Észak-Magyarország, 1984. február (40. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-24 / 46. szám

1984. február 24., péntek ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Kibontakozó jubileumi versenymozgalom A szocialista munkaverseny-mozgalom az elmúlt évben — gond­jai ellenére — eredményesen, segítette a gazdasági felada­tok megvalósítását, Megyénkben elsősorban a vasasok, a vegyészek, az építők és a bányászok értek el szép sikereket. Tény azonban, bogy a mozgalom több elemét rrtég nem sikerült a vál­tozó és felgyorsult gazdaságpolitikai feladatok megoldásának szolgálatába állítani. A közelmúltban jelent meg a Miniszter- tanácsnak, a SZOT elnökségének és a KISZ KB Intéző Bizottsá­gának közös határozata a munkaverseny-mozgalom korszerűsíté­séül. z elmúlt évtizedekben tapasztalt megújulási készség mellett az idén újabb lendületet ad a mozgalomnak a hazánk felszaba­dulásának 40. évfordulójára kibontakozott verseny, amely az el­következendő hetekben bontakozik ki teljesen. A versenyhez me­gyénk vállalatainak, üzemeinek többsége csatlakozott. Az idei tervek elfogadása után mostanában készülnek a konkrét vállalá­sok. A jubileumi versenymozgalom jó lehetőség arra, hogy a ver­seny szervezését, értékelését, elismerését hozzáigazítsuk a meg­változott körülményekhez. A verseny szervezőitől — elsősorban o szakszervezeti szervektől, tisztségviselőktől — a korábbiaktól kri­tikusabb és önkritikusabb magatartást kíván. A szakszervezeti tes­tületeknek nagyobb követelményeket kell támasztani a gazdasági vezetőkkel szemben a verseny szervezésében, feltételeinek meg­teremtésében. Másfelől sokkal behatóbban, kritikusabban kell foglalkozni a kollektívák vállalásaival, hogy azok még közvetle­nebbül kapcsolódjanak a helyi feladatokhoz, programokhoz. Szor­galmazniuk kell, hogy a munkaverseny új vonásai jobban érvé­nyesüljenek. Az eddigieknél határozottabban kell törekedni arra, bogy a kiemelkedő eredményeket, közvetlenül a teljesítésük után - akár menet közben is — elismerjék. A vállalások középpontjában természetesen továbbra is a ha­tékonyság és a minőség javítása áll. Megyénk jó néhány üzemé­nek szocialista brigádja ennek szellemében tette meg jubileumi vállalását. A Diósgyőri Gépgyárban a január közepén elfogadott éves tervben is kiemelten foglalkoztak a minőség javításának kér­déseivel. De a szolgáltatóipari vállalatok céljainak középpontjá­ban is ez áll, hiszen a lakossággal közvetlenebb kapcsolatban álló vállalatoknak elsőrendű feladata a viszonylag magas áru­szolgáltatásaik minőségének javítása. Csak így tudják megőrizni a vevőiket ér csak így tudják növelni árbevételüket. Természetesen vannak olyan területek, ahol továbbra is cél­szerű a mennyiség növelését célzó vállalásokat kitűzni. így van ez megyénk szénbányászatában is, például a feketevölgyi aknán dolgozó Kiss Mihály frontfejtő szocialista brigádja idgi tervét 15,4 ezer tonnával akarja túlteljesíteni. Ormosbányón Újlaki Mik­lós elővájó szocialista brigádja a tervezett 1110 méteres vágat­tervét 110 méterrel kívánja túlteljesíteni. A mennyiségi törekvések mellett a Borsodi Szénbányáknál is fontos a minőség javítása. A Szakszervezetek megyei Tanácsa közelmúltban tartott ülésén is hangsúlyozták, hogy a jövőben az eddigieknél jobban ki kell használni a szocialista munkaversenyben és az újítómozgalomban levő lehetőségeket. A szakszervezeti szerveknek kötelességük, hogy támogassák és szervezzék a kibontakozó jubileumi munkaversenyt. Az új határozat szellemében kísérjék figyelemmel a szervezés, az ösztönzés, az értékelés vállalati kialakítását. A pártszervezetek sokat tehetnek a verseny lendületének fokozásáért azzal, hogy támogatják az előrevivő kezdeményezéseket P. J. irezeiépzés az élelmiszeriparban Hiányzanak a művezetők • mezőgazdaságból és az élelmiszeriparból, képzésü­ket ezért a MÉM Mérnök- és Vezető-továbbképző Inté­zete, az idén fölkarolja. Tizenkilenc szakon indíta­nak tanfolyamokat, s az ér­deklődéstől függően szerve­zik meg az oktatást. Várha­tóan kétszázötvenen sajátít­ják majd el a középfokú ve­zetés sajátos ismereteit, ame­lyek kiegészítik a szakmai tudnivalókat. A művezető­jelöltek egyebek között ve­zetői lélektant, alkalmazott pszichológiát tanulnak. A tanfolyamokat részben a vállalatokkal, gazdaságokkal közösen szervezik meg, de az intézet több helyen ki­helyezett önálló tagozatokat is indít. Nyugdíjas­találkozón A Miskolci Sütőipari Vál­lalatnál a vállalat vezetésé és a szakszervezeti bizottság közös tervet dolgoztak ki a dolgozók szociális helyzeté­nek javítására. A lehetősé­gek figyelembevételével ét­kezési hozzájárulással, üze­mi kirándulással, üdültetés­sel. valamint más szociális juttatással igyekeznek segí­teni az aktív dolgozók hely­zetén. de a már nyugdíjba vonult idősekről sem feled­keznék meg, azokat minden esztendőben nyugdíj astalál- kozókon látják vendégül, s a vállalat vezetői beszámol­nak az elért eredményekről és gondokról. Oldalás a szövetkezetben Százhuszonheten tanulnak ebben a tanévben a sá­toraljaújhelyi Hegyalja Ru­házati Szövetkezet tagjai és alkalmazottai közül. Legtöb­ben állami oktatásban vesz­nek részt, mások politikai intézetekben és szakmai tan­folyamokon tanulnak. A Kismotor- és Gépgyár Mezőkövesdi Gyárában elké­szült a kisgazdaságokban nagy keresletnek örvendő Robi kertitraktorok új 204 köbcentiméteres motorjának prototípusa. A mezőkövesdi gyár a múlt év második fe­lében kezdte meg a Robi— 151 típusú kerti traktorok 153 köbcentiméteres benzinmo­torjának készítését. A moto­rokat a veszprémi Mezőgép építi be a Robi traktorokba. Tavaly háromezer, az idén már tízezer darab készül ezekből az ügyes kisgépekből. Az új, nagyobb teljesítmé­nyű motor prototípusának si­keres kifejlesztése után rö­videsen megkezdődik a 204 köbcentis motorok sorozat- gyártása is. Ez jelentős im­portmegtakarítást tesz lehe­tővé, a kistraktorok legfon­tosabb egységét ugyanis ed­dig jórészt külföldről kel­lett beszerezni. A vontatási telep épüle­tei meg-megremegnek. Ha­talmas villany mozdonyok személy- és leherszerelvé- nyekkel zúgnak, húznak el a telepen átvezető acélsíne­ken. A zsúfolásig meglelt oktatóteremben — amely­ben az 1964-ben vizsgát tett viilamosmozdony-vezelök tartják a húszéves találko­zót — mintha visszafordult volna az idő. A ma közép­korú hallgatók, előadók és vizsgáztatók arcába baráz­dákat mélyített a lepergett két évtized. A „napos” most nem jelenti a létszá­mot. Tizenhárom mozdony- vezető már nincs az élők sorában, nchányukat a be­tegség tartott távol. Hernádi István — a fűtő­ház akkori főmérnök«’ az elektronikát oktatta 1—. a MÁV Miskolci Igazgatósá­gának vezetője vázolja a vasúttörténet) eseményeket, a fejlődést. — Húsz évvel ezelőtt rak­tuk le a villamosítás alap­jait. A fővonalak villamosí­tását két' ötéves tervidőszak alatt végeztük el. Az idén a miskolc—sátoraljaújhelyi vonalon kezdtük meg ezt a munkát... Az első „moz­donyszörnyek”, a több száz, majd több ezer lóerős vil­lamos mozdonyok olyan technikai változást jelentet­tek, mint amikor a lovon ta­tást a gőzösök váltották tel. A gőzmozdonyok nagy fizi­kai teljesítményt követeltek. Miskolc és Budapest között 70—90 mázsa szenet kellett belapátolni, elégetni a kazá­nokban. Jelenleg az igazga­tóságunk területén több r mint 200 villamos és dízel­mozdony üzemel. Az igazgató nagyra érté­kelté a mozdonyvezetők, karbantartók eredményes munkáját, a mozdonyvezetők áldozatkészségét. Major ossy Rezső vontatási főnök arra emlékeztet, hogy kezdetben az új gépek „megtűrtnek” számítottak a gőzösök kö­zött. Ma már korszerű javí­tócsarnokban, jó műszere­zettséggel „orvosolhatják” a géphibákat. A visszaemlékezés — üzemlátogatás ulán — egyre oldottabb. A mozdonyveze­tők életcélja, előrehaladása többnyire azonos. Iskola után szerelőként, majd fűtőként dolgoztak, s 5—6 évi moz­donyvezető-gyakorlat után közülük választották ki a legrátermettebbeket. Kezdet­ben a villamos gépeken va­ló szolgálatot fárasztóbbnak tartották. Ezt az érzést aZ évek elmosták. Az új gépek­kel való első találkozást va­lamennyien emlékezetükben tartják. Bárány Bertalan: — Az első csoportban 19(14. január 14-én vizsgáz­tam. Önálló vezetőként jú­nius 1-én személyvonattal indultam Budapestre. A szí­vem a torkomban dobogott, amikor a forgalmista jelzést adott az indulásra. Büszke és boldog voltam, hogy a gép hihetetlenül rövid idő Es aztán jött a villany... Mozdonyvezetők találkozója Miskolcon Az 5. számú fiók a Rákóczi utcán található. Divatos ruhák, kosztümök szabását, majd Ösx- szeállitását Gyöngyi Mihály nagy tapasztalattal, hozzáértéssel végzi el. A Mérusz Búza téri szalonjába javításra adott zakók, tavaszi- vagy télikabátok rövid H». taridö alatt készülnek el. Krisztián Józsefné, a fiók vezetője minden hibát gondoson kijavít. Látogatóban a Mérusznál Feladatuk: a szoláltatás Nagy múltú szövetkezet a Merusz. Profilja kezdettől fogva a szolgáltatás. Az a negyedszázad, ami megalaku­lásuk óta eltelt, nem volt mentes a buktatóktól, a ne­héz helyzetektől, egy-egy megtorpanástól. S míg a ne­hézségekkel küszködtek, ez­zel együtt rengeteg tapasz­talat is felhalmozódott, amit mindig igyekeztek hasznosí­tani. Sokprofilú társulásból (női- férfi szabóság stb.) alakult a ma már stabil alapokon mű­ködő közösség, amely 242 ta­got számlál. Az alapítók ál­tal behozott gépek, berende­zések az évek múlásával — természetesen — elavultak, korszerűtlenné váltak. Ezek pótlása halaszthatatlan igénnyé vált. Nem voltköny- nyű újakkal felcserélni a „veterán” munkaeszközöket. Fokozatosan lépt ek egyet- egyet annak arányában, ahogy azt anyagi helyzetük megengedte. Mint azt Kucs­ma András elnök elmondta, ma a szövetkezet vagyona több mint 12 millió forint. Óvják és évről évre gyara­pítják e nagy értéket, amely munkájuk, kenyerük forrása, a lakossági igények kielégí­tésének az alapja. De mit ér alatt felgyorsult, s az uta­sok az állomásokon megcso­dálták. Szamosi Barna még kisis­kolás korában határozta el, hogy mozdonyvezető lesz. A terve sikerült, ugyanúgy a váltás is. — Először Túráról Pestre mentem a villamos géppel. Kegyetlen éjszakai szolgálat volt. A gőzös jobban együtt- érzett velem, a villamos mozdony közönyös volt, csak a műszerek jeleztek ... Pozsonyi Tibor — koráb­ban tagja volt, s most ő ve­zeti a Munka Vörös Zászló Érdemrenddel kitüntetett November 7. brigádot —, a technikai változás első sze­replője volt. — 19(37 novemberében a Ganz-MÁVAG udvarán ül­tem fel a 3 ezer lóerős szi­líciumos villamos mozdony vezetőfülkéjébe. Szinte me­sének tűnt. hogy a próba- útón 140 kilométeres sebes­séggel mehettem. A géppel Ferencvárosból 1700 tonna teherrel 60 kilométeres se­bességgel jöttem Miskolcra. (A korábbi gépek 20—40 kilo­méterrel haladhattak.) E kor­szerű mozdonvokkal — a ko­rábbi maximális 100 helyett — 120—130 kilométeres se­besseggel vihetjük a sze­mélyszállító kocsikat, Oerha Barnabás a gép, vagy akár egy tű is, ha nincs, aki szakszerűen dolgozzék vele. Szakszerűség nélkül nincs eredmény és nincs minőség sem. Ebből engedni legalább olyan pazarlás lenne, mint a pénzt kidobálni az ablakon. Nagy kincs számukra a la­kosság, az ügyfelek bizalma, amihez egyetlen, önmaguk szabta törvény párosul: min­den tekintetben kifogástalan munkát nyújtani. Ilyen és hasonló érvekkel ülneik asztalhoz mindig* ha — bárhol, bármilyen lóru­mon — az utánpótlás kerül szóba. Sokak szerint kényes téma ez, a szövetkezetiek többsége viszont azt mond­ja : beszélni kell róla! Az ez­zel összefüggő gondokat meg kell oldani ahhoz, hogy nyu­godt szívvel elmondhassák azok, akik átadják a helyü­ket a fiatalabb generáció­nak: igyekeztek megtenni mindent annak érdekében, hogy a stafétabot jó ke­zekbe kerüljön. Miről is van szó tulajdon­képpen? A válasz — amit az elnök fogalmaz meg — lényegében egy mondatba belefér. Nevezetesen arról van szó, hogy a tanulókép­zésben a jelenlegi forma nem szolgálja kellően a szak­ember-utánpótlást. Erről nemcsak egymásközti beszél­getésekben vélekednek így. Észrevételeiket, kifogásaikat hivatalos formában is szóvá tették, mindeddig megnyug­tató eredmény nélkül. — Az a helyzet ugyanis — mondja az elnök —, hogy a tanulóképzés tematikáját a konfekcióipari követelmé­nyekhez igazították. A gye­rekek —j nekünk is negyven­nyolc tanulónk van — ehhez szoknak hozzá, nem Ismerik a műhelyek levegőjét, nincs módjukban megtanulni a mesterektől e hivatás apróbb, nagyobb fogásait. amihez éppúgy hozzátartozik a tű­be való cérnabehúzás, mint egy gomb felvarrása, vagy akár a szabászat ezernyi for­télya. A gyakorlati foglalko­zásokat; helyesebb lenne — a tanműhelyek helyeit — meg­határozóit arányban konkrét műhelyben. munkahelyen megszabni. Mi szolgáltatók Egymillió forint értékű termeléskiesést okozott, és a tervezettől jóval több szén felhasználását, tette szüksé­gessé tavaly az elavult gőz­vagyunk. Olyan igényeket elégítünk lei, amihez a kézi munka tudnivalóival k> tisz­tában kell lenni. Mindezt egy országos ta­nácskozáson is elmondták már és kérték: vizsgálják télül a tanulóképzést és te­gyék meg a szükséges intéz­kedést. Az élet követeli ezt, aminek a lényege: a diffe­renciáltabb oktatás nemcsak a tanulóknak válna a hasz­nára, hanem társadalmi szempontból is előnyösebb helyzetet teremtene. A feladatok a szolgáltató- iparban is állandóan növe­kednek. Ezzel lépést tartom nem egyszerűen csak szük­séges, hanem kötelező. A Mérusznál ennek szelle­mében igyekeznek dolgozni Ami rajtuk múlik, azt neír késnek megvalósítani. Bővi tik üzlethálózatukat, bedol­gozó rendszert alakítanak ki, úgynevezett egyszemélyes részlegeket szerveznek, ame­lyeknek anyaggal való ellá­tásáról a szövetkezet gon­doskodik. Egy szó, mint száz: as anyagellátás is nehéz dió,Egy sima cipzár beszerzése leg­alább akkora teljesítmény — mondják néha kesernyésen és némi túlzással —, mint megütni egy lottó főnyere­ményt. Hihetetlen, de igaz.: sokszor filléres dolgokon mú­lik, hogy egy-egy termék a piacra kerüljön. Mert a ja­vító szolgáltatáson túl (ami tevékenységük 80—90 száza­lékát teszi ki) vállalják kész­ruhák varrását is. S ha még­is rábukkannak valahol a szükséges kellékre, csak több­szörös áron vásárolhatnák meg. Az így adódó értékkü­lönbözetet az ügyfelek re kel­lene áthárítaniuk. Ezt vi­szont nem akarják, így to­vább keresnek. kutatnak, míg el nem érik, hogy az állami vállalattól megkapják azt. amire a zavartalan mun­kához feltétlenül szükség van. Dolgozni és minél maga­sabb színvonalon — ez a kö­vetelmény ennél a szövetke­zetnél is. ahol jól tudják: az ügyfeleket csak minőségileg is kifogástalan munkával tarthatják meg. (íóilt) szolgáltató rendszer a Diós-' győri Papírgyárban. Ezért elkezdték azt a kazánberuhá­zást. amelynek költsége US millió forint j Kazánberutiázás a papírgyárban

Next

/
Oldalképek
Tartalom