Észak-Magyarország, 1984. február (40. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-07 / 31. szám

ESZAK-MAGYÁRORSZAG 2 1984. február 7„ kedd Panoráma A barkók földje $reniv*m»na "íxKfci íiáa EtdüleBwsJí W*. íiör Egy szenlsimoni és egy erdökövesdi barkó ház rajza A kissikátor! kerektemplom A barkós emberek # hajdan a juhászok voltak. Vagyis a birka­nyájaknak azok a pásztorai, akiknek igencsak torzon- borz látványt nyújtott a fri­zurájuk. (Különösen a két fülük tövében alányúló szőr- pamataikyól ismerte fel őket az idegen.) De ugyanígy barkós em­bereknek — pontosabban mondva: barkóknak — ne­veznek a hazánkban egy kevésbé ismert népcsopor­tot is. Noha három megyé­ben — Hevesben, Borsod­ban és Nógrádban — szá­mon tartják őket, létezésük­ről alig-alig tud valamit a közvélemény. Legföljebb az dereng a tájékozottabbak tu­datában. hogy valami oalóc ivadékok ezek a barkók. De hát ez a besorolásuk is csak amolyan szófia beszéd . . Igaz, ami igaz: a barkók származásáról mindmáig igen keveset tudunk. Fölte- hetőleg — de nem bizonyo­san — tényleg a palócok­nak, azaz a poloveceknek mondott kunoknak az utó­dai, de hogy ez az atyafi- ság mennyiben és hogyan igaz, az éppen úgy kérdé­ses, minthogy magukról a palócokról is többen vall­ják: ők a kabarok ivadékai. A barkók nagy. és kis­községeik zöme a Pétervá- sára és Özd között elterülő Öbükk — régies nevén: Öbikk — lankáin sorako­zik. Hogy ez a természeti képződmény a Bükkhöz ha­sonlóan hégynek számít-e, az megint csak a hozzáértők igenjeinek és nemjeinek ke­reszttüzében van. Lévén azonban az Óbükköt is ma­gában foglaló Heves—Bor­sodi-dombság 500 méternél is magasabb terület, a bar­kók földjének ékességét, az 525 m-es Vajdavárat meg a nálánál is föntebb nyúló Szarvaskőt (536 m) bátran titulálhatjuk hegynek. Az Óbükk, illetőleg Öbikk völgyei a törésvonalakhoz igazodva sorakoznak. Ezek­ben a mélyedésekben a for­rások egész regimentje csá­bította — és csábítja ma is — letelepedésre az embert. Itt egy magányos tanya, amott egy népesebb major­ság tűnik fel á természet- járók előtt, akik egyúttal azt is tapasztalhatják, hogy földművelésre kevésbé, ál­lattenyésztési célokra vi­szont annál jobban haszno­sítható ez a terület. A me­redek lejtőkön szarvasmar­hák csordái, meg a majd’ mindenütt megélő birkafal- kák legelésznek. Miféle látnivalók csábít­hatják a barkók vidékére a turistákat? Mindenekelőtt egyházi építményekben lehet arra­felé 'gyönyörködni. Például abban a szentsimoni temp­lomban, amely a XII. szá­zadban épült, és amelynek freskója 1423-ból — remek­be készült famennyezete 1650-ből — való, avagy a kissikátort kerektemplom­ban, amely önmagában véve is egy építészeti remek. A gótikus művészet hívei Za- baron, Szentdomonkoson, Tamaleleszen és Járdánhá- zán találnak néznivalót; a barokk stílus jellem jegyei pedig a pétervásári Kegle- vich-kastélyban tűnnek elő. (Ennek ‘a kis palotának az ajtaját meg a korlátjait nem más, mint a vaskovács- művesség híres hazai mű­velője, Fazola Hanrik ké­szítette.) A jellegzetes — pitarból, konyhából és kamrából álló — barkó lakóházakat a Györffy István néprajztudós által önálló etnikumnak mondott népcsoport egy­mást váltó nemzedékei ala­kították ki. A barkók saját produktuma a lila, zöld és sárga alapszínekre épülő népviselet is. Erre a válto­zatra annál is inkább érde­mes felfigyelni, mert a pa- lócság — tehát az az etni­kum, amelytől sokan a bar­kókat eredeztetik — csak pirosban és kékben járt. Végezetül még annyit, hogy akik gyalogszerrel sze­retnék bejárni a barkók földjét, azok egyrészt a Ko- hász-útnak nevezett turista- ösvényen vághatnak neki a vidéknek, másrészt pedig a Partizán-úton. Az előbbi Salgótarjánt, Ózdot és Diós­győrt köti össze, az 'utóbbi pedig a Hangonyi-tónál in-' dúl és BorsodnádasÜnál ér véget. S ha jövés-menés közben netán azt hallja a turista, hogy a Martinovics-féle ösz- szeesküvést felgöngyölítő tábornok, az osztrák titkos- rendőrség egykori parancs­noka, azaz Bareo tábornok a keresztapja e tájnak? Ezen se csodálkozzon! A ta­lányok rengetegéhez ez a feltételezés már nemigen ad hozzá, de nem is vesz el so. kát belőle. A. L. * Közös hadgyakorlat Marjai József és Viacseszlay Szicsov laliozóia Marjai József miniszterel­nök-helyettes meghívására hétfőn Budapestre érkezett Vjacseszlav Vlagyimirovics Szicsov, a KGST titkára, aki ebben a beosztásában első ízben tesz hivatalos látoga­tást hazánkban. A nap fo­lyamán á Parlamentben megkezdődtek a tárgyalá­sok. Hétfőn a kijelölt körzetek­ben befejeződött a felkészü­lés a Csehszlovák Néphad­sereg, a szovjet hadsereg és a Magyar Néphadsereg szá­razföldi csapatai és légiereje kijelölt egységei közös téli hadgyakorlatára. A gyakorlat célja, hagy egyidejű harci tevékenység feltételei között tökéletesítsék a szövetséges hadseregek egységei és pa­rancsnokai közötti együtt­működést. Mint a CTK jelentette, a nap folyamán befejeződött a csapatok felvonulása a gya­korlat helyszínének területe­ire, az alapvető fegyverne­mek törzsei és katonái in­tenzíven készülnek a magas követelményeket támasztó feladatokra. Tevékenységüket magas fokú erkölcsi és poli­tikai felkészültség, felelős­ségtudat és az a törékvés jellemzi, hogy minden harci feladatot kiválóan és jól hajtsanak végre A kemény időjárási viszonyok között a katonákat védik a meghű­léstől és a fagyástól. Napon­ta háromszor meleg ételt kapnak és forró teával ál­landóan ellátják őket. A magyar, a szovjet és a csehszlovák katonák közöli lezajlottak az első elvtársi találkozók. Lemondott a libanoni kormány (Folytatás az 1. oldalról} I A libanoni elnök bejelen­tette, hogy erőfeszítéseket tesz a valamennyi pártot, irányzatot, körzetet, az or­szág „aktív politikai erőit” képviselő nemzeti egység­kormány megalakítására. Közölte, hogy részletes re­formprogramot dolgozott ki a felekezeti problémák meg­oldására, a törvényhozás, a végrehajtó hatalom, az igaz­ságszolgáltatás és a közigaz­gatás korszerűsítésére, hoz­záfűzve, hogy a nemzeti párbeszéd keretében minden megvitatható. Szükségesnek mondta a sziriai—libanoni eszmecsere elmélyítését egy olyan for­mula érdekében, amely ga­rantálja a két, testvéri, jó­szomszédi kapcsolatokat fenntartó ország kölcsönös biztonságát. Dzsemajel az Izraellel kö­tött különmegállapodásról szólva kijelentette, hogy az ismert okok miatt tartózko­dott az egyezmény ratifiká­lásától és olyan uj formula keresésén munkálkodik, amely lehetővé tenné az or­szágban tartózkodó összes külföldi erők kivonását. Kö­zölte: hadserege utasítást Safik el-Vazzan libanoni minisz­terelnök benyújtotta lemondá­sát. A képen: Dzsemajel elnök hivatalából távozik. kapott arra, hogy vonuljon be az Izrael által kiürítendő dél-libanoni körzetekbe és egyidejűleg vonja ellenőrzése alá az észak-libanoni tarto­mány határáig terjedő, je­lenleg falangista ellenőrzés alatt álló területeket. A libanoni elnök vissza­utasította a lemondására vo­natkozó követeléseket és kő-' vetkezetesen az ellenzékre és „bizonyos külső erőkre” há­rította a felelősséget, a ren­dezési kísérletek kudarcáért. Ugyanakkor védelmébe vette a Bejrútban állomásozó nyu­gati négyhatalmi haderőt. Safik el-Vazzan. kormányá­nak távozását egybehangzó értékelések szerint a Bejrút. déli külvárosában rendezett, vérfürdő tette szükségessé, miután — tiltakozásul, a síita Amal-mozgalom vezető­jének felhívására —- három mohamedán miniszter be­nyújtotta lemondását. A mohamedán vallási és politikai vezetők tömegmé­szárlásként bélyegezték meg á kormányhadsereg dél-bej- rúti hadműveleteit. Rasíd Szoih, volt miniszterelnök ki­jelentette, hogy Vazzant há­borús bűnösként kell fele­lősségre vonni. Egy másik, volt miniszterelnök, Szelim el-Hossz tiltakozásul bojkot- tálta a Dzsemajel által kez- deményezett kormányalakí­tási konzultációt, amelyre az államfő a parlament elnökét, volt köztársasági elnököket és kormányfőket kéretett magához. Milyenek a magyarok, Margaret? Néha olyan bolond dolgok jutnak az em­ber eszébe. Nekem most például az, hogy szombaton késő este, mikor ■ Mr. Thatcher hazatért klubjából, s üdvözölte feleségét, aki rettentő messze járt, egy másik világ­ban, Magyarországon, s megkérdezte: mi­lyenek a magyarok, Margaret? — vajon milyen választ kapott? Milyen választ kap­hatott két zsúfolt nap programja alapján? Tárgyalt Mrs. Thatcher a magyar veze­tőkkel, s megismerhette álláspontjukat több fontos nemzetközi kérdésben. Megtudhatta, hogyan vélekedik Kádár János a szovjet— amerikai kapcsolatok alakulásáról, a ra­kétatelepítés után beállt európai helyzet­ről; megtudhatta, hogyan látja Lázár György a magyar—angol kapcsolatok jele­nét, gazdasági, tudományos, kulturális té­ren. Tájékoztatót kapott az ország életéről, gazdasági- gondjairól, fejlődéséről. Nyilván minden fontosat elmondtak neki, amit né­hány rövid óra alatt elmondani lehet, és érdemes. Na de, ezek alapján, vajon tud-e válaszolni arra a kérdésre, hogy kik is, milyenek is azok a magyarok? ’ Milyen emlékeket vitt magával a buda­pesti utcáról, a vásárcsarnok zsúfolt polcai, sűrű emberáradata közül? A budai Várban eszébe jutott-e a Tower? S ha legközelebb a Towerban jár, eszébe jut-e a budai Vár, a Mátyás-templom? Hogyan tetszett neki Szentendre és Visegrád. S gondol-e arra, hogy él ott egy magyar család, egy vas­esztergályos, akinek elfogadta vendégszere­tetét, aki itallal, süteménnyel kínálta, s aki gondolom, az unokáinak is büszkén meséli, hogy vendégül látta őt? Pedig ezt Mrs. Thatcher mesélhetné büszkén, hiszen gondoljuk csak meg, feltehető, hogy sok száz olyan család lehet, akiknek az ottho­nában járt, de valószínűleg, ő a világon az egyetlen kormányfő, akinek megadatott, hogy Szommer Endre szentendrei vasesz­tergályos vendégszeretetét élvezze. Morbid ötlet lenne? Én nem így érzem. Mert hiszen a világon sokkal több vasesz­tergályos él, mint kormányfő, s végül is a kormányok, a politikusok azért vannak, hogy a Szommer Endrék érdekeit képvi- . seljék, biztosítsák boldogulásukat, megél­hetésüket, békéjüket. Milyenek a magyarok, Mr. Thatcher? Mit válaszolt vajon Önnek a felesége? Olyanok, mint az angolok. Jók is, rosszak is, kedvesek is. mogorvák is, vidámak és szomorúak, boldogok és boldogtalanok, re­ménykedők és reményt vesztettek, közvet­lenek és bizalmatlanok is. De azért van, amiben egyformák: Gyűlölik a háborút, amelyet többször megpróbáltak és meg­szenvedtek. Vannak dologszeretők, akik szí­vesen teszik munkájukat, gyarapítják csa­ládjukat, megtesznek mindent gyermekeik érdekében. Reménykednek abban, hogy ezeket a gyerekeket fel is tudják nevelni; > s nem a nemzetek nagy vágóhídja, a há­borúk oltárára szülték őket áldozatul. A po­litikusok jönnek, mennek, nyilatkoznak, biztosítják nemzetüket, a világot, hogy ők jót akarnak, békét óhajtanak, szándékuk nemes. A köznapi emberek pedig dolgoz­nak, esztergálnak, gyógyítanak, tanítanak, vetnek és aratnak, s bíznak abban, hogy a politikusok úgy cselekednek, ahogy be- szélnek. Mrs. Thatcher Budapesten azt nyilatkoz- ta, hogy most már sok mindent jobban lát és ért. mint látogatása előtt. Pontosan nem tudom, mire gondolt, de remélem, többek között arra is, hogy itt Magyarországon mindenki békét akar, barátságban, ió vi­szonyban élni az angolokkal is. más né­pekkel és nemzetekkel is. S ha vannak is dolgok, melyekről nem egyformán gondol­kozunk. benyomásai kedvezőek voltak, s érezte, hogy szívesen látott vendég. Jöjjön el máskor is Mi's. Thatcher! Is­merje meg még jobban a magyarokat, hát­ha könnyebb lesz dönteni néhány, mind- , nyájunkat érintő dologban. Szatmári Lajos A Péozlpiszlériii és az MNB közleménye A konvertibilis devizák forintárfolyamainak változá­sával összefüggésben 1984. február 7-től a külföldre utazó magyar állampolgárok részére forintban meghatá- rozott valutavásárlás! kere­tek lemelkednek. így pl. a konvertibilis elszámolású or­szágokba utazó egyéni tu­risták az eddigi 14 000 Ft helyett 14 500 Ft-ért vásá­rolhatnak valutát. Emelkednek továbbá a lá­togató útlevéllel utazók, va­lamint a szervezett turista- .utazáson részt vevők valuta­vásárlási forintkéretei Is. A további részietekről az uta­zási irodák adnak felvilá­gosítást. Kistermelők, ügyelem! Az 1984. évben érvényes élő vágósertés szerződéses alap­árai: 95-115 kg közötti hús és húsjellegű 35,50 Ft/kg 116-125 kg közötti hús és húsjellegű 34,50 Ft/kg 125 kg feletti hús és húsjellegű 31,50 Ft/kg 170 kg feletti, tenyésztésbe fogott sertés 30,— Ft/kg, továbbá minden, 1984 első negyedévében átadott sertés esetén o korábbon meghirdetett több éves szerződéses fel­árakon leiül kg-onként + 1 Ft időszakos felárat fizetünk. B.-A.-Z. MEGYEI ALLATFORGALMt ÉS HÚSIPARI V.

Next

/
Oldalképek
Tartalom