Észak-Magyarország, 1984. március (40. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-04 / 54. szám

•'««'Miyr •• 1984. március 4., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Olcsó, vagy drága Tovarobogó, vagy meg- . megálló teherautókat néze­getve több-kevesebb gyako­risággal elénk tárul az or­szág vállalatainak, szövetke­zeteinek névjegyzéke. Két­ségtelen sokkalta többször láthatjuk valamelyik Volán vállalat spirálist idéző emb­lémáját, vagy a BSZV-mo- nogramot, de... És hadd ne soroljuk a neveket, mert egy ilyen felsorolásból Csák­iéi edékenységből maradhat ki akármelyik vállalat, szö­vetkezet neve. Szinte min­den cégnek (vagy ahogy hi­vatalosan nevezik: közület- nek) van saját teherautó- flottája. Miközben az erre szakosodott vállalatok igye­keznek tehergépjármű-állo­mányukat bővíteni, korszerű­síteni, a fuvarozók igényei­hez illeszteni, addig a válla­latok, vagyis a közületek is szép számmal vásároltak kisebb-nagyobb, igényeiknek inkább megfelelő teherautót. NINCS KALKULÁCIÓ Összességében az elmúlt évtizedben a közületi gép- kocsipark nagysága megkét­szereződött, míg a közhasz­nálatú, tehát hivatásszerűen fuvarozó vállalatok állomá­nya alig változott. Jelenleg az úgynevezett hivatalos fu­varozók a gépkocsipark mintegy 20 százalékával ren­delkeznek, de a közúti áru- szállítási teljesítmény felét adják. Első pillantásra tehát túlontúl nagy luxus a vál­lalatoknak alacsony kihasz­nálás mellett teherautót tar­tani. Hogy mégsincs így, arra egy közelmúltban végzett felmérés ad magyarázatot. A saját teherautó léte mellett szól a hazai ipar meglehető­sen magas fokú szervezet­lensége. „Adj uram, de azonnal”, így hangzik a jól ismert fohász. Van olyan Vállalat, amely egy nappal előre sem tudja megadni, másnapra milyen járműre lesz szüksége. Ha sürgősen kell az alap- vagy segéd­anyag, egy pótalkatrész, ak­kor megy a kocsi és hozza az árut. Külön figyelmet érdemel, hogy a gyakorlatban az el­adónak kell gondoskodnia az áru elszállításáról, de a vevő költségére. Nos, az eladónak 1— legalábbis ez a magyar tapasztalat — nem sürgős a szállítás. Megrendeli például a vagont a MÁV-tól, vagy a teherautót a Volántól és jön, amikor jön. A vevőnek viszont sürgős az ügy, ezért autót küld az áruért. És mi­vel nagyon sürgős, ezért a sajátját. De hát mindez pénzbe ke­rül, mégpedig egyre többe, hiszen emelkednek az üzem­anyagok árai, a saját teher-, gépkocsik után néhány éve járműpótlékot kell fizetnie a közületi szállítónak. Mennyi is a mennyi? Sajnos a leg­több vállalatnál bizony er­ről nem sokat tudnak. Azt állítják, hogy kevesebb a saját szállítás költsége. Am kalkuláció — akár az egyes utakra, akár az egész esz­tendőre — csak elvétve akad. S az sem pontos. VANNAK ELŐNYEI Anélkül, hogy itt elmé­lyednénk a vállalati költség­elszámolás rendjében, any- nyit meg kell jegyezni, hogy A gyorsan keresetté vált CoEuna nevű szerves humusz- trágyából idén már 2000 ton­nát készítenek a Badacsonyi Állami Gazdaság és az AG- ROKER társulásával létre­hozott aszófői telepen. A ké- •zítménv. amely ismét bioló­giailag aktívvá teszi a hosz- szú ideje folytatott műtrá­gyázás