Észak-Magyarország, 1984. február (40. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-01 / 26. szám
1934. február 1., szerda ESZAK-MAGYARORS2ÄG 3 Felszabadítani a szellemi energiákat A Mezőgép rövid távú célja A mai gazdasági helyzetben, amikor az ország egyik legfontosabb célkitűzése a fizetőképesség megőrzése, nincs mód arra. . hogy az üzemekben jelentősebb fejlesztések,. korszerűsítések történjenek. Ma léhát megnőtt a szellemi tartalékok kiaknázásának szerepe, és erre nagyrészt a feltételek is megvannak. — Miskolcon, a Mezőgép Vállalatnál már az elmúlt évben megkezdtük a szellemi tartalékok kihasználását, amelynek legfőbb célja, hogy fokozza a vállalat versenyt képességét és vállalkozó szerepét — mondja Bartus Ágoston, a gyár igazgatója. — Megkezdtük a differenciálást annak érdekében, hogy előbbre léphessünk — folytatta az igazgató. — A korábbi elemzésekből kiderült, hogy a felsőfokú szakképzettségüek nagyobb tartalékkal rendelkeznek, de ennek a tartaléknak az aktivizálódását csak úgy lehet elérni, ha a magasabb szakképesítést anyagilag is elismerjük. Ha csak any- nyit kap egy mérnök, mint egy alsó- vagy középfokú szakképzettséggel rendelkező hasonló beosztású dolgozó, akkor milyen erkölcsi alapúnk lehet, hogy tőié többet követeljünk. A differenciálás lényege az egyéni érdekeltség megfogalmazasa volt. A jobban dolgozóknak, illetve a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatal szakembereknek csaknem1 10 százalékkal emeltük a fizetését. Ezt tovább folytatva, az idén a rendelkezésünkre álló összegből két lépcsőben valósit jók meg * további bérkorrekciókat úgy, hogy az első lépcsőben a jól dolgozóknak, illetve a magasan kvalifikált dolgozóknak mintegy 200—300 forint emelést, adtunk. — Ez egy kisebb rétégét érintett a gyárban és mondanom sem kell, hogy az üzem dolgozóinak nagyobb része nem értett ezzel egyet. Nem azzal nem értettek egyet; hogy a kiemelkedő munkát végzők, illetve a potenciális lehetőséggel bíró kvalifikált emberek miért kapnak többet, hanem azt nehezményezték, hogy ők miért nem kaptak. De kevés pénzből nyilván csak kevés embernek lehet adni, és most az a célunk, hogy a vállalatnál kialakíthassuk azt a jó, húzó szellemű műszaki és munkásréteget, amelyik alkalmas lesz arra, hogy a tudásával és munkájával meggyorsítja a fejlődésünket. Azt valljuk, pénzt elosztani, fizetést emelni csakis akkor lehet, ha eladható termék áll mögötte, és a vállalatnak elég bevétele van ahhoz, hogy meg tudja fizetni a dolgozókat. — Mit várnak ettől az évtől és hogyan akarják felhasználni a felszabaduló szellemi energiákat? — Elsősorban a vállalkozási készség növekedését szeretnénk elérni. Tavaly például egy mérnökcsoport olyan furatmegmunkáló automata gépét szerkesztett és gyártott itt, amely ma már hiba nélkül, kiválóan és termelékenyen dolgozik. De más, olyan kiemelkedő műszaki megoldás is született, amely igen hasznosnak bizonyult a vállalat számara. A szamunkra létfontosságú, hogy oíyan termékszerkezetei alakítsunk ki, amely megfelel a világpiac követelményeinek. Ehhez a háttéripari termékszerkezethez megfejelő technológiát, gazdaságos gyártási körülményeket és olyan vállalkozó képességet akarunk kialakítani, amely hosszabb távra biztosítja számunkra a vevőkört. Célunk most az, hogy megfeleljünk ennek a kívánságnak és kialakítsuk ennek valamennyi fejlesztési, technológiai es szerkezeti hátterét. Tudjuk, hogy csak így őrizhetjük meg a pozíciónkat, és esetleg ez biztosíthatja a továbblépésünket is. — Ezek tehát a vállalat rövid távú elképzelései. És ez minden piacra érvényes? — Szerintem minden vállalatnak már rég le kellett volna számolnia azzal az illúzióval, hogy többféle piac, többféle igény létezik. Ma már minden vevő egyazon igény alapján minősít és ez igy lesz a jövőben is. Meggyőződésem. hogy csak az a vállalat maradhat hosszabb távon talpon, amelyik szem előtt tartja, hogy a tőkés piac, a hazai és a szocialista piac is ugyanazt a követelmény- rendszert támasztja vele szemben, azonos értékrenddel minősít. Mi például 1983- ban 120 millió forint értékben adtunk el más hazai vállalatoknak az exportjuk teljesítéséhez különféle alkatrészeket. Ha ezeket csak egyféle hazai színvonal alapján gyártottuk volna, akkor nyilván erre nem lett volna mód. Mi akár a Rábának, akár áz Ikarusznak. akár más cégnek szállítunk, ugyanazokat az igényeket fogalmazzuk meg a háttéripar számára, amelyet a közvetlen exportnál megfogalmaznak a nyugati cégek. — Maradjunk meg nchán-n mondat erejéig az érdekeltségnél. Ha. javul a vállalat pozíciója, az első fél cv munkája után, ' lesz-e mód arra. hogy ezt az eredményt a dolgozók is érezzék? • — Bizonyos értelemben lesz. Mint már említettem, erre az évre 4 százalékos bér- fejlesztési lehetőségünk van. Ebből 3 százalékot már elosztottunk. 1 százalékot és esetleg az eredmények alapja« befolyó pénzt, úgy szeretnénk felhasználni, hogy a gyáregységekben is tovább erősítsük a megfogalmazott céljainkat. Ösztönözni szándékozzuk a tőkés exportot, az í mpor theíyettesítest es általában azt a ftotyamato** amely a vállalat jobb gazdálkodását segíti. Ez együttesen azt jelenti, hogy követ« szeretnénk majd a gyorsan változó igényeket, és kialakítjuk azt a folyamatot, amelynek revén a tartalékokat jobban kihasználva, lényegében minden erőforrásunkkal a vállalat további fejlődésére koncentrálhassunk. Hajdú Gábor r Uj üzemcsarnokban A mitóliózi Aranykalász Tsz elmúlt évben átadóit 500 négyzetméteres modern üzemcsarnokában többek között a csillagkerekes rendsodró „rugóit" készítik. Mikóházán, a helyben telepített „melléküzemágak" 10 millió forint árbevételt biztosítanak a szövetkezetnek. Fellenilés mutatkozik A könnyűipari vállalatok vezetői kedden, a Hazai Fé- süsfonó- és Szövőgyárban az ágazat idei feladatairól tanácskoztak. Szabó Imre ipari miniszterhelyettes elöljáróban elmondotta, hogy a könnyűipar 1983-ban az előzőnél eredményesebb évet zárt A külpiaci munka javításával kihasználták a konvertibilis piacokon mutatkozó enyhe fellendülést, fokozták az ide irányuló exportjukat. Rubelelszámolású kivitelük összességében az előirányzatnak megfelelően alakult. Könnyűipari termékekből a hazai ellátás a múlt évben divatában megfelelő vxvtt. noha egyes időszakokban néhány áruból hiányos ■»•ott a kínálat, illetve a választék. Az idei feladatok közül «sert kiemelkedik a hazai vásárlók igényeinek a korábbiaknál jobb kielégítése. A vállalatoknak arra kell törekedniük. hogy az eddig hiányzó fogyasztási cikkek — még ha viszonylag szőkébb választékban is, de — mindig kaphatók legyenek. f A miskolci — és néhány megyei — szolgáltató vállalat jelentős erőfeszítések ellenére csak megközelítően tudta teljesíteni elmúlt évi tervét. A politikai munkái irányító pártbizottság a közelmúltban elemezte az eredménytelenség okait. A szolgáltató vállalatok jobban takarékoskodtak, javult a szervezettség, a munkafegyelem és a termelékenység, de számos objektív nehézség és : saját munkájuk néhány gyengesége akadályozta az eredményesebb tervteljesítést. Néhány vállalatnak nem Volt elég munkája, másoknál az importanyagok hiánya, vagy a jelentős munkaerő-vándorlás és az alacsony bérszínvonal az oka, hogy erőfeszítéseik nincsenek arányban az elért eredményekkel. A pártszervezetek