Észak-Magyarország, 1984. április (40. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-21 / 94. szám

(Folytatás az I. oldalról) fellepnek a politikai kon­frontáció, a fegyverkezési verseny fokozása ellen, e hajsza megfékezéséért. Európa és a világ népei fellépnek az imperialista po­litika ellen és arra töreked­nek, hogy az államok kap­csolatai a függetlenség és a szuverenitás tiszteletben tar­tásán, az erő alkalmazásáról és az erőszakkal való fenye­getésről történő lemondáson, a határok sérthetetlensége és a területi épség, a más ál­lamok belügyeibe való be nem avatkozás, az egyenjo­gúság elvén és az államközi kapcsolatok más alapvető el­vein alapuljanak. O Az ülésen hangsúlyoz­“• ták a Varsói Szerző­dés tagállamainak meggyő­ződését, hogy a helyzet ja­vítása, az enyhüléshez való visszatérés megköveteli az államoknak a béke megőr­zése és megszilárdítása dön­tő kérdéseiről folytatott pár­beszédét, komoly és egyen­jogú, felelősségérzettől átha­tott tárgyalásait. Az ülés résztvevői kife­jezték szilárd meggyőződé­süket: nincs olyan kérdés, amelyet ne lehetne tárgya­lások útján megoldani, ha e tárgyalásokat konstruktív megközelítéssel és a pozitív eredményekre irányuló po­litikai akarattal, a népek, a béke és a nemzetközi biz­tonság érdekeinek teljes fi­gyelembevételével folytat­ják. Ezt támasztják alá a nemzetközi kapcsolatok ta­pasztalatai is. Az ülésen képviselt álla­mok készek ilyen tárgyalá­sokat folytatni az európai béke biztosításának minden, kölcsönös érdeklődésre szá­mot tartó kérdéséről. E tár­gyalások déljának az egyen­lőség és az egyenlő bizton­ság elvén alapuló megálla­podások elérésének kell len­nie. A Varsói Szerződés tagál­lamai — amint azt többször kijelentették — nem töreked­nek katonai fölény megszer­zésére, és nem engedik meg, hogy katonai fölényre tegye­nek szert velük szemben; határozottan fellépnek azért, hogy az erőegyensúlyt a leg­alacsonyabb szinten biztosít­sák. O A Varsói Szerződés tagállamai szerint a mostani politikai párbeszéd középpontjában azoknak a kérdéseknek kell állniuk, amelyek a nukleáris háború veszélyének elhárításával, a fegyverkezési hajsza beszün­tetéséhez és a leszereléshez — különösen a nukleáris le­szereléshez — vezető gya­korlati utak keresésével kap­csolatosak. A Varsói Szerződés tagál­lamai az események jelenlegi menetét nem tartják vissza­fordíthatatlannak, és hang­súlyozzák, hogy érdemi és eredményes tárgyalások út­ján megoldhatók mind a kö­zép-hatótávolságú, mind a taktikai nukleáris fegyverek csökkentésének kérdései — beleértve teljes megsemmisí­tésüket. A mai körülmények között az európai béke és biztonság szempontjából elengedhetet­len követelmény, hogy meg­állítsák az új nukleáris esz­közök felhalmozását földré­szünkön. Ezzel kapcsolatban az ülésen képviselt álla­mok követelik az ameri­kai közép-hatótávolságú nuk­leáris rakéták nyugat-eu­rópai telepítésének beszün­tetését. Kijelentik: ha ilyen, a már telepített raké­ták kivonásához vezető intéz­kedések születnek, akkor ez­zel egyidejűleg lépések tör­ténnek a válaszintézkedések visszavonására. Ez megte­remti az alapot a tárgyalások felújításához annak érdeké­ben, hogy megfelelő megál­lapodásokat érjenek el Euró­pának mind a közép-hatótá­volságú, mind a taktikai nukleáris fegyverektől való mentesítéséről. A tárgyalások útjára való visszatérés egyet­len lehetőségét, egyetlen esé­lyét sem szabad elszalasz­tani. Az ülés résztvevői rámu­tattak arra a nagy felelősség­re, amelyet — népeik és az összes európai nép sorsáért, Európa, a világ békéjéért — azok az államok viselnek, amelyek területén megkezd­ték vagy tervezik a közép- hatótávolságú nukleáris ra­kéták telepítését. Arra van szükség, hogy éppen ezek az államok tegyenek haladékta­lanul olyan lépéseket, ame­lyek biztosítanák a közép­hatótávolságú nukleáris raké­ták területükön történő tele­pítésének beszüntetését, e ra­kéták kivonását. Tekintettel arra, hogy a nukleáris fegyverek felhal­mozása Európában valameny- nyi európai nép létét és alap­vető érdekeit veszélyezteti, az ülésen képviselt államok rendkívül fontosnak tartják, hogy Európa minden állama következetesen fellépjen a nukleáris háború veszélyének elhárításáért és aktívan hoz­zájáruljon e cél eléréséhez. Gátat kell emelni az európai nukleáris háború lehetőségé­nek útiába és ebből — ilyen vagy o >n formában — min­den európai államnak ki kell vennie részét. Ezzel kapcsolatban a Var­sói Szerződés tagállamai nyo­matékos felhívással fordul­nak a NATO-tagállamokhoz, hogy működjenek együtt az új közép-hatótávolságú nuk­leáris rakéták telepítésének leállítása és a már telepítet­tek kivonása, az európai le­szerelést célzó hatékony in­tézkedések megvalósítása ér­dekében. Abból kiindulva, hogy a * fegyverkezési verseny beszüntetése és a leszerelésre, különösen a nukleáris lesze­relésre való áttérés korunk alapvető kérdése, az ülésen képviselt államok kijelentik, hogy változatlanul készek tárgyalni a fegyverkezési verseny megfékezése és a fegyverzetek csökkentése idő­szerű kérdéseinek széles kö­réről. Az ülés résztvevői — ez­zel összefüggésben — szüksé­gesnek tartják ismételten fel­hívni a figyelmet arra az 1983. január 5-i prágai Po­litikai Nyilatkozatban meg­fogalmazott javaslatra, hogy a Varsói Szerződés tagállamai és az Észak-atlanti Szerződés tagállamai kössenek szerző­dést a katonai erő alkalma­zásáról való kölcsönös lemon­dásról és a békés kapcsolatok fenntartásáról. Emlékeztetnek a közelmúltban a NATO-tag­államokhoz intézett felhívá­saikra is, amelyekben köz­vetlen tárgyalásokat javasol­tak Európa' vegyifegyver- mentesítéséről, valamint a katonai kiadások befagyasztá­sáról és csökkentéséről. Áz ülésen képviselt álla­mok készek bármikor meg­kezdeni az e javaslatokról folytatandó tárgyalások elő­készítésével és szervezésével kapcsolatos kérdések előzetes megvitatását a NATO-tagor- szágokkal. Felhívásaikra po­zitív és lehetőség szerint gyors reagálást várnak a NATO-tagállamoktól. Megérett az idő arra, hogy minden olyan nukleáris ha­talom, amelyik ezt még nem tette meg. vállaljon kötele­zettséget. hogy nem alkal­maz elsőként nukleáris fegy­vert. Síkraszóllnak azért, hogy mielőbb kezdjenek hoz­zá olyan fontos kérdések ér­demi megvizsgálásához és megoldásához, mint a nuk­leáris fegyverkísérletek teljes és általános betiltása: a nuk­leáris fegyverzetek mennyi­ségi és minőségi befagyasztá­sa: a világűr militarizálásá- nak, az erő alkalmazásának megtiltása a világűrben és onnan a Föld ellen; a vegyi fegyverek világméretű betil­tása és megsemmisítése. A Varsói Szerződés tagállamai­nak valamennyi, ezekkel kapcsolatos, közösen, vagy külön-külön tett javaslata és kezdeményezése érvényben marad. A NATO-országok pozi­tív válasza e javaslatokra konkrét. megnyilvánulása lenne a konstruktív kapcso­latok fenntartásában való érdekeltségüknek, amelyet az 1983. december 9-i, brüsszeli nyilatkozatukban kinyilvá­nítottak. Az ülésen képviselt álla­mok megerősítették készsé­güket, hogy figyelmesen, po­zitív szellemben tanulmá­nyozzák más országoknak a nukleáris háború veszélye csökkentésére és elhárítására) a fegyverkezési verseny be­szüntetésére, a leszerelésre, a nemzetközi biztonság megszi­lárdítására irányuló javasla­tait, és véleményt cserélnek az ilyen javaslatokról vala­mennyi érdekelt állammal. A közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csök­kentésével foglalkozó bécsi tárgyalásokon kialakult hely­zetet vizsgálva az ülés részt­vevői újra felhívták a figyel­met a közvetlen résztvevő szocialista országok által ja­vasolt új megközelítésre, amelynek alkalmazásával a csapatok jelenlegi létszámával kapcsolatos egyetértés hiánya nem akadályozná meg a csökkentésükről szóló megál­lapodás elérését. E megköze­lítés kellő figyelembevételé­vel és a tárgyalások vala­mennyi résztvevőjének erő­feszítéseivel el lehet és ha­logatás nélkül el is kell érni a megállapodást a közép­európai fegyveres erők és fegyverzetek lényeges csök­kentéséről. A mostani körül­mények között egy ilyen megállapodás pozitív hatás­sal lenne az európai helyzet­re, a fegyverkezési hajsza megfékezésének és a leszere­lésre való áttérésnek a távla­taira. Az ülés résztvevői az atom­mentes övezetek létrehozását olyan jelentős lépésként érté­kelik, amely a földrész nukleáris fegyverektől való mentesítése és a bizalom erősítése irányába hat. Meg­erősítették, hogy államaik változatlanul helyeslik ilyen övezetek létrehozását a Bal­kánon, Európa északi részén és a földrész más térségei­ben, s cselekvőén támogat­ják az ilyen erőfeszítéseket. Az ülésen kifejezésre jutott az a meggyőződés, hogy a nemzetközi biztonság szem­pontjából fontos megállapo­dásokat lehet elérni a genfi leszerelési értekezleten, ha ehhez annak valamennyi résztvevője állhatatos és cél­ratörő tevékenységgel hozzá­járul. C Az ülésen nagy figyel­*'• met szenteltek az euró­pai bizalom- és biztonság­erősítő intézkedésekkel és le­szereléssel foglalkozó stock­holmi konferencia munkájá­nak. Elégedetten állapították meg, hogy a konferencia — amelynek összehívásához a Varsói Szerződés tagállamai nagymértékben hozzájárul­lak — jelen tőségéhez méltó politikai szinten nyílt meg. Rámutattak továbbá, hogy a stockholmi konferencia el­ső ülésszakán megkezdődött a véleménycsere azon felada­tok lényegéről, amelyek meg­oldására a konferencia mun­kájának összpontosulnia kell; javaslatokat és kezdeménye­zéseket terjesztettek be. Most az a fontos, hogy a konferen­cia valamennyi résztvevője erőfeszítéseket tegyen, az e feladatok tekintetében való kölcsönös megértés elmélyí­tésére, a konkrét kérdések­ről folytatandó tárgyalások­ra, abból a célból, hogy haté­kony eredményeket érjenek el. Ahhoz, hogy ezek a tár­gyalások a lehető legtermé­kenyebbek legyenek, politi­kai akaratra és ilyen kölcsö­nös megértésre van szükség. Az ülésen képviselt álla­mok úgy vélik, hogy a kon­ferencián olyan, egymást köl­csönösen kiegészítő bizalom- és biztonságerősítő intézke­déseket kell kidolgozni, ame­lyek megfelelnek a mai Eu­rópa legégetőbb és legsürge­tőbb szükségleteinek, és a háborús veszély, a katonai szembenállás csökkentésére irányulnak. Az ülésen kép­viselt államok ebben a szel­lemben vesznek részt a stockholmi konferencia mun­kájában, az ottani tárgyalá­sokon, hogy hozzájáruljanak az ilyen intézkedésekről szó­ló megállapodások eléréséhez. Egyidejűleg szükségesnek tartják azt is, hogy a stock­holmi konferencia a bizalom- és biztonságerősítő intézke­désekkel kapcsolatos munka befejezése után — a madridi találkozó záródokumentuma rendelkezéseinek megfelelő­en — minden késedelem nél­kül térjen át az európai le­szerelési intézkedések meg­vizsgálására. / Az ülés résztvevői hangsúlyozták, hogy ál­lamaik elvi politikája válto­zatlanul a világban meglevő feszültséggócok és fegyveres konfliktusok felszámolására, újabbak keletkezésének meg­akadályozására, minden vi­tás nemzetközi kérdés békés, tárgyalásos rendezésére irá­nyul. Ismételten kifejezték szolidaritásukat a szabad­ságért, a függetlenségért, a társadalmi haladásért, a gaz­dasági fejlődésért, az impe­rialista agresszió, a gyarma­tosítás és a fajüldözés politi­kája ellen küzdő népekkel. * A Varsói Szerződés tagál­lamai külügyminiszteri bi­zottságának ülése az elvtársi egyetértés és a nemzetközi helyzet javítására irányuló törekvés légkörében zajlott le. A Varsói Szerződés tagálla­mai külügyminiszteri bizott­ságának következő ülésére 1984 novemberében, Berlin­ben