Észak-Magyarország, 1984. február (40. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-07 / 31. szám

1984. február 7„ kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Találkozás a számítógépen Munkát keres - munkást keres m U| munkaügyi szolgáltatások Április derekától napjain­kig körülbelül 3600-an for­dultak meg a Borsod me­gyei Munkaügyi Szolgáltató Irodában (Miskolc, Szemere u. 17.). Közülük ezren csak benéztek, érdeklődtek, a töb­biek viszont ki is töltötték a terjedelmes személyi la­pot. Az ügyfelek többsége komoly elhatározással érke­zett: munkát szeretne vál­lalni, vagy munkahelyet szeretne változtatni. S mivel a szolgáltatás díjmentes, van egy csoport, amely csu­pán szerencsét próbál; hát­ha van egy olyan munka­hely, ahol könnyű munká­val mesés összegeket lehet keresni. Elkészült az iroda múlt évi statisztikája, amely ha nem is teljes, de mégis egy­fajta képet ad arról, hogy miként alakul megyénkben a munkaerőhelyzet. Azért nem lehet teljes a kép, mert mindeddig csupán 76 vállalat, szövetkezet kötött. együttműködési szerződést az irodával, továbbá azért sem, mert — nem minden­ki keresi föl az irodát elhe­lyezkedési gondjaival. Az mindenesetre kiderül a sta­tisztikából, hogy vállalata­ink szakmunkásokat keres­nek elsősorban. Tavaly 1928 szakmunkásra érkezett igény és csak 508 szakmunkás állt a kínálati oldalon. Az iro­da 879 esetben tudta egyez­tetni a munkaadói és mun­kavállalói érdekeket — ám csupán 101 esetben létesült munkaviszony. Betanított és segédmunkások esetében csak kismértékben térnek el et­től az arányok. — Nagyon könnyű mun­kát találni Borsod megye­ben — mondja Váraljai Ká­roly, forgalmi ügyintéző. — A múlt évben 3612 munkahe­lyet ajánlottak fel a válla­latok, a munkahelyet kere­sők . összlétszámú viszont csakf 2554 volt. Ám struk­túrájukban nagyon eltérőek az igények. A munkáltatók’ 90 százalékban fizikai dolgo­zót keresnek, ügyfeleink 40 százaléka viszont nem fizi­kai munkát keres: ezerhu- szonheten jelentkeztek nem fizikai munkára, a vállalati igény pedig csak 370 fő volt. Száztizenöten tudtak elhe­lyezkedni. Rosszabb hely­zetben vannak a nők, ők vannak többségben ügyfele­ink között. — Mivel indokolják az úg-yfelek munkahely-változ­tatási szándékukat? — Nem túl hosszú az az idő, amire visszatekinthe­tünk, mégis érzékelünk bi­zonyos változást az indok­lásokban. Korábban a rossz munkahelyi közérzetet, vagy a több műszakot jelölték meg, most szinte mindenki áz alacsony kereseti lehető ­.. séget. — Milyennek találja a vállalatok hérigéreteit? — Amikor azt mondjuk, hogy van egy csoport, amely irreálisan magas béreket je­löl meg, hozzá kell fűznünk, hogy a vállalatok közölt pe­dig van jó néhány, amely ir­reálisan alacsony összeget helyez kilátásba. Az előbb járt itt egy fiatal, érettsé­gizett nő, nyolcéves ügyin­tézői gyakorlata van. ' Iga­zán nem túl sokat, 3 ezer forintot szeretne keresni új munkahelyén. Ha gyorsan végiggondolom az ajánlato­kat. ilyen munkakörrel kö­zel sem kínálnák ennyi pénzt. A múlt évben 240 nyug­díjas kereste fel az irodát, továbbá 112-eri szerettek Volna mellékfoglalkozást. Ezekre az igényekre egyet­len ajánlatot sem tudott adni az iroda. . — Kilenchónapos múlt­ja van a Munkaügyi Szol- gáltató Irodának. Ez az idő kevés ahhoz, hogy megszer­vezze mindazokat a szolgál­tatásokat, amelyeknek a le­hetősége megvan. A koráb­bi munkaerő-közvetítési gya­korlathoz képest abban je­lent elsősorban eltérést az iroda tevékenysége, hogy részletesebb információkra, jól szervezett korszerű nyil­vántartási rendszerre ala­pozva, a munkáltatók és munkavállalók speciális igé­nyeit is figyelembe véve, rugalmas módszerekkel biz­tosítja a munkaviszonyok létrejöttét. Ehhez a feladat­hoz korszerű technikai esz­közök és jói képzett szak­emberek állnak rendelkezé­sünkre. A megyei tanács vb munkaügyi osztályával kö­zösen készítjük már a szá­mítógépes programot, már­ciusban áttérhetünk a szá­mítógépes adatrögzítésre. így gyorsabb, pontosabb lesz a munkánk és több időnk jut az egyéb szolgáltatási tevé­kenységre' — mondja dr. Szcqcdi László, az iroda ve- zelöje. — Mit terveznek erre az évre? — Szélesíteni szeretnénk irodánk tájékozottságát Mis­kolc és a megye munkaerő- ellátási helyzetéről. Ennek érdekében további vállalato­kat, szövetkezeteket szándé­kozunk bevonni az együtt­működési rendszerbe. Erősí­teni kívánjuk külső szerve­ző hálózatunkat. Minden városban és nagyobb tele­pülésen létrehozunk egy ilyen bázist, melynek nagy előnye lesz, hogy az ott dol­gozók nagy helyismerettel rendelkeznek. Már konkrét eredményeink is vannak. Felmértük, hogy megyénk­ben kétezer olyan ember él, aki rendszeresen, vagy al­kalmilag — munkabrigádok­ba tömörülve — munkát vállal sokszor a megyén kí­vül a nagy mezőgazdasági munkák idején. Megkeres­tünk mezőgazdasági üzeme­ket is. A jövőben az iroda szervezi ezeket a munká­kat. A munkavállalók azért örülnek ennek a szolgálta­tásnak, mert folyamatosan tudunk számukra munkát szervezni, az üzemek pedig azért, mert ily módon nem kell toborzási engedélyt kér­niük. Segítségünkre lesznek a szomszéd megyei munka­ügyi irodák is. — Miként tudja értesí­teni az iroda az alkalmi mu nkavállalókat? — Szórólapokkal és a kor­szerű hírközlési eszközök­kel. Erősítenünk kell a propagandamunkát, mert a humán szolgáltatásunkat is szeretnénk megszervezni. Betegápolásra, gyermekmeg­őrzésre, bevásárlások lebo­nyolítására, korrepetálásra gondolunk elsősorban ... — Nagy hiányt pótolná­nak e szolgáltatásokkal Mis- kolcop. — Bízunk benne, hogy lesz rá igény és lesznek vállalkozók is a nyugdíja­sok, a másodállást keresők, az egyetemisták köréből. Az előzetes felmérések után Miskolcon és Kazincbarci­kán látunk hozzá a mun­kához, később másutt is. Az idei feladattervünkben sze­repel. hogy az egyetemistá­kat egész éves elfoglaltság- ■ hoz, a középiskolásokat pe­dig nyári munkához segít­jük. Lévay Györgyi MAGAZIN Lovak a történelemben Energia a földekről A Mezőgazdasági és Élel­mezési Minisztériumban mar gyakorlattá vált, hogy évről évre összegyűjtik az energiamegtakarításban ki­alakult új hazai és nem­zetközi módszereket, és azo­kat könyv formájában bo­csátják a mezőgazdasági nagyüzemek, az ágazathoz tartozó vállalatok és intéz­mények vezető szakemberei rendelkezésére. „Energia a földekről” címmel. Kovács István szerkesztésében most jelent meg ezeknek az új, adaptálható módszereknek a harmadik kötete, amely szá­mos anyag- és eszköztaka­rékos eljárás részletes le­írását, az ezek bevezetése során szerzett üzemi tapasz­talatokat tartalmazza. A kötet, amelyet érdemes alaposan tanulmányozniuk az ágazat szakembereinek, ötvenhárom, a gyakorlat szamára adaptálható új módszert ad közre, amelyek mindegyike elősegítheti, hogy agrártermékeink növeljék vagy megőrizzék versenyké­pességüket, minőségüket, úgy, hogy közben az előál­lítás költségei csökkenjenek. Mivel általában a termelési költségeknek mintegy 60 százaléka anyagköltség, e területen van a legnagyobb lehetőség a takarékosságra. A MÉM rendkívül hasz­nos kiadványában megyénk­ben bevezetett, itt l:il$isér- letezett új módszerekkel is találkozhatunk. A kötet köz­li többek között dr. Kiss A. Sándornak A magnézium ha­tása a növények ásványi táplálkozásában című szak­cikkét, valamint Semsey András és Hegedűs Károly írását, amely a prügyi Ti- szamente Tsz-ben kidolgo­zott, s eredményesen alkal­mazott. gépesített dohány­termesztési és szárítási mód­szereket ismerteti. Diai helyeit földgáz Az olcsóbb és magasabb íütőért<^kü földgáz haszná­latára alakítja át aszfaltke­verő üzemét a Zalaegersze­gi Közúti Építő Vállalat. Eddig fűtőolajat használtak e fontos útépítőanyag előál­lításához. A földgáztüzelés­re, való átállással egy év alatt körülbelül ezer tonna fűtőolajat takarítanak meg. Ha az utolsó néhány ezer év történelmet vizsgáljuk, nyugodtan állítható, hogy a ló más állatfajjal össze nem hasonlítható hatást fejtett ki az ember életére, sőt a történelem alakulására. A vándorló, vadászó ember mozgása meggyorsult a ló segítségével: könnyebb és gyorsabb lett a helyzetvál­toztatása. Az ember nagy területeket járt be, addig ismeretlen tájakat, népeket ismert meg. A világtörténe­lem legjelentősebb népmoz­gása, a népvándorlás során Ázsia hatalmas pusztaságai­ról lovas népek indultai': nyugat felé. Ezek a népek — így például Attila hun­jai és a honfoglaló magya­rok — kis testű, szívós, igénytelen lovakkal közle­kedtek, a harcosok tartalék lovakkal haladtak, így rö­vid idő alatt nagy távolsá­gokat járhattak be. A ló évezredekig az egyet­len közlekedési eszköz volt, de katonai jelentősége is példa nélküli. A római bi­rodalomban a lovasság még alárendelt szerepet játszott. inkább csak hírvivő, felde­rítő feladatot kapott. A ró­mai birodalomban keletről betörő barbárok azonban nagy változást hoztak. A nomád népek (és,később a magyarok is) a könnyülovae harcmodort honosították meg. Gyorsan bekerítették az ellenséges sereget kü­lönböző irányból csaptak le, színlelt vnegfutamodásokal rendeztek, teljesen összeza­varták a nehézkesen mozgó gyalogság hadrendjét. A középkorban nyugat fe­löl terjedt el a nehéztestü, a páncélzatot és a páncélos lovag súlyát is elbíró lovak tenyésztése. Ezek már sike­resebben tudták felvenni a harcot a keleti körmyűlovas- sággal szemben, mégis a könnyűlovasság szerepe év­századokig fennmaradt. A lovasság, mint fegyvernem, a legutóbbi időkig megma­radt. még az első világhá­borúban is nagy szerepe vol t. A ló pótolhatatlan szele­pet kapott a mezőgazdaság­ban. hiszen a traktor előtti korszakban a legfontosabb igaerő volt, nélkülözhetet­len a szántásban, vetésben, talajművelésben és szállí­tásban. Bár egy időben az a téves nézet uralkodott el, hogy a technika mellett a ló feleslegessé vált a mező- gazdaságban (meg is síny­lette ezt évtizedekre lóte­nyésztésünk), bebizonyoso­dott, hogy a traktorok mel­lett is van létjogosultsága a lónak bizonyos terepen, bizonyos munkákban. Per­sze a napjainkban a mező- gazdaságban használt lovak nagyobb testűek, erősebbek, de lassúbbak is, mint a ré­gi huszár lovak. Ezenkívül a lósport is igényel szép számban izmos, rugalmas testű állatokat a tenyész­tőktől. Képünkön a Bükk hegy­ség! Szilvásvárad lipicai mé­neséből látható néhány pél­dány. Ez a fajta a mai Trieszt közelében alakult ki spanyol, dán és nápolyi lo­vakból. Jellegzetes hegyi fajta, a hegyes terepen is biztos járású. Nagyon jó in- dulatú, tanulékony állat. Pályázat tizenéves feltalálóknak Oticél: a Felkelő nap or- szága címmel pályázatot hir-i det az Alkotó Ifjúság Egye­sülés tizenéves, 1964. január 1. után született fiatal újí­tók számára. Nevezni lehet műszaki, valamint haszná­lati eszközökkel, megoldá­sokkal. berendezésekkel. A jelentkezési szándékról már­cius 1-ig lehet értesíteni az Alkotó Ifjúság Egyesülést. Mellékelni kell a pályázó személyi adatait, az alkotás részletes leírását, a kész pályamunkát, vagy annak fényképét, rajzát, dokumen­tációját. Az Alkotó Ifjúság Egye­sülés április közepéig min­den pályázót értesít az eredményről, s a nem díja­zott pályamunkákat vissza-1 juttatja. A legsikeresebb pályamunkákat, díjazzák én benevezik a Tokié1, zn meg­rendezésre kerülő fiatal fel-" találók világkiállítására. Az Alkotó Ifjúság Egye-; sülés vállalja a tizenéves újítók hasznosítható pálya­munkáinak menedzselését id Városközeiben: Alsózsolca A mintegy 6000 lélekszámú Alsózsolca 1982. január elsejeiol tartozik Miskolc agg­lomerációjába. Az itteniek közül öt-hatsza- zan a közeli megyeszékhelyen dolgoznak, am .szép számmal akadnak olyanok is, akik ügv- mond „kijárók”. Ma már hat nagyüzem vonzza ide a munkásokat. Alsózsolca tehát iparosodott település lett, ahol csaknem négy és félszázan tagjai a pártnak. — Ez év januárjától a Miskolc városi Pártbizottság döntése értelmében irányítá­sunk alá tartozik a Csavaripari Vállalat 2-es számú Gyárának pártszervezete is — mond­ja Mikó Béla, Alsózsolca nagyközségi párt- bizottságának titkára. — Általuk jelentősen emelkedett párttagjaink száma. — A nagyközségi pártbizottság a közel­múltban beszámolt az elmúlt időszak ered­ményeiről. Melyek voltak a legfontosabbal:? — Néhány év alatt szépen gyarapodott a község. Üj iskolát, óvodát építettünk, 1978- ban pedig tanmedencével gazdagítottuk is­kolánkat. Külön figyelmet fordítottunk az egészségügy és a szolgáltatás fejlesztésére. Az 1980—81-ben megépített gyermekszakren­delő, tanácsadó és gyógyszertár hárommillió forintba került. Az elmúlt esztendőben 91 telket alakítottunk ki. Átadtuk a 400 négy­zetméter alapterületű, új ABC-áruházat, amelyet a Miskolci Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalat üzemeltet. Négy tanteremmel bővítettük a 2-es számú iskolát, amelynek átadása ez év őszén várható. Az idén tovább folytatódik a lelkek kialakítása, közművesí­tése és számos korszerűsítést, felújítási is tervezünk. így például az ifjúsági klubban, a könyvtárban. — Milyen a kapcsolat a pártszervezet és a lakosság, illetve a tömegszervezetek kö­zött? — Irányító tevékenységünkhöz tartozik, hogy a lakosságot foglalkoztató kérdésekről rendszeresen tájékoztassuk az itt előkel. Ör­vendetes, hogy ez a tájékoztatás nem egy­oldalú. Legutóbb például a falugyűlésen 19 hozzászóló volt. Tartalmas mondandójukban szóltak eredményeinkről, hiányosságainkról, igényeikről és egyúttal javaslatokat is tettek közös dolgaink megoldására. Javult kapcso­latunk a tömegszervezetekkel is. A Hazafias Népfrontnak, a szakmaközi bizottságnak, a KISZ-bizottságoak konkrét programja van minden esztendőben. Az ebben foglaltak vég­rehajtásáról és a sores teendőkről kétheten­kénti megbeszéléseinken tájékoztatjuk egy­mást. Gazdaságpolitikai munkánkat az a sa­játosság jellemzi, hogy a területünkön levő ipari létesítmények nagy részének Budapes­ten van a központja, ami a rendszeres kap­csolattartásban hátrányos. Ezért határoztuk el, hogy a félévenkénti, egy-egy gazdasági egységet beszámoltató összejövetelünkre meg­hívjuk az adott gyárak, üzemek budapesti központjainak gazdasági és politikai vezetőit Így volt ez tavaly az Érdért Vállalat eseté­ben is. — Nyilván sajátos helyzetet teremt az is, hogy Alsózsolca néhány kilométerre Mis­kolciól, a városkörnyéki települések közé tartozik... — Természetesen, hiszen például az agg­lomerációs telkek egy részével a Miskolc vá­rosi Tanacs rendelkezik. Az itt építkezők el­látásáról helyben kell gondoskodni. Szerve­zettebb. körültekintőbb munkára van szük­ség a pártszervezetekben is. A problémák helyi megoldása és a termelést gátló ténye­zők feltárása mellett változatlanul nagy fi­gyelmet kell fordítani a munkaidő jobb ki­használására. a párttagok politikai, iskolai végzettségének eredményesebb hasznosítá­sára. (Monos)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom