Észak-Magyarország, 1984. február (40. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-04 / 29. szám

r ÉSZAK-M AGY ARO R5ZÄG 4 1964, február 4., szombat m ) Kőziili Stfsziai Halai jeleatése a gazflaság és a fársadaiam 1883. wi lejlifeéröl (Folytatás az 1. oldalról) , Az élelmiszeripari agak közül legnagyobb . mértekben a húsipar termelése emelke- . dett. Meghaladta az előző évi szintet — ; többek között — a baromfi- és lojásfeldol- , gozó-, a tej-, a tartósító-, a malomipar termelése is. Az élelmiszeripar is növelte exportját, elsősorban a rubelelszámolású piacokra. A tőkés piacokra a kedvezőtlen értékesítési lehetőségek ellenére nőtt a ki- i Vitel. / Építőipar Az országos epílési-szerelési munkák vo­lumene a tervezettnek megfelelően, 2—3 százalékkal csökkent. A kivitelező építő- , ipar az előző évinél 5,5 százalékkal keve­sebbet termelt, a nem építőipari szerveze­tek építési tevékenysége némileg, a magón- epílkezesek nagyobb mértékben fokozód­tak. A kivitelező építőipar építési exportja az előző évihez hasonlóan az éves teljesít­ménynek kb. 3 százalékát tette ki. Nem változott lényegesen a beruházási és íenn- . tartási jellegű építkezések aránya sem, a fenntartási munkák az összes termelés 22 százalékát adták. A kivitelező építőipari szervezetek 1033-ban kevesebb építmény ; megvalósításán dolgoztak, mint az előző evben. A kivitelező építőiparban foglalkoztatot­tak száma 3,6 százalékkal, 10 800 fővel csökkent. Az egy foglalkoztatottra jutó ter­melés 2 százalékkal elmaradt az 1032. évi szinttől. Az év folyamán 74 250 lakás épült fel. Az épített lakások 22 százaléka állami erő­ből, a többi magánerőből, túlnyomórészt állami támogatással, kölcsönnel épült. A , magánlakás-építés mennyisege és aránya tovább növekedett. Mezőgazdaság, erdo= és vízgazdálkodás A mezőgazdasági termékek termelése a tervezett kismértékű növekedéssel szemben 5 százalékkal elmaradt az 1982. évitől. A növénytermelés a kedvezőtlen időjárás ha­tására összességében 9 százalékkal csök­kent, az állattenyésztés 3 százalékkal nőtt. 1983-ban 13,7 millió tonna gabona ter­mett, 1,2 millió tonnával kevesebb az 1982. évinél. Cukorrépából 30 százalékkal termett ke­vesebb az előző evőnél, amit csak részben ellensúlyozott a magasabb cukortartalom. Napraforgóból — az 1982, évinél kisebb területen, de magasabb átlagtermés mel­lett — lényegében ugyanannyit termeltek, mint az előző évben. Zöldségfélékből és burgonyából a szántóföldön és a kertekben 10, illetve 15 százalékkal kevesebb termett. 1983-ban mind az abrak-, mind a szálas takarmányok termelése visszaesett. A gyümölcstermelés 14 százalékkal elma­radt az 1982. évi jó terméstől. Szőlőből 986 ezer tonnát szüreteltek, ami 6 száza­lékkal maradt el az 1982. éri kiemelkedő terméstől. A bor minősége jobb az előző évinél. A sertésállomány növekedése folytatódott, és az év végén 9 833 000 darab volt. Vala­melyest nőtt az anyakocák száma. is. A szarvasmarha-állomány csökkent, és az év régén 1 907 000 darabot tett ki. Kevesebb rolí az év végén a tehenek száma is. A yahok száma a számottevő export miatt kisebb, mint egy évvel azelőtt. A vágóállat-termelés az előző évhez ké­pest 6 százalékkal nőtt és elérte a 2,3 mil­lió tonnát. Ezen belül 10—11 százalékkal nőtt a vágósertés-termelés, mérsékeltebben, 7 százalékkal a vágójuhé, míg a vágómar­háé kismértékben csökkent, a vágóbaromfié az előző évi szinten maradt. A fontosabb állati termékek közül tejből, tojásból és gyapjúból valamivel többet termeltek, mint 1982-ben. A mezőgazdasági üzemek kiegészítő te­vékenysége tovább bővült, ami az állat- tenyésztés fejlődésével együtt ellensúlyozta a növénytermelésben bekövetkezett vissza­esést. A