Észak-Magyarország, 1984. február (40. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-01 / 26. szám

:E5ZMvWiÄGtÄROKZÄG 4 T984. fetruar í.', szerda BEJUTNI ?tgTetemre UHU I III főiskolára Hangverseny Leninvárosban Üzletekben 'Ken már pár napja az 1984-es felvételi tájékoztató. Több tízezer pél dányban látott ez idén is napvilágot, eiméletüeg tehát elképzelhető, hogy mind­azokhoz eljut, akik az egye­temek és főiskolák nappali tagozatain most, a nyáron kívánnak felvételizni. (Ha­szonnal forgathatják termé­szetesen az esti-levelező kép­zés várományosai is a kiad­ványt.) .Mii. KN T K F.ZÉS MÁRCIUS 1-Ui Évről évre ilyentájt azo­nosak — minden tájékoztató könyv ellenére is — a gon­dok és a töprengések: mire is irányuljon az érdeklődés? Engedjen-e a saját — eset­leg a szülők sugallta — haj­landóságának a jelentkező, avagy változtasson az útvo­nalán, töprengjen és mérle­geljen még egyszer? ‘ Az utóbbira lenne most a leg­nagyobb szükség. Abban a néhány hétben különlegesen is, ami a döntésre még adott. Megváltoztak, a tavalyinál előbbre kerültek ugyanis a jelentkezések hastáódőzárá- saa. Március elsejéig kéH visszajuttatniuk a kitöltött jelentkezési lapokat az idén érettségiző diákoknak a kö­zépiskolájukba, onnan pedig március 15-ig keH eljutniuk az iratoknak az egyetemek­re és főiskolákra. Korábban március 10, illetve 30. volt a határidő. Az esti-levelező képzésre jelentkezőknél a végső határidő minden intéz­ményben március 30. A mér­legeléshez a határidő-válto­záson ferana néhány egyéb lányt is ajánlatos számítás­ba venniük mindazoknak — várhatóan legalább 34—35 ezer fiúnak és lánynak — akik megkísérlik az egye-: tens.te, vagy valamelyik ftS­i.simtáara a bejutást. Wewezeteseo: több szaft, Irmu a tavalyi ponthatárok inroetw’-tébejl, eleve megköze­l.tthetette» a középiskolából haaott maximális, legalább 55, de inkább 60 pont nél­kül! Ahhoz pedig, hogy asr. orvosi, fogorvosi, állatorvosi karokra, vagy a bölcsészka­rok egyik, másik szakára, il­letve a Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöki ka­rára bekerüljön valaki, ösz- szesen 105—110 pont szüksé­ges. Még egy fontos tudni­való: kevéssé zsúfolt karok­ra «talva, a középiskolábói vitt pontoknál egyébként nines kötelező alsó határ (a félreértéseket «toszfertasKÄ hangsúlyozzuk most ezt). Ke­vés, tehát például 15—20 kö­zépiskolai pont birtokában is megkísérelheti valaki a fel­vételizést. Viszont ahhoz, hogy a vizsgázó majd leg­alább a fellebbezés jogát megszerezze, a felvételi vizs­gáján e mellé legalább 30 pontot kell szereznie ... KÉT ESÉLLYEL Sokszor, sok helyen tát­ivá tlák leírva a korábbi években is a diákok, hogy létezik az úgynevezett át­irányítás lehetősége, tehát más, azonos típusú, de vala­mivel szerényebb fokú intéz­ményt is megjelölhetnek a választott egyetem, főiskola mellett. Tudják ezt jobbá­ra... mégis minden nyár hordozza a 'keserves tanulsá­got : értelmes, egyébként jó képességű felvételiző diákok százai nem élnek a lehető­séggel. Az egyetlen, kivá­lasztott intézményre kon­centrálnak, s nem akarják előre tudomásul venni, hogy a választott mellett..., le­het más is. Egy kicsit tán más jellegű, de az eredeti­leg vágyott képzéshez ha­sonló! Oda a megszerzett pontjaikkal esetleg még be­kerülhettek volna. Ha a pe­dagógus, elsősorban az osz­tályfőnök, valóban jó szol­gálatot akar tenni a végzős osztályának, érdemes átbön­gésznie tavalyi híradásokat is. Például az utólagos fel­vételit hirdető intézmények közleményeit, névsorát is, elemezve a praktikusságra mtó jelenségeket. Jól félké­széit jelentkezőkel vár — többet, mint a korábbi évek­ben — például Miskolc, Ka­zincbarcika, Dunaújváros, Kecskemét, sőt Pécs néhány felsőoktatási intézménye, fő­iskolai kara is. Kitűnő in­tézmények a műszaki kép­zés rendjében, inkább kínál­nak bejutási esélyt, mint. pékteoí a műszaki egyetem a fővárosban. A kettős je- iewfcfcezés lehetőségét válto­zatlanul kínálják a katonai és művészeti főiskolák. A katonai műszaki főiskolát ugyancsak érdemes ajánlani egészséges fiúknak: nem mindenki tudja például — illetve sok családban nem mérlegelik eléggé —, hogy az itt tanuló diákok a katonai szakmai tudnivalókkal együtt civil mérnöki diplomát ss kapnak! Ami a számokat Wteti, most csak néhány lényegesebb adat. Az egyetemek és főis­kolák nappali tagozatára 1984 nyarán 15 500 elsőévest lehet felvenni. Négyszázhar­minca n kezdhetik meg ta­nulmányaikat a Marx Ká­roly Közgazdaságtudományi Egyetemen. A pécsi Janus Pannonius Tudományegye­tem állam- és jogtudományi kara 95, közgazdasági kara 100 diákot fogad. A debre­ceni orvosegyetemen összesen 210, Pécsett az orvostudo­mányi egyetemen 190, a sze­gedi orvosegyetemen 290 fiatal kezdhet tanulmányo­kat. A Semmelweis Orvos- tudományi Egyetem általá­nos orvostudományi karán 320, fogorvosi karán 60, gyógyszerész karán 120 diá­kot várnak. A legnagyobb felsőoktatási intézmény, a Budapesti Műszaki Egyetem hat kara összesen 1270 első­évest fogadhat. Valamivel emelkedik a pedagógusképző intézmények felvételi keret­száma országosan. képességvizsgálat A FELVÉTELIN Aligha érdektelen, ha rö­viden szólunk néhány olyan minisztériumi szintű t-ervről, elképzelésről is, amelyben döntés az idén még nem várható, de jövőre, vagy ké­sőbb már igen. A jövő év­től elképzelhető például, hogy bővítik az illetékesek a kettős jelentkezés lehetősé­gét, oly módon, hogy kiter­jesztik az orvosi, az állat­orvosi, a jogi karokra és egyes bölcsészkarokra is. Kí­sérletek folynak arra vo­natkozóan ts, hogy bizonyos fajta képességvizsgálat ki­egészítésként csatlakozzék a jövőben a felvételi vizs-gák- boz; régi pedagógusigény tel­jesülne ily módon, a vizs­gálat gyakorlati hasznáról most nem is szólva ... Bizonyos persze, hogy nem minden felvételizőnek »ke­rül bejutnia az egyetemek­re, főiskolákra. Tegyük hoz­zá, nem is mindenki alkal­mas a felsőfokú tanulmá­nyuk*». Viszont elméletigé­nyes, gazdasági életünkben rangos és nélkülözhetetlen szakmák sora, jó kereseti le­hetőséggel biztatva várja azokat a fiatalokat, akik érettségi után nekiveselked­nek a szakképzésnek. Erre is érdemes figyelmeztetni. Sőt, biztatni, ösztönözni is. Hi­szen a lehető legjobb út, amit a diákok többségének jó szívvel ajánlhat nevelő és társadalom __ r .M. A múlt héten hangverseny volt a len in városi Derkovite Gyula Művelődési Központ­ban. A hangversenyt a Deb­receni Ütőhangszeres Együt­tes adta. Közreműködött Kedves Tamás gordonkamű­vész és Matuz István fuvola- művész. A koncert zenei ér­tékét tekintve mérföldkő wift. A műsoron kortárs szerzők müvei hangzottak él. Az előadott zenemüvek ős­bemutatónak számítottak, melyeket a közönség nagy tetszéssel fogadott. Már látványnak is impo­zánsan hatott a sok-sok ütő­hangszer. Carlos Chavez Toccata ütőhangszerekre cí­mű műve bevezetésként méltán aratott nagy közön­ségsikert. Vrana József együttese ma már országos hírű. Nemcsak karmestere, hanem tanéra is az együt­tes tagjainak. Zenepedagó­gusi munkája, elhivatottsága a művek betanításában mél­tán vívja ki a szakma elis­merését és nyugodtan mond­hatjuk, csodálatát is. Diri­gálása nem engedte lankad­ni a hallgatóság figyelmét. Patachich Iván Concertino gordonkára című műve Ked­ves Tamás gordonkaművész előadásában a modern új­donság levegőjét hozta. A szólistát magas technikai kö­vetelmények elé állító mű megcsillogtatta a művész rendkívüli tudását és a mű elmélyült ismeretét. A meg­oldás nem volt könnyű, hi­szen az előadásban alkalma­zott elektronika megnehezí­tette az előadást. Kodály gordonkára írt szólószonátá­ja is magas szintű technikai követelményt támaszt az előadóval szemben. Kedves Tamás bársonyos, puha tó­nusa, technikájának játékos könnyedsége maradandó él­ményt nyújtott. Andre Joli- vet Koncert-szvit fuvolára című művét Matuz István Megemlékezés Körösi Csornáról Indiában Indiában megkezdődött 4 nagy magyar kelet-kutató, Körösi Csorna Sándor szüle-i tése 200. évfordulójával kap­csolatos megemlékezés-soro­zat. Az ország egyik legnagyobb oktatási intézményében, a delhi egyetemen, ahol már több éve folyik a magyar nyelv oktatása, kedden ün­nepélyesen megnyitották a Körösi Csorna kulturális kört. A rendezvényen az egyelem rektorhelyeítese,’ valamint a magyar nagykő-' vétség képviselője méltatta Körösi Csorna Sándor tevé­kenységét és szerepét a ma­gyar—indiai kulturális kap­csolatok kialakításában. Ezt követően a magyar nyelvet tanuló indiai diákok mutat­tak be színvonalas magyar irodalmi műsort. A Körösi Csorna kufturáho kör állandó fóruma lesz az indiai fővárosban a hazánk iránt érdeklődő indiai értel­miségieknek. fuvolaművész előadásában hallottuk. Hangszerének is­merete, bámulatos légzés­technikája utolérhetetlenné teszi tudását. Elhivatottsága a modern zeneművek elő­adásában szinte páratlan. A szuggesztív előadás, a mű­vész zenei tudása világossá tette a mű értelmét és an­nak értelmezését. Bársonyos és mégis hatalmas hangja méltán vívta ki a sikert, me­lyet ráadással hálált meg. Befejezésül Edgas Varét* Dcnsiti és Kan Ishii japán zeneszerző Musik for Per­cussion című művei hang­zottak el az együttes elő­adásában. Vrana József az elhangzott két műnek inter­pretálásában újból bizonyí­totta, hogy elhivatott meste­re a műfajnak. Hangverseny volt Lenin­városban, a közönség és az előadók remek találkozása, Hcgymcgi Ernő (Leninváros) Miskolc fotófirténetéoek feltárása A fWtográfta miskolci mesterei és műhelyei a szá­zadforduló óta fontos sze­repet töltenek be a magyar fotókultúrában. Városunk íotótörténetének sok tényét, adatát ismerjük, de a tel­jességhez még sok minden hiányzik. Ezért határozta el a Borsod megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztá­lya, a Herman Ottó Múze­um és a Miskolci Galéria, hogy akciót indít Miskolc fotótörténeti emlékeinek, do­kumentumainak összegyűjté­sére, szakszerű, tudományos feldolgozására, megőrzésére és bemutatására. A kezdeményezésben ré­szes szervek ezúton is ké­rik mindazokat, akik mis­kolci vonatkozású fotótörté­neti emlékekkel, dokumentu­mokkal rendelkeznek, bo­csássák azt rendelkezésre, akár véglegesen, akár rep­rodukálás céljára, ideiglene­sen. Az anyag- és adatgyűj­tés kiterjed a szakfényképé­szet, az amatőrfotográíia, a művészi fényképezés érté­keire, negatívokra, nagyított fotókra, diapozitívokra, vá­rostörténeti, városképi doku­mentumokra, technikai esz­közökre, fényképes újságok­at, kiadványokra, kiállítási katalógusokra és emlék je­gyekre, plakátokra, továbbá a fotográfusok személyével, munkásságával, alkotó kö­zösségek tevékenységével kapcsolatos adatokra, infor­mációkra — általában min­den olyan személyi és tár­gyi dokumentumra, ami a történeti feldolgozás szem­pontjából érdekes lehet. Az anyagok és adatok gyűjtését a Herman Ottó Múzeum Képzőművészeti Osztálya végzi. A bejelenté­seket, felajánlásokat szemé­lyesen a múzeum központi épületében, a 61-411-es te­lefonszámon, vagy írásban a múzeum címére lehet eljut­tatni. Ugyanitt és ugyan­ilyen módon lehet az anyag­gyűjtéssel kapcsolatban to­vábbi tájékoztatást kapni. Az összegyűjtött és feldol­gozott anyagból a rendezők két kiállítást terveznek: 1984-ben „Miskolc fotótörté­nete 1945-től 1980-ig”; 1985- ben pedig „Miskolci foto­gráfia a kezdetektől 1945- ig” címmel. A rendező szervek ehhez a nagy vállalkozáshoz kérik a vin o • lakóinak és minden érdeklődőnek a segítségét, közreműködését. ÄrdeftSBWjsseS oftyasiawt # Udvardy József és Ba­csó József riportját tec Aszaft-Magyarország 1984. ja­nuár 14-i számában Csincse településről. Szépen tájékoz­tatnak a mostani helyzetről. A leírtakat igazolhatom, mert gyakran átutazom Csinosén Pestre és Bogácsra menet, meg jövet. 1945 óta néhány­szor jártam is ott. A településpolitika kérdé­seivel is régóta foglalkozom. Borsod-Abaúj-Zemplén me­gye nem tartozik a tanyás megyék közé, de a tanyákkal való foglalkozást nem tar­tottam elhanyagolandónak. Különösen nem a Bodrogköz­ben, főleg Sárospatak hatá­rába tartozókat nem. Dél- Borsodban pedig Mezőnagy- mihály-Nagyecsér tanyát és Csincse tanyát sem. Dél-borsodiságom okán mint bogácsi születésű, fel­hatalmazva éreztem magam Csincse ügyében szólni. Ezt meg is tettem a Népfront­ban, meg 1981 decemberében a megyei tanács ülésén, ami­kor a településfejlesztés dol­gairól esett szó. Elmondtam, hogy a MÁV előbb jár mint a közigazgatás, mert meg­szüntette Csincse tanya meg­állóhelyet és Csincse állo­másra változtatta. Üj felvé­teli épületet, magyarul állo­mást is építtetett, no meg pe­ront is. Vita támadt Csincse státuszáról. Hivatalosan Me­zőkeresztes nagyközség kül­területi teftott helye. Az rá­máit években Gyűrűfű köz­ség után várható volt néhány község teljes elnéptelenedése. E kedvezőtlen jelenség mel­lett szólni kell a fejlődő kis­településekről is, és elő kell léptetni községgé. A zemplé­ni részen a Bodrogközben ko­rábban így történt Tiszacser- mely és Györgytarló eseté­ben is. I Dobogásom nem volt alap­talan, mert a Baranya me­gyei Sátorhely-puszta ügyé­ben a Népszava és a Magyar Hírlap is cikkezett. Nem ered­ménytelenül, mert mostaná­ban a közigazgatási változá­sokról szóló tudósításokban Sátorhely községgé való elő­léptetéséről olvashattunk, mellette még Szárliget is ör­vendezhetett. Hát Csincse? Kimaradt?! kiáltottam fel. Akkor ki. Amikor olvastam az Észak-ban a Csinoséról szóló írást, jó érzéssel nyug­táztam: úgy látszik van va­lami pót jegyzék is, ami elke­rülte a figyelmemet. Csincsé- nek községként való szere­peltetése és az ellátás tekin­tetében nagyközségi szintű­nek minősítve, örömet oko­zott. Gyakran ellenőrzőm ma­gam, még örömeimet is. Mi­nap tárgyalta a megyei ta­nácsülés az 1984. évi költ­ségvetést. Megnéztem Mező­kövesd város vonzáskörzeté­be tartozó községek névsorát, de Csincse nevét nem talál­tam. Több hozzáértővel való konzultálás után megállapí­tottuk, hogy Csincse már nem tanya, de még nem szerepel a községek sorában. Hogy ott szerepeljen, arra javaslatot kell tenni. Most ezt megte­szem. Indoklásul, Udvardy írásában levők mellé meg felhozol: valamit. De alőbb némi vitntkoznivalón legyünk túl. A községnek mint tele­pülési kategóriának, egyik feltétele, hogy 800 lakosának kell lennie. Csincsének je­lenleg valamivel több mint, 600 lakosa van, s ha 10 000 lakos már nem feltétele a vá­rossá alakulásnak, akkor itt sem kell merevnek lenni. A tendenciát, a fejlődést kell fi­gyelembe venni. Ez pedig biz­tató. Nem tudom a vasút túl­oldalán levő Margit tanyát hozzászámolták-e? Csincse, mint település, közösség is. A Matyóföld-esten tapasztaltam ezt. A városi könyvtár veze­tője elmondta, hogy az író-' olvasó találkozók sikeresek, olvasónak, írónak egyaránt hasznosak. Csincse, mint község. Me­zőkeresztes nagyközség társ­községe lehet, az 1985-ös vá­lasztás után tehát ott elöljá­róság tevékenykedhet. Az ál­lami gazdaságnak is, meg a lakosságnak is — a vattaiak­nak is és a borsodgesztiek- nek is — nagyon előnyös vol­na Csincse állomást Vatta községgel összekötő út és az ott közlekedő autóbusz. Az előlegezett község cím után még ez évben a címzetes köz­ségből valóságos községgé válhat Csincse — mert ez a lényeg — a szocialista tele- püléspolitika eredményét di­csén"' Hegyi Imre Mi maradt ki Csinoséból?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom