Észak-Magyarország, 1984. február (40. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-25 / 47. szám

T984. február 25., s-zombcit ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A rang kötelez Város az aprctalvak gyűrőjéien ¥ Uj típusú szerepkörrel felruházva A z Elnöki Tonócs 1984. január 1-vel Encs nagyközségei várossá nyílvánította. A városavató ünnepi tanács­ülés január 25-én zajlott le, a történelmi alkalom­hoz és pillanathoz illő külsőségek között. A várossá nyilvá­nítás elismerése annak a megfeszített munkának, amelyet oz itt élő és dolgozó emberek évtizedek óta tettek telepü­lésükért, környezetükért. Elismerés érte! Ugyanakkor meg­előlegezett bizalom is, ami arra kötelezi ezt a szorgalmas abaúji közösséget, hogy az új lehetőségekkel élve még na. gyobb erőfeszítéseket tegyen azért, hogy Encs valóban, a szó igaz értelmében is megtartó erővé, Abaúj közigazga­tási központjává, várossá váljon. Induljunk ki énekből. Dr. Ladányi Józsefnek, a megyei tanács elnökének, az. ünnepségen mondott megnyitó beszédéből: „Ami- «... kor a kormány 1971-ben középfokú központi szerep­körrel ruházta fel Encs nagyközséget, megadta a ... lehetőséget arra, hogy e terület igazi központjává fejlődjön. Akkor sokan két- •«... kedtek abban, hogy e ki­csiny település vajon ké­pessé válik-e e feladat be­töltésére.” Menyhért Béla: — Meg­győződésem, hogy Encs eb­ben az időszakban olyan dinamikus fejlődésen ment keresztül, hogy méltóvá V vált a városi rangra és a városkörnyéík irányítási szerepkörére. Míg 1960-ban a kétezret sem érte el a lakosság száma, addig ma .’/'"már a társult községekkel r ’ együtt 6204 főt tartunk nyilván. Az utóbbi tíz év­bén megkétszereződött a lakosság száma. A létszámnövekedés ter- meszelésen csak egyik rau- " tatója a fejlődésnek. A j' . szellemi és kulturális fejlő­dés, az iparofxjdás, az élet- ( ... körülmények javíiása, a ’.. közgondolkodás fejlődése is * szinte mindenütt nyomon követhető. Az V. ötéves tervben a körzet fejleszté­sére százötvenhétmillió fo­rintot, ezen belül Encs .. nagyközség építésére, szé- '}u pítésére, hatvankétmillió forintot fordítottunk. Az ipar, a kereskedelmi és szolgáltatóhálózat fejleszté­sével megoldódott a teljes ' foglalkoztatottság. A hely­ben élő, aktív keresők szá- ■_ ma kettőezer-ötszázhetven- három, a munkahelyek szá- '/ ma pedig háromezer-nyolc- vanhat, tehát a vonzáskör­zet lakóinak egy része is * megélhetést, munkalehető­séget talált Encsen. ■ Lázár Györgynek, a Ml- nisztertanács elnökének ün- s-.y népi beszédéből: „Még so­kat kell tenni azért, hogy Encs. mint városi rangú ■. leözpont. minden tekintet­ben meg tudjon felelni az , egyre növekvő követelmé­nyeknek.” Siska András: — A ne­heze természetesen még hátra van! A város egye­Siska András menyneri dciq Az ünneplésnek vége. A város lakói tovább élik minden­napi, dolgos, alkotó hétköznapjaikat: a vezetők tervezik a jövőt, ismerkednek új szerepkörükkel, igyekeznek élni a le­hetőségekkel, egyszóval kóstolgatják a városi rang ízét. De vajon hogyan? Erre próbáltam keresni a választ Siska And­rással, a városi pártbizottság első titkárával és Menyhért Bélával, a városi tanács elnökével való beszélgetés során. A-várost avató ünnepi beszédek, bizakodó, tenni vágyó, elkötelezet^ megnyilatkozások még ott csengenek a fülek­ben. lőre még csak nevében és rangjában város, Abaúi egyetlen városa. A meg­előlegezett bizalommal já­ró ünnepi hangulatot, a jó szellemű lokálpatriotizmust a hétköznapok során kell cselekvő formába önteni. A