mezőgazdasági ágazatba tartozó szervezetek összes termelése így azonos volt az előző évivel. A fontosabb gépek közül a traktorok és az arató-cséplőgépek száma nem változott jelentősen, a tehergépkocsiké emelkedett. Összességében a gépi vonóerő kapacitása tovább bővült, és az év végén meghaladta a 8 millió kW-ot. 1983-ban tovább csökkent a mezőgazda­ság gázolaj- és tüzelőolaj-felhasználása. Műtrágyából valamivel többet vásároltak a ' mezőgazdasági üzemek. Az erdőgazdálkodás nettó fakitermelése 6,4 millió köbméter volt, valamivel keve­sebb az előző évinél. Ebből 3,7 millió köb­méter az ipari fa és 2,7 millió köbméter a tűzifa. Az év folyamán több mint 6000 hektár új erdőt telepítettek és 21 ezer hek­tár régi erdőt újítottak fel, kevesebbet, mint 1982-ben. A közüzemi vízművek kapacitása az elő­ző évhez képest 4,5 százalékkal bővült, ez­zel a lakosság négyötöde részesül vezetékes vízellátásban. A csatornázott területeken élők száma 2,5 százalékkal emelkedett, ará- i ®yuk az összlakosságon belül 44 százalék. Jelentősen, ,13 százalékkal bővült a szenny­víztisztító kapacitás. Közlekedés, posta és távközlés A közlekedési vállalatok és szövetkeze­tek 1,9 százalékkal kevesebb árut szállítot­tak, mint 1982-ben, árutonna-kilométer tel­jesítményük elérte az előző évit. A közúti es- a vízi közlekedésben növekedés követ­kezett be, a vasúti es a csővezetékes szál­lítás teljesítménye mérséklődött. A távolsági személyszállításban 6,7 szá­zalékkal csökkent az utasok száma es rövi­dült az átlagos utazási távolság. Legjelen­tősebben a vasúti utasforgalom esett visz- szá, de mérséklődött a távolsági autóbu­szoké is. A helyi tömegközlekedést 1,7 szá­zalékkal több utas vette igénybe. Autóbu­szon és helyiérdekű vasúton többen, villa­moson és metrón valamivel kevesebben utaztak, mint 1982-ben. A járműbeszerzések csökkentek az 1982. évihez képest, és a legtöbb járműfajtánál az előirányzott mennyiséget sem érték el. 1983-an 88 ezer új személygépkocsit érté­kesítettek. Az év végi állomány megha­ladta az egy és negyed milliót, ebből több mint 1,2 millió a lakosság tulajdonában volt. , A vasúti közlekedésben 308 km hosszú-' ságban pályakorszerűsítést végeztek, 85 km- en önműködő. vonalbiztosító berendezéseket szereltek lel.'A villamosított vonalak ará­nya 21,8 százalékra emelkedett. Folytatódott az országos közúthálózat fejlesztése. Az év első felében átadták a forgalomnak az M3 autópálya Hatvan—Gyöngyös közötti sza­kaszát. Megindult a forgalom a Ferihegyi repülőtér új kifutópályáján, új repülésirá­nyító és kiszolgáló létesítményeket adtak at. A bekapcsolt távbeszélő főállomások szá­ma 21 ezerrel, ezen belül a lakásokon fel­szerelteké 16 ezerrel. 3.6 százalékkal nőtt. A főállomások 79 százaléka távhívásra al­kalmas. A közlekedés, posta és távközlés terü­letén foglalkoztatottak szama csaknem 2000 fővel, 0.5 százalékkal kevesebb, mint 1982- ben volt. Külgazdasági kapcsolatok 1983-baa a kivi tel mennyiségeinek trow-' kedese összességében és fő viszonylaton­ként is gyorsabb volt, mint a behozatalé. A külkereskedelmi árak ebben az évben is számunkra kedvezőtlenül alakultak, ami je­lentős árveszteséget okozott, A behozatal értéke, folyó forintárakon 12 százalékkal, a kivitelé 15 százalékkal emelkedett. A kül­kereskedelmi egyenleg az árveszteség el­lenére javult: az áruforgalom kiviteli több­lete meghaladta az előző évit. Külgazdasági kapcsolatainkban meghatá­rozó szerepe volt a szocialista országokkal folytatott tervszerű együttműködésnek. A rubelelszámolású forgalomban jelentősen bővült az anyagjellegű termékek, valamint a beruházási célú gépek kölcsönös szállí­tása. Ezek tették ki ebben a viszonylat­ban a behozatal 58 