Észak-Magyarország, 1984. február (40. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-07 / 31. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG A 1984. február 7., kedd Á képernyő előtt Csetepaté Chioggiában és mások a hétről Ebben a rovatban a legritkább esetben esik sím azokról a színházi közvetítésekről, amelyekkel a televízió a különböző hazai színházi előadásokat igyekszik az egész ország élmé­nyévé tenni, most mégis kivételt teszünk, mert a szombat este közvetített Csetepaté Chioggiában című Goldoni-vigjá- ték bizonyára nemcsak a miskolciaknak jelentett maradandó élményt bemutatása idején — 1982. március 5-én volt a mis­kolci bemutató —, hanem most több százezer, vagy éppen milliónál több néző töltött nagyon kellemes, értékes két órát a képernyő előtt és gazdagodott egy igen jó színházi előadás élményével. — „...nem szeretném, hogy rossz hírünket költ­se, s azt mondogassák majd, hogy a chioggiai nők marako­dásait ... mer akármit látott, hallott itten, az csak úgy bolond­jóba történt...’’ — Így kérleli-Lucietta a darab végén Chiog­giában a Velencéből jött jegyzőt, aki mégiscsak idegen közöt­tük, még ha nagyon együtt is érez a városka halász-hajós népeivel és családjaival. Goldoni születésének 275. évforduló­jára mutatta be annak idején a Miskolci Nemzeti Színház ezt a darabot Major Tamás vendégrendezésében, s ez a be­mutató, noha azóta voltak újabb messzehangzá sikerek a miskolci színpadon, ünnepként jegyzödik fel szűkebb pátri­ánk színháztörténeténetébe, de kiemelkedő hely illeti meg az egyetemes magyar színháztörténetben is. Elővettem korábbi kritikámat: mit is írtam hajdan e bemutatóról, s most, hogy közel két év.után újra láttam, immár képernyőn, örömmel állapíthatom meg, hogy nem volt túlzó a lelkesedésem. Szük­ségtelen most itt újra elemeznem az előadást, a rendezést és a szereplőket méltatni, azt viszont most kell megállapítanom, mennyire jó, teljes értéket nyújtó volt a Csiszár Imre vezette közvetítés. Nyomát sem lehetett érezni annak, ami más szín­házi közvetítésekkor gyakran kísért: a képkivágások lehetet­lenné teszik ak éppen nem látható színpadrész érzékelését. Csiszár irányításával a kamerák úgy dolgoztak, hogy mindig láthattuk, miként reagálnak a partnerek az éppen beszélő, vagy mozduló színészre, mi van a háttérben, mindig meg­mutatták a friss, vágásszerű váltásokkal szinte a teljes szín­padot. A kitűnő előadás remek közvetítésben lett országos élménnyé. Ezért tettem most kivételt, s színházi előadásról írtam. * Megemeltem volna a kalapomat, ha történetesen úgy ülnék a televízió előtt, amikor szombat délután a Ki miben tudós? vetélkedő matematika csoportjának első elődöntőjét néztem. Mert tisztelet jár ezeknek a fiataloknak, akik ilyen nemes versengésben mérik 'össze felkészültségüket, tudásukat. Gon­dolom, nem én voltam az egyetlen néző, akinek matematikai felkészültsége kevés volt ahhoz, hogy a versenyző ifjú tudó­sok teljesítményét ellenőrizni tudja a zsűri döntése előtt, méais lenyűgöző a tudásuk, s noha ez a vetélkedő nem ha-, sonlitható látványban, érdekességben a Ki mit tud? tánco­sainak és egyéb résztvevőinek produkcióihoz, értékei vitat­hatatlanok, és maga a verseny izgalmas, érdeklődést keltő. Ha meg jön majd a történelem, bizonyára több lesz az ér­tőbb néző is. * Befejeződött Feleki Kamill újabb