felfokozott tét trek észséget tenni akarást a város ve­zetőinek alkotó módon kell kamatoztatnia, a célkitűzé­sek szolgálatába állítania. Az elmúlt évek kimagasló eredményei is jó alapot ad­nak erre. Megítélésem sze­rint reális, mértéktartó, de előremutató terveink van­nak. Tervezzük a fa- és élelmiszeripar fejlesztését, mert ezzel növelni tudjuk a nők foglalkoztatását. A tűzállóanyaggyár megépíté­se is nagy foglalkoztatási lehetőségeket biztosítana. Ebben az évben megépül hat darab célcsoportos ta­nácsa lakás és újabb hu­szonkettőnek az. építését kezdjük meg. Az áfész négyszáz négyzetméter alapterülettel kívánja bő­víteni üzlethálózatát. En­nek ellenére továbbra is az üzlethálózat, szegénysége az egyik legszorítóbb gondunk. Erőteljesebb fejlesztésre és korszerűsítésre lenne szük­ség ezen a téren. Lényegé­ben úgy jellemezhetnénk kereskedelmünket, hogy „mindenből van, de csak egy kicsi”. A víz- es vil­lanyhálózat bővítésére eb­ben az évben 2 millió fo­rintot tervezünk. Ezt az összeget az épülő, alakuló áj utcákban kívánjuk be­ruházni. Lázár György: „Az or- tzág erejéhez mérten a kormány is nagyobb figyel­met kiván fordítani a köz­ségek és kisvárosok fej­lesztésére, hogy az embe­rek életkörülményei még kevésbé függjenek attól, hogy nagy-, vagy kisváros­ban, vagy éppen falun laknak-e, hogy lehetőleg minden településen jól érezzék magukat Siska András: — Ez szá­munkra megnyugtató. Az elmúlt években is éreztük, tapasztaltuk, hogy az or­szágos és megyei szervek minden tőlük telhető tá­mogatást és segítséget meg­adtak e terület fejlesztésé­hez. Ezzel a helyi párt-, állami és társadalmi szer­vek jól is sáfárkodtak, a lehetőségeket mindig meg- toldották egy lépéssel. En­nek köszönhető, hogy bár kicsi, de fejlődő iparral és eredményesen dolgozó me­zőgazdasággal rendelke­zünk. A BUBIV, a MEZŐ­GÉP, a Ruházati Szövetke­zet, a Zója Mezőgazdasági Termelőszövetkezet az el­múlt évek során olyan fej­lődésen ment keresztül, amelyre joggal lehetnek büszkék Encs lakói. Minden központi segítség jól jön. Hiszen enélkül alig tudnánk megoldani célkitűzéseinket. Ezekre mi a saját erőforrásaink maxi­mális feltárásával Igyek­szünk válaszolni. Mi soha nem nyújtottunk be szám­lát, mindenekelőtt saját erőforrásainkra, a lakosság szorgalmára és tenni aka­rására támaszkodtunk. S A település lakói nagy erőfeszítéseket tesznek a magán, erős lakásépítés érdekében: öt év alatt 250 új, korszerű, összkomfortos családi ház épült a városban. ezen a téren már — di­csekvés nélkül mondhatom — bizonyított Encs és kör­nyékének szorgalmas népe. Az elmúlt három évben több mint harmincmillió forint értékű társadalmi munkát végeztünk. A me­gyei versenyben — 1982­ben — megszereztük az el­ső helyet. Az elmúlt, évben tovább fokoztuk az „ira­mot”. Egy főre több mint. 3000 forint értékű társadal­mi munka jutott. Nagy öröm számunkra, hogy je­lentős mértékben megnőtt a magánerős építkezési kedv. A házhelyigényeket néha alig tudjuk kielégíte­ni. A magánépítkezés ará­nyát az is mutatja, hogy az ezernyolcszáz lakásból mindössze csak kettőszáz az állami lakás. Ezt a lendü­letet tovább kívánjuk fo­kozni. A magánerős csalá­di házak építésére mintegy száz telek áll az építkezni szándékozók rendelkezésé­re. Ezek a számok is bizo­nyítják a tenni akarást, az önerőre való támaszkodást. Itt szeretném kiemelni a párt- és állami, a társa­dalmi szervek és a lakos­ság közös gondolkodását, megértő, cselekvő egységét, újat teremtő együttműkö­dését. Lázár György: „Mostan­tól még inkább megnövek­szik annak jelentősége, hogy terveik készítésekor vegyék számításba a várost környező településeket, mert az ott élők joggal el­várják, hogy a város kö­zelsége jobb feltételeket te­remtsen igényeik kielégíté­séhez”. Menyhért Béla: — Egy város közhangulata, közér­zete csak akkor lehet jó, és megnyugtató, ha ugyan­ez tapasztalható a város­környéki községekben is. S ezt csak úgy lehet megala­pozni, ha a városkörnyéki községeket sem kezeljük rangon alulinak és másod­rendű ' feladatnak. Abaúj- devecser fejlesztésére pél­dául 430 000 forintot fordí­tottunk és egy 25 szemé­lyes óvodát építünk. A vonzáskörzet egészségügyi színvonalának javítása ér­dekében két munkahellyel bővítjük a gyermekorvosi szakellátást. _ A* közelmúlt­ban fizikotevúpiai szakren­delés kezdte meg működé­sét. A napköziotthonos ét­keztetés bővítésére egymil­lió forintot, utak, járdák építésére és korszerűsítésé­re ötszázezer forintot for­dítunk. Lázár György: „A járá­sok megszüntetése óta Ta­rosai tiknak egy új típusú szerepkört is be kell töl­teniük. Részt kell venniük. » községek irányításában”. Siska András: — Igen, ez a ml esetünkben az átla­gosabbnál nagyobb felada­tot jelent. Az encsi város- környékhez huszonkét köz­ségi tanács, 77 település tartozik, ahol töbh mint 50 000 ember él. Az irá­nyítás a megváltozott kö­rülményeknek megfelelően új munkastílust és új mun­kamódszert kíván a párt­ós a tanácsi szervektől. S mindezt jelentős létszám- csökkenéssel kell végrehaj­tanunk. Hiszen az irányító apparátusból több mint 30- an váltak ki. A közigazga­tás korszerűsítésével leg­főbb célunk, hogy az ügy­intézést közelebb vigyük a lakossághoz. Ezek érdeké­ben máris több intézkedés történt. A megyei íanács első fokú építésügyi ható­sági feladatokkal bízta meg Gönc, Halmaj és For­ró tanácsait, ahol igazgatá­si társulás keretében lát­ják el ezeket a tennivaló­kat. A további hatáskörök leadása, behatárolása, az együttműködés kialakítása, a feltételek megteremtése folyamatosan történik. Eh­hez azonban időre van szükség. Szívesen vesszük és várjuk a lakosságnak a területi közigazgatási mun­ka javítása érdekében tett észrevételeit, javaslatait. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy az átállás idő­szakában a párt- és taná­csi szervek jól vizsgáztak. környék lakóinak régi vágyói között szerepel. A város és vonzáskörzetének közlekedése is javításra szorul. Ezeket a terveket és célokat o közeljövő feladatai között tartják szómon, a rangso­rolása azonbon mindenekelőtt saját erőforrá­saik figyelembevételével történik. Befejezésül mi sem mondhatunk mást, mint omit Lázár György ünnepi beszédének befejezéseként mondott: „Munkálkodjanak töretlen lenni aka­rással városuk {elvirágzásán, hogy lakói bal dog, elégedett emberek legyenek." Wirth Lajos Az új sportcsarnok kora reggeltől a késő esti órákig a tanulóifjúság második otthona A beszélgetés végére értünk. Az encsi ve. zetők nem nyújtottak be kívánságlistát. A tennivalók összegzése során azonban terveik, vágyaik egyértelműen kirajzolódtak. Ezekből kiderül, hogy sok a gond, a tenni­való, a megoldásra váró feladat S ezek nem is irreális elképzelések és óhajok. Mindenek­előtt az oktatási intézmények helyzetén kel­lene sürgősen javítani. Az óvoda 130 száza­lékos kihasználással működik. Az általános is­kolai oktatást csak szükségtermek beiktatásá­val és váltott tanítással tudják megoldani. A sportkombinát egy részében is tantermeket kellett kialakítaniuk. A gimnázium bővítése o

Next

/
Oldalképek
Tartalom