és a kivitel 67 száza­lékát. Mintegy 7 százalékkal fokozódott a mezőgazdasági—élelmiszeripari termekek kivitele. A behozatali többlet kisebb, lett az 1982. évinél, ami megfelel az egyensú­lyi célkitűzéseknek. A nem rubelelszámolású boltozatai több mint felét kitevő anyagjellegű termékek­ből kismértékben bővült az import. Be­ruházási rendeltetésű gépekből 14 száza­lékkal kevesebbet hoztak be, mint 1932- ben, összhangban a belső kereslet további mérséklését célzó gazdaságpolitikával. A ki­vitel elsősorban az anyagjellegű — főleg vegyipari, alumíniumkohászati — termékek­ből, valamint fogyasztási iparcikkekből nőtt: 16, illetve 7 százalékkal. Ebben a vi­szonylatban — az előző kétévi, jelentős növekedés után — 1983-ban a gépexport csökkent. Ugyancsak mérséklődött a mező- gazdasági termékek kivitele, nagyrészt a kedvezőtlen értékesítési feltételek, vala­mint az aszály miatt. A kiviteli többlet így is lényegesen meghaladta az i 982. évit, de a tervezettet nem érte el, A nemzetközi pénz- és hitelkapcsolatok a népgazdasági tervnek megfelelően ala­kultak. Ebben szerepe volt az ENSZ sza­kosított pénzügyi Intézményeivel kialakult együttműködésnek. Az ország pénzügyi tar­talékai az előző év végéhez képest javul­tak. Idegenforgalom 1983-ba.n 10 millió külföldi látogatott Ma­gyarországra, 6,4 százalékkal több, mint 1982-ben. A beutazók több mint 70 száza­léka szocialista országokból érkezett, szá­muk csaknem 400 ezerrel, a nem szocia­lista országokból érkezők szárna 235 ezer­rel nőtt. / A hazánkba érkező külföldiek kéthar­mada egy napnál hosszabb ideig tartózko­dott az országban. Az előző évhez képest a turisták száma 4,5 százalékkal emelke­dett, átlagos tartózkodási idejük némileg csökkeni. Az év folyamán a szállodák befogadó- képessége 1100-zal, az egyéb kereskedelmi ■szálláshelyeké — fogadók, turistaszállások, nyaralóházak, kempingek, fizető-vendéglá­tás — 11 800-zal bővült. Magyar állampolgárok 4,8 millió alka­lommal utaztak külföldre, ez 22,1 száza­lékkal több az előző évinél. A kiutazók 88 százaléka a szocialista országokat kereste fel. Számuk 23 százalékkal, a nem szo­cialista országokba látogatóké 15,8 száza­lékkal volt nagyobb, mint 1982-ben. ' Az idegenforgalmi bevételek és kiadások aktív egyenlege tovább nőtt. Ezen belül rubelelszámolásokban nagyobb, nem rubel­elszámolásokban valamivel kisebb volt az aktívum az 1982. évinél. Beruházás A szocialista szervek beruházásaira 187.2 milliárd forintot fizettek ki, 1,5 milliard forinttal többel, mint 1982-ben. Az árjjk emelkedése miatt a beruházások volume­né kb. {5 százalékkal, a tervezettnél ke­vésbé csökkent. Az állami döntési körbe tartozó beru­házásokra 78,7 milliárd forintot fordítot­tak. Ez az összeg — az előirányzott csök­kenés helyett — 2 százalékkal meghalad­ta az előző évűt. A vállalati—szövetkezeti döntésű beruházások összege, amelyeknél ugyancsak mérséklődéssel számoltak, lé­nyegében megegyezett az 1982. évivel. A megkezdett beruházások száma és költségelőirányzata csökkent az előző év­hez képest es kisebb, mint a befejezett beruházásoké. A folyamatban levő beru­házások állománya 1—2 százalékkal csök­kent. A megvalósítás alatt álló beruházá­sok átlagos készültségi foka kismértékbe* nőtt. 1983-bsen évntew berwhar/aiiokT« 5 rrsaar*­lekkal kevesebbet., gépekre 1 százalékkal, ezen belül hazai gyártásúakra 6 százalék­kal többet fordítottak, mint az előző év­ben. / A beruházások ágazati óezzeté'teie csak kismértékben változott. Az ipari es épí­tőipari. valamint a vízgazdálkodási beru­házások aránya nemileg emelkedett, a me­zőgazdasági es erdőgazdálkodási beruhá­zásoké csökkent, Népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság 1984. januar 1-én a® orszá-g nepessege 10 679 00ü fő volt, 21 ezerrel kevesebb, mint egy evvel korábban. 