Észak-Magyarország, 1984. április (40. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-21 / 94. szám
1984. április 21., szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Encts városi Tanácsa Végrehajtó Bizottságának legutóbbi ülésén két, sokakat érdeklő — bizonyos összefüggésben Encsnek és körzetének egészét érintő — téma szerepelt napirenden. A magánerős építkezésekről és a háztáji gazdaságokról volt szó. Mindkettőnek sok köze van a leendő városkép milyenségéhez, márpedig senkinek sem lehet mindegy, hogyan, miképp alakul, formálódik majd ki ez a kép. Mindenekelőtt hadd álljon itt, hogy a városi tanács vezetői, a vb tagjai szimpatikus szerénységgel, ugyanakkor kellő határozottsággal fogalmazták meg az „emberléptékű” Városalakitási igényüket. Érezve a pionírok felelősségét, egyben vissza nem térő lehetőségét is a város kialakítására. Sok bátor ember Gyakran elhangzik, hogy bátor emberitek kell annak lennie, aki építkezésbe kezd. Ügyesnek, fortélyosnak, rámenősnek is, de leginkább bátornak, mivel az építési anyag kínálata és a kereslete — enyhén fogalmazva — nincs összhangban. Encsen viszont a tapasztaltak szerint ugyancsak sok a bátor ember. Az építési kedv ezen a településen az utóbbi évtizedben, vagy évtizedekben mindig is nagy volt, a hegyesdombos vidékek aprócska falvainak lakóit szinte vonzotta magahoz a központi helyen levő község. Napjainkban pedig még többen építkeznek. Tavaly például 67 építési engedélyt adtak ki. A jelenleg folyamatban levő építkezések száma Encsen 79. Abaűjdevecseren lü Gibárton 2, Fügödön 1. Érthető, hogy miként a nagyközségi tanács, úgy most a városi tanács vezetői is nagy gonddal ügyelnek az építési lelkek kialakítására. Encsen az utóbbi két évben száznál több telket alakítottak ki. Abaüj- devecseren megkezdődött 52 házhely kiosztása. (Illetve, ez utóbbinál az egyik teliken kisáruházat kívánnak felépíteni.) Abaújde- ♦ecseren szinte ugrásszerűen növekedett meg az igény, de másutt is vannak jelentkezők. A vb egyik tagja beszélt róla. hogy Gibárton két évvel ezelőtt egy . falugyűlésen kérték újabb építési telkek kialakítását, de ezekről most nem tudnak semmit. Az elnök válasza szerint, ha tényleges igény jelentkezik, úgy a telkeket most is ki tudják alakítani, de egyelőre nincs jelenfke- *ő. üresen meg kár lenne gazosítani egy előközmű vési tett területet. Kevés településen mondható el, ami rtt elhangzott: Encsen több évre biztosított ma- Saner ős építkezéshez a telek. Beton helyett virágot A telkeken kívül az építkezéssel, városképpel ugyancsak kapcsolatos néhány, más kérdésről is szó esett. Már most jobban törekedni kell a zsúfoltság elkerülésére, Egynémely utca, terület bizony máris szűkös. A közművesítés gondként jelentkezik, Például a Baross utcában a lakók társadalmi segítséget is vállalnának a szenny- ^atorna megépítéséhez. (A tanács megvizsgálja majd ezt az ügyet.) És felbukkannak persze az eddig egyáltalán nem, vagy csak kevésbé ismert gondok: garázs, parkoló. A garázsépítés a rendezési tervnek megfelelően folyik — ilt-ott tartalékolnak is erre a célra területet, például a Jókai utcában, a parkoló viszont egyre kevesebbnek tűnik. Néha a gyepen is varakoznak kocsik. A rendezési terv úgynevezett belső parkolókat is megjelöl, ilyen lehet, vagy lehetne az OTP környékén. Elképzelés született már arra vonatkozóan is, hogy a patakot be kellene betonozni, rajta ismét parkolhatnának kocsik. A vb-ülésen egyértelműen hangzott: nem betonoznunk kell, hanem virágosítani. A már megépített parkokat, zöldfelületeket mindenképp szükséges megvédeni és még jóval többet is kialakítani, a pataknak pedig ugyancsak inkább a