hatására leromlott ta­lajokat, az előző évi szőlő a saját teherautó? valahol az igazgató bére, a propaganda költsége, a biz­tosítási díj, a bankkamatok közölt, tehát a vállalati ál­talános költségek rubrikájá­ban rejtőzködik a szállítás közvetlen és közvetett költ­sége is. így azután, hogy az egyes tételcKet gazdaságosan vagy gazdaságtalanul szállí­tották, bizony nem derül ki. A legolcsóbb, a legésszerűbb szállítási útvonal, a fuvar­eszköz és fuvaroztató kivá­lasztásában szinte sehol sem érdekeltek a művezetők, üzemvezetők, gyáregységve­zetők, márpedig sok helyütt ők intézkednek. Mindez nem jelenti azt, hogy valóban a saját szállí­tás volna a legdrágább. Ahol mégis végeztek számítást, ott kiderült, hogy bizony akár ötszörös is lehet a különb­ség a saját szállítás és a Volán szerződéses tehergép­kocsijainak tarifája között egy 180—200 kilométeres tá­volságon. Talán túlzók és pontatlanok a számítások, mégis irányzatukban igazak. Vannak azonban forinttal sem igazán mérhető előnyei a saját szállításnak Ilyen például az áru védelme, a nagyobb gondosság a szállí­tás során. Vagy az — és ez ütemes termelés esetén is követelmény —, hogy a sa­ját teherautóra biztosan le­het számítani. Ebben ugyanis a megkérdezett textil- és gépipari vállalatok elma­rasztalták a Volánt. Emel­lett a vállalat a számára legmegfelelőbb méretű és felszereltségű kocsit tartja, ellentétben a nagy fuvaro­zókkal, amelyek kénytelenek nagyjából az átlagos igényre berendezkedni. Nem is be­szélve a helyi szállításokról, amelyek a fuvarozóknak nem túlzottan kifizetődő, ezért — ha egy mód van rá — elhá­rítják a megrendelést. ÜJ PIACI HELYZET Így láttatja a helyzetet a felmérés. Nem az idén ké­szült, hanem még a múlt évben. Közben a Volán Tröszt feloszlott, a közúti szállításban tehát az eddig sem teljesen monopolhelyzet tovább lazult, sőt az elmúlt években megjelentek a kis­fuvarozók, mint versenytár­sak. Mindez együttesen ta­lán olyan piaci helyzetet hoz létre, amelyben a vállalatok­nak, szövetkezeteknek ke­vésbé teszi szükségessé és kifizetődővé a saját teher­autók fenntartását és üze­meltetését. A különböző ha­tósági és piaci intézkedések hatására pedig egyfelől ma már nincs lényeges különb­ség — legalábbis a Közle­kedési Minisztérium vélemé­nye szerint — a fuvarozók tarifája és a saját szállítás bankköltsége között, másfe­lől az egész gazdasági kör­nyezet a szigorúbb költség- gazdálkodásra serkent. Le­gyünk optimisták: egyre in­kább számít, hogy mi mibe kerül, a vállalatok sem me­hetnek el vállrándítással a saját szállításköltségeik mel­lett. Ennélfogva keményeb­ben felléphetnek a fuvaro­zókkal szemben is érdekeik érvényesítéséért. de saját házuk táján is kénytelenek rendet csinálni. Legalább annyira, hogy ma meg tud­ják mondani, mit; és hová kell vinni másnap . B. M. törkölyéből készül. Ezt a ko­rábban veszendőbe ment anyagot baromfitrágyával ke­verik. s különféle humusz­képző mikroorganizmu sok ka 1 oltják be. A koncentrátum hatására aktivizálódó talaj •smét harmonikusan -adagolja a növényeknek a tápanyago­kat. s így szinte látványos hozamnövekedést lehet a használatával elérni. Bútorújdonságok