Észak-Magyarország, 1984. február (40. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-10 / 34. szám
1984. február 10., péntek ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Sertéstenyésztés — szakcsoportokba tömörülve A teraiefés rínia mm mm az ösztönzés A tanácskozás színhelyéül szojgáló mezőkövesdi étterem zsúfolásig megtelt ezen a délelőttön. Pedig szabad szombat volt. s a résztvevők zöme nem helybeli lakos. Mégis többen voltak, mint százan. Valamennyien sertéstenyésztők. Bódvaszilastól Borsodivénkáig. Kazincbarcikától Szerencsig, a megye minden részéből érkeztek. (Egy helyről többen is). Mi hozta őket Kövesdre? A téma: a szakcsoporti sertéstenyésztés időszerű kérdései. A tenyésztés, a hizlalás minden gondjának, eredményének, feladatának megvitatása. Azok tájékoztatására, akik e híradást olvasván felteszik a kérdést — mi ebben a fontos, aktuális? — elöljáróban álljon itt néhány jellemző adat. Magyarországon ma minden lakosra, éves viszonylatban — több mint száz kiló előállított sertéshúst számíthatunk. Egy lakosra vetítve pedig 70 kiló körüli az elfogyasztott hús- mennyiség, ennek nagyobb része sertéshús. Hogy honnan ez a jelentős mennyiség? Részben a nagyüzemek termeléséből, részben a kis- árutermelésből. Az arányokat tekintve az utóbbi szféra termelése a nagyobb volumenű. Az évente előállított hízott sertés 58 százaléka Ugyanis a szakcsoportokból, a kistermelők portáiról kerül ki. S ez nem csupán országosan van így, bizonyság rá az elmúlt évi megyei adat: Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyében tavaly a 39 szakcsoport 8000 tenyésztője 62:10 tonna hízott sertést értékesített. Ez n húsmennyiség nagyon is számottevő, miként a tenyésztésben résztvevők létszáma is az. Mindez indokolttá teszi, hogy eredményeikről, feladataikról, gondjaikról ne csak önmaguknak készítsenek számvetést. Megyénkben az áfészek szervezte szakcsoportokban előállított 62 ezer hízott sertésből tavaly például 52 400 darabot a szövetkezetek — saját feldolgozás után — a körzetükben „telítettek'’. Ennek eredménye, hogy ma már megyénkben egyre kevesebb azoknak a településeknek a száma, ahol az áfész-boltokban nem jutnak minden héten legalább egyszer friss húshoz, húskészítményhez az ott lakó állampolgárok. S ne feledkezzünk meg az egyéni haszonról sem! Aki , sertést tenyészt, hizlal, nyilván anyagi haszon reményében teszi, különben miért vállalna fáradságos pluszmunkát, sok utánajárást, sőt bizony, olykor-olykor kellemetlenségeket is. Amíg megéri. csináljuk, ám ha úgy érezzük, nem kifizetődő, felhagyunk vele — fogalmazódott meg a MÉSZÖV és a Hazafias Népfront mezőkövesdi közös rendezvényén, mintegy bizonyítandó: a kis- árutermelés és ezen belül a sertéstenyésztés igen-igen érzékeny ágazat. Minden rezdülésére érdemes odafigyelni ! Hogy mire kell odafigyelni? Miben kell támogatnunk, segítenünk azokat, akik vállalkoztak. vállalkoznak erre •a könnyűnek semmi vonatkozásban nem nevezhető munkára? Szerencsére, erről Mezőkövesden sok szó esett, mégpedig egyáltalán nem „kozmetikázol t" megfogalmazásban. Egy dologban azonban északtól délig közös az érdek, a cél. a nevező: ez pedig az ösztönzés. Valaki a termelők közül úgy fogalmazta meg: ez a termelés rugója. A szép számok, eredmények tükrében néha hajlamosak vagyunk rózsaszínűbbnek látni a helyzetet, mint amennyire kellene. Főleg, ha vizsgálódásunkat közel másfél évtizedet áttekintve folytatjuk le. Hiszen 1 ti70- ben még csak 1!) szakcsoport működött megyénkben. 