Észak-Magyarország, 1983. december (39. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-31 / 307. szám

ESZAK-MÄGYAROfcSZftö 4 .39Q3L december 31,, szombat Valéria asszony és a férje. Mariann és Gertrud. Egy élet váltóműszakban, Kel-l-e építeni a szocializ­must a családban is? A kér­désre a következő válaszokat kaptam: „Nem egészen ér­tem . .” „Az országban ter­mészetesen __” „Nálunk, a j vállalatnál úgy néz ki.. I „A mi szocialista brigádunk! vállalta..„Az iskolában ugyebár.. A 62 éves Stefanek Bélát Ózdon mindenki ismeri. Több mint negyvenhat esztendőt dolgozott a kohászatnál, eb­ből negyven évet váltómű­szakban. vagyis, mint a hár­mas vetésforgó esetén, az egyik héten nappalos, dél­előttös, a másikon délutános, a harmadikon éjszakás volt a folyamatosan, szombat, va­sárnap, az ünnepeken is terv meló kohászati gyáregység­nél, a nagyolvasztó üzemben. Nyugdíjba vonulása előtt sem lett könnyebb az élete, amikor négy évig üxemveze- | 1.8 volt, hiszen lényegesen megnőtt a felelőssége. Talán az utolsó két év nem kívánt annyi fizikai erőfeszítést, mi­vel a gyáregység programozó csoportját vezette. Életmód­ján azonban nem változta­tott ekkor sem, most sem; hajnali fél ötkor kel, s mint ' mondja, most nyugdíjasként keresi a munkát. Február­ban behívták a gyárba, segí- I teni, helyettesítem régi beó ! osztásában. Emellett szerve­ző titkár a területi pártalap- szervezetben és aktívája a Hazafias Népfront városi bi­zottságának is. A kétszoba-összkomfortosl, ózdi Táncsics telepi lakásuk­ban ketten élnek. A családfő hű társának élete sem volt könnyebb. Az ózdi színjátszó csoportban találkoztak, a gyárváros vívószakosxtályá- ban kedvelték meg a sportot; I Az otthonosan meleg lakás nem kis büszkesége Valéria asszonynak. Azt a Rácz-tagi szoba- kon y h ás lakásokat aa- legetí, ahonnan csak 1900-bara költözhettek új otthonukba. A szobát, ahol beszélgetünk, könyvesszekrény uralja, amely láthatólag nemcsak dísz. A két akváriumban jól érzik magukat a díszhalak. Az egyszerű keretbe foglalt festmények, kisplasztikák jó ízlésről tanúskodnak. — Későn jöttek a gyerekek — mondta Valéria asszony kevés szomorúsággal —, és hamar elmennek . I. A másik szoba most lakat­lan, az ünnepekre várják, várták haza két lányukat, Mariannt és Gertrúdot. Na­gyon várták őket, s nemcsak a szülők. Nem csoda, ezek a „gyerekek” sok dicsőséget hoztak szülőhelyüknek, de az országnak is. Grétus — ahogy a szülök nevezik —, számos nagy tőrvívóverseny hőse, többszörös magyar bajnok, olimpikon, hogy csak a leg­fontosabbakat említsük. Az egyik világversenyen az új­ságírók szavazata alapján még szépségkirálynő is. Aki .ismeri őket. azt mondja, ki­tűnő emberek. Miben tűnnek ki, miképpen váltak ilyenné? A titkot a szülőkben kell el­sősorban keresni, náluk lehet megtalálni. Az ő életük volt n két lány számára a példa és az ma is. ■ i avagy a hegedű lelke — A családban nem lehet őszinteség nélkül élni — mondta Stefanek Béla. — Még akkor is nyíltan kell él­ni és beszélni, ha tudjuk, hogy ez a másiknak fájdal­mat okoz. Ez a durvaság azonban nem lehet öncélú, a másiknak éreznie, tudnia kell, hogy az ö érdekében nem lehetünk mindig tapintato­sak. Az együttélés nem más, mint folytonos alkalmazko­dás, asszimiláció. Ha az em­berben tudatossá válik, hogy a családot „építeni kell”, ép­pen úgy, mint a nagyobb közösségeket, az egész orszá­got, akii or nyilvánvaló, bogy a családban is szocialista mó­don kell berendezkedni. As építés alatt; elsősorban act tsiánmifc jött© nenazedék, fka­ink, leányain*: nevelését, f««- málását ke&ena értenünk. Olyan alapvető to&Hjdansá- gofc kialakítását, mint a munka és a rend ssesetete, as ember, minden élet tisztele­te, a becsületesség, az aka­raterő, a következetesség, as önzetlenség... A szülőket a teljes életre való törekvés jellemzi. Az egykori kohómester éppen olyan jól ért a vasgyártás­hoz, mint a halászié elkészí­téséhez, Óad első vfvöfoajno- ka nemcsak a páston, hanem a színpadon is sok tapsot ka­pott Kohászokat nevelt a gyárban, bajnokokat a szak­osztályban, éo (tens poíStraő- Jásra nerfcentette környeze­tet . A művészetek tisztelete és a megismerés vágya végig­kíséri egész életét. Gyerekei zenét is tanultak, (Jrétus fel­vételi vizsgája a Színművé­szeti Főiskolába egybeesett egy bécsi nemzetközi ver­sennyel. AkSour vaáoBEtania kellett. „ vés anéfküg, hogy másokat megsértenénk, nehéz sorsot szül, de megbecsülést 1» te­remt. Stefanek Béla csak a felesége segítségévei igazodik el a kitüntetésekben: Érde­mes kohász, Sztahanovista oklevél, a VáBolat legjobb technikusa, Kiváló műszaki dolgozó jelvény, a Vállalat' legjobb mű vezetője, a Saocia- Eesta Kultúráért kítttetetén, Kívánó újító ém « Kiváló fao>- htáate. miniszteri kSSűntefcéo. — A bsgedfi heflfcöt avatat­lan isaesn. nem fedezi fed — mondta elgondolkodva. —Ez a kis fadarab, a hangiét, a hangszer belsejében van, a hát-, illetve a haslap közé szorítva. Tulajdonképpen ez határozza ineg hangjának színezetét, ez adja meg a tar­tását is. Ez a jelentéktelen­nek tűnő fadarab oíyan fon­tos, annyira jetewtős, hogy tu­domásom szerint, minden nyelven „lélek""-nek nevezik. A hegedű lelke tehát olyan, mint as ember leíke; egy ember tulajdonságainak ösz- saesséee, amely megadja a tartását ás«*,­Magyar film, 1983 ni ii ■ a m *-• * *-»­r r tv Jrcrt KaaaoEBfv rBvfii Véget ért egy esztendő a mozikban is. A moziüzemi vállalatok statisztikusai a napokban hozzálátnak az éves statisztikák készítésé­hez, kimutatják, hogy a ma­gyar filmek látogatottsága milyen volt, meg egyebeket, ám arról e jelentések nem szólnak, milyenek is voltak a filmek. A filmkritikusok január 12-én gyűlnek össze; hogy az 1983. évi hazai já- tólifHinterinést mérlegre te­gyék, díjaikat január végén adják ki; február közepén meg a soron következő XVL magyar játékfilmszemle elemzi majd, milyen filmek is születtek a legutóbbi szemle óta, milyen tenden­ciák mutatkoznak napjaink hazai filmművészetében. (A két mérlegelés lényegesen eltér egymástól: míg a kri­tikusok a legutóbbi díjoda­ítélés óta bemutatott filme­ket, nagyjában a naptári év termését teszik mérlegre, a filmszemle zsűrije a két * szemle között elkészített mű­veket, tehát olyanokat is, amiket később fognak be­mutatni.) Jóllehet a kritikusok ana egyes filmek bemutatásakor megírták lapjaikba az adott művekről kialakított állás­pontjukat, az éves kép egy- egy alkotás megítélésében változhat, hiszen összessé­gükben, illetve egymáshoz viszonyítva másként hatnak a filmek, mint egyedileg. Ez természetesen a filmről ko­rábban kialakult vélemény érdemi vomafkoeäsait nem teóoiyásofha t j a. Magyarországon 1883-bam 88 hazai bemutató volt. Ezek között volt öt kisfilm-össze- áilítás, amelyek már más vonatkozásban mérlegre ke­rültek, így az éves számve­tésben figyelmen kívül hagy­hatók. Ugyancsak figyelmen kívül hagyható a francia— magyar koprodukcióban ké­szült rajzfilm, Az idő urai. így a továbbiakban huszon­két fiámról kell szólni. A naptári ér első játéte- Kknjéí, a Viadukt címűt 18®3. január 13-án mutatták be, az utolsót ebben a sor­ban, a Hosszú vágta címűt december 8-án. Ha végigte­kintjük a filmek sorát, meg­állapítható az erőteljes ér­deklődés napjaink társadal­mi gondjai, örömei iránt. A huszonkettőből nem keve­sebb mint tizenöt játszódik napjainkban, egy film 1950- ban, hat pedig azt megelő­ző időkben. (Nem érdekte­len talán azt sem megfigyel­ni, hogy öt film koproduk­cióban készült: a Viadukt USA és NSZK, a Jób láza­dása NSZK, a Hosszú vágta USA, az Együttélés NSZK, Az idő urai francia közre­működéssel.) A huszonkét filmből kilenc sorolható a társadalmi drámák, színmü­vek közé, egy gyermekfilm, két kalandfilm, egy klasz- szikus adaptáció, egy termé­szetfilm, három vígjáték, két dokumentumfilm, egy íilm- szociográíia, valamint két ko­rábbi tévéfilm mozibemuta­tása — Sértés, Névtelen vár — szerepel a sorban. E két utóbbi is figyelmen kívül hagyható a továbbiakban, hiszen azok igazi bemuta­tása már korábban a kép­ernyőn megtörtént, újraérté­kelésük szükségtelen, lénye­gében nem befolyásolják az összképet. Néhány korábbi évvel összevetve szembetűnő, hogy míg azokban a pszeudo- dokumentarizmus, azaz a valós, vagy konstruált tör­téneteknek általában civil szereplőkkel, dokumentum- szemen történő megjelení­tése szinte domináns elem volt, ez a vonulat valóság­gal eltűnt, a Társulás Stú­dió is másfajta filmekkel volt jelen, civil szereplőkkel is egy játékfilm — Adj ki­rály katonát! — készült, il­letve részben azokkal a Ku­tya éji dala. A dokumen­tumjelleg azért nem tűnt el a palettáról. A valósággal Cséplő Gyuri ellenpéldájá­nak tekintendő A pártfogolt egy társadalom perifériájá­ra szorult fiatalember ön­hibájából adódó társadalmi kirekesztettségét, az Együtt­élés a leghagyományosabb dokumentumíilm-eszközök- kel a tolnai svábok és bu-' kovinai székelyek együtt­élésének változásait és mai helyzetképet rajzolta fel, míg a film-szociográfiának nevezett és igen sokat vi­tatott Ne sápadj! Medve Al­fonz domaházi parasztember portréjában mai falusi gaz­dálkodásunk és társadalmi ellentmondásaink néhány vonását állította reflektor- fénybe. Itt említendő, hogy a Noé bárkái című kitűnő természetűim nagyon, is a mai valóságot tükrözte, hiszen környezetünk védelmének sokoldalú, ilyen megközelí­tésű felmutatása társadalmi súlyú és fontosságú. A további tizenhat film játékfilmnek tekintendő, öröm, hogy hosszú kihagyás után ismét regisztrálhatunk új vígjátékokat, s köztük olyan nagyszerűt és sikere­set is, mint a Hatásvadá­szok; - s kár, hogy ebben a kategóriában találunk siker­telenséget is, Gogol A revi- sorjának hazai adaptálását Délibábok országa címmel; valamint vegyes érzelmek­kel fogadható a tagadhatat­lanul jó szándékú, sok erény­nyel is jeleskedő vígjáték­megújítási kísérlet, az El­cserélt szerelem. Balzac — Tízéves Km amikor édesanyám megtaní­totta a szőnyegszövést velem — mondja Deme Ferencnó, akit telki bányai otthonában kerestünk feL — Eleinte a« egyszerű, később már a ne­hezebb mintázatú falisző­nyegeket is elkészítettem. S hogy milyen ügyesen sa­játította el Demésné a sző­nyegszövés csínját-bínját, azt bizonyítják a falon, az ágyon és a padlón elhelyezett, leg­különbözőbb mintákkal és színekkel készült futók, ta­karók, sőt a lábtörlők is. — Kilométerekben lehetne mérni azoknak a fonalaknak a hosszát, amelyeket ezen a több mint százéves szövő­széken feldolgoztam. Koráb­ban az anyósom használta, jó ideje viszont már nem bírja a lába. Így én örököl­tem a széket. Mostanság nagy hasznát veszem, mert pár hónapja magam is be­dolgozója vagyok a helyi Béke Termelőszövetkezetnek. Tizenegy községbeli asz- szonnyal vállalkoztunk fali - szőnyegek és lábtörlők elké­szítésére. Először Budapestre vitték tőlünk a kész munkát, móri nődig a Borsodi Ipar­cikk Kiskereskedelmi Válla­lat megrendelését teljesítjük. Öröksége szövőszék is „Édesanyámtól tanultam1 — Bizonyéra ez sok ié&t Mvesz egyéb teendőitől... — Meglehetősen, de meg­próbálom úgy • beosztani a házi munkát, hogy jusson idő és energia még a szö­vésre. Szeretem csinálni, bár ha nehéz a min'ta, akkor sokkal lassabban haladok. Egyszerű mintával négy óra alatt általában fél méter hosszú szőnyeget szövök. Csak hát idő kell az előké- születekez is. A rongy, illet­ve a fonal kiválogatásához, felgombolyításához, a felve­tő előkészítéséhez. A csévék- ről leszedem vetélőfával a fonalat, feltekerem a zuboly- ra, befogom a nyüstbe és a bordába, majd az alsó zu- bolyba. Igaz, a férjem rend­szerint segít, s így valami­vel gyorsabban mennek a dolgok. — Ért a szönyegszövéshez ár? — érdeklődök as éjsea­k*S műszakjából nemrég ha­zatért férjtől. — Én inkább a tervek szövögetéséhez értek — vá­laszol nevetve. — Persze néhány alapvető mozdulatot klasszikus regényének, az Elveszett illúzióknak hazai, 1968-as budapesti viszonyok közé való átültetése nem hozhatott teljes sikert, fele­más müvet eredményezett. A gyermekeknek szánt Sze­gény Dzsoni és Arnika ^gá­zán megérdemelte volna a megértóDb iogudiatást mind a forgalmazás, mind a kö­zönség, múld pedig a szak­ma részéről. Nem voltunk lul szerencsések a két ka- landfilmmel: mind a Via­dukt, mind a Hosszú vágta elsősorban a koprodukciói partnerek ízlését tükrözte, mintsem a hazai nézőnek kínált volna izgalmas, érté­kes szórakozást. Sok-soki részlet-értéke ellenére igen­csak felemásra sikeredett a történelmi múltban játszódó Mennyei seregek. Ugyanak­kor a múltban játszódó fil­mek között található az év két kiemelkedő értéke: a Szerencsés Dániel, a nagy 1956-os „népvándorlás” mű­vészi elemzése, valamint mélységesen humanista töl­tésű Jób lázadása,. amely egyéb értékeinél fogva is feltétlenül az év legjobb já­tékfilmjei közé sorolandó. A témájukat a mából me­rítő játékfilmek mondandói­kat, témájukat tekintve igen széles skálán mozognak. (Ide számítandó a két, már említett mai témájú vígja-, ték — Hatásvadászok, El­cserélt szerelem —• is.) Volt szó faluról, a városba került és a kudarcok ellenére is helytálló szövőlányról (Adj király katonát!), szerelem­ről sok változatban, szerel­mi háromszögről, sőt egy esetben erről még lakásszer­zéssel kombinálva (Könnyű testi sértés), színészéletről, illetve bizonyos látszatok­ról, de volt kalandfilm-esz- közökkel operáló izgalmas dráma (Vérszerződés), volt testvérszerelem (Visszaesők) és volt megfejthetetlen ré- buszokat kínáló filnimutat- vány (Talpra, Győző, Kutya éji dala) is. Színes és széles 1983 magyar játékfilmjeinek! skálája mind a témaválasz­tást, mind a megoldásokat illetően. Voltak nagy közön­ségsikert maguknak tudók,' voltak méltánytalanul gyen­gén, fogadott .— köztük a mozikban eldugott — érté­kes alkotások, akadtak mél­tán elutasított filmek, vol­tak vitathatatlan kudarcok is. Ha világhírt kiváltó film nem is született, értékeknek nem voltunk híján. Személye-; sen nekem a négy legjohb filmnek a Jób lázadása, az Adj király katonát!, a Sze­rencsés Dániel, s a Hatás-' vadászok tűnt. Benedek Miklós «v,. I :S ,;Ö jjá Régi, nomádmintás szőnyeg készül most a régi szövőszéken. elsajátítottam, de sohasem ju­tott eszembe, hogy odaüljek a szövőszék elé. Az inkább az asszonyokhoz illik. Meg aztán valójában türelmem sem lenne hozzá. Deme Ferenc, ha nem is gyakorolja a szőnyegszö­vést, azért értékeli, sőt büsz­kén mutogatja a felesége keze nyomán készült „alko­tásokat”. — Megtanított már vala­kit erre a szép mesterségre? — Nekem kel fiam van — válaszol az asszony. — ök nem nagyon érdeklődtek a szövés iránt. Viszont a ter­melőszövetkezetben- az egyik fiatalasszonyt már tanítgat- tam. Ma már ő is szépen szövi a futókat:« És van még valaki, akit tulajdonképpen nem tanítottam. Az öcsém hároméves kislánya sokszor állt mellettem szőnyegszövés közben. Észre- M lenül leste el, mit, hogyan kell csinál­ni. Amikor nálunk van. so­hasem mulasztja el az ősi mesterség gyakorlását így hát bízom , benne, hogy -sar­lódon belül s megles- az után púi kis. és.-évek múltúi*, még mindig hasznos* dombi: ' lesz a lakásnak ez a régi- régi szövőszék ... t Monos Mária Fojtó n László

Next

/
Oldalképek
Tartalom