külföldre intalem a mentermelt dollárokért A „Borisz” szekrénysort lengyel és szovjet exportra szánják. Mi- kóla János asztalos a szekrénysor fiákját fúrja Jegyzet Miskolc, Kertész Áruház. Napok óta ember, ember hátán. Érthető, közeledik a tavasz. Rövidesen kez­dődnek a kerti munkák. Jómagam is ilyen meg. gondolásból vagyok itt. Kell a kapa, az ásó, a sorló. Szerencsére, minden kaphotó, amit keresek. Kapa is, sarló is, ósó is. Sőt fűseprűt, szerszám­nyeleket, vetőmagvakot is veszek. Mindösszesen: mé­retben tekintélyes mennyi­ség a vásárfia. Már csak azért is, mert minden szer­szám, eszköz más alakú. A nyél hosszú, a kaoo öblös, oz ásó éles, a fű­seprű szétterülő. Hosszú percek óta szerencsétlen- kedem a csomagolótér­ben. Ami önkiszolqóló. Annyit jelent, talál ott oz ember csomagolóoapirt, s ki hogy tudja .. . Szomszé­dom próbálja pászítani az ásót a fűrésszel, a másik a gereblyét a permetező­géppel. Az ügyesebbjének még megy is valahogy. Nekem azonban kevésbé. Lehet, hogy a felettem óllá szőke, gyér hajú el­adó zavar, orcélének ko­molysága régi orosz gró. fokát megszégyenítő. Áll, áll mereven, s néz. Nézi a kínlódásomat, meg má­sok kínját. Végül nem bí­rom megállni szó nélkül: — Uram, zsinegük nem lenne? Azt ugyanis mon­dani sem merem neki: más; szaküzletben termé­szetes, hogy o vásárló áruját becsomagolják. Szóval csak a zsineget hi­ányolom. Ö rám néz, ugyanolyan merev arccoi, mint imént, nem szól egy szót sem, csak kimérteit, tagadón megrázza a fe­jét. Mikor hónom alatt kapanyéllel, ásóval, sarló­val — mint egy madarok ijesztgetésére szolgáló fi­gura — kifelé indulok « Kertész Áruházból, a kijá­rat fölé felfüggesztett nagybetűs feliratból rám vigyorognak a betűk: Ide mindenkit, mindig szere­tettel visszavárnak. (M A BUBI V Encsi Gyárában nem régóta dolgoznak tőkés exportra. A magas követel­ményszint, amitől kezdetben tartottak, előnyükre formál­ta az embereket. A munka­igényes garnitúrák előállítá­sa növelte a szakmai színvo­nalat, javította a munkamo­rált. — Ezt a feladatot jól meg­oldani — mondja az igazga­tó, Takács Bertalan —, csak korszerű technikával, nagyon termelékenyen, fegyelmezet­ten lehet. Ösztönző hatással van a többiekre, hogy lát­ják az exportvonalon dolgo­zó kis csoport munkáját Természetesen jobban keres­nek azok, akik tőkés export­ra dolgoznak, igaz, többet is produkálnak a magasabb bérért. Itt találhatóak leg­jobb szakembereink. Hogy mennyi az a magasabb bér? Nos, minden megtermelt dol­lár után egy forint jutalmat adunk. Lehel, hogy ez igy kevésnek tűnik, pedig nem az. Gyári szinten a jutalom összege tavaly 220 ezer to­ri nt volt. pont lelepi tesel egyre szele­sebb körű társadalmi össze­fogás segíti megyénkben. Egyre több üzem. intézmény dolgozó kollektívái csatlakoz­nak a felhíváshoz, kisebb- nagyobb összegekkel segítve a mielőbbi megvalósulást. A pénzt irigyelni lehet a munkacsapattól, de elvitatni nem. Az exporlosok közé bárki, aki úgy érzi, hogy meg tud telelni a magasabb követelményeknek, bekerül­het. Tehát, senki nincs ki­zárva a nagyobb kereseti le­hetőséggel kecsegtető mun­kából. Aki viszont nem állja meg a helyét — erre is volt példa —, nem maradhat a csapatban. A gyárban az idén növel­ni akarják a tőkés exportot. Tudják, hogy a népgazdaság érdeke ezt akkor is megkö­veteli a kollektívától, ha ez számukra esetleg kevésbé kifizetődő dolog, ha az el­adott terméken csak kicsi, vagy egyáltalán nincs nyere­sége a gyárnak. A hazai bú­torgyártóknak a késztermé­kek tőkés kivitelével kell el­lensúlyozniuk az általuk fel­használt import alapanyago­kat. Ez az úgynevezett mini­mális program, amelynek teljesítése kötelező. Az en- csiek derűlátóak, többet akarnak exportálni, mint amennyi az export—import Nemrégiben a Szikszói Asz­talos és Építőipari Szövetke­zet dolgozói tartottak kom­munista műszakot, amelynek bérét a vértranszfúziós állo­más csekkszámlájára utalták ál. De a munka melleit a farsang Is kínálja lehetősé­geit, igy gondoltak Kazinc­mérleg egyensúlyához feltét­lenül szükséges, es nem ta­gadják azt sem, hogy elő­nyös üzleteket szeretnének kötni. Biztosra veszik, hogy megtalálják számításukat, tisztes haszonra tehetnek szert, ha a termelékenységet növelni lúd jak. A tárgyalá­sokon alkudni csak egy bi­zonyos pontig lehet, többet nem kérhetnek el termé­kükért, mint amennyit egr konkuriens nyugati cég kei­ne. Tehát, ha nem akarnak ráfizetni az üzletre, ugyan­olyan minőségben, ugyan­olyan termelékenyen kell dolgozniuk. mint külföldi versenytársaiknak. Tőkésexport-term eléssel kezdték az évet. Januárban „San .lose” fantázianevű ülő- garnitúrákat készítettek NSZK-beli megrendelésre, februárban pedig az ameri­kai „Olympia” cég számára gyártottak „Margit Lux” ülő­garnitúrákat. Jelenleg új ter­mékek kialakításán dolgoz­nak. Amerikai bemutatóra szánják a ..Molly” szekrény­sort. és egv korábbi termé­kük továbbfejlesztett válto­zatát. Újdonsággal készülnek a tavaszi kölni vásárra is, ahol a ..Tripoli” íantázianev- vel ellátott kárpitosgarnivú- rét mutatják majd be. — Munkánk értékmérője, ha a vásárló elégedett e:> visszatér hozzánk — jegyié meg az igazgató. — Régi partnereinket sikerült meg­tartanunk. Az idén is szállí­tunk bútorokat az USA-ba és az NSZK-ba. Nemrégiben újabb érdeklődők is jelent­keztek gyárunknál. Valódi bőrgarnitúra gyártásáról tár­gyalunk. Ilyen munkánk ed dig még nem volt, eredeti bőrrel, még nem dolgoztunk Ez egy egészen új dolog ler­ne, másfajta technológia szigorúbb munkafegyelmet követel. A drága anyaggal pontosan kell elszámolt!- semmi nem mehet kárba. A alapanyagot szeretnénk Ma­gyarországon megvásárolt reméljük, találunk megfei löt. barcikán is, mivel a Boraod, Vegyi Kombinát vöröskeresz­tes vezetősége március 17-on bált rendez a Radnóti Mik­lós Művelődési Házban, amelynek bevételét e nemes célra ajánlották fel. A Vö­röskereszt Szerencs városi r ezet ősege nemrégiben ren­dezett bált, amelynek 20 ezer forintos bevételét szintén át­utalták az építkezés számlá­jára. Klevald—fojt-.in) A vérellátóért A megyei vérellátó köz­9 Szerencsi Állami Gazdaság Példamutató gazdálkodás Hat tonnán íelüli őszibú­za-. nyolctonnás kukorica-, 4,3 tonnás tavasziárpa-termés fémjelzi a Szerencsi Állami Gazdaság elmúlt évi növény- termesztési eredményeit, de a mezőgazdasági nagyüzem­ben