Észak-Magyarország, 1983. november (39. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-11 / 266. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1983. norember 11., péntek A bejárók művelődéséért A lakóhelyen, a munkahelyekkel... Amióta „kikerültem az életbe”, s ott is a közműve­lődés nagy terepére, azóta mindig napirenden tudom a : bejáró dolgozók művelődésé­nek problémáját. Igen, így: a problémáját és nem a helyzetét, mert emlékezetem szerint majd’ minden fóru­mon erről volt szó. A hely­zetről nagy általánosságok­ban lehetett hallani. És tud­ni is. Felmérések készültek, elsősorban az SZMT és a megyei művelődési központ jóvoltából, ám a valós, az igazi helyzetet ezek alapján is az általános problémák oldaláról lehetett észlelni, ér­zékelni. Mindenesetre ezek a tájé­kozódások, felmérések indí- , tolták útjára — úgy tíz év­vel ezelőtt — a bejáró dol­gozók klubjait, mintegy for­mát, szervezett keretet ke­resve a bejáró dolgozók mű­velődésének segítésére. Talán nem hat „utcainak”, ha azt írjuk: a Rónai Sándor Mű­velődési Központ szívósko- ..dásának eredményeként le­het ma is beszélni itt a me­gyében „bejáró-klubokról”. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy csak ott foglal­koztak ezzel a kérdéssel, ahol ilyen klub létezett. A vállalati és a lakóhelyi mű­velődési intézmények „elszá­molásainál” sok-sok megkö­zelítésben lehetett találkozni ,„a bejáró dolgozók művelő­désének segítésével”. Az már a kezdetben — az igazi, meg az álpolemizálá­sok idején — nyilvánvalóvá vált, hogy csakis a lakóhely és a munkahely együttes ha­tásával lehet célt érni. En­nek is születtek jó példái a . megyében. Ám a részletek­ből összetevődő eredmények ^lenére is az hangzott el a .legutóbbi megyei közműve­lődési fórumon, hogy az ed­digieknél is tudatosabban kell dolgozniuk a közműve­lődési intézmények szakem­bereinek — és a munkahe­lyek illetékeseinek is — a továbblépés érdekében. A megyei tanács művelődésügyi osztálya lépett egyet: pályá­zatot írt ki a bejáró dolgo­zók művelődésében az új tartalmi és formai megoldá­sok elterjesztésére. És itt most visszatérhetünk a me­gyei művelődési központ módszertani (és anyagi) tá­mogatásával működő bejáró­klubokhoz. Pontosabban azok egyikéhez, a taktaharkányi- hoz. Ez a község az elsők kö­zölt volt, ahol jó szívvel fo­gadták a Rónai elképzelé­seit. Ennek a kölcsönösen felvállalt cselekvő szándék­nak az eredménye, hogy ez a klub végig egyenletesen, kisebb zökkenőkkel ugyan, de máig életképesen tartja magát. Ennek jele az is, hogy benyújtották pályáza­tukat — és az elbírálás után kedvező tartalmú értesítést kapott a művelődési ház igazgatója: „ __a községben é lő bejáró dolgozók műve­lődésének klubszerű formá­ját, annak szakmai koncep­cióját, nevelési célkitűzéseit reálisnak és megalapozott­nak minősítettük”. Az elis­merő mondatokhoz céltámo­gatásként a klub húszezer forint támogatást is kapott. Azzal a megkötéssel, hogy ez az összeg csak az üze­mek és a klub kapcsolatá­nak kialakítására; a klubta­gok által szervezett progra­mokra; a klubtagok életmód­jához igazított családi-kö­zösségi kapcsolatok erősíté­sére használható... Hogy miben kívánnak to­vábblépni a taktaharkányi­Miskolcon, ,£z egyetemi könyvboltban tr ■ * 1 ■ ' m Fqer Opst Matematikai Szakiéit ■-h - ■ ­f ' Néhány héttel ezelőtt, o*?- tóber közepén közöltük, hogy a miskolci Nehézipari r Műszaki Egyetemen működő !í könyv bolt matematikai pro- filú szakbolttá alakul. En- “ nek a profilkialakításnak ■n kezdeményezője és támoga- ' tója a Bolyai Matematikai ' társulat volt. Most arról ér- ~ tesített a boltot fenntartó ' Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat, hogy" az így kiala- ‘ kilőtt matematikai szakbolt Fejér Lápot nevét fogja fel­venni. A könyvbolt évtizedek óta működik a Nehézipari Mű­szaki Egyetemen, tevékeny­sége, árukínálata sokszínű, a szépirodalomtól a speciá­lis szakanyagokig terjedő. Bíró Andrásné, a bolt veze­tője a szakbolttá alakulás­sal kapcsolatban elmondta: — Az egyetemi könyvbolt továbbra is megtartja szé­les választékát, semmit nem ejt ki az eddigi kínálatából, ám döntő súllyal a mate­matikai szakkönyvekre tere­lődik át tevékenységünk. A jelenleg forgalomban levő matematikai szakkönyvek­ből, elsősorban a felsőfokú szakirodalomból, az elméle­ti és az alkalmazott mate­matika, a számítástechnika köréből kínálunk igen szé­les választékot. Megrendelé­sek az ország minden részé­ből érkeznek hozzánk orszá- gos lista, illetve szaklapok alapján. A megrendelt ki- 1 «dványokat előjegyezzük, a kéréseket a beérkezés rendjében, postán, utánvét­tel, a készlet erejéig telje­sítjük. — S ha olyan művet ke­resnek, ami nincs a készle­tükben? — A készletben nem ta­lálható kiadványok megren­delése esetén szakboltunk keresőszolgálatot vállal, az előjegyzett kiadványokat a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat országos bolthálóza­tára és antikváriumaira tá­maszkodva felkutatjuk, s így teljesítjük a megrendelése­ket, amelyeket a jövőben Fe­jér Lipót Matematikai Szak­bolt, Miskolc, NME Egye­temváros 3515 címre várunk. Telefonon az egyetem köz­pontján — 65-111 — keresz­tül vagyunk elérhetők. — Miskolcon, az egyete­men immár harmadik éve jogászok is vannak. Az ő szakkönyv-ellátásukra fel­készült-e a bolt? — Sajnos, a jogi kar igé­nyeit még nem tudjuk meg­felelően kielégíteni, bár na­gyon szeretnénk. — Ezért alighanem mások­nak is tenni kellene, nem­csak a boltnak. A jogi kar megjelenésével a bolt szá­mára is újabb feladatok adódtak. Talán feletteseik­nek is inkább figyelembe kellene ezt venni, amikor a boltén áfást tervezik. — Igen, ez kellene. ak? Egészen röviden abban, hogy erősíteni kívánják a munkahely és a lakóhely kapcsolatát, a művelődés te­rületén is. Hogy milyen mó­don, arról Hárnás Ágnest, a megyei művelődési központ főelőadóját, a taktaharká- nyiak „palronálóját” kérdez­tük: — A pályázatban leírtak lényege, hogy alapvetően nem programokban, rendez­vényekben, hanem egy fo­lyamat elindításában kíván­nak előbbre lépni Taktahar- kányban. Ennek különböző formái lehetnek, ezeket cé­lozzák meg az elképzelésben leírtak. Elsősorban az üze­mek és a klub közötti kap­csolat kialakításáról van szó. A bejáró dolgozók többsége szocialista brigádtag, igy el­sősorban azon üzemek gaz­dasági vezetőit, szakszerve­zeti funkcionáriusait, mun- kaverseny-felelöseit kívánják meghívni a klubba, amelyek a legtöbb taktaharkányi bri­gádtagot foglalkoztatják. Ez hosszú folyamatnak ígérke­zik, az lenne a jó ered­mény, ha rendszeressé vál­na a kapcsolat, ha meg le­hetne nyerni a munkahelye­ket a klub támogatására. A helyiek részéről tapasztalha­tó mind nagyobb önállóság, a kezdeményezések erősödé­se elérhetővé teszi, hogy a klub tagjainak önálló fel­adatként legyen adható a szervezés, az aktivizálás. A községből naponta 1600— 1700 dolgozó jár be munka­helyére. A klub eddig csak egészen kis hányadukat tud­ta „befogni”; az igények, az elképzelések jobb megisme­rése érdekében most készül egy íelmérőív, remélhető, hogy ennek révén mindenki tudomást szerez a tervekről, s bekapcsolódik ebbe a mun­kába ... A pályázatban persze rész­letesebben is ismertették a taktaharkányiak az előrelé­pés szándékát, annak tor­máit, a tartalmi megújulás­ra vonatkozó elképzeléseket. A bejáró dolgozók művelő­désének fettételeit a lakóhe­lyen kell megteremtem, ez kétségtelen. Ebben segíthet­nek a munkahelyek is. *. m. » Az évad második nagy- színházi bemutatója lesz ma este 7 órától a Miskol­ci Nemzeti Színházban. Le­hár Ferenc a Cigányszere­lem zeneszerzője, ez ma­gában is a siker reményé­vel kecsegtet. Persze, meg­dolgoztak a színház művé­szei is az elmúlt időben azért, hogy valóban a vá­rakozásnak megfelelő elő­adást produkáljanak. A rendező Szűcs János a Szlávik István tervezte já­téktérben mutatja meg a nagy sikerű operettet, amelynek főbb szerepeit Ivanits Emília, Rózsa Sán­dor, Kulcsár Imre, Piris Edit és Kátai Zsuzsa, Ma­tt György és Mátyás Jenő, Várlconyi Szilvia, Ábrahám István játssza. A zenekart — felváltva — Kovács Zol­tán és Kalmár Péter ve­zényli. Oragojőn Péter sierepében Kulcsár Imrét, Ilona alakjában Ivanits Emíliát láthatja a körönség. Jogi tanácsok Az ezzel kapcsolatos jog­szabályok nem újak, de a gyakorlat azt mutatja, még mindig nem minden mun­kahelyen alkalmazzák helye­sen. A terhes nőt, attól kezd­ve, hogy megállapították a terhességét, gyermekének születése után a hatodik hó­nap végéig nem szabad egészségre ártalmas munka­körben foglalkoztatni. Azt ta­nácsoljuk, hogy az a váran­dós, aki egészségre káros munkát végez, forduljon a feletteséhez és kérjen vál­toztatást. Vagy úgy, hogy másik munkakörbe helyezik; vagy a meglevő munkaköré­ben kedvezőbbé teszik mun­kafeltételeit. A vállalatokat a munkajogi szabályok kö­telezik erre. Az is előfordulhat, bogy a terhes nő különleges érzé­kenységet mutat valamelyik munkakörben. Jóllehet, más azt ugyanebben az állapot­ban zokszó nélkül be tudja tölteni. Tehát itt nem a munkakörben való alkalma­zás tilalmáról van szó, ha­nem a várandós nő egyéni érzékenységéről. Ilyenkor sem lehet egy kézlegyintés­sel elintézni az ügyet, eset­leg megtoldani egy „ugyan, már ne affektáljon” kezde­tű főnöki dorgálással (saj­nos, példánk nem kitalált). A terhes nő és a magzat vé­delme érdekében eleget kell tenni a más munkakörbe való áthelyezés kérésének. A dolgozó nőnek a kérelmét orvosi igazolással kell alá­támasztania. Gyakran vitára ad okot a terhesség miatt más mun­kakörbe helyezett nő mun­kabére. Alapszabály: hogy a dolgozó nőt terhessége miatt nem érheti hátrány. A tér­Hol szúr a fenyőgally? TŰI vagyunk » halottak napján. Minden síron ott a kegyelet jele; fenyőgallyom hószín és a sárga, a lila árnyalataiban játszó kri­zantémok, óriási csokrok, szépen összeállított koszo­rúk. Túl vagyunk a halot­tak napján, ellobbantak már az utolsó gyértyács- kák is, s most már nem ünneprontás, ha közzétesz- szük — miként a láng el- hunjrtával még darab ideig füstölög a faggyús, vagy viaszos szálacska, bizony úgy füstölögtek magukban a halottaikra emlékező hoz­zátartozók is az idei vi­rágpiac csillagászati árai miatt. És most nem is a virágokról van szó, hanem a megemlékezés egy szin­tén nélkülözhetetlen kellé­kéről : a fenyőgallyról. Bizonyára sokan emlé­keznek rá, hogy tavaly a Búza téri piacon a ma­gánkereskedőkkel párhu­zamban az Erdei Terméke­ket Feldolgozó és Értékesí­tő Vállalat miskolci üzem- vezetősége is értékesítette a gallyat, kilónként 6 fo­rintért. Az idén sajnos nemcsak az árakban tör­tént változás (a „maszek” árak B és IS formt között voltak), hanem abban is, hogy az említett vállalat csak az utolsó napokban lépett a színre, k péntek­től hétfőig 8 forintos kí­nálatával már aligha tölt­hette be úgynevezett „piac- szabályozó” szerepét. Szerkesztőségünkbe ezek­ben a napokban többen is telefonáltak, főként szeré­nyebb jövedelemmel ren­delkező kisnyugdíjasok, akik jogosan panaszkodtak az erősen felvert árakra. Ezeket a panaszokat három helyre is továbbítottuk, ki­egészítve azzal a kérdéssel, a jövő esztendőben számít­hatnak-e, és időben szá- mithatnak-e a vásárlók az állami kereskedelem piaci ottlétére? A Borsodi Erdő- és Fa­feldolgozó Gazdaság (mint termelő szerv) illetékesei, Várfalvi József és Kapron- czi József elmondták, hogy ebben az évben is tetemes mennyiséget adtak tovább- értékesités céljából: ma­gánkereskedőknek. Kilón­ként 5 forintért. Valamics­ke érdeklődés a Miskolci Kertészeti Vállalat részéről is volt (az új köztemető melletti I3-as ffőkuknál árulták is, kilónként 10 fo­rintért) az Erdei Termék azonban, ellentétben az el­múlt esztendővel, mind­össze 80 mázsa körüli mennyisége* vásárolt a kü­lönböző erdészetektől, fe­nyőgallyra ebben az évben szerződést sem kötött. Hol­ott a telkibányai erdészet­től jelzés is futott az er­dőgazdasághoz, hogy a megszedett, csaknem 100 mázsa ott hever parlagon, nem viszi senki... ' Mindenesetre a BEFAG dolgozói ígéretet tettek ar­ra, hogy a jövő évben Bú­za téri mintaboltjukban már nemcsak karácsony­fát, hanem fenyőgallyat is árulnak majd október utol­só napjaiban. Az Erdei Termék veze­tőjének, Csorba Pálnak az érvelése viszont a követ­kező: — Amióta a maszekok betörtek a piacra, nem ka­punk akkor, annyit és olyan minőségben, mint amennyit szeretnénk. Ta­valy még valóban nagy té­telben árultunk, az idén már csak a vásárlókra va­ló tekintettel vittük ki ezt ■ mennyiéit get. Igaz az íz, hogy az idén nem kötöt­tünk az erdőgazdasággal szerződést sem, mert az el­múlt évben apnyi problé­mát okozott nekünk ez az áru, hogy egyszerűen el­vette a kedvünket. Több alkalommal üresen tértek vissza a gépkocsijaink, mert nem volt fenyő,« ami ugye, gazdaságtalan fu­var ... De ha már az ér­tékesítésnél tartunk, az sem a leggazdaságosabb, hiszen a mai árképzésünk (hiába szabadáras ez a terr mék) beszabályozott, tehát nem kínálhatjuk, igaz, nem is akarjuk túl drágán kí­nálni, ennélfogva a ha­szon is elenyésző rajta más termékeinkhez képest. A két üzemünk éves terme­lési értéke meghaladja a 200 millió forintot, s fe­nyőgallyból az elmúlt na­pok árusítása alig 60 ezer forint fölött volt! Tulaj­donképpen egy ellentmon­dással kell megbirkóznunk, mert egyfelől noszogatnak minket a vásárlók érdeké­ben, másfelől pedig köve­telmény számunkra Is a nyereséges termelés. Ennek ellenére — tekintettel a közhangulatra a jövő évben ismét nagy mennyi­séget viszünk a piacra, hogy ezek a panaszok még egyszer ne fordulhassanak elő. Keresztény Gabriella hessége miatt más munka­körbe áthelyezett nőnek jo­ga van az előző munkakö­rében elért átlagkeresetéhez. Ez akkor sem csökkenthető, ha ez az ideiglenes munka­körére megállapított bértéte­lek szerint nem volna biz­tosítható. (Mt. V. 19. §.) Az előbbiekből következik, hogy olyan esetben, ha az új munkakörben anyag­vagy áramhiány miatt eset­leg egyéb, a dolgozó hibá­ján kívüli okból szünetel m munkai és emiatt az ott dol­gozók keresetében csökke­nés következik be, a terhes nőnek az előző átlagkerese­tét ebben az esetben is biz­tosítani kell. (A fentieket a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollé­giumának 57. számú állás-, foglalása tartalmazza.) K. C. Ma este premier

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom