Észak-Magyarország, 1983. november (39. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-24 / 277. szám

ESZAK-MAGYARORSZAC 4 1983. november 24., csütörtök Filmlevé! Kutya éji dala Bódy Gábor, a film rendezője és ! Az olvasó bizonyára rög­tön megkérdezi: miért nincs névelő a film címében, nem disszonáns-e így? Igaza van, ha megkérdi. A címet nem a kritikus adja és előre el­mondható, hogy nem e né­velő hiánya az egyetlen ért­hetetlen dolog Bódy Gábor mától látható, meglehetősen terjengős filmjében. Igaz, ez sem magyaráz meg semmit. Bódy az Amerikai anzix és a sok vegyes visszhan- ^ got keltett Psyché után most ismét meglehetősen szokatlan filmalkotással lép * a közönség elé. Kutya éji dala című filmjét Csapiár Vilmos novellája nyomán ké­szítette, bizonyára nem a '“szélesebb mozilátogatók, a “'moziban szórakozást, szelle­mi felüdülést, jó értelmű ki- kapcsolódást kereső nézők "számára. A film történeti “:SZála ugyan úgy-ahogy köveí- ; netö, illetve az egyes történet­részecskék érthetők, látjuk, halljuk, miről beszélnek, mit tesznek a szereplők, ám az összefüggések, főleg pedig a jelenetsorok láncának mö- jgöttes tartalma, a mű mon- ; dandója már bizony ne­hezen következtethető ki, s : még a moziban, a filmekben , rébuszfejtőként elmélyedni 'Szerető néző számára is ’ nagy-nagy feladatot jelent, hogy valahol ráhangolódjék Bódy hullámhosszára, be­kapcsolódjék gondolatmene­tébe. Csupa szürrealista ele- -.Irjnekkel át-, meg átszőtt kép­sorokban jelentkezik egy , ' mai magyar falu néhány "iélctképtöredéke, de a moza- ikszemcsékből nem bírjuk egykönnyen összeállítani a mai valóságról valló érthető 1 képet | Egy faluba 6} pap érkezik. Katolikus pap, reverendában. “ Már érkezésekor, késő este | jön " autóbusszal, összeismer- | kedik egy Csillagásznak ne­vezett falusival, meg egy to- I lószékes rokkant férfival, aki öngyilkos akar lenni, egyéb- I ként korábban a falu ta- I nácselnöke volt. A pap kö- I nil sok furcsaság történik ; a faluban. Illetve nem iskö- ' rőtté történik minden, ha- ■ nem valahogy hozzá kap­csolódik minden történés. Hosszú, »okórás vitákba bo­nyolódik az öngyilkosjelölt egykori tanácselnökkel, kés­hegyig menő világnézeti pur- parlékkal telik az idő; meg­ismerünk családokat, többek között egy katonatisztet, meg annak a falusi élettel elége­detlen és férjét el is hagyó ! feleségét; megismerjük a fa­lu templomi életét, az új p®p első miséjét, egy egzal- tált, idős, beteg nőt, aki •gyón a papnak, s aki végül .öngyilkos lesz a paptól ka­pott kalaptűvel, s holtan ta­lálják a tanácselnököt is. főszereplője Csupa rejtélyes ügy, csupa fenyegető homály a falu egész élete, s mikor a ható­ság nyomozni kezei a két ha­láleset ügyében, a pap eltű­nik a faluból. Mondhatni el­menekül, mert kitűnik, hogy nem pap volt, hanem ál­pap, aki mögött valami na­gyon nagy homály rejlett. Körülbelül ennyi .bontható ki az én olvasatomban Bó­dy Gábor új filmjéből, amely annyiban kapcsolódik a mai magyar valósághoz, hogy mai magyar falunak látszó te­lepülés adja a földrajzi hát­teret, és az emberek által emlegetett egyes témák is a ma vonásait idézik. Egyéb­ként kusza, sok-sok áttétel­lel szóló, vagy szólni kívá­nó munka pereg előttünk, mintha valami titkos kód­dal, valami egyezményes jel­rendszerrel szólna kevesek­hez, kiválasztottakhoz. Félő, hogy még azok közül is ke­vesen fogják az alkotóval egyetértőén értelmezni. Á főszerepet Bódy Gábor magára