Észak-Magyarország, 1983. december (39. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-01 / 283. szám

1983. december 1., csütörtök

ESZAK-MAGYARORSZAG 3

Több mint tucatnyi segítő

Mit vár

legyénk mezőgazdasága a termelési rendszerektől?

i I

Megyénk mezőgazdasági üzemeinek alaptevékenységébe« áz utóbbi évtized egyik legszámottevőbb változásaként értékelhető a különböző termelési rendszerek gyakorlati elterjedése. Az itt „érdekelt”, partnerekre találó ma már több iránt egy tucatnyi rendszer tevékenysége nagy- mér-téteben e&isegítefcte, hogy mezőgazdasági nagyüzemeinkben, mmd a növénytermesztés £6 kultúráiban, njind az ültetvények nagy részén, valamint az állattenyésztési ágazatokban a korszerű termesztési és tenyésztési technológiai eljárá- spk tért hódítsanak s ezáltal a.,fajlagos hozamok növekedjenek.

. A növénytermesztési és kertészeti rendszerek kialakulását,- széles körű elterjedését a komplex ágazati gépesítés és a mind korszerűbb technológiák szükségessége aki- pozta meg. Az állattenyésztésben az új fajták megjelenése, a keresztezésben rejlő lehetőségek, a technikai íei- s^eiiglések, fejlődése, korszerűsödése volt csaknem robbanásszerű a*z állattenyésztési rendszerek munkájának ered mény eként. Megyen kben, atiöf túlsúlyban voltak a kedvezőtlen adottságú területeken gazdálkodó mezőgazda- sági nagyüzemek, amelyeknek. fejlődését megalakulásuktól kezd ve a labilitás jel- lérhezle, megállapítható az is, hogy eteknek az üzemeknek ak életében a rendszerek belépése az elmozdulást, a fejlődést jelentette.

A közelmúltban egy, a megyénkben tevékenykedő valamennyi rendszer helyi vezetőinek, szakembereinek részvételével megtartott tanácskozáson, amolyan „kétoldalú beszélgetésen” fogalmazódott meg ez az értékelés a megye párt- és tanácsi vezetése, valamint a TESZÜV részéről. Uj'pn széles körű fórumon, ennyire átfogóan most első ízben - tették „mérlegre” az itt működő valamennyi rendszer munkáját. Tegyük hozzá, hogy eddig végzett tevékenységük értékelésén túl még behatóbban foglalkozott a tanácskozás a rendszerek további terveivel, segített meghatározni legfontosabb további ,feladataikat.

Mielőtt a „hogyan továbbá!” foglalkoznánk, nézzük meg, hogy „számszerűen” hol tartanak megyénkben a termelési rendszerek? A növény- termesztési rendszerekbe bevont terület az idén már megközelítette a 150 ezer hektárt, a megye összes szántóterületének mintegy 63 százalékát. Ezen belül a főbb növények közül az őszi búzának 86 százalékát, a tavaszi árpának 6ü, az ős?i árpának 64, a kukoricának 90, a napraforgónak 92. az őszi káposztarepcének 71, a cukorrépának 87 százalékát termelik a nagyüzemek négy rendszer technológiái szerint. A megye nagyüzemi állattenyésztésének munkáját ugyanakkor gyakorlatilag hét rendszer integrálja. A tejhasznú sza r v as m a rha - á 1 lo má n y 79 százaléka, a húshasznú állományöl, az anyajuhállomány 76 százaléka s a teljes nagyüzemi sertéskocaállomány a rendszerek szak tanácsadásával működik. A nagyüzemi gyümölcstermesztés jelentős részét „helyi”, a Bodrogközi Állami Gazdaság gesztorságával működő rendszer integrálja. A szőlőültetvényeket Illetően; a bükkaljai borvidékét két „szomszédos” rendszer segíti, ugyanakkor történelmi borvidékünkön, To- kaj-Hegyalján még nem teljes ez az integrálás.

Annak ellenére, hogy nem rossz ez a rendszerekkel való „fedettség” megyénkben, egyes területeken. néhány

ágazatban még jócskán akad kiket megnyerni, bevonni a rendszerek irányította jobb, korszerűbb termesztési és tenyésztési módszerekbe.

Az eddig végzett munka pozitív értékelése mellett

megyénk mezőgazdasága sok mindent kér, igényel, vár el joggal még az itt tevékenykedő rendszerektől. Elsőként említjük az egyik legnagyobb, még kihasználatlan tartalékunkat, a gyepterületek kérdését; A rendszerek már eddig is megmutatták, hogy megyénk mezőgazdasági arculatát képesek voltak alapvetően megváltoztatni. Például a búza, a kukorica, a napraforgó terméseredmények, a tejhozam javulása azt mutatja, hogy a rendszerek által kidolgozott út helyes és tovább követendő. Most el ke?) érnünk, hogy a figyelmet a nem kellően becsült, alig-alig hasznosított gyepterületek felé fordítsák a mezőgazda- sági üzemek, s ebben sokat, az eddiginél többet tehetnének a rendszerek. Persze a gy epga zdá I kodás fejlesztésénél és más téren is, hiú ábrándozás lenne a rendszerek részéről olyan célokat „kitűzni”, amelyek jelentős anyagiakat, nagy beruházásokat igényelnek. Sokká? inkább a rejlett tartalékok feltárását, a szűk keresztmetszetek felszámolását kell célul tű/ali, a realitás talaján kell maradni. Jobban kell leírnunk ülni ok, terjeszteniük, szorgalmazniuk a rendszereknek a különböző költségtakarékos megoldásokat. Ahol arra lehetőség nyílik, ne felejtsék ki technológiájukból a meglevő öntözési lehetőségek jobb, gazdaságosabb hasznosítását. AZ állattenyésztésben még több segítséget kérnek és várnak 'megyénk gazdaságai a j uh ten yés ztés fej les ztés éhez.

mert e téren még nagyok a lehetőségek. A melléktermékek és mezőgazdasági hulladék gazdaságos felhasználása sem teljes körű még megyénk mezőgazdaságában, e téren is sokat tehetnek a rendszerek, különösen akkor, ha nemcsak a térítéskötelezettség szemüvegén keresztül vizsgálják a lehetőségeket.

Az is megfogalmazódott a rendszerek „mérlegelésekor”, hogy a taggazdaságok a rendszerszervezőktől a teljes vertikumra kiterjedő segítségei várnak. És az is,1 hogy a jövőben a rendszerek és a taggazdaságok közötti kapcsolatban jobban érvényesülnie j kell a kölcsönös érdekeltségnek és a kétoldalú kockázatvállalásnak.

Javult az ■ utóbbi években • megyénk üzemeiben a rendszerek nyújtotta jobb, korszerűbb módszerek, technológiák vonatkozásában a „fogadókészség”, de továbbra is nagyon fontos, hogy a rendszerek továbbra is folytassák, sőt bővítsék szakmai továbbképzési tevékenységüket.

Sók más kérdést, elvárást, együtt működési lehetőséget is megismerhettek a megyénkben tevékenykedő rendszerek az említett tanácskozáson, amely bizonyára gyümölcsöző lesz megyénk mezőgazdasága és az integrálok számára egyaránt.

*«>•

Csomagoljak a szaloncukrot, melyből 830 tonnát gyártanak az idén

Tejnek a tálcák, Ev végi Hajrá e gyárban.

Sok milliót érő intézkedések

Kiscsizmába, fenyőfára

Édesipari

Nem tartozik az ici© gyeit ágazatok közé manapság az édesipar. Drágulnak az importáruk, növekednek a fogyasztói árak, hat az egészség- ügyi propaganda, így csökken a kereslet. Mégis, mindezek ellenéi-e úgy kell gazdálkodniuk az édesipari vállalatoknak, hogy eredményesen zárják az éveket: képződjék nyereség, legyen mindig munkájuk a dolgozóknak és legyen mindenkor megfelelő választékban édesség a boltok polcain.

A SZÉY Szerencsi Csoko- ládégyárában a múlt évben nem sikerült mindezeknek a kívánalmaknak eleget tenni. S hogy ez ne ismétlődjék meg, vállalati átszervezések is történtek, továbbá egy nagyon részletes intézkedési terv készült. A Diósgyőri Édesipari Gyárral gépsorokat cseréllek. Ez az egyetlen megoldás azt eredményezte, hogy negyven szerencsi asz- szonynak egészen biztosan van munkája mind a tizenkét hónapban: a formázó gépsoron ugyanis végig

gyártják a Mikulás, a ny-u- svíí és a« egyéb, ma is közkedvelt figurákat.

