Észak-Magyarország, 1984. április (40. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-11 / 85. szám

X ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1984. április 11., szerda Térnek házamba sokan melegedni A költészet napjára A z idei Szép verseket forgatom, amely nélkül egyetlen év sem múlik el. Csak­nem hatszáz oldalas, tekintélyes gyűj­temény. Persze, nem kritikára készülök, egy­szerűen csak olvasom o verseket. Azt nézege­tem, miről írnak mostanában o magyar köl­tők. Ami gyorsan feltűnik: tisztelgő verseket oz 1983-ban hetven esztendős Weöres Sán­dorhoz, s újra meg újra Illyés Gyuláról, Ágh István, Bella István, Csukás István, Keresztúry Dezső, Kiss Tomás, Mátyás Ferenc, Oravecz Imre, Vas István, Veress Miklós — mind-mind irt egy-egy verset Illyésről, Illyéshez. Ki ha­lála előtt, ki halála után. Vas István a nyolc­vanadik születésnapra: „Ha magosban, ha o mélyben csak előre mindig élen". Veress Miklós: „Tőled tanultam kiáltani"; Keresztúry Dezső: „ __és akarod, nem akorod. jellé mag aslik alakod"; Kiss Tomás: „...a csil- lagórákot hozzád igazítják". Jól tette a Szép versek összeállítója, hogy ilyen sok, de mégsem túl sok Illyésről szóló költeményt iktatott be. Illyés Gyula tavalyi ha. lála után a megrendülést elénk is kelleti tár­nia, kötelessége volt. Illyés maga a vers, még sokáig élni fognak mozdulatai a magyar vers­beszédben, a versbéli gondolkodásban, a ma­gyar eszméletben. Maga Illyés Gyula is benne van a Szép versekben. Egyik négysorosa kezdődik azzal: „Térnek házamba sokan melegedni..." Igen. Sokan térnek házába, verseibe még mele­gedni, halála után is. A költészet napja van. Ilyenkor a versekbe térünk melegedni. Ez o nemzet még maka­csul ragaszkodik a költészethez. Nem is tud­juk magunkat máshogy elképzelni. Amit na- oonta kézbe veszünk, az újság, minden hét végén versekkel szolgál. Minden megyei új­ság is. Költőket igyekszik fölnevelni, hogy az­tán átadja őket, ha von bennük erő, elég te­hetség, oz egész országnak, minden olvasó­nak, A Szép versekben megyénket Kalász László és Serfőző Simon költeményei reprezentálják. (Zvolszlty Zita rajta) A kötetben rábukkannak Csorba Győző költeményére: Ars poeticák a XX. századból. £z a versszeretőkel igen közelről érintheti. Csorba Győző azt valljo ugyanis, hogy a vers nemcsak „hasznos", „praktikus'', „okos”, ..rendes", „célszerű” kell, hogy legyen, hanem „szép” is. A szép vers olyan, ahová be lehet térni melegedni. • Gi. L. ILLYÉS GYULA; Ars poetica Dolgozz, munkálj. A szép, a jó. a hasznos, mihelyt elkészül, az élethez ÓH. Minden jó mű egy-egy szabadságharcos. Légy hű magadhoz, olyanokat alkoss, ne fogja KALÁSZ LÁSZLÓ: széjjelnyargalok s nézek nehéz paták kivágták ' helyét az emberségnek botlásaim miattuk s mindnyájunk megbotiása kopjákkal s szép kedvekkel hiába lelnénk társra fölöttünk felhő immár: kapzsi madarak lelke szemünk-hitünket vágják s vaktában nyargalódunk (A Szép versek 1983. című kötetből) a halál! SERf-ÖZÖ SIMON: Gödrök Elterpeszkedve a napon, gazok közt,,a földben magvbm mélyen, otthonosan mindenfelé, gödrök sütkéreznek útón-útfélen. Förbuktatják lépteinket, A jó melegre odafészkelóátek. Kerülgettetik magukat. Ásóval se tudom kiásni őket. e (A Szép versek 1963. című kötetből) Nyitás a közönség felé Végei éri az tragus amlöirtszM Első ízben adott otthont Nyíregyháza a hazai ama­tőrfilmesek legrangosabb ta­lálkozójának. A XXXI. ta­lálkozó két jelentős válto­zást hozott a mozgalomban. Az eleő és a legfontosabb talán az, hogy nem egy „szűkkorö, megszállott” tár­saság örvendezhetett a be­mutatkozásnak. A > megye) művelődési központ vetítő­terme mindhárom nap alatt szinte teljesen megtelt, s olykor egy-egy nyütsarim tapssal jutalmazták a bemu­tatott műveket. Első alka­lommal jelentkeztek a hazai videósok. A fesztiválra 244 filmet neveztek be és * a zsűri — beszámítva a területi szem­lék első helyezett filmjeit — 41 alkotást talált érdemes­nek a bemutatásra. Végül is a bíráló bizottság, amelynek munkájában ismert művé­szek, Kosa Ferenc és Bán Róbert rendező, dr. Veres József tilmtörtéhész és Vic­tor Máié zeneszerző — vett részt, összese* három e4ső, kei második, három harma­dik dijat és négy különdí- jat adott át. Az ismert hazai amatór- filmes, a hajdúböszörményi dr. Oláh Imre újra a leg*- jobbnak kijáró serleget ve­hette át „Húsvéti beszélge­tés PappistváimyaT” című alkotásáért. A három nap alatt éjszakákba nyúló vi­ták, tapasztalatcserék tették gazdagabbá a XXXI. feszti­vált Szíovák vendégek ( .... B aráti látogatáson Encsen A Szocialista Ifjúsági Szö­vetség Kassa vidéki Bizott­sága és a közelmúltban vá­rossá lett encsi KlSZ-bizott- ság tagjai között évek óta eredményes együttműködés van. Közös tennivalóikat programjaikat írásban is rögzítették, amelynek meg­újítása éppen a közelmúlt­ban történt meg. Az Írás­ban foglaltak része, hogy a nagyszaoású politikai, kultu­rális és sportösszejövete­lekre rendszerint meghívják a testvér ifjúsági szervezet képviselőit, delegációját. Így adódott alkalom arra, hogy a forradalmi lifiúsági • napok rendezvénysorozat egyik eseményén Encsen vendéges­kedő Juraj Makkal, a SZISZ Kassa vidéki Bizottságának elnökével és Marian Iván­nál, a bizottság ideológiai titkárával néhány szót vált­sunk. — Elsőrendű feladataink- közé tartozik az iskolások, a mezőgazdaságban foglal­koztatott fiatalok, a falusi szervezetek tagjainak össze­fogása, szervezése, program­jaik biztosítása — mondja az elnök. — Célunk, bogy minél több tagja legyen a szövetségnek. Az év elején hatezer fölött volt a létszá­munk. akik kétszázhatvan alapszervezetben végzik az ifjúságmozgalmi munkát. A terület és a foglalkoztatási lehetőség sajátosságából adó­dóan többségük a mezőgaz­dasági üzemekben dolgozik. Valójában ezzel indult az encsiek és a kassaiak ba­ráti kapcsolata is. A terme­lőszövetkezetek fiataljai el- iártak egymáshoz tapaszta­latcserére. Később folyama­tosan bővült az együttmű­ködés. — Milyen eredményei van­nak? — Bővítjük a fiatalok is­mereteit. ki-ki saját orszá­ga ifjúságmozgalmának tör­ténetével, fejlődésével. Az •üzemekben, szövetkezetek­ben dolgozók új technoló­giák, módszerek gyakorlati hasznosítását tekinthetik meg a cserelátogatások so­rán. Mindkét országod* ötömmel vesznek részt a szövetségek lagjai a feszti­vál jellegű közös kulturális és sportrendezvényeken. — Nekem például nagyon tetszik az encsi fiatalok munkájában az, ahogyan megszervezik akcióikai, programjaikat — mondja Marian Ivan, ideológiai tit­kár. — Volt alkalmam már erről többször személyesen is meggyőződni, mint ahogy most a Három tavasz el­nevezésű megyei vetélkedő döntőjén. Gyakran beszélge­tünk el az encsi KISZ-ve- zetőkkel a politikai nevelő munkáról, annak formáiról. Most nálunk is előtérbe ke­rült ez a tevékenység, igyek­szünk tehát a cél érdeké­ben minden hasznosítható információt, tapasztalatot összegyűjteni. hogy azokat helyi viszonyainak megfele­lően beépítsük a mozgalmi munkánkba. (mnnosi Záróünnepséggel és vitával, Mezőcsáton Március 19-én, Diósgyőrött kezdődött es április 9-én, a késő esti órákban Mezőcsá­ton befejeződött a forradal­mi ifjúsági napokhoz kap­csolódó borsodi ifjúsági filmnapok gazdiig rendez­vénysorozata. A mezöcsáh moziban rendezte meg a zá­róünnepséget a KISZ Bor­sod megyei, illetve Leninvá- rosi Bizottsága, valamint a Borsod megyei Moziüzemi Vállalat. A zsúfolásig meg­telt moziban Csorna Berta­lan, a leninvároei KISZ-bi- zottság titkára köszöntötte a részvevőket, majd Tóth La­jos, a KISZ Borsod megyei Bizottságának titkára érté­kelte a háromhetes sorozat eseményeit. Tóth Lajos többek között arról is szolt, milyen helyet foglal el a filmművészét, mi a jelentősége a forradalmi ifjúsági napok keretében. Kiemelte, hogy az ifjúság érdeklődik történelmünk iránt, amelyről szólva oly­kor az apák is halkabbra fogják szavukat. S mert igen sok történelmünkben a meg- emesztetlen kérdés, azért na­gyon jó, hogy a magyar film rendszeresen foglalkozik történelemmel. Méltatta a Borsod megyei Mozi üzemi Vállalat immár nyolcesz- tendős törekvéset a filmna­pokhoz kapcsolódásban, szólt a filmnapok céljaitól, azok jó politikus töltéséről. A há­rom hét alatt — a napi mű­sorokon kívül — nyolc ki­emelt rendezvényt tartottak és egészében a sorozat — a KISZ és más rendező szer­vek megállapítása szerint eredményes volt, több ezer részvevőnek nyújtott tanul­ságos.