1089 taggal, s abban az évben 21 :i tonna hízott sertést adtak át a népgazdaságnak. 1983-ra a szakcsoportok létszáma megduplázódott, a tagság nyolcszorosára nőtt. s a leadott húsmennyiség közel harmincszorosa az 1970. évinek. A tartási, elhelyezési körülmények terén is akad nem kevés tennivaló. Aki télen mínusz 10 fokos körülmények között tartja sertéseit, következésképp „abrakkal fűt”, annak nemigen lesz jövedelmező vállalkozás aser- téshizlalás. De nem ártana a tápok vizsgálatára is nagyobb hangsúlyt fektetni! Több termelő panaszolta, hogy a jelenlegi intenzív sertésfajtákat a korábbi importanyagokat (szóját, hallisztet stb.) tartalmazó takarmányokhoz alakították ki. A mai, egyszerűbb összetételű takarmányokkal viszont ezeknél a fajtáknál korántsem lehel: a korábbi gazdaságos hizlalást produkálni. Nem kevesen kifogásolták a 95—115 kilogrammos szűk átvételi súlyhatárt, joggal hivatkozva az átvételi késedelmektől kezdve a költségtényezőkig. sokféle hátráltató okra. Megyénkben ma még nagyon sok helyen nincs megoldva a sertések helybeli átvétele, s bizony, számos kilométert, kell utaztatni a jószágokat a kijelölt átvevőhelyekre, nem is beszélve arról, hogy ilyenkor a gazdának is utaznia kell. Sőt. a fizetségért, amelyet néhány nap múlva kap meg az á lész-központban, másodszor is vonatra, buszra szállhat, vagy autóba ülhet. Nem lehetne ezt az intézési módot egyszerűsíteni? Többen említették ennek kapcsán a mezőkövesdi példát, mint jó példát. Nem véletlen, hogy e üt n á cs ko zás nak, t a pas zt a 1 a t - cserének is éppen a mezőkövesdi álész adott, otthont. A házigazdák nevében Szepesi Ferenc elnökhelyettes elmondta: ma valamennyi községben van átvevőhelyük, s ami legalább ilyen fontos, a legkisebb településükön is létesült húskimérőhely. Ugyanis az átvett élő sertés feldolgozva — az igények szerint — visszakerül oda, ahol a hizlalás történt. A Délborsodi Áfész-szel közösen üzemeltetett húsüzemük évente 18 ezer sertést dolgoz fel, és már készülnek a bővítés. a rekonstrukció tervei is. További jól példákat is hallottunk: Kövesden minta- tenyésztelepek létesültek, a s z.ü ks égés a n y akoea-á 11 ományt maguk állítják elő. a táp kiszállításáról minden község esetében gondoskodik az áfész. Sertéstenyésztőiket minden évben 1 millió forint vissza nem térítendő támogatással és 4—5 millió forint kamatmentes hitellel segítik. Az eredmény? Sokan vannak. és sokat termelnek. Mi több. minőségben kiválót. Tőlük tényleg lehet és érdemes is tanulni. Hajón Imre Közös kutatások a petrolkémia területén A szocialista gazdasági integráció elengedhetetlen feltétele a KGST-tagországok műszaki-tudományos együttműködésének további elmélyülése. Különösen kiemelkedő jelentőségű a kőolajfeldolgozás és a petrolkémia. Ezeken a területeken rohamos gyorsasággal hódít a műszaki-tudomány os haladás. Az itt dolgozó szakemberek sokoldalú kapcsolatát jelzi, hogy közel hatvan különböző témán tevékenykednek a testvérországok számos tudományos kutatóhelyein. Ilyen téma egyebek között a mérőműszerek és berendezések egységesítése, az automatizált irányítási rendszerek létrehozása vagy a környezet megbízható védelmének biztosítása. Az igen változatos témák közül azonban mégis a legfontosabb kérdés a kőolaj ésszerű hasznosítása, ami elsősorban a magasabb feldolgozással biztosítható. Ez a feladat abban áll. hogy minden tonna „fekete aranyból” maximális mennyiségű motorhajtó anyagot és kenőanyagot, petrolkémiai nyersanyagot lehessen nyerni úgy, hogy csökkenjen a pakura termelése. A fejlesztések egy részét a modern feldolgozó üzemekben már sikerrel alkalmazzák. Ezekben a nagy teljesítményű es termelékenységű komplexumokban csákóéin a felére csökkentik a motorolaj gyártására szolgáló nyersanyagok fajlagos felhasználását. Ilyen komplexumok a Szovjetunióban. Bulgáriában, az NDK-ban, Lengyelországban és Romániában működnek igen kedvező eredményekkel. A létrehozott komplexumok üzemeltetése melleit azonban tovább folytatódik a tagországokban a kőolaj magas feldolgozását szolgáló eljárásokkal kapcsolatos tevékenység. Számos kutatása KGST-tagországok érdekelt szervezeteivel szoros együttműködésben történik. Szovjet és magyar szakemberek kidolgozták azoknak az eljárásoknak a különböző variánsait, amelyek alapján előállítható a kiváló minőségű motorolaj és kenőolaj gyártásához szükséges alapanyag. A szocialista országoknak o kérdésben való együtt működése fejleszt őse szempontjából nagy jelentősege van a tüzelőanyaggal, energiával es nyersanyaggal kapcsolatos — a KGST XXXII. ülésszakán elfogadott — hosszú távú együttműködési célprogramnak. E megállapodásban rögzített intézkedések végrehajtása a benne részt vevők számára olyan gazdasági eredményt helyez kilátásba, amely világpiaci árakon számolva mintegy egymilliárd rubel értékű motorhajtó anyag gyártásának felel meg. Az energia ellátásával kapcsolatban a hosszú távú célprogramot, jelentős mértékben kiegészítik az 1990-ig szóló kétoldalú, hosszú távú ,szakosodási és kooperációs fejlesztési programok. A jelenleg is folyó kutatások többsége technológiák kidolgozására és tökéletesítésére, automatizált irányítási rendszerek, új, kéttérfogatú ásványolaj termékek és műszaki gumicikkek létrehozására irányul. A nemzetközi munkamegosztás előnyeinek széles körű kihasználása lehetővé teszi a legújabb fejlesztések bevezetési idejének lényeges lerövidítését, a munkaráfordítás megtakarítását. A vezérlőpultnál Iglóvári Gyula elektrikus „Vigyázat! Nagyfeszültség! Életveszélyes!” A vasgyári Négy utca régi munkáskolóniái közül kiemelkedik a korszerű, de szigorúnak tűnő épület. Tiltó táblák — „Vigyázat! Nagyfeszültség! Életveszélyes!”. A bejárati ajtót pedig mágneszár és kaputelefon őrzi. Ez a Miskolci Közlekedési Vállalat egyik, a diósgyőri áramátalakító üzeme. Belül más kép fogadja a látogatói. A barátságos környezetből nem hiányoznak a gondosan ápolt, egészségesen zöld növények, és a barátságos emberek. Rend és tisztaság uralkodik minden helyiségben, ahogy szokás mondani, az épület kívülről gyógyszertáj', belülről patika; itt valóban betartják az egyébként is szigorú házirendet. Itt dolgozik a húsz tagot számláló Bláthv Ottó szocialista brigád, a vállalat egyik legrégebbi és az egyik legjobb szocialista kollektívája. Munkájukat nem sokan ismerik, nem is ismerhetik, pedig kulcsszerepet töltenek be a város villamosközlekedésében. Fekete Miklós, az Szem fiatal vezetője főiskolát végzett. Tőle tudjuk, hogy tizenegy villanyszerelővel, elektrikussal és nyolc se- gédelektrikussai oldják meg fele lósség teljes feladatú kát. Az üzem három