— Igen, ezzel foglalkoztatási gondokat oldottunk meg — mondja Mika Imre, a Szerencsi Csokoládégyár igazgatója. — De vállalati szempontból ennél több haszna van a gépcserének, segített a diósgyőri gyárnak a diabetikus csokoládégyér- lás és más újdonság gyártásának megkezdésében.

A kereslet-visszaesés ellensúlyozására készített intézkedési terv a jó készletgazdálkodásra, az önköltség, a selejt csökkentésére, a fajlagos energiaköltségek visz- szaszorítására és az alapanyagokkal. csomagolóanyagokkal való takarékosságra ösztönzi a gyárat. Gyorsan tegyük hozzá, hogy ezek az

intézkedések mindvégig csak tervek maradnának, ha nem állna ki értük a gyár valamennyi dolgozója.

—- Termelési költségünk nagy hányadát az anyag- költség alkotja. A selejtnek . akár fél százalékos csökkentése is milliós megtakarít ássál jár. Ha mindenki betartja a technológiai fegyelmei és valóban csak annyi csokoládét használ fel a terméknél, amennyi aiz előírt mennyiség, szintén nagy a megtakarítás. Ha a kakaóbab feldolgozásánál az elkerülhetetlen veszteséget, csak 1—2 százalékkal sikerül csökken- lenünk, szintén ilyen ered-^ menyre jutunk. Egyszóval, vannak még lehetőségeink a takarékosságra, de ennél a szintnél már igei\ nagy figyelmet követel mindenkitől a terv. Mi megbízunk a gyár minden dolgozójában, hiszen sokszor bizonyított már a kollektíva, mégis meg kelteit szigorítanunk az ellenőrzést. Műszakonként figyeljük a technológia pontos betartását. Nagy fegyelmet tapasztalunk, szankciókra nem került még sor, jutalmazásokra igen.

— A készletgazdálkodásba nem nagyon tud „hetese 64- ni” a munkás.

— Az már inkább a vezetőség feladata. Raktárra nem termeltünk az idén, mindenkor a kereskedelem igényei szerint dolgoztunk. A esotervek

mogolóanyagoka.1 is m*gyon pontos ütemezéssel, a kívánalmaink szerint kapjuk a Tiszai Vegyi Kombináttól ... Végül is, az intézkedési terv reaiizáláÉa eddig 14,5 millió forint megtakarítást eredményezett gyárunkban.

A Szerencsi Csokoládegyár Ki ezer tonna édesség .gyártását tervezte erre az évre, ettől: a számítások szerint 800 tonnával lemarad. Ennek az az oka, hogy a szombati műszakokkal sem tudják kielégíteni etekben az utolsó lton a pókban az igényekéi., az első télévben meg a sok szabadnap ellenére is . csökkenteti ütemben termettek, mert így kívánták a kereskedelmi megrendelések. Végöl is eredményesen, 12 millió forint körük nyereséggel zárják a>z évet...

— Az eredményes gazdál- kodásboz az is hozzátartozik, bőgj- a termelő igyekezzék a fogyasztok kedvében járni. Követnünk kell, méghozzá nagyon gyorsan a fogyasztói szokások változásait és újdonságokkal Is efo keit állnunk. Az idén 17 új terméket kezdtünk gyártani és 10—12 édesség gyártását szüntettük meg', mert lanyhult irántuk a kereslet. Megszüntettük néhány drága bonbonnak és néhány „ragadós” karamellának a gyártását. Helyettük kicsi. 10 deliás desszertet, többfajta ízesítésű karamellákat, cukorkákat, drazsékat készítünk. Egy újdonság a sok közül, a propolisszal Ízesített eukorka. No és meg kezdtük a gyümölcs ízű zselés karácsonyi függelékek, gyártását. Is. <y

A gyár igazgatója elmondja, hogy az októberi sajnálatos tűzeset nem okoz gondot a karácsonyi szezon-'' árukkal való ellátásban. AiV tavalyinál több. 830 tonna szaloncukrot gyártanak lé december közepéig, towábbá mintegy 300 tonnát a karácsonyfára akasztható függelékekből és a karácsonyi,- újévi figurákból.

.ló ellátást igéi- az önbe-'?, pekre a SZÉV Dtósgyőéi Édesipari Gyára, a szezoné-, lie figurák ősi gyártója .js—r

— Karácsonyi figurákból és függelékekből 1092 tonnát gyártunk. És végre nem, hiányoznak a piros sztanio- los Mikulások a cukorbeteg gyerekek kiscsizmáiból sem a jövő héten. Majdnem S tonna diabetikus figurát készítünk. Egyébként a cukor- beteg felnőttek és gyerekek s-. ajándékcsomagjaiba tetszés - szerint kerülhet az idén táto- .:. lás csokoládé is. Eddig több mint 77 tonna táblás diabetikus Csokoládét érlékesítet- ■ tülik és a -gyártást folytat- . juk — a kereskedelmi igé- v; nyéknek megfelelően — ü mondta Nagy József né gyár- igazgató.

Lévay Györgyi Fotó: Laczó József

Ili Volán-lelepliely Leninvároshan

zással készült el és az ősz- “

Mint lapunkban korábban már hírt adtunk róla, néhány napja elkészült és ünnepélyesen átadták Leninváros- ban a 3. sz. Volán Vállalat új, leninvárosi műszaki forgalmi telepét. A beruházás — amely a vállalat 4. számú forgalmi telepe — a dinamikusan fejlődő dél-borsodi település személy- és áruforgalmának magas színvonalú kielégítésére szolgál és a maga nemében nemcsak a Borsod megyei Volán, de a hazai közúti közlekedésnek is az. egyik legnagyobb és legkorszerűbb VI. ötéves tervi beruházása.

Az új műszaki forgalmi lelep építését az tette szükségessé, hogy az elmúlt két évtizedben megyénkben is körülbelül háromszorosára növekedett közúton a szállítás és az árufuvarozás, Leni n város térségében pedig elsősorban az áruszállítás üteme az átlagot is meghaladóan növekedett;. Az wj forgalmi telep saját beruhaszesen 400 egységnyi gépjármű zári technológiai rendszerben történő karbantartására képes. Ehhez a forgalmi telephelyhez, szervezeti formában hozzátartozik a mezókö vesd i ü zem egy ség,

valamint a bocsi Volán ki- rendeltség is. Az új telephely nagy jelentőségű a 700 üzemegységi dolgozó számára hiszen a korábbinál lényegesen jobb munkafeltételeket és jobb szociális feltételeket is teremt.

Az. új műszaki forgalmi telep terveit. a miskolci ÉSZAKTÉR V kollektívája készítette, a megvalósításban pedig fővállalkozóként a 31. számú Állami Építőipari Vállalat, továbbá a Közműépítő Vállalat dolgozói vettek részt. A létesítmény az első kapavágástól kezdve 36 hónap alatt, a tervezett határidőre és költségszinten belül jó minőségben készült el. Az új műszaki és forgalmi telep rendelkezik

mindazokkal a létesítményekkel, amelyek a korszerű és magas színvonalú munka végzéséhez szükségesek. Így a 3800 négyzetméter alapterületű, nyolc javitóál- lásos műhelyépületen kívül üzemanyagtöltö-áUomás, új rendszerű forgalmi épület, 150 személyes szociális épület, gépkocsimosó, víztisztítómű, gépkocsitároló, továbbá egyéb kiszolgáló létesítmények is működnek. ■

Az új telephely lehetővé teszi, hogy az 1984—85-ös tanévtől kezdve három szakmában, autószerelő, autóvillamossági és autókarosszé- rio-lakatos ágazatokban hozzáfogjanak a szakmunkások helyszíni képzéséhez is. A tervek szerint évente 60 fiatalt iskoláznak be a telepen kialakított oktatási központba, így a saját szakmunkás- gárda utánpótlásának és nevelésének feladatán kívül,

ezzel megoldják a térségben levő közlekedési egységek szakmunkásgárdájának képzését is.

A korszerű, új forgalmi telep lehetővé teszi, hogy az autóbuszok és tehergépkocsik karbantartásán ' és a szemlékre való felkészítésen felül a jól képzett szakmunkásgárda bérmunkát is végezzen, így a tervek szerint itt végzik majd el a körzetben dolgozó Raba-tehergép- kocsik fékdobjainak javítását. E munka mellett egy másik fontos feladatra is felkészültek a dolgozók. Az alkatrészhiány csökkentése érdekében, itt végzik majd el a selejtezésre váró tehergépkocsik szakszerű javítását, hogy a bennük levő. még használható alkatrészeket kinyerjék.

Len invárosban az új műszaki forgalmi telep építésére összesen mintegy 180 millió forintot költöttek, s az új létesítmény a háttéripari feladatok ellátásával hosszabb távon megoldja a dinamikusan fejlődő település közúti személyszállításának. illetve áruszállításának sokrétű feladatát.

H. G. Í