kerül sor. Elutazott Budapestről Andrej Gromiko. A képen: búcsú a re­pülőtéren. (MTI TELEFOTO - KS1 Lenin születésének 114. évfordulója alkalmából ünnepi megem­lékezést tartottak és kitüntetéseket adtak át Budapesten, az MSZMP KB székházában. A képen: Kádár János, a kitüntetettek körében. (MTI TELEFOTO — KS) LensraíéiKpség (Folytatás az 1. oldalról) Koszorút helyeztek el az MSZMP megyei és Miskolc városi Bizottságának, a Le­nin Kohászati Művek és a DIGÉP üzemi négyszögének, valamint MSZBT tagcsoport­jainak képviselői. Hagyomány, hogy Lenin születésnapján köszöntik a párt propagandistáit, agitá­torait. Tegnap megyénk sok üzemében, intézményében tartottak ünnepi megemléke­zést és köszöntötték a kiemel­kedő munkát végzett propa­gandistákat. A megyei párt- bizottságon és a Szakszerve­zetek megyei Tanácsán ápri­lis 24-én rendezik a Lenin születésére, munkásságára emlékező ünnepséget, ame­lyen kitüntetéseket adnak át. * Pénteken Moszkvában ün­nepi ülést tartottak Vlagyi­mir Iljics Lenin születésének 114. évfordulója tiszteletére. A rendezvényen Konsztan- tyin Csernyenkóval, az SZKP KB főtitkárával, a Legfel­sőbb Tanács Elnöksége elnö­kével az élükön megjelentek az SZKP és a szovjet állam vezetői. Vlagyimir Dolgih, az SZKP KB PB póttagja, a Központi Bizottság titkára mondott ünnepi beszédet. Bí-iilés Ciprus ügyelten A ciprusi kormány az ENSZ Biztonsági Tanácsa ülésének összehívását kérte a jövő hétre a szigetországban kialakult helyzet megvizsgá­lására — jelentette be pénte­ken a ciprusi kormány. A ké­rés azzal kapcsolatos, hogy a novemberben törvénytelenül kikiáltott Észak-ciprusi Török Köztársaság vezetői elutasí­tották az ENSZ főtitkárának a ciprusi rendezésre irányuló javaslatát, és Törökország néhány nappal ezelőtt nagy­követi szintű diplomáciai kapcsolatot létesített a cipru­si török „miniállammal”. Kivi címet kapott é | • (Folytatás az I. oldalról) nem a legkifizetődőbb volt. És itt nincs ellentmondás, hiszen a többi munkánál — a technológia jó megválasz­tásával. a korszerű üzem- és munkaszervezéssel — ellen­súlyozni lehetett a szociál­politikai okokból adódó gaz­dasági hátrányokat. A hatékonyságot, a minő­séget és az eszközök maxi­mális kihasználását tűzték ki feladatként az utóbbi években. A célokat egy ösz- szeszokott tagság kiváló munkája segítette. Erre csak egyetlen adat: néhány éve mindössze tíz, ma már 17 szocialista brigád vesz részt a munkaversenyben. Dr. Tóth József meleg szavak kíséretében nyújtotta át Bán Józsefné elnöknek az ÉVM és az OKISZ elnöksé­ge által adományozott kitün­tetést: a Kiváló Szövetkezet címet. Hangsúlyozta, hogy ez a kollektíva bebizonyította, hogy képes a míves, a lel­kes munkára, mégpedig olyan gazdasági környezet­ben, amely nem éppen ked­vező ennek az ágazatnak. Szigorodtak a szocialista munkaverseny feltételei, ezért ma különös dicsőség ilyen elismerést kapni. A Mezőkövesdi Építőipari Szö­vetkezet azonban ereit arra, hogy megismételje eredmé­nyeit. Szót kért — a szövet­kezeti tagok után — Makó József. Köszöntötte az ün­neplő kollektívát és megkö­szönte az építők alkotó mun­káját; azt a munkát, ame­lyet hosszú évek óta végfez­nek a térségben. Az OKISZ főosztályveze­tője Kiváló Munkáért kitün­tetést adott át Gáspár Múl­ton műszaki vezetőnek. A szövetkezet elnöke pedig 31 építőmunkásnak nyújtotta át a Kiváló Dolgozó kitüntetést. Hét szocialista brigád része­sült még kitüntetésben, leg­többen az arany fokozátot kapták, kiemelkedő teljesít­ményükért. Építkezők, építtetők figyelem! TRANSZPORT BETONIGENYT MINDEN MENNYISÉGBEN KISZOLGÁLUNK! B—70, B-100, B—140, B—200, B-280 minőségben. HÁZHOZ SZÁLLÍTÁST VALLAIUNK* Malyá Mgtsz II. telep, Mezőkövesd, Szihalmi u. Ügyintéző: Bíró László. Telefon: Mezőkövesd 11S, 408, 409, 21-es mellék. Telex: 62-540.

Next

/
Oldalképek
Tartalom