- hasznos, szórakoztató órákat. Szólt a film közös­segeket teremtő erejéről es ajánlotta, hogy a KlSZ-szer- vezetek mind gyakrabban vegyék igénybe a filmet az élet kérdéseiben való jot)% eligazodáshoz. Ezt követően bemutatták a Jób lázadása című ma­gyar filmet, amely a közel­múlt napokban nyerte el a San Remó-i filmfesztivál nagydíját, majd ezt követő­en igen élénk, jó hangula­tú, tartalmas gondolatcsere keretében vitatták meg a Tiszatarjánban forgatott film értékeit, tanulságait. A filmvitán tucatnál többen fejtették ki véleményüket, köztük olyanok is, akik sta­tisztáltak a forgatásnál, s a sok-sok elismerő vélemény, megállapítás mellett —ame­lyek akár külön elemzést is megérnének — a film egy­két fogyatékosságát, például a falusi háttér rajzának hal­ványabb vonásait is szóvá tették. Emlékezetes, jól sikerült rendezvény volt a mezócsá- ti ünnepség és vita, egy jo sorozat méltó befejezése. 0» Ózdon az elmúlt heten, a felszabadulási évfordulóhoz kapcsolódó ünnepségek sorá­ban rendezték meg az ötö­dik ózdi honismereti pályá­zat értékelését és adták ki az arra érdemeseknek a di­jakat, mint arról Nagy Ká­roly, a honismereti kör ve­zetője tájékoztatott. Lapunk­ban több alkalommal adhat­tunk már hírt az ózdi hon­ismereti gyűjtők eredményes munkájáról. Okkal beszélhetünk újabb sikerekről, hiszen a pályá­zati anyagok lektorálását el­látó megyei múzeumi tudo­mányos szakemberek készí­tette írásos szakvélemény szerint „a korábbi években beérkezett dolgozatok meny- nyiségét és színvonalát is­merve, az ez évi pályázati anyag a legkiemelkedőbb . .. A felnőtt kategóriában be­nyújtott pályamunkák közül a túlnyomó rész igen szín­vonalas, kisebb-nagyobb mó­dosításokkal akár publiká­lásra is érdemes ... Ezért feltétlenül melegen javasol­juk a pályázati rendszer to­vábbi kiírását. Meggyőződé­sünk, hogy a pályázat nem­csak helyi, hanem az orszá­gos honismereti mozgalom szempontjából is igen fon­tos”. E lektori szakvelemenyek- hez a tudósítónak nincs mit hozzátenni, hiszen maga is ismeri évek óla az ózdi hon­ismereti munkát, ismeri a kiadványokat, részben a kör aktív tagjait is. Nem érdek­telen azonban megnézni, mi­lyen témákat dolgoztak fel a pályázók. A .néprajzi té­mák — tájszavak, tójnyelv, népi díszítések, pincés he­lyek Nyugat-Borsodban, mészégetés, a paraszti gaz­dálkodás hagyományai Arlón — mellett igen markánsan jelen voltak az ipari telepü­lés és környéke fejlődését, múltját a munkásmozgalom aspektusából megközelítő dolgozatok, a szocialista át­alakulást nyomon kísérő Kró­nikák, elemzések, a mai szö­vetkezeti paraszti termelést, vagy éppen a szakmunkás­képzést bemutató munkák, a szocialista módon élést kö­rüljáró írások. Az alapos értékelés utón, a rendelke­zésre álló kereteket figye­lembe véve, a felnőtt kate­góriában hét. az ifjúságiban két díjat adtak ki. valamint négy pénzjutalmat és egy könyvutalvány-jutalmat. A kör regi, legszorgalmasabb és legered menyesebb tagjai-* nak cmlékplaketteket nyúj­tottak át. Amikor mindezekről szá­mot adok, nem az ünnepron­tás, hanem a kör további munkájának szélesítése szán­dékával, hozzá . kell jegyez­nem a fent írtakhoz: ameny- nyire öröm ismételten talál­kozni a díjnyertesek között az ismerős nevekkel, a hosz- szú évek során azonos len­dülettel dolgozó amatőr hely- történeti kutatók újabb eredményeivel, annyira hiányérzet is jelentkezik, mert viszonylag kevés az uj név, kevés talán az új pá­lyázó, nem bővül eléggé*- új tagokkal a kör. Nem a régi, elismert és kitűnő helytör­téneti kutatók helyett, ha­nem mellettük! Gondolom, ezzel az ózdiak is egyetér­tenek. Özd művelődési életében számarányát messze megha­ladó szerepe van a honis­mereti körnek. A most díja­zott pályamunkákkal is bi­zonyára találkozunk majd a Lakóhelyünk. Ózd című ki­adványsorozatban. S akkor minden érdeklődő meaismu*- heti azokat ff

Next

/
Oldalképek
Tartalom