Észak-Magyarország, 1984. április (40. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-11 / 85. szám
1984. ópríTis 11., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 fl msever nyelv hetére Ha Petőfi feltámadna C saknem hét esztendeje már, hogy íróink — Kolozsvári Grandpierre Emil kezdeményezésére — szenvedélyesen vitatkoztak a magyar nyelv állapotáról. Illyés Gyula kockáztatta meg akkoriban, hogy Petőfi ha föltómodna, nem értené a beszédünket. Kiabálunk, hadarunk, a hangzókat eltorzítjuk, pongyolán fogalmazunk, igénytelenül; megemésztetlen idegen divatelemekkel zsúfoljuk tele mondanivalónkat. Kevés az igazi beszélgetés: többnyire csak „fújjuk a magunkét”, s a másik véleményére, közlendőjére alig vagyunk kíváncsiak. Nem jobbak a körülmények az írásbeli kifejezésmód terén sem. S ami a legelszomorítóbb: a nyelv hivatásos használói sem mutatnak kellő mértékben követendő példát. Rádióban, televízióban, sajtóban - s olykor még az iro-- dalomban is - lépten-nyomon tapasztalható mindaz1, amit az előbb jeleztem. A magyar hangsúly és hanglejtés például már-már helyrehozhatatlan sérelmeket szenvedett. Korántsem csupán a műveltség hiánya a gond — bár a művelődés tekintélyén, társadalmi megbecsülésén is számos csorba esett —, hanem mindenekelőtt a naponta használt onyanyelvvel kapcsolatos szemlélet, magatartás, viszony el. torzulása kárhoztatható. Pedig furcsa módon, szeretjük és tiszteljük jól képzett nyelvművelőinket, de valahogyan a szép, világos, szabatos magyar beszéd és írás csupán ,,a Lőrin- cze dolga". Háborgás helyett azonban fordítsuk inkább arra a figyelmünket: hol mutatkozik a legsürgetőbbnek a beavatkozás, a tudatos cselekvés, a változtatás? Itt van például a megszólítás kérdése. A lehetséges változatok közül nem kevesen egyiket sem használják. A többiek meg gyakran zavarban vannak: mikor illik az uram, az asszonyom, mikor meg az elvtárs. a kartárs, a szaktárs? Pedig elvileg nem nehéz eldönteni, hogy életünk sokféle területén hol kínálkozik, az egyik vagy a másik. Itt van aztán a köszönés problémája. (Van, aki nem köszön.) At kellene már térnünk végre a napszakos köszönésformákra (jó reggelt kívánok stb.), a legkisebbektől a legidősebbekig (az óvodában — helyesen - ezt szorgalmazzák is), s akkor néhány évtized múltán kevesebbszer halijuk majd a sziát. s a ma divatozó, szinte már általános hellót. (Ha már az idegen szavaknál tartunk, a ..rendben van" jelentésében manapság nyakra-főre használatos oké is megérett arra, hogy kiiktassuk beszédünkből.) Végül szólnunk kell a legkényesebb kérdésről, a trágár beszéd rémuralmáról. Kinek nincsen élménye ezzel kapcsolatban vonaton, autóbuszon, iskolában és munkahelyen, szórakozás közben? S egyre inkább hallunk trágárságot színpadról, mozivászonról is. Valaha „férfias” magatartásnak számított nevén nevezni azokat a testrészeket, cselekvési formákat, amelyek többnyire kimaradtak a szótárból. Ma már — kétes dicsőség — nemre' való tekintet nélkül használják a trágár kifejezéseket, amit sokszor a legcsekélyebb indulat sem kísér. Nem káromkodik tehát az illető fiatal vagy idősebb férfi és nő, hanem — közöl. Mit tehetnek — tegyenek — azok, akik még nem szoktok meg ezt a magatartást, nem tartanak lépést ezzel a divattal? Mindenekelőtt: ne szégyelljék azt, és ne adják be a derekukat továbbra sem. A jó példa - hisszük - legalább' olyan „ragályos", mint a rossz. Azon túl, hogy magunk — lehetőség szerint — kerüljük a trágár szavakat, fordulatokat, állandó környezetünkben - csalódban, munkahelyen, baráti társaságban — türelmes szóval, esetleg tréfás hangnemben figyelmeztethetjük is azt, aki meíjfe- ■ ledkezik a társadalmi érintkezés illemszabályairól. Próbáljuk megmagyarázni, hogy a bátorságnak, a szabad szellemnek, a modern gondolkodásnak nem a trógárkodós a fokmérője. Persze, mint minden nyelvi jelenségnek, a tiágárkodásnak is megvannak a társadalmi okai. gyökerei (a nemek egyen, jogúsodásának folyamata ebben a vonatkozásban is érvé- , nyesülni kíván - habár torz módon; a veszélyeztetettség tudata - háborús félelem, az anyagi helyzet rosszabbot dósa stb. - világszerte az érzelmek kiapadását, a viselkedés eldurvulását sietteti; negatív magatartásminták hátnak), és a nyelvművelés egymaga nem szüntetheti meg a trágár beszédmodort. De jó lenne mégis, ha a magyar nyelv idei hetének fő célkitűzésévé tennők a trágárkodás elleni küzdelmet, ha nemes kampányt hirdetnénk a nemtelen szavak, kifejezések visszaszorítására. K, te. . Óira kelő fák A helyben naggyá fejlődött fák kiemelése és átültetése kétféleképpen is elvégezhető. Az egyszerűbb és kevesebb költséggel járó módszer, hagy a fagyok előtt kiássák a földlabdájukat, amely a fagyok beköszöntésekor keményre összeáll. Így nem esik szét, amíg csőrlővel vagy darus kocsival kiemelik, és átszállítják az ugyancsak előre előkészített új helyére. A módszer hátránya, hogy időjáráshoz és évszakhoz kötött. Lombos állapotban és lombhullás után, amikor nem lehet megvárni a fagyok beköszöntését. vagy ha tavaszi áttelepítésről van szó, földlabda összetartó szerkezettel ültethetők át az idős nagy fák. Ez meggátolja a földlabda fellazulását, szétesését, ami nélkülözhetetlen a la életben maradásához! Legnagyobb biztonsággal a hidraulikusan működő íöldlabda- összetartók használhatók. Ezek fő része egy szétnyitható, majd a fatörzs körül összezáródó keretre szerelt, négy vagy hat. nagyméretű „ásóegység”, amelyek hidraulika hatására a földbe süllyednek. Ezáltal fordított kúp vagy gömb alakú földlabdát alakítanak ki. Ezt a földlabdát az ásóegység feszesen tartja mindaddig, amíg átkerül újonnan kialakított helyére a fa. A legkorszerűbb változatuk önjáró. Elvégzi a nemegyszer több tonna súlyú fa kiemelését úgy, hogy a virágsziromszer üen, kétfelé nyitva álló es a fa körülfogására, kepes ásóegységeit hidraulikával jo mélyen besüllyeszH a földbe. Ezulón a gép hidraulikus berendezése a ke- helyformaban záródó asőta gokkal szorosan megmarkolt földlabdával együtt kiemeli a helyéből a fát. es az uj helyén kiásott ültetőgödör- höz viszi, ahol ismét a földbe engedi. Képünkön egy nyugatnémet gyártmányú, bármely • hidraulikus csatlekoztatású erőgépre felszerelhető különleges szerkezetet láthatunk, amely nagyméretű fák kiemelésére, szállítás közbeni megtartására és újra elültetésére szolgál. E szerkezettel egy kb. 25 cm törzsátmérőjű fa fel óra alatt emelhető ki, a gyökérzettel együtt. Vasárnap nyitnak a kempingek (folytatás az t. oldalról) másik, az Igioi úti autóskempingben is szolgálnak újdonsággal. Felállítottak három! műanyag bontású. BVK-gyártmányfú házat — tizenkettővel bővítve igv férőhelyeik számat. A kemping területen jelenleg tereprendezési munkálatokat végeznek, azzal a céllal, hogy további ótven férőhellyel növeljék a sátras területet is. A tervek szerint a kétszeresére akarják növelni a tokaji kemping területét is. Megkezdték, es jövőre befejezik a sátortábor melletti gát túloldalán levő árterület fetföltését. Ugyancsak április I5-tól fogadnak vendegeket Szerencsen a Huszárvár Szállóban, a boldogkői varban, es a mibkolc-tapoleai fogadóban. Mindhárom helyen felújítottak és kicserélték. illetve megjavították a szállók bútorzatát. Két héttel később már várjak .a vendégeket Hollóstetői! is. ahol szintén több férőhely áll majd rendelkezésre. mini tavaly. A nyitásig új kiszolgáló egysegeket hoznak létre, így például vizesblokköt építenek. amelyben mosdókat, nói. férfizuhanyozókat alakítanak ki. * n. h. A T2 esztendős Zísetiya Kiszin személyében uj zongorista őstehetség mutatkozott be a napokban Moszkvában a nagyközönségnek. A kisfiú 'a moszkvai filharmónia nagytermében adta első nagyobb hangversenyei. amelyen az Állami Filharmonikus Zenekart D. KS- lajenko vezényelte. Karók Természeti értékeinkéi illetően nem panaszkodhatunk: böséggei el vagyunk látva velük, szépséges megyénkben bármerre is nézünk. itt terebélyesednek, növekednek, hullámzanak. sötétjének, röpködnek köröttünk. Tengerszemek, kőtengerek, ciprusok, harsak, mogyorófák. lepkék és meg sok minden más egyebek. És még mindig nem védjük — a rendelet szigorával — mindazt, mi pedig védettséget érdemelne! A megyei tanács legutóbbi ülésén, az ezzel kapcsolatos napirendnél többen is felszólaltak, mindegyikük említvén .még néhány, védettségre érett-érdemes természeti értéket. Fákat, barlangot, kaptárkövet, parkot. A környezetvédelmi titkárt persze így sem tudták túllicitálni, mivel ő azt mondta, hogy még“ mintegy 160, ugyancsak védeni való értékünk van. A védelemhez persze pénz is kell, hogyne kellene. de talán mégsem annyi 1 Néha valamicskével kevesebb is elég lenne. sőt. talán még az a kevesebb sem kellene, hanem csupán jóakarat kéne. Szándék. A védettséghez. Most nem arról van szó, hogy nem kell mindent letördelni, tönkre vágni, szétfaragni, belevésni, hazavinni stb., hanem kifejezetten a védettség feltételeinek megteremtéséről. Például. Eßyik községünkben védetté nyilváníttatott egy arra érdemesült, idős fa. A védettséget ez esetben azzal lehetett volna jelezni, hogy 3—4 karót köré vernek, ily módon valami kötéllel, madzaggal bekerítik és kész. A karót. igaz. ki kefl termelni. megfaragni, majd az arra alkalmatos szerszámmal a földbe verni, szükséges valahonnan beszerezni a két-három méternyi madzagot is, amit aztán szintén rá kell valami mód tekerni, kötni, nagy fortély- lyal, hogy le ne essen, még akkor sem, ha netán madárka száll rá. Bizonyara mindezt a sokrétűséget vették figyelembe a helyi tanács illetékesei, mert a védettség feltételeinek megteremtése ügyéből kifolyólag (három-négy karó, plusz madzag) írásos igénylést nyújtottak be annak rendje-módja szerint a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályához. A tanácsülésen nem esett szó róla: vajh sikerült-e megvédeni ft fát... (Priska) fl miskolci „kenyérhiány” oka — Kéfszer-hóromszor annyi fogyott — A jó szándék visszájára fordult •Egy héttel ezelőtt régen tapasztalt hiány volt kenyérből Miskolcon. A városi tanács az ünnepet követően rendkívül mélyreható, részletes vizsgálatot indított az okok feltárására. Minden érintett szervezet és vállalat elmondhatta véleményét, » esetleg védekezését. Lapunk niunkatársát tegnap dr. Sim- kó János, a városi tanács elnökhelyettese tájékoztatta a vizsgálat eredményéről, és a tanulságokról, Április 3-ra több mint 850 mázsa kenyér szállítását Vállalta a Miskolci Sütőipari Vállalat. Ez 45 százalékkal nagyobb mennyiség, mint amennyi egy munkaszünet! nap előtt, tehát szombatokon az üzletekbe kerül. A sütőipar — tekintettel az ünnepre — viszonylag kis mennyiségű kenyeret, pékárut készített el előre, a város lakosainak friss, meleg kenyeret kívánt az. elmúlt héten kedden egész nap szállítani. A jó szándék sajnos, visszájára fordult. Kedden hajnalban az éjszakai sütésből 450 mázsa kenyér került a boltokba. A zárt gépkocsik folyamatosan szállították az utánpótlást. Senki sem számított azonban a kereslet ugrásszerű, hirtelen novekedesere. A miskolciak es a bejárók a jó minőségű, friss kenyérből gyakran dupla, néha háromszoros adagot vittek magukkal, a polcok tartalma; kétszeres, háromszoros sebességgel fogyott, mint más, munkaszünetet megelőző napokon. A Búza téri boltokban tárták szét kezüket a leghamarabb az eladók, amikor kenyeret kértek tőlük, de a polcok rövidesen megüresedtek előbb a belváros, később Miskolc többi boltjában is. A sütőipar ekkor már nem volt képes folyamatosan pótolni a hiányt. Az utánpótlás már nem érkezett meg időben, előfordult, hogy két-három óráig nem jött meg a kocsi. A h(r gyorsan terjedt a városban, és sokan egyszerre, azonos Időpontban indultak a boltokba. Délután a Miskolci Kiskereskedelmi Vállalat „diszponálta” a kenyer- szállitó gépkocsikat, s az árut a város legforgalmasabb boltjaiba irányította. A Pátria élelmiszer-áruházba — ahová Miskolc legtávolabbi területeiről is utaztak vásárlók — így is csak hét óra után érkezett meg a kenyér. * A címben nem véletlenül tettük idézőjelbe a kenyérhiány szót. Joggal feltételezhető ugyanis, hogy nem any- nyira hiányról, mint inkább nagy mennyiségű, és igényen felüli fölvásárlásról volt és van szó. Továbbra sem becsüljük a kenyeret, jó néhány családban a „másnapos” vekni már öregnek számit, kidobják, s inkább frissért indulnak a boltba. A megnövekedett fogyaszt ást jelzi, hogy a vendéglátóhelyeken vasárnap eladott kenyér mennyisége is jóval meghaladja a szokásost. Az időszakos kenyérhiány azonban bizonnyal figyelmeztette a gyárakat és a kereskedelmet: a közelgő, több napos ünnepekre a megemelkedett kereslet ismeretében kell felkészülniük és tartalékot képezniük. A városi tanácson mindenesetre megvonták az eset tanulságait, s arra törekednek, hogy az ünnepek előtt az igények felmérése körültekintőbben történjék meg, és hogy a váratlan eseményekre is jobban felkészülve szervezzék meg az ellátást. (udvardy) Mit mond a paragrafus? Jogászunk válaszol HOGYAN LEHET ALLAMI TELEK TARTÓS HASZNÁLATÁHOZ JUTNI? — kérdezi B. J. miskolci olvasónk. A lakosság építési telekellátásának rendjéről a közelmúltban minisztertanácsi határozat jelent meg. A Minisztertanács döntése szerint az építési telekkel való gazdáik; lás a helyi tanácsok feladata. A tanácsok — a jogszabályok keretei között — többfajta telekgazdálkodási feladatot látnak el. Az állami telkek tartós használatba adásánál figyelembe kell venni, hogy az építési telkek az építkezni kívánók — lakás-(üdülő-)építő szövetkezetek, valamint építőközösségek tagjai, illetve magánszemélyek részére adhatok, tartós használatba, feltéve, hogy a magánszc- •mályek nem esnek telek-, lakás- és üdülőtulajdon-szerzési korlátozás alá vagy ez alól felmentést kaptak. A tartós használatba adható állami építési telkek kijelölése es a használati» adás feltételeinek meghatározása a helyi tanácsok végrehajtó bizottságának feladata. Ilyen kijelölést végzett legutóbb a Bogácsi Tanács V. B., amikor lakóház- építésre és kisebb mértékben hétvégi ház építésére jelölt ki telkeket. Az állami építési telket csak beépítési kötelezettséggel lehet tartós használatba adni. Az. üdülőtelkeknél ennek a kötelezettségnek az előírása a helyi tanács vb döntése alapján mellőzhető. Az állami építési telkek tartós használatba adásakor általában egyszeri használatba vételi díjat kell fizetni. Ennek mértéke a forgalmi ár körüj. mozog. A használatba vételi díjra előleg befizetését is lehet kérni. Azt javasoljuk, hogy teleldgényét szíveskedjen az illetékes helyi tanács Tb-hez beadni.