mégsem ezekre az ered­ményekre a legbüszkébbek. Szakemberek mondják: az még előfordulhat, hogy egy- egy gazdaságban az állatte­nyésztés árbevétele megha­ladja a többi ágazatét, de hogy jövedelme az egész gazdálkodás nyereségét meg­határozza. az már kivételnek számít. Amikor ár. Bárány István igazgató a szakszerve­zeti bizalmi testületi ülésen az állattenyésztés 28 millió forinton felüli ágazati nye­reségéről adhatott számot bátran elmondhatta, hogy az ország legtöbb mezőgazdasá­gi nagyüzeme szívesen elfo­gadná a szerencsi eredmé­nyeket. Csak példaként: ha­zánk tíz legjobb sertéstartó gazdaságában sikerüli csak az egy kilogramm húsgyara­podáshoz telhasznált, átlagos 4,1 kilogrammos abrakmeny- nyiséget tél kilogrammal csökkenteni. A gazdaság her- nádeécei telepén ugyanezt 3.29 kilogramm takarmány­nyal érték el! Hasonlóan jó! zárta az évet a gazdaság má­sik fontos ágazata, a barom fi fari ás is. Osztályozás, lám pazás után 86.7 millió tojás- adtak át a kereskedelemnek Alkalmazkodva a piaci igé­nyekhez. kihasználatlan is­tállójukban 55 ezer Shavei tojóhibridel neveltek fel. s exportáltak a szomszédom Csehszlovákiába. A magas, 5400 literes te­henenként! tejhozam ellené­re. romlott a szarvasmarha- trt'tás hatékonysága, egyedü1 ebben az ágazatban nem tudtak nyereségei felmutatni a termelésben. Annáié- ered­ményesebben dolgoztak vi­szont az újrafutózó üzem dolgozói, hiszen 3870 sze­mély-, s harmincezer teher­gépkocsi-abroncsot újítottak fel. A 47 munkást foglalkoz­tató üzem termelése 434 ezer dollár de viza megtakarítást jelent évente a népgazdaság­nak. A hat partner, amely folyamatosan szállítja a lefu­tott, megkopott abroncsokat, tnnyira elégedett a felújított .érmék minőségével, hogy há-, rom műszakban kell üze­meltetni a részleget. A példamutató gazdálko­dás eredményeként 40.3 mil­lió forintos jövedelemmel zárta az elmúlt esztendőt az állami gazdaság 1300 dolgo­zót számláló kollektívája. Szükség is volt akkora nye­reségre. mert idén a szabá­lyozórendszer változása 19,2 millió forinttal érinti a me­zőgazdasági nagyüzemet. Ennyivel nőtt az elvonás, s majdnem ennyivel kell töb­bet termelni, ha a célul tű­zött 36 millió forintos nye­reséget el akarják érni. Eh­hez természetesen az állat­tenyésztés kimagasló ered­ményei mellett szükség van azokra a hozamokra, ame­lyeket az őszi búza kivételé­vel az elmúlt esztendeitől mind magasabbra terveztek így 8,6 tonnás kukorica-. 42 tonnás cukorrépa. 4.6 tonnás hektáronkénti tavasziárpa- termésre számítanak. Üj gé­pek beállításával 2.2 millió forintos ráfordítással bővítik az újrafutózó üzemet, hi­szen a jövőben a nagy tel­jesítményű földgépek abron­csai rak felújításai is vállal­ják. Épül az a háromszáz va- gonos Mezőoanel rendszerű magtár, ami envhíteni tud­ja a gazdaság raktározási gondjait. Idén készül el 7.5 millió forintért az a vágó­híd. ahol évente 10 ezer. el­sősorban háztáji gazdaságok­ban felhizlalt sertést fosnak levágni. Ezekkel a beruhá­zásokkal. a hozamnöveléssel,' s a költségtakarékos- szemlé­letié] a 36 millió forint«! nyereségtervet meg lehet va­lósítani. Kétezer tonna Cofuna

Next

/
Oldalképek
Tartalom