tisztaságára, rendezettségére kell ügyelni, nem a befedését szorgalmazni. Mi leqyen az állatokkal? Sok vonatkozásban kapcsolódik ehhez a témához a második napirend is a háztáji és kisegítő gazdaságok ügye. Mi legyen a háztájival? Lehel-e ezentúl a város Encsen disznót, nyulat slb. tartani? És mennyit, hol? A tanácselnök a következőképpen fogalmazott. Gyakran szokták ránk mondani, hogy ez a falu város, de azért 'énnek cáfolataként nem lenne jó átesnünk a ló túlsó oldalára sem, mert igen megütnénk magunkat. Encsen mindig is tartottak állatokat, termeltek a ház körül, miként tették minden' más faluban is. Kár lenne, értelmetlen is lenne felborítanunk ezt a rendet. Ahol berendezkedtek az állattartásra, ehhez adottak a feltételek, ott tartsanak ezután is. Nyilvánvaló viszont, hogy a többszintes lakásokban nem lehet majd sertést hizlalni, tehenet tartani. Az állattartás mikéntjére. hogyanjára egyébként a tanács rendeletet hoz. Ennek kidolgozására a vb-ülésen bízták meg az illetékes osztály dolgozóit. Mert valóban: szabályozni kell majd az állattartást, de nagy kár lenne teljesen lemondani róla. Iíogv miről? Az encsi háztájikból tavaly 30 ezer hektoliter tejet. ltíOO kilogramm gyapjút, 50 hízómarhát, 350 hi- zódisznót, 4000 kiló nyulat, 200 juhot 1350 tonna cukorrépát értékesítettek. Nagyjából 40 millió forint (!) értékű termieket adtak at a tsz-nek értékesítésre. (A tsz segíti a háztájiban dolgozókat sokféle módon.) Encsen jelenleg 1310 sertést, ebből 35 anyakocát, 126 szarvasmarhát, 91 tehenet tartanak. Némely földterület a város közigazgatási határában — a beépítésig — üresen álL A tanács éppen azt akarja, hogy ne álljanak addig sem üresen. Bérelni lehet majd ezeket, leginkább zöldség termesztésére. Jelentkezőket várnak minden évben az árokpartok, utak füvének betakarítására is, de nincs itt sem. aki lekaszálná. Ingyen se kell. Kárba vész, miként megyénk legtöbb árokpartján, útmentéjén. Még ilyen gondok is felvetődnek hát a falusias Encsen. melynek átformálása viszont mégis megkezdődött Priska Tibor Vetik a kukoricát Vetik o kukoricát a borsodsz iraki Bartók Béla Tsi-ben, ai úgynevezett Nyilaspart határrészben. Dcme András agrármérnöktől tudjuk, hogy' o szövetkezet idén 760 hektáron termeszt kukoricát, zömében a nagy termésproduktumú Pioneer fajtákat. Fotó: Fojtán László Mérlegen az első negyedév teljesítménye Tavaly ilyenkor, az első negyedév gazdálkodásának összegezésekor a mostanihoz hasonló megállapítások hangzottak el. Nevezetesen: a piaci feltételek változatlanul kedvezőtlenek, a tervezett exportárbevételt csak többletkiszállítással lehet elemi, tovább romlottak a vállalatok pénzügyi pozíciói es meg folytathatnánk a vállalatok gazdálkodásában felfedezhető kedvezőtlen jelenségek felsorolását. A múlt év vegén nem egy helyen arra számítottak, hogy az 1984-es esztendő végre meghozza a várt fellendülést, ez azonban nem következett be. Az 1983 végere kialakult kedvezőtlen pénzügyi helyzetben az első negyedév sem hozott lényeges változást: a vállalatok pénzügyi pozíciói az önfinanszírozó képesség csökkenése következtében összességében tovább romlottak. Megfigyelhető volt azonban, hogy több vállalat — példaként említhetjük a vegyipari ágazatot — a korábbinál rugalmasabban alkalmazkodott a szigorúbbá vált külső feltételekhez. Ez a rugalmasság végül is a piaci kapcsoAhg bz honapja, lapunk 1983. május 8-i szamában tödósitasban közöltük, miszerint „Üj téglagyár épül Pul- hokon”, amely korszerű töehnológiával 33 millió kis- töglát gyárt majd 1985 decemberétől. Az Eszak-ma- Syarországi Tégla- és Cserépipari Vállalat műszaki 'Sazgatóhelyetlesétől, Lajos Sándortól