Észak-Magyarország, 1983. november (39. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-26 / 279. szám
1983. november 26., szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 3 A növekvő energiaárak néhány esztendeje drasztikusan ráirányítják a figyelmet gazdaságunk egyik gyenge pontjára, nevezetesen arra. hogy a portékáink elkészítéséhez a kívánatosnál, lényegesen több energiát használunk fel. Ha ezt számszerű adatok arányával vizsgáljuk, kiderül, hogy Magyar- országon az ipari termékek előállítására átlagosan 30 százalékkal több energiát fordítunk, mint a fejlett országokban. S hogy ennek milyen nagy a jelentősége, arra elég egyetlen példa: 1 Ionná hengerelt acél előállításához annyi energiahordozóra: kokszra. gázra és olajra van szükség, hogy ez körülbelül 1 tonna olaj értékének telel meg. Az energiafogyasztás és az energiával való jobb gazdálkodás tehát létkérdés, egy adott gazdaság fejlődésének fokmérője, a versenyképességének biztosítéka, hogyan, miképpen tudja elfogadható szintre csökkenteni az ipari termékeinek előállításához szükséges kalóriákat, illetve hogyan tudja a termékszerkezetét úgy módosítani, hogy a készáruk gyártása közben kevesebb és olcsóbb energiahordozóra legyen szükség. Az olaisokk hatása Ma már tudjuk, az 1973-ban bekövetkezett első olajválság és a néhány év múlva azt követő második olajsokk igen erősen •hatott a magyar gazdaságra is. Ez szülte azt a felismerést, hogy az energia óriási érték, ezzel az értékkel jól kell gazdálkodni, mert ez a szemlélet a talpon maradás egyik feltétele. A helyes gazdálkodásra való törekvés nyomán alakult ki az országban elsőként Borsodban az Energiapolitikai Tanácsadó Munkabizottság, amely a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztálya felügyeletével működik, és az a célia. hí serkentse a felhasználó vállalatokat az elsődleges csökkentésre, illetve olyan újszerű megoldásokra, racionalizálásokra, amelyek egyértelműen energiatakarékosságot eredményeznek. Hogy nem véletlen a borsodi kezdeményezés, azt akkor érthetjük meg, ha ismerjük, itt szorított a legjobban a cipő. hisz’ Borsod ipara az országos energiafelhasználásnak mintegy 18—20 százalékát emészti fel. A mintegy 20 főnyi bizottság egyik tagja Nedea Ede, a TÜKI tudományos főosztályvezetője, adatokat rak le. hogy bizonyítsa, ez a kérdés valóban Borsodban a legégetőbb, hiszen az országos, megközelítően csaknem 300 petakalóriás fogyasztásból ez a megye 55-öt használ fel! — Maradjunk egy kicsit a számoknál — mondja — Egy petakalória kereken 100 000 tonna olajnak felei meg, és ez azt jelenti, hogy Magyarország együttes energiafogyasztása körülbelül 30 millió tonna kőolajjal egyenértékű. És ami talán mindenki számára meglepő, a megye ezzel az igen magas fogyasztásával toronymagasan első az ország gazdasági körzetei közölt, megelőzi egyebek között Budapestet. Pest megyét Veszprémet, vagy az ugyancsak iparosodott Fejér megyét. S hogy újra hangsúlyozzuk az itteni tennivalók fontosságát, álljon itt ,összehasonlításul Budapest és Pest megye együttes adata, amely így 66.3 petakalória, Borsodé a halmozott energiák felhasználásával 'együtt egyedül 67 petakalória, azok nélkül is 55 petakalória! Tennivalók sokasága Ez tehát a jelenlegi kiinduló adat, amely a bizottságot is az elmúlt, időszakban igen alapos vizsgálódásra kényszerítette. Hiszen ma köztudottan ez a gazdaság legkritikusabb pontja. Az elmúlt években történt felmérésekből és elemzésekből kiderül, hogy az új létesítmények, benne a TVK, a BVK, a cementgyár és az LKM új üzemei gazdaságos energiafelhasználásukkal is megfelelnek az irántuk támasztott követelményeknek. míg más üzemek lényegesen több koksz. szén., gáz és olaj felhasználásával állítják elő a termékeiket, mint amennyi a fejlett ipari országok