sorozata. A sok-sok sze­mélyes emlékkei-élménnyel átszőtt emlékezések az örökre el­távozott társakra, barátokra adhatnak és adnak is kelleme­sen szórakoztató-emlékeztető töredékeket, kielégíthetnek nosztalgia-igényeket, ám mindig fennáll a veszélye bizonyos fokú egyoldalú méltatásnak, és az ilyen emlékezések, soroza­tok rendszeréből lassan abban a nézőben, aki csak ezekből tájékozódik — különösen a fiatalabbak kozott fordulhat elő —, kialakulhat valamifajta nem egészen valós értékrend, megszépítő összkép. Nem a hasonló emlékezések ellen szólok, de éppen a valóság jobb megközelítése végett célszerű lenne például az egyes művészekhez kötődő népszerű sorozatoknál valamiféle „kritikai kiadást” is rendszeresíteni. Igazabbá vál­hatna úgy a kép. * Másfel évtized után újra nézem hétről hetre Bors Máté kalandjait, s meg kell állapítanom, hogy — noha az egyes részek a változó rendezők miatt egyenetlenséggel terhesek — a. sorozat ma is friss, leköt, s tudomásom van róla, hogy a serdülőket, akik most látják először, igencsak érdekli. Kel­lene újra a képernyőre valami hasonló újabb torosat. Törté­nelmünk bizonyára kínál ilyenhez témát. * Még egy régi film: A hamis Izabella. Mindössze tizennégy éves. Ruttkai Éva, illetve a tanárnő az értékes bélyeg helyett egy „egyszerű húszfilléres bélyegét” tett a. ritkaság tokjába. Húszfilléres bélyeg! De régen is volt! ... De a film, így ti­zennégy év után, nem is volt rossz ... Benedek Miklós Tizenhatodszor A Népi Iparművészeti Ta­nács, a Borsod megyei Ta­nács művelődésügyi osztálya, a Népművelési Intézet, a Me­zőkövesdi városi Tanács és a Mezőkövesdi Művelődési Központ idén is meghirdeti — ezúttal már tizenhatodik alkalommal — az országos Kis Jankó Bori nímzöpá- lyázatot. A pályázaton bárki részt vehet olyan alkotások­kal, amelyek még nem sze­repeltek a NIT bíráló bizott­sága előtt, s nincsenek ke­reskedelmi forgalomban. A népi hímzéshagyományok újszerű felhasználását szor­galmazó pályázatot két ka­tegóriában hirdették meg. Az öltözködés kategóriájában a különböző tájegységek vi­seleti hagyományait, hím­zésstílusát, annak felhaszná­lását értékelik majd, a lak- berendezés kategóriában pedig lakástextíliákkal in­dulhatnak a pályázók. Egy- egy alkotó legfeljebb 5 munkával vehet részt a pá­lyázaton. (A garnitúra egy pályamunkának számit.) A pályázat jeligés, s a jelige mellett fel kell tüntetni, hogy mely tájegység, illetve helység motívumkincsét dol­gozta fel a pályázó. A mun­kákhoz zárt borítékban mel­lékelni kell a tervező és a kivitelező nevét, címét. A hímzőpályázatra — amelynek anyagából augusz­tus 3-án nyílik kiállítás Me­zőkövesden, ' a művelődési központban — ez év június 30- ig küldhetik be alkotásaikat a szövetkezeti dolgozók, a népi iparművészek és a dí­szítőművészeti szakkörök tagjai. (A pályamunkákat a mezőkövesdi művelődési központ címére kell elkül­deni : Mezőkövesd, 3400.) A kiállítás megnyitásakor kerül sor a hímzéspáylázat eredményhirdetésére. Három Kis Jankó Bori-díjat, vala­mint «kategóriánként 1—1 el­ső, 2—2 második, illetve 3— 3 harmadik dijat adnak át. Zichy Mihály: A pusztítás géniuszának diadala (vázlat) ZiGby Mihály művei a Szovjet Kuliéra és Tudomány Házában Zichy Mihály Az ember tragédiájához él Arany János balladáihoz készített rajzai­val mindmáig a magyar irodalom legis­mertebb illusztrátora. Nem kisebb szemé­lyiség fedezte lel „vérbeli romantikusként” jellemezve — mint Théophii Gautier, Baudelaire barátja. Most ismét láthatjuk hosszú élete egy évtizedének munkásságát. A Szovjet Kul­túra és Tudomány Házában 1878 és 1888 között készült müveiből nyílt kiállítás. Hogy miért éppen ott? Zichy Mihály élete nagy részét Oroszországban töltötte, s a forradalmi demokratákkal rokonszenvezett. Rajkainak, festményeinek nagy részét a Szovjetunióban őrzik. Velencéből 1881-ben érkezett meg hajón Ogyesszába: onnan rögtön kaukázusi, tbi­liszi barátaihoz utazott. Hja Csavcsavadze, a modern grúz irodalom megteremtőjének köre fogadta be'. 1882-ig Tbilisziben élt és bejárta egész Kaukázust.. Rögtön nagy munkákba fo­gott: illusztrációkat készített Lermontov A Démon és Sola Rusztaveli A párducbö- rös lovag című alkotáshoz. (A párducbörös lovag olyan eposza a grúz irodalomnak, mini a magyarban Zrínyi Miklós Sziget: veszedelme,) Zichy Mihály A párducbőrös/ lovaghoz a színházakban akkoriban szoká­sos élőképeket is betanította, ezzel is a Zichy Mihály: Rusztaveíi-illusztráció haladó grúz értelmiség mellé állva. Ezúttal a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában egy olyan Zichy-müvel is láthatunk, ame­lyet eddig még sohasem állítottak ki Ma­gyarországon: A pusztítás géniuszának dia­dala című festményéhez készített akvarell- vázlatát. Ezt Tbilisziből küldték a kiállí­tásra. Gy. L. Fórum a diák-közművelődésről Vasárnap a KISZ Köz­ponti Bizottságának székha­zában befejeződött a diák­közművelődés helyzetét ér­tékelő kétnapos tanácskozás. A kétnapos tanácskozás után a KISZ KB középiskolai és szakmunkástanuló tanácsá­nak, valamint kulturális osz­tályának munkatársai meg­kezdik a rendezvény ta­pasztalatainak összegyűjté­sét, elemzését, elősegítve az elhangzott ötletek, javasla­tok mielőbbi megvalósítását. Igaz, hogy február a me­zőgazdasági termelőszövetke­zetek életében a számadás — évet záró és új évet ter­vekben előre vetítő — idő­szaka, de a „falakon” kívül február már magában hor­dozza a tavaszi újjászületést is. Már lehet készülődni a földdel, növényekkel, gyü­mölcsfákkal való „együtt­működésre”. Ez persze nem csupán a termelőszövetke­zeti tagságra áll — a ház­táji gazdaságokra, a hobbi­kertekre Is. Február immár hagyomá­nyosan magában hordozza a könyvek és a mezőgazda­sággal kapcsolatban levők intenzív kapcsolatát is. A mezőgazdasági könyvhónap rendezvénysorozata , me­gyénkben is nagy pezsgést ígér. A szervezett progra­mokon túl természetesen az a legfontosabb, hogy könyv és olvasó egymásra találjon. Ilyentájt megszaporodnak a mezőgazdasági témájú köny­vek, megfelelő választékot kínálva. Idén például a Me­zőgazdasági Könyvkiadó új könyvkínálata száz körül Mezőgazdasági könyvhónap Tegnap volt a megyei megnyitó van, a példányszám másfel millió. A könyvbónap me­gyei szervezői gondoskodtak róla, hogy ezek a szak­könyvek — és a többiek is — közel kerüljenek azokhoz, akiknek íródtak, ezért a me­gyei programsorozathoz minden településen könyv­vásár is, járul. A gazdag programú ren­dezvénysorozat listáját hosz- szú lenne itt idézni, hiszen csak Miskolcon — főleg a peremkerületekben — 16 előadás-találkozó lesz mű­velődési házakban, kertba­rát klubokban, mezőgazdasá­gi szakkörökben, könyvtá­rakban. A miskolci program- sorozat megnyitója az