kaptuk az információt, aki annak idején arról is tájékoztatott, hogy vállalati beruházásként, vállalati lebonyolítással valósítják töeg ezt a programot, 600 millió forint költséggel. S Ttivel lényegében 12 hónap alatt kellett a munkálatokat elvégezni. így az előkészülteket már meg is kezdték. Sajnos, nem így történt, nem J8y történik. Nem a műszaki igazgatóhelyettes hibájából! Mint legutóbb elmondotta, a beruházási programot többször is át kellett dolgoztuk. Eszerint nem új gyár ®t>ül, hanem 175 millió forintos állami kölcsönből erő- töljes rekonstrukcióra kerül tör 1984. október 1-től 1986. September végéig, majd a náromhónapos próbaüzem ótán, december 1-től évente J? millió darab kisméretű régióval bővül a gyár kapa- rntása. A hagyományos rósz konstrukciójára versenyStagnál a putnoki téglagyár termelése Új gyár helyett korszernsités tárgyalást írnak ki, miután az Állami Fejlesztési Bank — a miskolci területi igazgatóság már továbbította — jóváhagyja a beruházási programot. A korszerűsítés keretében az agyagbányában új szállítási rendszert, alakítanak ki. A dömperek munkáját a mintegy 250 méter hosszú szállítószalag veszi át, ami energiamegtakarítást is jelent. Űj, úgynevezett előkészítő gépsort alakítanak ki, az őrlő, tároló és adagoló berendezések segítségével. Az eredetileg tervezett korszerű technológiát valósítják meg. NDK gyártmányú prés után kikerülő félkész termék a csehszlovák gyártmányú elszedőgép útján vándorol a csatornaszárítóba. A szárítóalagút energiáját a körkemencéből leszívott hővel biztosítják. A speciális körkemencében targoncaszállítási alkalmaznak. A korezerú lesoroló és egv- ségcsomagképzö berendezés nagymértékben megkönnyíti majd a rakodást, a szállítást, Ügy tervezik. hogy amíg van elegendő munkaerő. addig a hagyományos üzemrészben is tovább termelnek. S mivel kevesebb munkaerő kell majd az eredetileg 6 ezer négyzetméter alapterületű csarnokba —, amely most a felére csökken —, nem nyolcvan, hanem csak negyven főre tervezik a szociális létesítményeket Az Észak-magyarországi Cserép- és Téglaipari Vállalat 279 millió kisméretű téglának megfelelő falazóanyagot gyártott. Borsod, Heves, Nógrád és Szabolcs-Szatmár megye tíz gyárában. Az idén a terv 286 millió kisméretű téglának megfelelő falazóanyag. Egy átlagos családi házhoz 25 ezer téglát számítanak, tehát a tavalyi termelésükből 11,5 ezer családi házat lehetett felépíteni. A putnoki gyár tavaly 57 millió kistéglának megfelelő anyagot gyártott, idei tervük hasonló, amelyből 2300 családi ház építhető fel. As egész v-a Ha tatot súiíía a munkaerőhiány, Putnokon közel harminc fő hiányzik állandó jelleggel. Egyetlen gyárukban, Mátraderecskén állítanak elő cserepet, a múlt évben 12 milliót, az idén ugyanennyit. Pedig az elmúlt evekben erőteljesen előtérbe lépett az úgynevezett magánerős lakásépítés. A VI. ötéves tervben megyénkben a magánerős lakásépítések aranya az előző tervciklus 53 százalékáról 64 százalékra nőtt. Ezen belül is kisebb mértékben növekszik a hagyományos családi házak száma, ugyanakkor növekszik a korszerű, csoportos házak — a láncház, a sorház, az átriumház, stb. — száma. A magasra szökkent építési kedvel csak abban az esetben lehet fenntartani, ha az építőanyagipar. főleg a téglaipar lépést tud tartani az igényekkel, az állandóan növekvő kereslettel. Oravee János latok bővülését es a gazdálkodás jövedelmezőségének javulását eredményezte. A kedvezőtlen pénzügyi helyzettel magyarázható, hogy a borsodi vállalatok rendkívül elénk érdeklődést tanúsítottak a forgóeszközhitelek iránt. Az év első három hónapjában beérkezett hitelkérelmek összege körülbelül 25 százalékkal