műszakban, folyamatosan, szombaton, vasárnap es ünnepeken is dolgozik, hiszen a villamosoknak ekkor is járniuk kell a városi. Veszélyes üzemről van szó, minden idelátogatóval aláíratják az erről szóló ismertetőt. Itt alakítják át a 35 ezer voltos feszültséget 550 voltra, illetve váltóáramról egyenáramra, korszerű s/.ilíci u md iódás berendezések segítségével. Szigorú elörnsok szerint kell minden munkát elvégezni. A kapcsolásoknál például két -embernél kevesebb nem lehet, a védőeszközök használata kötelező. Itt mindenkinek névre szóló táblája is van: a kapcsolásokat csak ugyanaz a szakember végezheti el. Az üzem szive tulajdonképpen egy kis és csupa ablak helyiség. Itt van a vezérlőpult. amelyről még az is leolvasható, hogy az üzemhez tartozó szakaszon hány villamos közlekedik.- Telefonok kai, U RH-készülékkel tartják a kapcsolatot a vállalat központjával, a magnetofonkészülék minden utasítást rögzít. Az eseménynapló mellett, a napi jelentésben óránként rögzítik a villamos- energia-íogyasztást, rendszeresen mérik és rögzítik a külső hőmérsékletet, a légnyomást és a páratartalmat. Bármilyen zavar esetén a beépített automatika „intézkedik”. jelez, illetve kikapcsol. Az embert, a szakembert azonban semmiféle automatika nem pótolhatja. A brigád munkáját dicséri, hogy a személyzet hibájából hosz- szú évek óta sem úgynevezett esemény, sem pedig forgalomkiesés nem volt. Az 1971-ben alakult kollektíva, ahogy ezt a brigádvezelö, Fi~ geczki Imre technikus elmondotta — eddig négyszer érdemelte ki a Vállalat Kiváló Brigádja címet. A kollektívában nők is dolgoznak, segédelektrikusként. ők ugyanúgy kiveszik részüket a szolgálatból és a munkából. mint férfitársaik, és ez alól még a családi ünnepnek számító karácsony sem kivétel. A brigád minden tagja szervezett dolgozó. — ahogy ezt Szathmári Károly bizalmi elmondotta —, s arra külön büszkék, hogy egyik társuk. Limán Endre, a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete központi vezetőségének is tagja. Az itt dől »ózó három párttag közül Kádár János elektrikus tölti be az alapszervezeti összekötő szeretjét A nagy felelősséget és figyelmet követelő szolgalaton túl jut erejük és idejük társadalmi munkára is. Már tizenegy éve patronálják a 313- as számú Győri kapui óvodát. ők építették meg a város első KRESZ-parkjál a gyerekek részére. Rendszeresen kiveszik részüket az épület. karbantartásából, ápolják a kertet is. sőt játékokat is készítenek az óvoda szamára. A tanulással, a továbbképzéssel sem állnak hadilábon. A szakmáját szerető ember érdeklődésével képezik tovább magukat, és ettől nem kisebb politikai érdeklődésük sem Jövedelmük nem nagy, háromezer-ötszáz—hatezer forintig keresnek havonta, másodállásuk nincs, s a most divatos gazdasági munkaközösségnek ebben a veszélyes üzemben nem sok lehetősége van. Mégis úgy dolgoznak élnek, tanulnak, ahov v ezt a brigád mozgalom me-.- kívánja. Kulcsov/írióhan •>?. a háttérben. írhatnánk azt is szerényen. Mert Indiák, hn.e az ő második otthonukból, i. áramátalakító tizemből áram lik a villamos energia földalatti kábelen mebmek negatív nólnsa a sínhez^ pozitív pólusa nedia a felsővezetékhez csatlakozik. EruM- kül, tisztességes munkájuk nélkül nem járhatnának vartalanul a város villamosai. Oravec János Nagy gondot fordítanak a karbantartásra is, amelyet Fekete Miklós üzemvezető irányit Fotó: Foitón László i
