Észak-Magyarország, 1983. december (39. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-06 / 287. szám
ESZAK-MAGYARORSZÄG A 1983. december 6., kedd A képernyő előtt Beszélgetések ' fagyon különböző, olyan beszélgetésekre emlékszem az elmúlt hét tévé-műsorából, amelyeket szívesen néztem. Emlékszem egy színházi közvetítésre, amely címében hordozta ezt a szót, egy másik, élő adásra, amely műveltségi vetélkedő formájába rejtette el ezt a funkcióját, azután egy politikai műsorra, amelynek beszélgetéseit némi szorongással hallgattam végig, s .végül egy szórakoztató beszélgetésre, amelynek magyar miniszter volt résztvevője. * Kezdjük sorjában. A Szovjet Televízió estjében láthattuk (nem is jó így a ! meghatározás, mert inkább .a Szovjet Televízió napjáról ‘.lehetne beszélni) a Moszkvai Kis Színház előadásában a Beszélgetések holdvilág- ,'nál-t, amely Vaszilij Suksin 'elbeszéléseiből készült. Suk- sin neve fémjelez, akárcsak a Moszkvai Kis Színházé is, r bár nyilvánvalóan más a hatása egy élő előadásnak, mint egy felvételnek, nem köznapi élményben lehetett készünk. Gyarló emberek .gyarló történetei sorjáztak egymás mellett, mulatságosak és szomorkásak, kis, emberi tragédiák, amelyeket akár mindannyian is átélhetünk, amelyek megeshetnék mindenkivel. Ezeknek a beszélgetéseknek a történetei nem történelemfordító ! eseményekhez kapcsolódnak, í De ugyanúgy a történelem részét képezik, mint azok, amelyeket az emberiség 'nagy tragédiái, traumái kosé sorolunk, csak azért, mert emberekkel estek meg, mert emberiek. r ■ * ' iBSnduft útjára a Jókai- eetélkedőműsor, az „És mégis mozog a Föld”. Ezen a hétén már mi is érdekeltek leszünk, a sárospatakiak révén Borsod megye is ott véé a döntőben. Hát már í eé*k eeért is kíváncsiak voiTílr tunk az első jelentkezésre. Hasonló műveltségi vetélkedőkről különben is jó emlékeket érzünk a televízió múltjából, nos az első adás után örültünk, hogy haló poraiból feltámadt az • ilyen jellegű adás. Nem. tudható, a mieink hogyan fognak helytállni — nagyon szurkolunk majd értük —, de .egy bizonyos, az is nyer, aki csak nézőként üli végig a sorozatot. Egyrészt mert remekül szórakozik, másréázt, mert igen alapos, érdekes és sokszínű ismereteket kap Jókairól azokból a válaszokból, amelyek olykor beszélgetés formájában hangzanak eL * A Panoráma e heti — csütörtöki adása — ismét Közel-Keletre kalauzolt minket. Chrudinák Alajos riportját gondolom, sokan végignézték, s sokan végiggondolták azóta. * A Magyar Televízió szórakoztató főosztálya ezúttal dr. Hetényi István pénzügyminisztert, családját és barátait mutatta be. Heltai András vendégei voltak közéletünk jeles személyiségei. Bár nem ez az első ilyen jellegű műsoruk, gondolom mások is úgy voltak vele, mint én, kíváncsiak voltak arra, hogy az államügyektől mentesen, mint ember, milyen az, aki miniszteri székben ül. Egy szellemes embert ismerhettünk meg — ez tény. Intimpistásko- dás nélkül „gatyára vetkőzve” a pénzügyminisztert — egy remek csavarásként bemutatott régi felvételen. Slusszpoénnak nem volt utolsó — mondhatnánk. De nem esen van a lényeg. Sokkal inkább azon, hogy a demokratizálódásnak egyik jelensége ez a műsor —emberközelbe hozni azt, aki felelősként az állam ügyeinek intézésében részt vesz. te*. »4 : Aranylakodalom l — napköziben tf r A kfizeíműítban nyfK jmeg Sárospatak tanyaközpontjában, Dorkón a város negyedik öregek napközi otthona. A lakosság számához képest igen kedvező a négy szociális intézmény, amire szükség is van, mert az idős emberek száma évről évre emelkedik, és Sárospatak területe egyébként is igen nagy. Éppen ezért az egyesített egészségügyi intézmény vezetősége a város központjában csak egy, a külső területeken pedig bárom öregek napközijét létesített. A dorkói abbén is kfflőrt- bözik a többitől, hogy ez úgynevezett „hetes” napközi : az idős emberek az egész hetet itt tölthetik. A tágas nappaliból, klnbkönyvtárból, két pihenőszobából és konyhából álló otthonban teljes ellátást és gondozást kapnak. S amikor a kedvük ter^e, naponta vagy a hétvégeken bármikor hazamehetnek — szétnézni a tanyai portán, rendben tartani a lakást. Kevéssel a hivatalos megnyitó «tán, nest kedves esemény színhelye vr»tt a dorkói napközi. Itt tartotta ugyanis aranylakodalmát az otthon két lakója: Biró Boldizsár és felesége, született Kovács Margit, a helyi termelőszövetkezet alapító tagjak ötven évvel ezelőtt, 1933. november 5-én kötöttek házasságot, s az akkor egymásnak fogadott házastársi hűségüket most a dorkói napköziben, az anya- könyvvezető előtt újból megerősítették. Az idős házaspárt 10 gyermeke, 12 unokája és két dédunokája köszöntötte. A város vezetőségének és lakosságának jókívánságait Grega Sándor, a Hazafias Népfront városi titkára tolmácsolta szívből jövő, kedves szavakkal. Az ajándékok, virágok át- nyújtása után a dorkói öregek napközije ünnepi ebédet adott az aranylakodalmukat tartó Bíró Boldizsár és felesége tiszteletére, akiknek az éppen Sárospatakon vendégszereplő Béres Ferefic Liszt-díjas énekművész és művésztársai is szép műsorral kedveskedtek. Könyvtárosok vetélkedtek Teliinger István rajza Az olvasói szolgálat javítása-állandó feladata a megyében dolgozó könyvtárosoknak, függetlenül átlói, hogy városi vagy községi könyvtárban dolgoznak. Éppen ezért fordít nagy figyelmet a II. Rákóczi Ferenc megyei Könyvtár a könyvtárosok alap-, illetve továbbképzésére. A szakmai felkészítés egyik módja volt az a könyvtáros vetélkedő is, amelyet tegnap, december 5-én tartottak meg Miskolcon, a megyei könyvtár előadótermében, s amelyen a szorosan vett szakmai ismeretekből, az olvasókkal való foglalkozásból, általános tájékozottságból kellett a résztvevőknek számot adniuk. Ezért is volt jelen maga az olvasó is a vetélkedőn — igaz, a miskolci Kossuth Gimnázium diákjai előre készültek kérdéseikkel, amelyekre a versenyzőknek tájékoztatást kellett adniuk, irodalmi művek felismerése, szellemi totó a megyéhez kapcsolódó művelődéstörténeti eseményekből, szakmai kérdések, például a katalógus-készítésből — ilyen és hasonló feladatokat kellett megoldaniuk a résztvevőknek, akik a közelmúltban végezték el az alapfokú könyvtáros tanfolyamot. A győztes a megyei könyvtár csapata lett. A második helyezett csapatban szerencsi, kazincbarcikai könyvtáros, illetve a megyei könyvtár versenyzője versenyzett. A harmadik helyen az encsi könyvtár csapata végzett. Jutalmazták a három ajánló bibliográfia készítőjét is. Sikerrel zárult Formációs táncbemutató után A szóéi filmek fesztiválja A felszabadulás évétől számítódóan rendezik meg hazánkban a szovjet filmek ünnepét. Ennek a szép hagyományú rendezvénysorozatnak megyénkben is kialakultak már a formái, keretei, tartalma egyre gazdagodik. így volt ez ebben az esztendőben is, november hónapban számos településünkön találkozhatott a mozit szerető közönség a szovjet filmművészet régebbi és újabb alkotásaival. A záró- ünnepségre az elmúlt hét végén Sátoraljaújhelyen került sor, a szépen felújított művelődési központ színháztermében. Tóth Ferencné, a megyei pártbizottság munkatársa megelégedéssel állapíthatta meg, hogy az egy hónap során a vetítések mellett 10 kiemelt rendezvény szolgálta a közönség és a filmek találkozását; a különböző korosztályok és társadalmi rétegek igényes művelődési alkalmait; közvetlenül szolgálta a szovjet filmművészet mélyebb megismerését is, s emellett tömegeket mozgatott meg. A gyerekek rajzpályázatokon vettek részt, s nagy sikert aratott körükben a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza által biztosított mesefilmsorozat. A tanulóifjúság a nevelési-oktatás tervvel szinkronban találkozhatott a tantervhez kapcsolódó filmekkel ... A Herman Ottó Múzeumban az örmény kultúráról vetített kisfilmek nyerték meg az érdeklődők tetszését... Miskolcon, a He- vesy Iván Filmklubban megalakult a szovjet filmek baráti köre ... Mindezek alapján úgy értékelte az egyhónapos eseménysorozatot, hogy az elérte célját, s újabb ötletekkel is gazdagította a forgalmazás és a közművelődés harmonikus együttműt ködését. A sátoraljaújhelyi záróün- I népségén, szovjet vendégek jelenlétében a közönség a Rita asszony menyasszony című új szovjet filmvígjátékot tekinthette meg. Mim Sárospatakról Ä sárospataki kollégium alapításának 450. évfordulója alkalmából az ITV, vagyis az Iskolatelevízió szerkesztősége elhatározta, hogy tévéfilmet készítenek az ősi skóla múltjáról és jelenéről. Pásztory János rendező és Gyenes Károly szerkesztő munkatársaikkal együtt több ízben is jártak Sárospatakon a forgatókönyv megírása, majd a felvételek elkészítése végett Ezalatt tanulmányozták, aztán filmre vették a város történelmi és mai szépségeit, értékeit. Elsősorban természetesen a kollégium múltja és jelene, azaz a Jogutód Rákóczi Gimnázium tanárainak, diákjainak rmmkája érdekelte őket. Sok felvételt készítettek, és bár eredetileg egy műsort terveitek, amint a Patakra küldött levelükben írták: „az anyag szépsége és jelentősége miatt” három, 50 —50 perces műsor lett belőle A három részei tévéffhn címe: Egy iskola története, Sárospatak, Az első rész december 8-án, csütörtökön délután 16 óra 35 perckor, a második 18-án, a harmadik 20-án látható a televízió 1- es csatornáján. Map Télapó-est December ft-a előtt nincs is tán olyan kis- és nagyvállalat vagy intézmény, amely ne szerezne örömet, meglepetést saját dolgozói gyereke számára. Délutánonként egészen hatodikéig itt is, ott is megjelennek a kucsmás Télapók, csomagocskákkal, olykor virgá- csocskákkal is, sikongó izgalmat keltve a gyereknépségben. S ez így is természetes, megszokott, nem is szoktunk hát híradósokat közölni a Télapó-ünnepségekről. Most azonban mégis' kivételt kell tennünk, mert ezen az ünnepségen olyan gyerekeknek szereztek örömet, akikre igazán „ráfér”, mert a természet valami szomorú véletlen folytán inkább vett tőlük, mint adott nekik... Cukorbeteg gyerekek Télapó-ünnepségéről van szó. amelyet az elmúlt hét végén tartottak a miskolci Gyermekegészségügyi Központban, s amelyre a megye' számos településéről érkeztek apróságok, hogy mesét hallgassanak, filmet nézzenek, énekeljenek, s átadhassa nekik a fehér szakállas, piros köpenyes bácsi a Diósgyőri Csokoládégyár ajándékát, a Mikulásokat és egyéb, cukorbetegek által fogyasztható édességeket. Köszönet érte a Télapónak, és a Diabétesz KlubnakGála, konferencia, díjkiosztás Az elmúlt hét végén 10. alkalommal rendezték meg Miskolcon, a városi sport- csarnokban az országos formációs táncbemutatót. A közönségsiker most sem maradt el, a „kétfordulós” bemutatót követően szombaton este sokan tapsoltak a gálaműsornak. Másnap, vasárnap délelőtt tartották meg a táncpedagógusok, táncklubvezetők részvételével azt a szakmai konferenciát, amely hagyományos kísérője ennek a rendezvénynek. A vasárnapi konferencián dr. Kaposi Edit tánctörténész adott összefoglalót, a formáció magyarországbeli helyzetéről, előtérbe helyezve a koreográfia szerepét és mibenlétét. Szó volt arról is, hogy hol van a helye a nemzetközi mezőnyben a magyar formációs táncnak, hogy milyen a pedagógiai munka helyzete? A Miskolcon tapasztaltakról az hangzott el, hogy továbbra is jó a rendezvény színvonala, a szervezés; bebizonyosodott, hogy érdemes az előselejtezőket megrendezni, mert ez a biztosítéka annak, hogy ide a legjobbak jöhessenek. A mostani programból kiemelkedett a szombathelyi JSa- várkx* táncklub szamba- bemntatója (Rimányiné Kiss Anikó koreográfiája), ez a nemzetközi mezőnyben is jól megállná a helyét. A hiányok is megfogalmazódtak a vasárnapi beszélgetés során, ezek között kapott hangot a magyar anyagolcat „számon- kérö” vélemény; hiányzik pl. a csárdás „parkettre vitele”, de nem lehetett látni palotást, körmagyart s más nemzeti táncunkat sem ... A vasárnapi eszmecsere, a konferencia keretében adták át a megye és a város társadalmi szerveinek, valamint a Borsodi Szénbányák szak- szervezeti bizottsága által felajánlott díjakat. Ezeket — a különböző kategóriákban a következők kapták meg: A legszebben előadott mű díját kapták: a gyomaendrő- di táncklub (angol keringő); a szarvasi úttörőhöz táncklubja (bécsi keringő) és a dunaújvárosi munkásszövetkezeti táncklub (Hello, Rio!) bemutatója. Koreográfiái díjat kapott: Rimányiné Kiss Anikó (Szombathely, „Saváfia”); Wüntsch László (Dunaújváros) és Benkő Mártonné (Budapest, SZFMH táncklubja). Négyen kapták meg a pedagógiai díjat: Rimányiné Kiss Anikó (Dunaújváros); Fügeczkyné Balogh Mária (Miskolc), Csáki Emilia (Szarvas) és Szalay Attila (Kecskemét)... II itató Hai December van, az év utolsó hónapja, az ünnepek hónapja is, karácsonnyal, a szeretet, a békesség ünnepével. A karácsony a családok ünnepe, a szép összetalálkozások, egymásra figyelések alkalma. Ilyenkor minden másként látszik. Akkor is, ha a hétköznapokban a családokban sok a konfliktus. „A család” a fő témája a Napjaink decemberi számának is. A szeptember 11—15. között megrendezett tokaji írótábor résztvevői e témakörben cseréltek véleményt, erről beszéltek a meghívott előadók: „Ennek a konferenciának azért vált a család a témájává, mert a család évtizedek óta problematikus intézmény, amelynek egyszerűen a léte körül folyik a vita: van-e egyáltalán jelentősége, el tud-e funkciókat látni a társadalom, az egyén számára vagy sem, és ha olyan funkciói volnának, amit semmilyen más intézmény nem tud ellátni, mit is kellene tenni a család intézményének megerősítése érdekében ?” — ezekkel a gondolatokkal kezdte írótábori vitaindító előadását dr. Cseh-Szom- bathy László egyetemi tanár. A Napjaink most közli — A család a mai magyar társadalomban címmel — a vitaindítót és a korreferátumokat: Kása Erzsébet: Családok, generációk és a jövő; Varga Domokos: Egy társadalmi csapdáról; dr. Czei- zel Endre: Az ember; természeti lény; B. Juhász Erzsébet: A sosemvolt aranykor (A család képe a mai magyar szépprózában) ___ T erjedelmi okok miatt az írótábor vitájának hozzászólásait a jövő évi januári számban olvashatják el az érdeklődők. ■* A Napjaink decemberi számának további anyagai között találjuk Gergely Mihály Az artista balladája című kisregényének második, befejező részét; folyik a disputa a latin nyelv ismeretének szükségességéről; Ruszoly József Élete s vállalása jelképpé vált címmel Palóczy Lászlóról emlékezik meg, Bitskey István pedig a Luther-évforduló kapcsán Luther és -i magyar művelődés címmel írt tanulmányt.