magasabb volt az egy évvel ez^ előttinél. Mégis, a szelektív elbírálás, valamint a hitelkeret szűkössége folytán a folyósítható forgóeszköz-hitel (10,1 milliárd forint — szerkó ebben a negyedévben csupán 0,3 százalékkal haladta meg az előző évit. Az ipari termelés megyénkben is a népgazdasági célokkal összhangban, mintegy 2—3 százalékkal emelkedik. Ha azonban az egyes agazatok előirányzatát vizsgáljuk, a piaci lehetőségektől függően, igen nagy eltéréseket lehel felfedezni. "Borsodban a legdinamikusabban ezúttal a vegyipari vállalatok termelése és értékesítése nőtt, az emelkedes 6—13 százalékra tehető. A kohászati üzemek nagyjából az előző évben élért termelési volument irányozták elő. A téglaipar — kapacitás hiánya miatt — továbbra sem képes maradéktalanul kielégíteni a megnövekedett igényeket. A szénbányászát pedig a bázist kismértékben meghaladó termelését csak jelentős többletműszak beállításával tudta elérni. A fizetési egyensúly szempontjából meghatározó jelentőségű vállalatok exporttevékenysége nagy: eltéréseket takar. A javuló piaci lehetőséggel bíró vegyipari kombinátok több mint 30 százalékkal növelték az első negyedévben konvertibilis exportjukat. Ebben közrejátszott, hogy a piaci árak fokozatosan javultak, illetve' megszűnt a korábbi időszakra jellemző árcsökkenés. A kohászati ágazatban ennek ellenkezője ment, végbe: a világpiaci árak mintegy tíz százalékkal tovább csökkentek, s ugyanennyivel mérséklődött a kohászati termékek nem rubel elszámolású exportja is. A vállalatok pénzű gvi helyzete alapvetően attól függ, milyen eredményt érnék el a gazdálkodásban. Az ezzel kapcsolatos éves tervelv, 1983-hoi képes! nagymérvű növekedést irányoznak elő. A vegyipar például 15—20. az építőanyagipar 40 százalék eredményjavulást ígér. Az iparvállalatok bérfej-; lesztési lehetőségei valójában vegesek, hiszen a megy» iparában foglalkoztatottak! mintegy fele olyan vállalatoknál dolgozik, ahol a központi bérszabályozás van érvényben, ez pedig csak 2,3 —2,7, illetve a szénbányászatban 3,5 százalékos ber- íejlesztésre nyújt lehetőséget. Korlátozottak a lehetőségek az exportnövelés révén elnyerhető preferenciád igénybevételére is, bár több vállalatnál erre komolyan számolnak. Figyelembe vevő a vállalatok pozícióit, az exportnövelésből eredő jelentősebb bérfejlesztésre a vegyiparban nyílik lehetőség. Az átlagosnál kedvezőbbek a lehetőségek a kísérleti bérszabályozás alá vont vállalatoknál. A múlt évi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a kísérleti rendszerb» bevont vállalatoknál és' szó-- vetkezeteknél a nyereség, a gazdálkodás hatékonysága es a dolgozók átlagbére a megyei átlagnál lényegesen jobban emelkedik. Az idén újabb vállalatok (TVK, December 4. Drótművek stb.) tartoznak a kísérleti bérszabályozásba. Abban az esetben, ha a gazdálkodó egységek teljesítik a vállalt feltételeket, az átlagnál jóval magasabb bérfejlesztést (8, illetve 6 százalékot) tudnak dolgozóiknak biztosítani. L. L. Húsvéti export Megyénk nagyüzemi juhászaiéiból egész éven át folyamatosan szállítanak vá- gójuhokat a külföldi piacokra, de ilyenkor tavasszal van az ágazatnak egy különösen kapós exportcikke, a húsvéti tejesbárány. Az idén az előző éveknél is jobban sikerült. több forintot hozott a juhtenyésztőknek ez a húsvéti exportcikk. Megyénkből, csak az egyik felvásárIási „csatorna”, a Gyapjúforgalmi Vállalat miskolci kirendeltsége útján közel tízezer tejesbárányt exportáltak a húsvétot megelőző napokban. A 14—18 kiló közötti bárányok zöméért kilónként 100 forintos felvásárlási árat fizettek. Valamennyi tejesbárány az olaszok asztalára kerül a húsvéti ünnepekben.