osztotta, de színész­ként sem tudta történetét és mondandóját közelebb hozni a nézőhöz. A zenét a Bi­zottság és a Vágtázó Halott- kémek nevű együttesek szol­gáltatják, operatőr az USA- ból meghívott Johanna Heer. Azzal kezdtem, hogy már a film címe olvastán kérdőjel magasodik a néző elé, ért- hetetlenséggel találkozik. Sajnos, ez a kérdőjel a film során csak erősödik. * A mai naptól látható a premiermozikban a Klute című amerikai krimi. Erről előzetes tájékoztatásként annyit kell elmondanunk, hogy Alan J. Pakula rendezte, főszereplői Jane Fonda, Do­nald Sutherland és Roy Schneider, s egy sajátosan izgalmas nyomozást tár a néző elé, amelyben a nyo­mozó és a nyomozás so­rán megismert call girl kö­zött komoly szerelem szö­vődik, ám jelentkezik egy félelmetes .harmadik is. Ugyancsak mától látható A zöld kabát című olasz film, Franco Giraldi alkotása, amely a háborús bujkálás idejében találkozott j két ze­nész, egy karmester és egy magát csak annak állító ze­nész kapcsolatát, sok év utá­ni újabb találkozásait ábrá­zolja. A gyerekek sem marad­nak új látnivaló nélkül: Kriszta születésnapja cím­mel színes mesefilm-összeál- lítás is szerepel a heti be­mutatóprogramban. s ebben hat érdekes kisfilm várja az ifjú mozinézőket. Benedek Mikfos Sznper intenzív eszperantó lanfolp Sikeres vizsgákkal ért vé­get a Magyar Eszperantó Szövetség kísérletképpen in­dított szuper intenzív nyelv- tanfolyama. Az egy évvel ez­előtti kezdeményezés célja az “ volt, hogy az érdeklődők a lehető legrövidebb idő alatt elsajátítsák a világ legköny- nyébb, legegyszerűbb, mes­terségesen alkotott nyelvét, «/. eszperantót. A Halásztel­ken rendezett hétvégi, bent­lakásos tanfolyamnak eddig 400 hallgatója volt. A nyelv­tanában egyszerű, szókincsé­ben pedig a nemzetközi sza­vakra épülő ’nyelv tanulásá­ban a tanfolyam szervezői legfontosabb szempontnak a kikapcsolódást, a jó hangu­latot és az oldott légkört tar­tották. Országos pályázat - szitában . Országos amatőr képző- és iparművészeti pályázatot hirdetett meg a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szak- szervezete azon szakmun­kásképző intézeteknek, ame­lyekkel kapcsolatban állnak. Az országos pályázatra vi­szont csak egyetlen intézet, a miskolci 101. számú Sze­mere Bertalan Ipari Szak­munkásképző Intézet szak­körei küldtek be pályázatot. Az első ízben meghirdetett országos pályázat és kiállí­tás így tulajdonképpen egyetlen iskola részvételével nyílt meg tegnap Miskolcon. Mihalovits Ervin, a KSZ- DSZ osztályvezetője nyitotta meg a kiállítást a 101. számú Szakmunkásképző Intézet előcsarnokában, hangoztatva azt a reményt, hogy a jövő­ben talán nagyobb vissz­hangra talál ez a szakszer­vezeti kezdeményezés. Ezt a tényt nem lehet el­hallgatni, sem figyelmen kí­vül hagyni. Viszont az is igaz, hogy ez nem von le semmit a miskolci intézet fiataljainak nagyon tisztelet­re méltó és színvonalas, ér­tékes munkájából. Ök való­ban felvonultatták — a fo­tótól a festészetig, a model­lezéstől a fafaragásig, a dí­szítőművészettől a kerámiáiig mindazt, amiben tevékeny­kednek. Ezt a színvonalas és folyamatos munkát értékelte végeredményben az országos zsűri is, amikor a legjobb kollektíváknak, a legsikere­sebbnek bizonyuló egyéni pá­lyázóknak odaítélte a módo­sított díjakat, s amikor el­ismerését, fejezte ki a szak­körvezető tanároknak az ál­dozatos munkáért. Számunk­ra, miskolciak számára nem meglepetés a 101-es tanu­lóinak ilyen