1983 folyamán 128 Oün gyermek született, 6000-r.el kevesebb, mint. 1982-ben. Ezer lakosra 11.9 elve születés ju­tott. A születési - arányszám csökkenésének oka a szülőképes korú — elsősorban a 2(1 —29 éves — nők számának csökkenése, a házasságkötések alacsony száma, valamint a szülési hajlandóság mérséklődése. 1983- ban 149 000-en haltak meg, 5000-rel töb­ben, mint az előző évben. Az ezer lakos­ra jutó halálozás 13,9 volt, A csecsemőhalan­dóság tovább mérséklődött: ezer élve szü­löttre 19 egy éven aluli haláleset jutott, A város- és községfejiesztés keretében a megyei tanácsok a rendelkezésükre álló fejlesztési eszközök nagyobb hányadát for­dították a községek fejlesztésére, mint a korábbi években. 1983. augusztus 20-an egy, 1984. január 1-én további 12 olyan nagy­község nyerte el a városi rangot, amely megfelelt a várossá nyilvánítás feltételei­nek. Ezzel a városok száma 109-re, a vá­rosi népesség aránya 55,7 százalékra emel­kedett. 1984. január 1-en az aktív keresők sza­ma 4 935 000 fő volt, 35 000 fővel, 0,7 szá­zalékkal kevesebb, mint egy évvel koráb­ban. A csökkenés mintegy fele a nyugdíj­korhatárnál idősebb dolgozók körében kö­vetkezett be. A foglalkoztatottak száma az anyagi ágakban csökkent, a nem anyagi ágakban nőtt. Az anyagi ágakon belül az iparban, az építőiparban jelentősebb, a kereskede­lemben és közlekedésben kisebb mértékű volt a létszámcsökkenés. A mezőgazdaság­ban, az erdő- és a vízgazdálkodásban, va­lamint az egyéb anyagi tevékenységben lé­nyegében változatlan maradt a létszám. Számottevően nőtt az új vállalkozási formák keretében foglalkoztatottak száma: közel 15 ezer szervezeti egységben mint­egy 170 000 fő dolgozik. E szervezeteknél dolgozók kb. háromnegyede a vállalati szer­vezethez kapcsolódóan, a munkaviszony megtartása mellett, munkaidőn kívül foly­tatja tevékenységét. — A lakosság jövedelme és fogyasztása A munkások és alkalmazottak egy kere­sőre jutó havi átlagkeresete bérkiegészíté­sekkel együtt <5240 forint volt, 4,6 száza­lékkal több. mint 1982-ben. A mezőgazda- sági szövetkezetekben dolgozók közös gaz­daságból származó átlagkeresete 3,5 szá­zalékkal, havi 4670 forintra emelkedett. A pénzbeli társadalmi jövedelmek ösz- szege D százalékkal nőtt, és kb. 112 mil­liárd forintot tett ki. Elmélkedett a ter­mészetbeni — egészségügyi, oktatási, kul­turális — jövedelmek összege is. Nyugdíjakra 75 milliard forintot fizet­tek lei, közel 10 százalékkal többet, mint 1982-ben. Szerepe volt a növekedésben an­nak, hogy a jogosultak száma az év fo­lyamán 36 ezerrel, 2 212 000-re nőtt, va­lamint annak, hogy az új nyugdíjasoknak magasabb a nyugdíja. Hozzájárult a nö­vekedéshez az évi 2 százalékos, illetve ( legalább 100 forintos kiegészítés, továbbá, hogy 1983. szeptember 1-tól egyes alacsony nyugdíjjal rendelkezők ellátmányát havi 100—200 forinttal emelték és növekedett a házastársi pótlék is. 1983-ban az egy nyug­díjasra jutó nyugdijak és járadékok átla­gos havi összege 2850 forint volt, 8 szá­zalékkal több, mint egy évvel korábban. Családi pótlékra 1983-ban 15,5 milliárd forintot fizettek ki, közel 4 százalékkal többet, mint 1982-ben. 1983. július 1-tól gyermekenként havi 490 forintról 600 fo­rintra emelték a kétgyermekesek családi pótlékát és ugyanettől az időponttól az egygyermekes családok — gyermekük 6 éves koráig — havi 300 forint családi pót­lekot kapnak. 1983' végen 224 ezer anya vette igénybe a gyermekgondozási segélyt, a születések számának csökkenése miatt 9 ezerrel ke­vesebb, mint 1982 decemberében. Gyer­mekgondozási segelyre 3,4 milliárd forin­tot folyósítottak. A munkajövedelmeket és a társadalmi jövedelmeket együttesen tartalmazó össze« jövedelem növekedése, valamint a fogyasz­tói árszínvonal — előzetesen becsült —7,3 százalékos emelkedése alapján az egy la­kosra jutó reáljövedelem — a tervben elő­irányzott csökkenéssel szemben — lénye­geben az 1982. évi szint körül alakult. A lakosság fogyasztásainak színvonala — ahol a terv ugyancsak némi mérséklődést irányzott elő — azonos volt az 1982. évi­vel. A kiskereskedelem folyo áron 7,4 szá­zalékkal több, összehasonlító áron ugyan­annyi árut adott el, mint az előző évben. Az élelmiszerek es élvezeti cikkek bolti eiadasa volumenben 0,9 százalékkal, a ve­gyes iparcikkeké 0.5 százalékkal nött.-Csök- kent a vendeglató-torgaloin és némileg visszaesett a ruházati cikkek értékesítése is. Az élelmiszerek es elvezeti cikkek túl­nyomó többségéből az ellátás kielégítő volt, egyes iparcikkekből nem érte el az 1982. évi szintet. A ruházati cikk-ellátásban je­lentős részben méret-, továbbá alapanyag- választéki hiányok okoztak gondot. A ve­gyes iparcikkeknél leggyakoribb a típus­vagy fajtaválaszték hiánya volt. A takarékbetét-állomány december 31-én 197 milliárd forintot tett ki, 21.5 milliárd forinttal többet, mint egy évvel korábban. A növekedésből a kamatjóváírás közel 8 milliárd forint volt. Egészségügy, oktatás 1983-ban tovább javult az orvosellátott­ság. A 10 ezer lakosra jutó orvosok sza­ma 31,2-re emelkedett. Az év folyamán 62 új általános és gyermekorvosi körzet létesült. Az egy körzeti es gyermekkörzeti • orvosra jutó lakosok száma 1973-ra csök­kent. A betöltetlen körzeti es gyermekkör­zeti orvosi állások aránya 3 százalékra mérséklődött. Az év végen a ténylegesen igénybe vehető kórházi agyak száma erí egy évvel azelőttinél közel 600-zal több volt. A bölcsődei helyek száma mintegy 1000-rel bővült és az év végén 70 400 volt. Az ovodai helyek száma 4500-zal nőtt és a tanév elejére meghaladta a 412 ezrét, miközben az óvodás korú gyermekek ' szá­ma csökkenti Az óvodás korú gyermekek 87 százaléka járt óvodába. Az 1983/84-es tanévben a.z altalános is­kola nappali tagozatán 1,3 millióan tanul­nak, .25 800-zal többen, mint az előző tan­évben. Az általános iskolák osztálytermei­nek száma a tanév elején csaknem 1300- zal volt több az egy évvel korábbinál. Egy osztályteremre átlagosan kevesebb tanuló jut, mint az előző tanévben. Az alsó fokú oktatásban dolgozó pedagógusok száma 2700 fővel, 83 500-ra emelkedett. Az általános iskola 8. osztályát befeje­zők 93 százaléka tanul tovább. 46 száza­lékuk középiskolában, 47 százalékuk szak­munkásképző és szakiskolákban. Az előző tanévhez képest mind a szakmunkásta­nulók, mind a középiskolák nappali tago­zatán tanulók száma emelkedett. A közép­iskolákban 16 900 pedagógus tanít. 530-ca! több, mint az előző tanévben. 1983-ban az előző évinél többen, 69 ezren tettek ered­ményes érettségi vizsgát, ebből 46 400-an nappali tagozaton. A felsőfokú oktatási intézményeknek kö­zel 100 ezer hallgatója van. Mind a nap­pali, mind az esti és levelező tagozaton kevesebben tanulnak, mint egy évvel ko­rábban. A 18—22 éves népességnek vala­melyest nagyobb részé. 9.8 százaléka tanul felsőoktatási intézmények nappali tagoza­tán. mint az előző tanévben. Javult a diákok szociális ellátása. Az ál­talános iskolai tanulók 42.7 százaiéira ré­szesül napköziotthonos ellátásban az 1982. évi 41.6 százalékkal szemben. Diákottho­nokban vagy kollégiumokban lakik a kö­zépiskolai tanulók több mint egyötöde, az egyetemi—főiskolai hallgatók csaknem ‘ fe­le. A felsőoktatási intézményekben tanulftí 85 százaléka rendszeres állami támogatás­ban részesül. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom