantottunk újra a hegyoldalra, ahonnan az alapanyag érkezik a gyárba. Fogy lassan a hegy. Messzire világlik a banya­oldal. De meg hosszú időn at házak százainak, vagy ez­reinek adja majd a kiváló minőségű építőanyagot, hogy uj otthonok épüljenek belő­le. Hajiin Gábor évi, közel 6 millió forintos jövedelme, ami lényegében a mezőgazdasági termeles nyeresége. És ugyanezek az öreg gépek, mivel értékleirá- suk nem terhelte a termelés költségeit, olcsóbbá tettek a növénytermesztést. Ez az érem egyik oldala. A másik: új, korszerű gé­pek vásárlásával jelentősen csökkenthető a betakarítási veszteség, előtérbe kerülhet a minőség, s ezzel együtt a hozamnövelés. De ehhez milliók kellenek, ráadásul egyik évről a másikra, hi­szen a gépparkot — pénz­ügyi lehetőségeik miatt — nem tudták egyenletesen fejleszteni. A szövetkezet vezetése most mégis az eről­tetett beruházások mellett döntött. Miért? — Gondolom, egyértelmű a válasz: ideig-óraig meg elhalaszthatt.uk volna a gép­park megújítását, de később már az alapvető feladato­kat sem tudtuk volna meg­oldani. Én inkább másképp tennem fel a kérdést: mivel nyereségünk nem teszi le­helöve a megdrágult erő-, s munkagépek beszerzeset, ho­gyan lehetett mégis biztosí­tani a vásárlásokhoz szüksé­ges pénzügyi alapot? Szám­ba ve ve lehetőségeinket, ke­serűen kellett tudomásul venni, pénzügyi lehetősége­ink elképzeléseink felére ad­nak csak fedezetet. Két éve 5,3 millió forin­tot sikerült elkülöníteniük erre a célra. Valamelyest sikerült rendbe tenniük a gépesítés helyzetét, a leg­szükségesebb gepek megvá­sárlásával, s üzembe állítá­sával. De ezt a ráfordítást legfeljebb pótlásnak lehetett nevezni, beruházásnak alig­ha. Az elnök: — Néha azért adódik olyan lehetőség, amit ki tu­dunk használni. Idén pél­dául a megyei Agroker hir­detett egy olyan akciót, hogy egyes géptípusokat negyven százalékkal olcsóbban ad. Elsősorban olyan gépeket, amelyek a hosszú tárolást megszenvedték, de tökélete­sen használhatók. így vég­ső soron az üzemek járnak jól velük, tgy sikerült most vásárolnunk egv nagytelje­sítményű K—700-as traktort, egv korszerű fűkaszát, s egv silózót. Mintegy fiOO 000 fo­rinttal kerültek olcsóbba, ami végül is igazi megta­karítás, mert ezekkel a gé­pekkel vegre meg tudjuk ol­dani a minőségi takarmAiy««. betakarítást. Vagyis a ha­szon kétszeres. Az elnök szavaiból kitű­nik. hogy a kis jövedelmű gazdaságoknak ma már egyetlen lehetősége a fejlesz­tésre a különböző .akciók, programok kivárása, amikor a gepek árát a kedvezme- nyesen elbírált hitelfeltéte­lekkel, vagy a szűkös fej­lesztési alappal fedezni tud­jak. Sajnos napjainkban ez az egyetlen lehetőség, hogy a sokszor méregdrága beren­dezéseket meg tudjak vásá­rolni. — Idén tavasszal például beleptünk a Gödöllői Borso es Búza Termesztési Rend­szer által szervezett gép- hasznositási társulásba. En­nek lényege, hogy az erő­sebb üzem segítse a gyen­gébbet. Vagyis, amelyik gaz­daság, vagy vállalat rendel­kezik fölös tökével, az a tő­két berakja egy közös alap­ba, s a gyengébb üzemek ezt a pénzügyi alapot gép­vásárlásra igénybe vehetik. Gyakorlatilag ez úgy néz ki, hogy a Pest megyei Agro- kertöl — mint társulási tag­tól — elhozhatunk 2—2,5 millió forint értékű gépet, amelyek itt maradnak a szövetkezetben, s utánuk bérleti díjat fizetünk. Ter­mészetesen ez nem olcsó mu­latság, bár hat év múlva ezek a berendezések a mi birtokunkba kerülnek. Ma­gyarán, az előny kétségtelen, hiszen tejlesztés nélkül jut­hatunk gepekhez, a hátrány viszont a magas bérleti díj. — Mivel ez a költség n termesztest drágítja, rontani fogja a növénytermesztés hatékonyságot . .. Az elnök: — Ezt majd el­dönti a jövő! Mi derűlátóak vagyunk, hiszen csak a so­ros napraforgó adapter, amelyet végre be tudunk szerezni, három százalék alá szorítja a betakarítási vesz­teséget. Ái-a ebben az eset­ben egv év alatt visszatérül. A mélylazító használata szinten javíthat a hozamo­kon, és így sorolhatnám hosszan tovább. Lehet, hogy a költségeink emelkednek, de végre elértük célunkat, most már nem gyors, tűz­oltó munka fogja jellemezni a gazdaságot, hanem a mi­nőség. a nagy hozamok ala­pos előkészítése. Ez pedig azt jelenti, hogy biztonságo­sabban termeszthetünk... — kármán —■ Lévay Györgyi Falazóblokkok Bodrogkeresztúrból Hegyből lett házak

Next

/
Oldalképek
Tartalom