el­múlt héten volt, s megkez­dődtek a rendezvények Le- ninvárosban is, itt többek között Bálint György és Za­bos Béla szakírók a ven­dege« ax érdeklődőknek. Sá­toraljaújhelyen a korszerű szőlőtermesztésről, a kisál­lattenyésztésről, a gyümölcs­ös virágtermesztésről kíván­nak hasznos információkat eljuttatni az érdekeltekhez. Sajószentpéteren a kertészeti vállalat szakembereit várják „ikebana-témában”. Edelény- ben és környékén dr. Gpn- da Irén, a kisállattenyésztök ismerőse vendégeskedik, Sá­rospatakon az állami gazda­ság, a termelőszövetkezet ugyancsak találkozókat szer­vez, többek között dr. Ja­nik Józsefet, dr. Gönczi Ivánt várják ide; Sárospa­takon a könyvbónap nyitá­sa február 8-án délután lesz Farkas László szakíró meg­nyitójával, s a városban megalakul a kertbarátok kö­re. Természetesen ez a sor folytatható lenne, e helyett ismét azt hangsúlyozzuk: az •elsődleges az, hogy a köny­vek és az olvasók hasznos találkozása jöjjön létre; se­gítse a szakirodalom a minél jobb gazdálkodást szövetke­zetekben és „otthon” egya­ránt. : * A megyei könyvhónap megnyitója tegnap, hétfőn este Borsodszirákon volt. Botya Péter tsz-elnök kö­szöntője után Zödi. Imre. a megyei pártbizottság munka­társa mondott ünnepi meg­nyitót. A megnyitó közömé- te Sárközi Péternek, a Kér- 'észeti Egyetem tanárának előadásában a korszerű ter­melési módokról és az ener­giatakarékos termelési rend­szerekről kapott tájékozta­tást Alap- és középtől! ú atlanti nyelvvizsgák Miskolcon Az Állami Nyelvvizsga Bi­zottság ezúton tájékoztatja az érdeklődőket, hogy 1984. március 29—30-ára (csütör­tök—péntek) vizsganapot tűz ki. A vizsgák a Nehézipari Műszaki Egyetem Idegen­nyelvi Lektorátusán (Mis- kolc-Egyetemváros 3515, fő­épület 402-es szoba) lesznek. Mind az alapfokú, mind pedig a középfokú nyelvvizs­gára angol, francia, német, olasz és orosz nyelvből, is­kolai végzettségre való te­kintet nélkül, az előírt nyomtatványon a 15-ik élet­évüket betöltött személyek jelentkezhetnek. Csupán azoknak a jelent­kezőknek a vizsgára bocsá­tását biztosíthatjuk, akiknek szabályosan kitöltött jelent­kezési lapja legkésőbb 1984. február 24-ig (péntek) . be­érkezik az NME Idegennyel­vi Lektorátusára. A jelentkezőket a vizsga helyéről és időpontjáról a vizsga előtt 10 nappal kiér­tesítjük. A vizsgákkal kapcsolatban készségesen tájékoztatjuk az érdeklődőket az NME Idc- gennyelvi Lektorátusán, ahol a nyelvvizsgára való jelent­kezéshez szükséges nyomtat­vány. illetve a vizsgadíj be­fizetésére szolgáló csekk is ' kapható. Az Állami Nyelvvizsga Bizottság Az emlékverseny győztesei Szombaton, késő délután hirdették ki a Körösi Csorna Sándor születésének 200. év­fordulójára meghirdetett or­szágos verseny megyei döri- löjének eredményét. A mis- ■colci 2-es és 13-as számú Mtalános Iskolákban meg­ártott versenyeken a marii Általános Iskola és a mis­kolci 30-as számú Általános Iskola csapata szerezte meg az első helyet. A második helyen a ragályi, illetve ti miskolci 4-es számü Általá­nos Iskola 'csapata végzett. E négy csapat biztosan kép­viseli megyénket a területi döntőn is amelyet március 15-én tartanak ugyancsak Miskolcon. A versenvben a harmadik’ helvet az rrieiényi 1-es számú és a miskolci 6-os számú Általános Iskola csapata szerezte meg. Kis Jankó Bori

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom