Észak-Magyarország, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-28 / 23. szám
T984. január 29,, szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 a éééozésoí, gazdasági muiikakezssséiek mu mep lapasz Beszélgetés Faragó Károllyal, a megyei tanács elnökhelyettesével Az új kisüzemi formák; vállalkozások, munkaközösségek megyénkben 1982. január 1-től kezdtek el szerveződni. Munkájuk azonban csak jóval később, gyakorlatilag a múlt év elejétől érezteti hatását a gazdaság különböző szféráiban. Kezdetben sok bizonytalansági tényezővel, fenntartással, túlzott óvatossággal találták szembe magukat, és több helyen kemény ellenállásba is ütköztek. A kisvállalkozások napjainkban is ellentmondások hordozói, működésük sok vitát vált ki. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Faragó Károllyal, a megyei tanács elnökhelyettesével. — Kezdjük mindjárt azzot: mi tette szükségessé az új vállalkozási formák létrehozását, s milyen típusú formák működnek megyénkben? — Gazdaságunk szervezeti rendszerére a nagyüzemek túlsúlya jellemző. Ebből fakadóan iparunk túlzottan centralizált: elsorvadtak a gazdasag egészséges működéséhez szükséges kisüzemek. A túlzott koncentráció a háttéripar feszültségében, kooperációs nehézségeiben és a lakosság ellátását érintő kisebb ipari ps szolgáltató szervezetek hiányában jelentkezett. A kiegyensúlyozott termelés és ellátás érdekében a szocialista gazdaságban az állami nagyvállalatokat kis- és középvállalatoknak és egyéb kis szervezeteknek kell kiegészítenie. Így került sor olyan határozatok megalkotására, melyek a vállalati szervezet megújítását, a termelés differenciálását, a 1a- kósság növekvő szükségle- ""leihek jobb kielégítését hivatott elősegíteni. Ez a tö- ., rekvés és szükségszerűség hívta életre a kisvállalkozási formák rendszerét is. A rendelkezések a következő típusú szervezeti formák létrehozására adnak módot: kisvállalatok, leányvállalatok, átalányelszámolású részlegek, szerződéses részlegek, bérlemények, kisszö- » vetkezetek, ipari és szolgáltató szakcsoportok, vállalati gazdasági munkaközösségek, magángazdasági munkakö- ■ zösségek és polgári jogi társaság. Tevékenységüket vizsgálva, mindenekelőtt azt kell * 6zem előtt tartani, hogy a szocializmusban a társadalmi termelés fő célja minden gazdálkodási szférában n szükségletek mind teljesebb kielégítése. A kisvállalkozási formákra is ezek a megállanítások. kritériumok vonatkoznak. A kisüzemi termelés a szocialista mezőgazdaságban már jól ismert és bevált gyakorlat. A háztáji és kisegítő gazdaságok évek óta segítik a lakosság mezőgazdasági termékkel való ellátását. Megyénk mezőgazdaságában jelentősen fejlődött a kistermelés: messze túl- . haladta az önellátás jelle- . gét, nagy mennyiségű, évi mintegy 1,5 milliárd forint értékű termék előállításával iárul hozzá a központi árualap bővítéséhez, a lakosság jobb élelmiszer-ellátásához. A. fejlődés során szabályozott keretek között megszilárdult. tökéletesedett, szervezettebbé vált a nagyüzemi integráció: szorosabbá vált a kistermelés és a , nagyüzem kapcsolata. ' Az iparban viszont döntően koncentrált, méreteiben -nagy szervezetek fejlődtek ki; a meglevő kis- és középüzemek nagy részét Is ezekhez csatolták. A nagyvállalatok túlsúlya, a rugalmasabb és az igényekhez gyorsabban igazodó kisebb vállalatok hiánya, egyre nagyobb feszültségeket okozott mind a lakossági, mind a vállalati szükségletek kielégítésében. — A sokszínűségből emeljük ki a vállalati és önálló gazdasági munkaközösségeket, és ezekről beszéljünk. — A kisvállalkozásrút közül, számarányukat tekintve, a gazdasági munkaközösségek vannak túlsúlyban. Megyénkben jelenleg 450 vállalati gazdasági munka- közösség működik, amelyben a foglalkoztatottak száma eléri a 3500 főt. A ma- gángazdasági munkaközösségek száma 110, létszámuk 500 fő. Ezek a számok egyértelműen cáfolják azokat Rz aggályokat, miszerint * munkaközösségek elcsábítják r vállalatok dolgozóit, hiszen a megye összes foglalkozta (ott létszámának mindössze 1,5 százaléka, (országosan 7. százalék fölött) dolgozik gazdasági munka- közösségekben és ezek döntő többsége főállású munkaviszonyának megtartása mellett:. A legtöbb vállalati gazdasági munkaközösség as Ipari nagyvállalatoknál és Ipari központokban alakult. Többségük a kapun belüli gondok megoldására vállalkozik. A munkaközösségek hozzájárulnak a vállalati szűk keresztmetszet feloldásához, enyhítik a munkaerőhiánnyal járó gondokat, többségükben olyan munkát végeznek, .melyeket a gyár korábban más gazdálkodó egységekkel volt kénytelen elvégeztetni, jóval drágábban. Az anyavállalat és a gazdasági munkaközösségek szervezeti, elszámolási kapcsolatai változóak. A vállalatok a munkaközösségek részére bocsátott eszközök, anyagok és energia használatáért térítési díjat kérnek és megkövetelik a jó minőségű munkát, a határidőre történő teljesítést, A vállalatok és a munkaközösségek közötti megállapodások azt mutatják, hogy azok megfelelnek mindkét fél érdekeinek. A magángazdasógi munkaközösségek tevékenysége már differenciáltabb, mintegy 25—30 százaléka végez ipari szolgáltatást és javítást, Az árutermelést végző munkaközösségek egy része csökkenti a hiánycikkek számát, és mind többen vállalkoznak importkiváltásra. A vállalkozás egyik iellemzőie. hogv a munka- közösségi tagok többsége, mectariotta munkaviszonyát. csak szabad ideiét fordítja önálló vállalkozásra.- Ai eddigi tapasztalatok alaoián betöltik-e azt a szerepüket, amiért létrehozták őket? — A legnagyobb társadalmi érdeklődés és figyelem a vállalati gazdasági munkaközösségekre irányul. Amint említettem: a vállalati munkaközösségek elsősorban a termelő szféra számára nyújtanak szolgáltatást. Ritkán fordul elő, hogy vállalati munkaközösség külső megrendelő részére vállaljon munkát. Tevékenységük a piaci viszonyokon még nem sokat javított. A hiánycikkek száma továbbra is ma. gaá, a szolgáltató ágazatban nincs megfelelő kínálat. Viszonylagos konkurrenciát csak a kooperáló vállalatok és a , termelőszövetkezeti melléküzemágak részére jelentenek. — Tehát a tapasztalatok azt mutatják, hogy tevékenységük hatása még nem érződik kellőképpen a lakossági szolgáltatósok javításában. Van-e olyan új kisüzemi vállalkozási forma, amely a lakossági ellátást jobban szolgálja? — A kisüzemi szervezetek és a gazdasági munkaközösségek többsége inkább az árutermelés es ipari szolgáltatás felé orientálódik, mert az többnyire jövedelmezőbb. mint a lakossági szolgáltatás. A szabályozás rendszere nem preferálja kellőképpen a lakossági szolgáltatóidat. Ezen a területen megítélésem szerint, adózási kedvezményekkel lehetne növelni a vállalkozói kedvet. A kisüzemi szervezetek szerepe a lakossági szolgáltatásban mindezek ellenére nem lebecsülendő. Megyénkben például jól bevált az úgynevezett átalányelszámolásos rendszer a cipész- és a fodrászszakmában. Az új jogszabályok lehetővé tették a 15 főnél kisebb részlegek átalányrendszerű üzemeltetését. A Borsod megyei Fodrász Szövetkezet 166 részlegéből 97-et, a Sajómenti Ipari és az Ózdi Szolgáltató Szövetkezet csaknem valamennyi egységét ebben a formában működteti. Az átszervezés következtében a korábban veszteséges részlegek nyereségessé váltak. Néhány szövetkezetnél a kedvező tapasztalatok ellenére is tartózkodnak a kisüzemi formától. A jövőben sokkal jobban kell élni a lehetőségekkel, bátrabban kell alkalmazni az új formákat a szolgáltató szektorokban.- Hogyan alakulnak a kisvállalkozásokon belüli személyi jövedelmek? Ezen a téren igen sok a szélsőséges megítélés. Sokszor hallunk olyan véleményt, hogy ja munkakö-’össégek- ben szerzett jövedelem aránytalanul magasabb a rendes munkaidőben vég. zett telieritmény után járó keresettől? — A keresetek nagyságát illetően vannak viták és feszültségek. A főállások megtartása mellett, munkaközösségekben, vagy szakcsoportokban dolgozók keresete elég széles skálán mozog. A felmérések szerint az egy órára vetített jövedelem átlagosan valamivel több. mint az azonos szakmában elérhető órabérek kétszerese, tehát nem sokkal haladja meg a százszázalékos túlórapótlékkal növelt keresetet. Azt azonban világosan látni kell, hogy a többletjövedelem mögött intenzív, szabad időben, szombaton és vasárnap végzett többletmunka áll. Es ha a munkaidőben főállásban végzett munka tökéletesen elkülönül a munkaközösségekben végzett munkától, nem megy a normál munkaidőben végzett tevékenység rovására, akkor az így szerzett jövedelem egyáltalán nem tekinthető magasnak. Az kétségtelen, hogy a gazdasági munkaközösségek működése erőteljesebben hozta felszínre, s tette érzékletesebbé a vállalati jövedelem és bérszabályozás gyengéit, a vállalati eszközök, anyagok takarékos ás hatékony felhasználásának fogyatékosságait, valamint az üzem- és munkaszervezés hibáit. Mindezek akadályozzák a teljesítmények fokozását, a kezdeményezőkészség kibontakozását. A munkaközösségekben és azon kívül dolgozók között ezért is jelentkezik bérfeszültség. Ennek feloldására ösztönzőleg is hathat ez a „.verseny”, ha a vállalatok vezetői ezt felismerik és élnek ezzel a lehetőséggel. A felmérések azt mutatják,. hogy a különböző vállalkozási formákban kialakult havi ' jövedelmek alig térnek el a népgazdaság különböző ágazataiban kialakult személyi jövedelmektől. A kisvállalatoknál 510(1, a kisszövetkezteknél 5350 forint volt az átlagos havi jövedelem. A gazdasági munkaközösségekben — a főállású jövedelem mellett — pedig 2300—5000 forint között mozog a havi keresel, Természetesen a személyi jövedelmek közötti szóródás. differenciálódás jóval szélesebb skálán mozog, mint az a főállásban tapasztalható.- Említette, hogy a mun. kaköiösségeltben jelenleg még kevesen dolgoinak. Ebből adódik a kérdés, vajon kik kerülhetnek be azokba, és mi a bekerülés feltétele? — A gazdasági munkaközösségi tagság jogi feltétele egyértelműen szabályozott. E szerint olyan személy lehet a munkaközösség tagja, aki személyesen részt vesz a munkában (úgynevezett „csendestárs” nem lehet tag). Nem lehet tagja olyan személy sem, aki büntetett előéletű. Néni lehet az sem, aki már valamilyen más munkaközösségnek a tagja. A vállalati munkaközösség kizárólag a vállalat dolgozóiból és nyugdíjasaiból alakulhat. Minden egyes tagnak rendelkeznie kell vállalati igazgatói hozzájárulással és megfelelő szakképzettséggel. Megyénkben a gazdasági munkaközösségekben foglalkoztatott dolgozók száma valamivel több mint 4000. Az ipáiban foglalkoztatottaknak elenyészően kis hányada. Már ez is mulatta, hogy ezekbe a közösségekbe bekerülni épnenséggel nem könnyű. Gondolom, a kérdés is inkább ezekre a feltételekre vonatkozott, A vállalatokon belül egyfajta verseny alakult ki — érmen a jövedelmi érdekeltsége1'- miali — honv a dolenrék közül kik vehetnek részt n gazdasági numka kezességekben. A megalakulás során nemcsak az igazgató, hanem a dolgozók is mérlegelnek. szelektálnak. Mivel önkéntes vállalkozásról van szó, alapvető, hogy olyan tagok szerveződjenek közösséggé, akik tudnak együtt élni, dolgozni, alkotni, magas színvonalon termelni. Nyilvánvaló, hogy a vállalatok vezetőinek és a munkaközös.ségnek egyaránt érdeke, hogy a legjobbak vegyenek részt a munkában.- Kinek a feladata a munkaközösségek felügyelete és ellenőrzése? Végső soron, ki a felelős működésük jogi, igazgatási, erkölcsi tisztaságáért? — Az új vállalkozási formák kialakításában és törvényes működésük biztosításában a tanácsok feladata kettős: • egyrészt konkrét gazdaságszervező munkával segíteni az új szervezeti formák mielőbbi megalakulását és beépülését a gazdaság rendjébe, másrészt hatósági eszközökkel biztosítani az új szervezeti formák törvényes működését. — A tanácsok rendszeresen kötelesek vizsgálni, hogy a közösségek működése összhangban van-e a jogszabályokkal, a hatósági előírásokkal. Ha a munkaközösség munkáját szakszerűtlenül, vagy rossz minőségben végzi és emiatt egy éven beiül ismételt figyelmeztetésben részesül, a tanácsi szerv a munkaközösséget feloszlathatja. A Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatósága is rendszeresen ellenőrzi a munkaközösségek pénzügyi és adózási helyzetét. A jogszabályok megsértése esetén bírsággal és más egyéb szankciókkal sújthatja a kisvállalkozókat Ugyanúgy, mint más gazdálkodási szervekéi. A felügyelet és ellenőrzés jogi oldalról tehát szabályozott. A vállalatok es szövetkezetek, a kisvállalkozások törvényes működéséért anyagi felelősséggel is tartoznak. A vállalatok igazgatói. a szövetkezetek elnökei felelősek azért, hogy a kis szervezetek ' törvényes keretek között, működjenek, és ne okozzanak feszültséget a vállalaton belül, munkájuk, tevékenységük pedig az egész társadalom érdekeit szolgálja.- Megoldott-e o jogi és érdekvédelmi képviseletük? — A kis szervezetek jogi es érdekképviselete megnyugtatóan csak ott megoldott, ahol ezek a szervezetek a gazdálkodó szervezetekbe integrálódva működnek. (Vállalati gazdasági munkaközösség, szövetkezeti szakcsoport, átalányelszámolású részlegek stb.) Itt a vállalati szervek a jogi és érdekképviseletet is ellátják. Gondol jelent viszont a magánvállalkozások, így az önálló gazdasági munkaközösségek jogi és érdek- képviseletének biztosítása. Értesülésem -szerint folyamatban van az érdekvédelmi szervezet kialakítását biztosító jogszabály kidolgozása. Addig is a tanácsoknak kell segíteniük a kis szervezetek működését.- Milyen irányban lehetne fejleszteni a gazdasági munkaközösségeknél a társadalmi kontrollt? — A hatósági ós felügyeleti ellenőrzés nem nélkülözheti a társadalmi ellenőrzést és kontrollt sem. Mire gondolok? Elsősorban arra. hogy a nagyüzemi szervezetekbe integrált kisvállalkozások. mint a vállalati gazdasási munkaközösségek tagjai, nemcsak munkaközösségi tagok, hanem egvben vállalati dolgozók is. így velük szemben és érdekükben is érvényesíteni kell azokat a jogszabályokat, amelyekkel a szakszervezetek. a KTSZ-szerveze- lek és egyéb társadalmi szervek rendelkeznek. A munkafegyelem, a társadalmi együttélés írott és íratlan szabályai a vállalati dolgozókra, így a gazdasági munkaközösségek tagjaira is érvényesek. A magánvállalkozásoknál a lakosság érdekvédelmi funkcióját is betöltő tanácsi és társadalmi szerveken keresztül lehet érvényesíteni a társadalmi kontrollt.- Fordultak-e elő visszaélések, mulasztások, ha igen, tudna-e erre példát mondani? — Igen. előfordultak, bár elenyészően kis számban. Eddigi ellenőrzéseink tapasztalatai azt mutatják, hogy a gazdasági munka- közösségek többsége törvényesen működik, a jogszabályokat betartják. Ennek ellenére néhány negatív megállapításunk is van. A hiányosságok döntően a jogszabályok nem kellő ismeretéből. vagy azok helytelen gyakorlati alkalmazásából fakadtak. Tudunk olyan esetről, hogy munkaközösségi tagok a rendes munkaidőben végzett munka egy részét gazdasági munkaközösségi tevékenységként számolták el. A fegyelmi felelősségre vonás megtörtént. Előfordult olyan eset is, Irogy építőipari tervezésre, illetve költségvetések. készítésére alakult gazdasági munkaközösség építési. kivitelezési munkákat is vállalt, es ezt „alvállalkozókkal”, kisiparosokkal végeztette el. Ez szabálytalan, mert jogtalan bevételre tett szert, amiért az első fokú halóság szigorú felelősségre vonási kezdeményezett. — Vórhaió-e alapvető módosulás működési szabályzatukban, vagy csak fina- mitá.ua van szükség? — A kisvállalkozások miV kődesét első alkalommal az elmúlt év második felében vizsgáltuk. Megállapítottuk, hogy lényegében minden vállalkozási forma bevált, életképes. Szabályzók módosítására, a működési feltételek . megváltoztatására, kisebb változásoktól eltekintve, nincs szükség. Ezeken a kisebb módosításokon az érdekelt tárcák már dolgoznak. Felvetődött olyan javaslat, hogy a jövőben központilag határozzák meg a vállalati gazdasági mun- k a közössegek rén del kezesére bocsátott termelőeszközök használati diját. Arról is szó van. hogy konkrétabban kell behatárolni tevékenységi körüket. — Végső soron, hogyon lehetne summázni az eddigi tapasztalatokat? — A megyei tapasztalatokat összegezve, nyugodtan elmondhatom, hogy a kisüzemi szervezetek tevékenysége bevált, javította az áruellátást, mérsékelte a háttéripar hiányosságait, esetenként importot is váltott ki. Azonban azt is látnunk kell, hogy a lakossági szolgáltatási igények kielégítésében ez ideig a v.ártnál mérsékeltebb teljesítményt nyújtottak. De már itt is változás, javulás tapasztalható. Lényeges munkaerőmozgást nem indított el, mint ahogy azt sokan várták, sőt sok helyen munkaerő-megtartó, stabilizáló szerepet is betölt. Az általuk végzett többlettermelés és többletjövedelem nagy része a kapacitások jobb kihasználásából, a szabad időben történő munkavégzésből ered. Tevékenységük elősegíti gazdaságpolitikai céljaink megvalósítását. kedvezően hatnak a munka termelékenységére, a költséggazdálkodásra. Teret adnak az egyéni kezdeménvezésnek. serkentik a vállalkozási kedvet. Tehát tevékenységükre vitathatatlanul szükségvan. munkájukkal olvan új értéket termelnek és hoznak létre, amelvek az egész társadalom javát szolgálják. Wirih Lajos