is sokat tettek a vállalati tervek teljesítéséért, a tömegpolitikai munka középpontjában a gazdasági 'kérdések álltak. A szakszervezetben dolgozó kommunisták szervező, meggyőző munkája is jól segítette á gazdálkodást, elsősorban az érdekek egyeztetése és a rnunkaverseny terén. Több RlSZ-fiatal sikeresen vett • részt az Alkotó ifjúság pályázaton, ily módon is segítve vállalata műszaki fejlesztését. A Miskolci Építőipari Vállalat 97,7 százalékra teljesítette tervéi, lemaradását Éves mérleg a szolgáltatóknál Javult a szervezettség eTsősorhan a jeiorrtós létszámhiány okozta, amelyet vállalati gazdasági munka- közösség szervezésével sem tudtak ellensúlyozni. A Miskolci Mélyépítő Vállalat 95,3 százalékos eredményében is közrejátszott a létszámhiány, de nagyobb gondot okozott, hogy — elsősorban az év elején — kevés volt a munkájuk. Az építők közül legjobb eredményt a Borsod megyei Tanácsi Építőipari Vállalat érte el: 114,5 százalékos teljesítésüket egyrészt az építési, szerelési tevékenység növelésével, másrészt a munka hatékonyságának lényeges javításával érték el. A termelékenység 15 százalékkal nőtt a vállalatnál, az egy dolgozóra jutó anyagmentes termelési érték több mint 16 százalékkal növekedett. A kommunális szolgáltató vállalatok eredményei is változóak: a kertészeti vállalat 92 százalékra, a köztisztasági vállalat, 109,5 százalékra teljesítette tervét. Az 1982-es ér eredményeitől néhány százalékkal ei- 1 maradt a Miskolci Ingatlan- kezelő, a Távhöszolgáltató Vállalat is. A szolgáltató vállalatok nyeresége is nagyon eltérő; tevékenységük jellegétől, termelési értéktől, nyereségérdekeltségtől és eredményességtől függően 1,6 millió forinttól 47 millió forintig terjed. A szolgáltató vállalatok összességében bázisszintű létszámmal növelték termelési értéküket, készleteik nem haladták meg a tervezettet, jelentős eredményekét értek el az anyagtakarékosságban. A beruházások műszaki és pénzügyi megvalósítása elmarad a tervezettől. A Miskolci Építőipari Vállalatnál és a megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál nőtt a nullára leírt állóeszközök aránya, ezzel párhuzamosan növekedett a javításukra fordított idő és költség. Az elmúlt évi mérleget megvonva a vállalatok és az irányító pártbizottság is számol azzal, hogy az idén nehezebb körülmények között fognak dolgozni. Jó néhány vállalatot hátrányosan érint a szabályozók módosítása; példótri növekszik a társadalombiztosítási és a munka bér-kiegészítés után fizetendő járulék, amelyet a vállalatok áraikban nem reali zálhatnak. Általában beszű leülnek a fejlesztési lehetőségek, amelyek újabb gondokat vetnek fel. A mérlegkészítés után most folyik az idei tervek készítése. A ta nulságok levonása és a tapasztalatok hasznosítása re mélhetőleg segíti az idei eredményesebb munkát. A szolgáltatóipari pártszervek- nek még aktívabban kell politizálni, nagyobb figyelmet kell fordítani a helyi problémák megoldását segítő érvrendszerek kidolgozására, a tömegpolitikai munka színvonalának emelésére. A szolgáltató vállalatoknak az új profilok felvállalását és tevékenységi körük kiszéle sitését — az előző évek sikeres kísérletei alapján tovább kell folytatni. Nagyobb gondot kell fordítani a munkaerő megtartására, és tovább kell erősíteni a kapcsolatukat a lakossággal. V. í Növelni a társadalmi bázist A szerencsi Népi Ellenőrzési Bizottság munkatársai harmincnyolc vizsgalatot végeztek működési területükön, ezen kívül pedig nyolc alkalommal éltek a testület tagjai a beszámoltatás lehetőségeivel az elmúlt három esztendő folyamán. A vizsgálatok egyrészt ipari, másrészt mezőgazdasági es szoy ciális-kulturális tevékenységi körüket érintettek. Mivel a varos vonzáskörzetének meghatározója a mezőgazdasági tevékenység, ezért a népi ellenőrök a vizsgálatok megtervezésénél jobban figyelembe vettek a mezőgazdasági témájú vizsgalatokat, igy többek között felmérték például a termelőszövetkezetek takarmánytermelésének es felhasználásának helyzetét. Mivel az 1980—83 közötti időszakban csökkent a népi ellenőrök által elvégzett vizsgálatok száma, több idő jutott egy-egy téma vizsgálatának előkészítésére, a vizsgálat során tett megállapítások elemzésére, illetve a javaslatok hasznosulásának ellenőrzésére is. Így vált lehetővé, hogy a népi ellenőrök a témák vizsgálatára mindaddig visszatérjenek — például a folyékony üzemanyagokkal való taKarékos- ság, a munkavédelem helyzete, a műtrágya és növényvédő szerek felhasználásának ellenőrzése esetében —, amíg a vizsgált gazdasági egységekben a feltárt hiányosságokat az illetékesek meg nem szüntették. Az elmúlt három évben végzett vizsgálataik nyomán a Népi Ellenőrzési Bizottság munkatársai közel háromszáz javaslatot teltek a vizsgált egységekhez és felügyeleti szerveikhez, illetve egy-egy témavizsgálat tapasztalatait a nyilvánosság elé tárták a jó módszerek elterjesztése érdekében. A népi ellenőrök munkájának szerves részét képezi a lakosságtól érkező közérdekű javaslalok, bejelentések, panaszok vizsgálata is. Több mint száz ilyen bejelentés érkezett az elmúlt három évben a szerencsi népi ellenőrökhöz. A közérdekű bejelentések egyharmada név nélkül érkezik, legtöbb esetben azért, mert a bejelentő fél a bejelentett megtorlásától. A névtelen bejelentők kisebb része hiányos tényismeretekből adódóan tesz bejelentést, míg a bejelentések elenyésző része tartalmaz csak rosszindulatú, rágalmazó, megalapozatlan megállapításokat. Ahhoz, hogy a kővetkező években a szerencsi népi ellenőrök növelni tudják munkájuk eredményességét, szükséges tovább képezni a népi ellenőrök társadalmi bázisát. Fokozottabban kell kihasználni a társadalmi és tömegszervezetekkel kialakult kapcsolatokat. Szükséges a tájékoztatási munka javítása, a vizsgált egységek dől-' gozóival való szorosabb kapcsolatok kialakítása, s foko-' zottabban kell támaszkodni a vizsgálatok tapasztalatainak- hasznosításakor az üzemi demokrácia fórumaira, a munkahelyi kollektívákra. Az Agroért Borsodban Az elmúlt év július elején alakult meg Miskolcon — a Heves megyei, viszneki Béke Tsz égisze alatt — az Agroért szolgáltató szakcsoport. Tevékenységük elsősorban kereskedelmi, kis és nagy tételekben bonyolítanak le árucserét mezőgazda- sági és ipari üzemek között, illetve mezőgazdasági üzemek viszonylatában. Mindenekelőtt gesztor gazdaságuk, a viszneki tsz készítményeit forgalmazzák, így a fehérjepótló koncentrátumokat, a folyékony műtrágyát, valamint a tsz bélüzemének termékeit: ám ha valamelyik termelő üzem azzal a kéréssel keresi fel őket, termelvé- nyükre segítsenek vevőt szerezni, illetve számukra hiánycikkeket szerezzenek be, partnerek az együttműködésre. A forgalmazás kicsiben és nagyban, terménytől állatig, alapanyagtól késztermékig szinte mindenre kiterjed. Rövid működésük alatt az Agroért jó együttműködést alakított lei megyénk több mezőgazda- sági üzemével, így a beke- csi, hidasnémeti, múcsonyi, szikszói tsz-ekkel, sőt ipari üzemekkel is, többek között az Ózdi Kohászati Üzemekkel és a TVK-val. Tavaly a megalakulásukat követő szűk fél évben 100 millió forint árut forgalmazott az öttagú szakcsoport. Ez évben tovább kívánják bővíteni tevékenységi körüket. így az elképzeléseikben a kishatármentí forgalomban, kereskedelemben való részvétel is szere-' pel.