állaga. Borsodban 1982-ben az üzemek 149 fajlagos mutatóját vizsgálták meg, és ezekből kiderült, hogy a korábbiakhoz képest 35-nél javulás, 4-nél szinttartás, 60-nál pedig romlás következett be! — Azt általában elmondhatjuk — mondja Nedea Ede —, hogy a halmozott, energiafelhasználás csökkent és javultak valamelyest a fajlagosok is, de a termelés növekedése miatt az összenergia- felhasználás az országos adatokkal ellentétben nem csökkent. Azaz. a korábiakkal szemben 101.7 százalékra növekedett. Megvizsgáltuk a fajlagos mutatók alakulását, is, összesen „53 mutatót vettünk a bonckés alá. Úgy tapasztaltuk, hogy 33 esetben javulás van, egynél változatlan., 19-nél pedig romlást tapasztaltunk. Megvizsgáltuk a termékskálát is. az LKM-nél például 6 terméknél, a Borsodnádasdi Lemezgyárban minden áruféleségnél, a DIGÉP-nél, a December 4. Drótműveknél, valamint a BÉM több termékénél javult az arány, míg például Ózdon a nyersvas fajlagos összmutató ugyan romlott, de csökkent az importkoksz felhasználása és növekedett a földgáz, illetve a kohógáz felhasználásának aránya. Nem volt ilyen kedvező a vegyipari vállalatok energiamutatóinak alakulása. Felderíteni az okokat A most megkezdődött NEB-vizsgálatnak éppen az a célja, hogy felderítse a többlel - energia-fehasználások okát, illetve a felderített okok alapján a szakemberek megtalálják a korrekció módját. A vizsgálat kiterjed majd az energiaracionalizálásra is, illetve azzal kapcsolatban is végeznek feltáró munkát, hogy a jövőben milyen lehetőségek nyílnak nagyobb mérvű energia- megtakarításra. Külön érdemes szólni a már folyamatban levő energiaracionalizálási programokról. Borsodban jelenleg mintegy 3 milliárd forint értékben folynak ilyen jellegű munkák, 26 témakörben. Ezek a beruházások egyebek között, a kokszfogyasztás csökkentését. a földgáz-, a villamosenergia-, a gőz-, a hűtővíz- és a propán-butángáz-szükséglet csökkentését célozzák. Mint a szakemberek elmondják, ezek a beruházások csak akkor kívánatosak, ha gyorsan elkészülnek és az üzembe állásuk után a bekerülési költségük három év alatt teljes egészében visszatéríti. Az előbb említett 3 milliárd forintos ösz- szegben nem szerepel az ózdi salak hányó és a Tiszai Hőerőmű inerlgáz-felhasználási programja, amely lényegesen nagyobb volumenű beruházás, hiszen csak egyedül az ózdi hasznosítás 2,1 milliárd forintot tesz ki. Hajdú Gábor Nagyon sok nő örült ennek a munkaalkalomnak, amely a betanítási idő után 3000 forint fölötti keresetet biztosit számukra. Jelenleg a helybelieken kívül Szendrőröl, Rudabányáról és Felsötele- kesrői is járnak ide dolgozni. laczó József felvétel« Nemcsak a feltúrt, még befejező tereprendezésre váró környék, hanem a friss malterszag is arról árulkodik. amint belépünk a kinti dermesztő hideg után a hatalmas szövőcsarnok langy melegébe, hogy egy egészen ; „friss” telepítésű melléküzemági tevékenységet láthatunk Szuhogyon. Pedig látszatra már minden a rendes kerékvágásban zajlik. Asszonyok sürgölődnek a zúgó-zakatoló gépek mellett, a raktárhelyiségben már halomra tornyosul a szép krémszínű nyersszövet, autóbuszok hozzák-viszik a környékről a három műszak dolgozóit, de az öltözők még fűtetlenek (a széntüzelésű kazán üzemelése még várat magára), a melegétkezés még megoldatlan, s a bérek is most rendeződnek véglegesen. December 6-án lesz éppen ggy esztendeje, hogy az első Szegedről érkezett 40 szövőgép működni kezdett itt Szuhogyon, s ez év június 30-án — az utolsó szállítással — tervezett helyére került mind a 120 vetélőváltós automata. S ez alatt az egy év alatt két fontos dolog is történt: munkát kapott 145 ember, s megszőttek 1 millió 200 ezer folyóméter nyersszövetet. S ez még csak a kezdet... A tervekből, számokról, egyáltalán a beindulásról a szintén újonnan emelt irodaépületben beszélgetünk Lázár And-' Tassal, a szövőüzem vezetőjével, és két textilipari szakUj üzem régi érdekekből ■ B O sszeszőtt emberrel, a szegedi Aranyi Jánossá/ és a budapesti Mi- raider Józsefjei. — Mi hozta létre ezt tt szövöüzemet ? — A kétoldalú szükségszerűség — kezdi Lazár András. — Közismert tény voll, hogy néhány evvel ezelőtt a szendröi Szabad Föld Termelőszövetkezet kis híján a esőd szélére került. Nem véletlen, hogy a téesz melléküzemági tevékenységbe fogott. Szögligeten létrejött égy varroda, itt Szu- hog.von egy lakatosüzem, de a legtöbbet ettől a beruházástól várjuk, évi 3 es fél, 4 millió forintos nyereséget. — A másik szükségszerűség — veszi ót a szót Mira ider József — a Pamutnyomóipari Vállalat krónikus munkaerőgondja. Így jött leire — az érdekek találkozása réven — ez az üzem, mely bérmunka-szerződéssel köti össze a termelőszövetkezetet es a Pamut- nyomóipari Vállalatot. A gépek. az alapanyag, a technológia biztosítását, s a szakembergárda kiképzését, illetNem kellett a szomszédba mennie példákért az emö- di Szabadságharcos Termelőszövetkezet vezetőinek, amikor szóba került, hogy milyen nehéz akkumulátort szerezni a mezőgazdasági gépekhez. Akkumulátorért egyébként szívesen mentek Volna a szomszédba, ám ezt az utat nyugodt szívvel megspórolhatták. Hiába fordultak volna táh még a hetedik szomszédhoz is ... — A mezőgazdasági gépekhez szükséges akkumulátorok évek óta a hiánycikklistán szerepelnek — jegyzi meg Valkó Géza ipari ága- Zatvezető. — Ezért is kaptunk örömmel az Unitech- nilca Ipari Szövetkezet ajánlatán. Kifejlesztettek és szabadalmaztatták egy új típusú akkumulátort. A gyártásra viszont kapacitás híján a budapesti szövetkezet nem vállalkozott. Nekünk volt emberünk is, kedvünk is ehhez a munkához. Így jött létre az az egyszerű gazdasági társulás, amelynek harmadik tagja — a forgalmazó — a mályi AGROKER. A gesztor szerepét mi vállaltuk. Mondhatni: rekordidő alatt vált valóra az elképzelés. Tavaly februárban ízületeit meg a döntés és károm hónappal később, Hantosán május 27-én elké% Gazdasági társulás keretében MíkmiÉtort gyártanak Ernőin szült az első akkumulátor. Három hónap alatt építették fel a két. 720 négyzetméter alapterületű csarnokot. A költségeket számottevően csökkentette, hogy saját, építőbrigádjuk volt a kivitelező. A tsz lakatosai, esztergályosai pedig /felvállalták, hogy az Ünilechnikától kapott tervdokumentáció alapján elkészítik a munkához szükségig gyártósort. Míg az építők és a vasmunkások dolgoztak, addig a többiek, a készülő akkumu- lótorüzem leendő munkásai tanultak. A budapesti szövetkezet húsz munkás számára kéthónapos betanító jellegű tanfolyamot szervezett. — Miben különbözik az önök által gyártott akkumulátor a hagyományostól, mi a szabadalom lényege? — A legfőbb előny az,1 hogy eltérően a hagyományostól, ezek az akkumulátorok cellánként javítható- ak — mondja az ágazatve- zelö. — Cellazárlat esetén nem kell kihajítani az egészet, a hibás cella kicserélhető. Nem megvetendő szempont az sem, hogy az általunk gyártott akkuk előállítási költsége kevesebb, mint a hagyományos akkumulátoré. Bitumen helyett például mi egy polipropilén alapanyagú lezáró masszát használunk. Egyébként ez is itt készül, szintén szabadalom alapján. — Milyen jármüvekhez készítenek akkumulátorokat? — A begyakorlás szempontjából 'célszerűbbnek tartottuk, hogy az egyszerűbb fajtákkal kezdjük a munkát. A Trabant-akkuval indultunk, majd a Zsigulikhoz szükséges akkumulátorokkal folytattuk a sort. Kis meny- nyiségben a későbbiekben is fogunk személygépkocsi akkumulátorokat készíteni. Igaz, a Trabant-akkut máris módosítottuk. A kezdeti 66-os helyett decembertől 80 amperórás Trabant akkumulátorokat fogunk gyártani. Ennek segítségével a gépkocsikat majd könnyebben lehet beindítani. — Mikor fognak a mezőgazdasági gépekhez szükséges akkumulátorokat is készíteni? — Már ezzel is foglalkozunk. Ebben az évben megkezdtük a 110 amperórás akkumulátorok előállítását. Januártól pedig már gyártani fogjuk a 136 amperórásakat is. A sort márciusban a 180 amperorással folytatjuk, amely a kombájnokhoz, tehergépkocsikhoz használható. — Mennyiben enyhítheti majd a piaci hiányt az emő- di akkumulátorüzem? — Pillanatnyilag 60—70 ezer darab akkumulátort tudunk gyártani évente. Az indulás óta előállítottunk hatvanmillió forint termelési értéket. Az üzem kapacitása évente százmilliós érték előállítására alkalmas. Az igazság az, hogy többre is képesek lennénk. A termelés fokozását két rácsön- tógép hiánya akadályozza. A celialemezek gyártásához kellenének ezek a berendezések. Amikor szövetkezetünk az Unitechnikával szerződött, vállaltuk az említett gépek megvásárlását. Nos, a pénzünk meg is van, mégsem tudunk gépeket venni. Sajnos, importberendezésekről van szó. Jóllehet, az akkumulátor-gyártással mi hiányt pótolunk, sőt importot helyettesítünk, mégsem tudunk hozzájutni azokhoz a berendezésekhez, amelyek a termelés növeléséhez nélkülözhetetlenek. Most ott tartunk, hogy kutatunk, keresünk, hátha találunk az országban valahol ilyen gépeket, kihasználatlanul. — Beszélgetésünk elején említette: ezeknek az új akkumulátoroknak az a nagy előnyük, hogy javíthatóak, a hibás cellák kicserélhetek. Hova fordulhat a vevő, ha ilyen problémája van? — Ezeknek az akkumulátoroknak a javítását jelenleg Budapesten, az Unitechnika Ipart Szövetkezetben végzik. A vásárlónak, sajnos, ha panasza van, utaznia kell. Ezen a helyzeten változtatni akarunk. Azt tervezzük, hogy mihamarabb kiépítjük javítóhálózatunkat is. Dcvaid Hedvig milliók re a betanítást a Szegedi Textilművek, illetve a Ma, gyár Pamutipar vállaltak, ezzel szemben a szövetkezet munkaerőt biztosított, "s fölépített egy üzemcsarnokét mintegy 22 millió forint értekben. Gyakorlatilag minden a helyén van mar, a 120 gép üzemel, a létszám optimális. csak a kiegészítő technológia berendezései nincsenek még itt, és persze a betanítás most is lq- lvámatos. mint ahogyan az a beruházás előrehaladtával is folyamatosan történt. — Milyen szövet ke szili itt? Mi az itteni munkajellege? — Itt nyersszövet készül, nem egyedüliként az országban. mert ezt a jellegű munkál tendencia vidékre telepíteni — kapcsolódik a beszélgetésbe Aranyi. János is. Az előkészítési fázisban lánchengerkö- tözés, befűzés, vetülékcsévé- lés; ezt követi a szövés, majd a nyersáru tisztítása, minősítése és szállításra való előkészítése. — Milyen tapasztalatokat adott ez az egy év? — A betanítás nem volt zökkenőmentes — mosolyog Lázár András —, de azt hiszem, ez érthető, hiszen a nők nagy része a fakanál mellől jött ide dolgozni. Az első időben „kipergett” néhány ember, akik végképp alkalmatlannak bizonyultak, most viszont már csak a rutinszerűség hiányzik. De eá idő kérdése. A bérekről szólva; az alapok körülbelül 30 százalékkal itt is kisebbek lesznek, mint a fővárosi átlag, a dolgozók viszont a szövetkezet alkalmazottai, s mint ilyenek, különböző egyeb juttatásokban részesülnek. — Mi ar üzem mennyiségi, minőségi terve, végcélja? — A tervről szólva a valóból kell kiindulni, az pedig még csak kísérleti év volt. Az eddig megszőtt 1 millió 200 ezer folyóméter szövetnek mintegy a 35 százaléka első osztályú, 50 százaléka másod-. 15 százaléka harmadosztályú lett. A cél 1985-re a mennyiséget tekintve 2 millió 800 ezer folyóméter szövet, s a minőség arányainak a megfordítása. vagyis szeretnénk, ha az innen elszállított szövet háromnegyed részére az első osztályú minősítés kerülne. Ez viszont már nemcsak a gépeken, a technológián, hanem az itt dolgozókon is múlik. Keresztény Gabriella t
