Észak-Magyarország, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-12 / 9. szám
WJ. jcMiwr T2„, csütörtök ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Ujj intézkedések fi borsodi Éji iiíisfeia helyzete Beszélgetés a bányaműszaki felügyelőség vezetőjével i A Miskolci Kerületi Bánya- műszaki Felügyelőség működési területe három megyére , terjed ki. Borsod. Szabolcs- Szatmár és Hajdú-Bihar megyében több mint száz üzem: szén-, érc-, ásvány-, kő-, . mészkő-, dolomit-, homok-, agyag-, kavicsbányák, bányászati robbanóanyagot gyártó üzemek, kőolaj- és gázipari berendezések és a termelést, az építkezést segítő robbantások — tartozik hatáskörükbe. Balázs Aladár bányamérnököt) gázipari szakmérnököt a múlt év szeptemberében nevezték ki az alig húsz fővel dolgozó hivatal vezetőjé- ■ vé. Egyetemi tanulmányainak befejezése után, 1957-től a Borsodi Szénbányáknál dolgozott különböző beosztásokban, 1905-ben került a felügyelőség bányászati' csoportjához. Az utóbbi hat .évben, kinevezéséig, hivatalvezető- helyettesként ténykedett. Vele folytattunk beszélgetést a borsodi bányák, a bányászati berendezések állapotáról. Mint elmondotta, a múlt évi sajnálatos bányakatasztrófák után számos új központi intézkedést hoztak, melyeknek alapján a felügyelőségek is kidolgozták intézkedési tervüket, munkatervüket. Ismételten kiemelték, hogy a munkásvédelem minden vezető és beosztott kötelessége. nem lehet úgynevezett reszort- és kampányfeladat. A műszaki üzemi ter- j 'Keket — amelyek tartalmaz- ; sák * munkásvédelmi, az egészségvédelmi, a főbb bányaveszélyekkel kapcsolatos intézkedéseket is — szakszerűbben, konkrétabban, részletesebben kell elkészíteni, különös tekintettel a feladatok meghatározására. Nagy gondot kell fordítani arra, hogy ezeket' a terveket a dolgozók ne csak ismerjék, hanem tudják azt is. miképpen kell megvalósítani. Igen fontos, hogy a terveket, intézkedéseket a gyakorlatban is rendszeresen ellenőrizzék. A múlt év januárjában életbe lépett új Általános Bányászati Biztonsági Szabályzatot — mint elmondotta — több üzemnél nem ismerik még elég, jól, így az előírások megvalósítása is késik. A felügyelőség ennek ellenőrzésére is nagy gondot fordít. Alaposan elemzik az üzemzavar-elhárítási terveket, azt, hogy valóban ismerik-e ezeket a dolgozók. Különös gondot fordítanak a feltételezett veszély bel y zetek be n elrendelt gyakorlatokra, próbákra azért, hogy valóban minden dolgozó tudja, mi a teendője, kötelessége a gyakorlatban is. Az előbbiekhez — hívta fel a figyelmet a hivatalvezető — még pénz sem kell. Más a helyzet a bányabiztonsági berendezésekkel, amelyeknek az ellenőrzése Szintén a felügyelőség dolga. A vállalatok. az üzemek külön terv szerint foglalkoznak ezek állandó fejlesztésével, korszerűsítésével . Meg szigorltot Iák az új munkahelyek termelés előtti ellenőrzését, csak akkor adnak engedélyt az induláshoz, ha minden feltétel előírás szerint megvan a biztonságos munkához. A nagy létszám és a rewsn- kahelyek veszélyessége miatt kiemelten foglalkoznak a Borsodi Szénbányákkal. Mint a hivatalvezető elmondotta, a múlt évben a bányaterek állapota nem javult kellő mértékben. Ezért fokozni kell a fenntartási tevékenységet. Ugyanez a helyzet a szállító- pályákkal, a gépekkel és a berendezésekkel is. A folyamatos karbantartás, az elhasználódott gépek, berendezések pótlása elengedhetetlen. Más vállalatoknál, például az Es/.nkkőnél, az Országos Érc- és Ásványbányák rudabányai és mádi műveinél is hasonló a helyzet, hogy 'Csák néhány példát említsünk. A bányaterek jelenlegi állapotának következménye elsősorban, hogy a munkásvédelem, a biztonságos munkavégzés területén kevés a javulás. Jellemző, hogy a múlt évben több mint száz munkahelyet, gépet, berendezést állítottak le egy műszaknál rövidebb időre. S csak akkor engedélyezték a termelőmunka újraindítását, ha a hibákat kijavították. Ezek az esetek általában szankciókat vonnak maguk után: szabálysértési eljárást, pénzbüntetést, nem egy esetben helyszíni bírságolást, A magyar bányáswtársada- lom — mondotta befejezésül Balázs Aladár — levonta a múlt évi sajnálatos bá'nvász- katasztrófák tanulságait. A keservesen megszerzett tapasztat a tokiöl nem mondhatunk le. Ezek most már ». biztonságos rrrankavégsést, *; bányász. ,w. ember életéi: .szolgálják. Óra ver J8 rnn Zárszámadási előzetes • Az Mi s kéfszázniíllióio Kra sznok vajdára. a Cseredét legtetejének hét kis települését, illetve azok halárát összefogó Bástya Termelőszó' Vetkeaetbe tartva, mindig eszembe jut egy országos szintű, főleg közgazdászokból álló fórum vagy húsz évvel ezelőtti vitája. Akoriban többen is állították, hogy a legmostohább adottságú dombvidékeken lehetetlen eredményesen, hatékonyan gazdálkodni; luxus, felesleges pénz- pocsékolás az ilyen vidékek mezőgazdaságának bármi féle támogatása. Rendszerint a Krasznokvajda környéki példákra, az itteni reménytelen helyzetre hivatkoztak. Évekkel ezelőtt, amikor már megalakult a környék hét kis tsz-ét egyesítő Bástya Termelőszövetkezet, s gazdálkodására az erőfeszítések, a támogatások ellenére az eredménytelenség, az elszegényedés volt a jellemző, többen is feltették a kérdést, hogy vajon nem volt-e igazuk azoknak, akik azt, tanácsolták, hogy mondjunk le e vidék mezőgazdasági árutermeléséről ? Üt. évvel ezelőtt, amikor eléggé reménytelen helyzetben, teljesen új vezetést bíztak meg azzal, hogy próbáljon elmozdulni a mélypontról, Nagy László, a Bástya Tsz akkoriban megválasztott elnöke határozottan mondott nemet .az ilyen „perspektívára”. Lelkesen fejtegette a kiút, a kibontakozás lehetőségeit, de türelmet, . néhány ével kért ahhoz, hogy tényekkel, számokkal is bizonyíthasson'. Akkoriban évente olyan 50 millió forint körül alakult a közös gazdaság termelési értéke, a nyereséget még a tervezéskor is nehéz volt „kihozni”, de ebből zárszámadásig rendszerint mérleg- vagy legalábbis" alaphiány lett. Az 1979-es gazdasági év elején volt az," hogy az új vezetés „időt” kért. Krasznok- vajdán az elképzeléseik helyességének bizonyítására. — Az első év még nagyon nehéz volt, a másodikban azonban már határozott választ tudtunk adni az addig kételkedőknek —- emlékezik £ az elnök. Az 1980-as év gazdálkodását már 7 milliós, a következőt 7,3 milliós, az 1982- es évet fjedig 12 milliós nyereséggel zártuk. És rrúnd, ezt úgy értük el, hogy az adottságaink nem javultak, a szabályozók változása pedig arra késztetett, hogy egyre több tartalékot mozgósítsunk. Évről évre jóval nagyobb termelési érték elérésével, egyre szigorúbb költséggazdálkodással tudjuk a szükséges nyereséget biztosítani. Öt évvel ezelőtt nem egészen 50 millió forint, volt gazdaságunk termelési értéke, most pedig az 1983-as év zárszámadásán már 200 millió termelésről bes zélhe tü n k. — Zárszámadási ..előzetesként” mit mondhatna el az 1983- as év gazdálkodásának tapasztalatairól? — Ami a nyereséget illeti, egyelőre apnyit, hogy a tervezettet a nehezebb körülmények, az aszály, a gyümölcsöst ért viharkár és egyéb „rontó” tényezők ellenére elérjük. Azt azonban okvetlenül meg kell említeni, hogy míg az előző évben a nyereség nagyobbik része származott az alaptevékenységből, most már fordított, a helyzet. Azaz a megerősödött ipari és szolgáltató tevékenység biztosítja a szükséges nyereség 05— 70 százalékát — Az aszályos évet ennyi-, re megsínylette az alaptevékenység? — Nem erről Van szó — válaszolja az elnök. — Mind a növénytermesztésünk, mind az állattenyésztésünk fejlődött. Különösen a növénytermesztés eredményei bizonyítják, hogy mennyit változott gazdálkodásunk színvonala. A kedvezőtlen idő janis ellenére, a mi vidékünkön, ahol sokan a 40 mázsás átlagtermést is merész tervezésnek tartották, 247 hektár átlagában kukoricából 68,8 mázsás átlagtermést értünk el. Búzából a tervezettnél 5, napraforgóból 1,8, vörösheréfoől 29 mázsával takarítottunk be többet hektáronként, de nem kell szégyenkeznünk a lucerna 57 mázsás és a silókukorica 202 mázsás hektáronkénti átlagáért sem. Összességében több mint 6,5 millió pluszt, hozott a növénytermesztés. Ugyanakkor azonban a gyümölcstermelési ágazat., ezen belül az 55 hektáros almás tavalyi rendkívüli gyenge eredménye, amit elsősorban a viharkárok és gyenge értékesítési lehetőségek okoztak, elvisznek néhány milliót a nyereségből. — Az elmúlt nehéz esztendő rendkívül fontos eredményének tartjuk, hogy sikerült jól alapozni az idei évet., A búza vetésterületét például közel 100 hektárral növeltük, az előző éveknél jobb a takarmánymérlegünk, nőtt az állatállományunk. A háztáji különböző takarmány igényeit is sikerült kielégítenünk, s nem véletlen, hogy több, mint egymillió forinttal nőit a háztáji áruértékesítése w. Védé Aczél György áladja Kövér tászló tanácselnöknek az Elnöki la* nács oklevelét Szerencs várossá nyilvánításáról (Folytatás az 1. oldalról) figyelmességgel, az emberséggel, es nem érezheti jól magát addig senki, amíg a másiknak rossz. Jobban kell figyelnünk egymásig. Az emberek tudják, tudniuk kell, hogy az egyén és a nemzet boldogulása szorosan összefonódik. A szocializmus egyik éltetője az egyének önálló tevékenysége a közösségért, s a közösség közös tevékenysége, gondoskodó odafigyelése az egyenre. A városiasodás jobb emberi kapcsolatokat is jelent. Az in lakók élete — mondotta végezetül Aczél György — függ a város fejlődésétől, a város fejlődése pedig összefügg az ország fejlődésével, az épülő szocializmussal. Azoknak, akik ma élnek e városban, úgy kel! makacs hűséggel sáfárkodniuk a yá- rossáléltel, hogy a harmadik évezred lakosainak is elmondhassák: megtették a magukét! Ehhez kívánt jókedvű, alkotó ‘ életet Szerencs' város minden polgárának Aczél György. Az ünnepi beszéd elhangzása után nagy taps közepette nyújtotta át Aczél György az Elnöki Tanács várossá nyilvánítást. igazoló díszoklevelét Kövér Lászlónak, a városi tanács elnökének. A bensőséges ünnepi aktus után Török László, a pártbizottság első titkára, a helyi part-, állami és tömegszervezetek nevében köszöntötte a tanácsülés résztvevőit. Tudatában vagyunk annak — mondotta —, hogy csak rangba« lett 11000» Saemeocs. A jövőben nssgyvm sokat kell termi azért, hogy igazi vtinv- sá váljon e település; hegylakói városi módon gondolkodjanak, dolgozzanak, éljenek. s mindennapi életükben erre törekedjenek. Összefogásra, fegyelmezett cselekvésre és alkotómunkára van szükség, hogy polgárai jól erezzék magukat — mondotta —, majd vázolta azokat a követelményeket és elvárásokat, amelyek a jövőben meghatározzák a helyi irányítási szervek és testületek munkáját. Ko rács György, a Szerencsi Édesipari Vállalat igazgatója a gazdálkodó szervek és intézmények, Nánássy Miklós, a Tiszalúci nagyközségi Tanács elnöke a város körzetébe tartozó községek nevében köszöntötte a« ünnepi tanácsülést. Végeaettil Kt&vér Láeoéő * vörös lest íifelei és lűnsudnl- mn nevében köswoaletet mondott a bizalomért, a megtiszteltetésért. majd szólt a városépítés es -fejlesztés terveiről. feladatairól, amelyek megvalósításához az egész lakosság önzetlen összefogását és tenni akarását kérte. Az ünnepség a ■ .Szózat hangjaival ért véget. * Aczél György, és a kíséretében levő megyei vezetők — Grósz Károly és dr. Ladányi József — a tanácsülést követően hosszasan elbeszélgettek a város vezetőivel, a jelenlevő szerencsiekkel. Aczél György, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, a délutáni órákban visszautazott a fővárosba. (Cs. A.—n. 14 fiz ümsnps tanácsülés résrtvevS Fejlesztik a műanyagok feldolgozását A vegyipar 1984. évi terve A vegyipari ágazat az ipar átlagánál valamivel gyorsabb ütemben fejlődik, termelése ebben az évben két százalékkal, szocialista exportja 10— 11, konvertibilis elszámolású kivitele pedig 5—6 százalékkal bővül. Dinamikusan nő a szerves és szervetlen vegyipari, a gyógyszeripari és a műanyagipari termékek kivitele, valamint a vegyiszál export. Fokozódik a kivitel a gumifélékből, kőolajszármazékokból és a kozmetikumokból is. 1984-ben a vegyipari ágazat egyik legfontosabb célkitűzése: a műanyagfeldolgozás nagyobb arányú fejlesztése. Az ehhez szükséges alapanyaggyártó kapacitás — pm, polietilén, polipropilén — a petrolkémiái központi fejlesztési program részeként az elmúlt években létrejött, ezzel - program 1983-ban befejeződött. Ezentúl a feldolgozó ipar modernizálására fordítják erőiket a vállalatok. A gazdaságosságot és a minőséget javító feladatokat kell meg- oldaniok. így' például számos üzemben a hulladékhasznosítást segítő technológiákat szerelnek fel. Üj eljárások alkalmazásával a feldolgozás során használt oldószert regenerálnak, majd újra hasznosítanak. A pvc-cső- gyállásban olyan méretrend- szert alakítanak ki. amely lehetővé teszi az anyagfelhasználás csökkentését. Az idén folytatják a gyógyszer-, a növényvQdőszei - és az intermedier-c,vártás fejlesztését. Bővítik a növény-' védőszer-termelőkapacitásokat; teljeskörűen igyekeznek kielégíteni a mezőgazdaság igényeit. Fontos feladat, a magyar—szovjet agrokémiai egyezményben vállalt köte’e zettségek teljesítése is. A műtrágyagyártásban javítják a szúperfoszfát termelőkapacitások kihasználását, ezzel mérsékelhetik a drága fosz- forműtrágya behozatalát. Lehetőség van a korábbinál több első Osztályú nitrogénműtrágya előállítására is. A termék külpiaci versenyképességét csomagolás színvonalának javításával is fokozni akarják.