szereplése. Csak sajnálhatjuk, hogy most ön­magukkal kellett „mérkőz­niük” — mert nem akadt vetélytárs, akivel megméret­hették volna magúkat. Ezt nyilván ók íe sajnálják. Országos pályázat — szó­lóban. Furcsa ellentmondás. Mindazonáltal a miskolci fia­talok valóban megérdemel­ték, hogyha! már így tör­tént, akkor sem mondott le a kiállításról a meghirdető szakszervezet (Csutorád) Babits Mihály fiatol bajoi tanárként testvéreivel t905-ben (baloldalt). Babits Mihály és Törők Sophie esküvői képe (jobboldalt). Az olvasók a költőket, 9 írókat fizikai valósá­gukban is szerelik megismerni, ha másképp nem, akkor legalább fényképekről. Ennek az érdeklődésnek mély és valós pszjchológioi okoi vonnak: az 'arc, a környe­zet megismerése kiegészíti és magyarázza oz életművet, az írást, o holt betűt. A régie­ket lerajzolták, a „fényírás”, a fénykép feltalálása óta géppel rögzítik az. arcot. Pe­tőfi Sándorról még csők egyetlen dagerrotipia készült, Arony Jánost mór jobbon is­merjük. A huszadik száza­diaknak már az egész életét végigkísérhetjük fényképeken. Babits Mihály születésének századik évfordulója alkalmá­ból a Petőfi Irodalmi Mú­zeum most e költőnk életét tárja fel a róla készült fény­képek segítségével. Babits Mihály Romját Aladár és Díenes Pál társaságában 1912-ben Babits Mihály-emlékkiállítás a Petőfi irodalmi Múzeumban Kiss József-emlékünnepség Szülöttjén ele 140. évfordulóján emlékün- nepeéget és tudományt* ülést rendeznek Kiss József szülőhelyén, Mezőcsáton. A nagyköz­ségi művelődési központban ma, november 24-én, háromnegyed 11-kor kezdődik a meg­emlékezés, melynek sarában irodalmi össze­állítás hangzik fel, előadások hangzanak el Kiss József munkásságáról, és sor kerül a pá­lyázat eredményhirdetésére is. Noteszlapok © Szigetelők Csak dicsérni lehet a Táv- hőszolgáltató Vállalat intéz­kedését, mely szerint — díj­mentesen — szigeteli a köz­ponti fűtéses lakásokban az ablakokat, ajtókat. Különö­sen most érezhető, tapasztal­ható ennek a kezdeményezés­nek a haszna, amikor a tél, a hideg nemcsak incselkedik velünk, hanem — minden jel szerint — tartós jelenlétével „tisztelt” meg bennünket. Mi­lyen jó ilyenkor a csontfa­gyasztó szél és zimankó ellen a jó meleg lakásba húzód­ni!... A Távhő szakemberei se­gítségével mind több lakás­ban sikerül megfogni a mele­get, s kirekeszteni a hideget. Terv szerint, folyamatosan történik a szigetelés, amihez a lakások tulajdonosainak se­gítőkész közreműködése is szükséges. Ami sajnos, sok helyütt elmarad. Ha a szige­telő szakemberek csöngetnek az ajtónál, van, ahol szíve­sen, örömmel fogadják (s ez a többség), de van, ahol a legkülönfélébb kifogásokkal élve elutasítják a segítséget. Érthetetlen az effajta maga­tartás, hiszen mindenkinek egyéni érdeke is, hogy a la­kás meleg, jól fűtött, ottho­nos legyen. S mindezért egy fillért sem kell fizetni! A szigetelés elő) mereven elzár­kózó lakások tulajdonosai magukra vessenek, ha a még hidegebb idő beköszöntővel, megfelelő fűtés esetén is, ne­tán alacsonyabb lesz a hő­mérséklet a lakásban a szük­ségesnél. a betétkönyvben szereplő összeget elfogadják beugró­ként Erről a takarékpénztár igazolást ad, amit csak csa­tolni kell az igényléshez. Ha valakinek kevesebb a pénze az ifjúsági betétben, mint amennyit be kell fizet­nie, akkor sincs baj. A kü­lönbözet kiegyenlítésével nemcsak a betétösszeg növek­szik, hanem a letéti pénz is rendben van. S ez az összeg ugyanúgy kamatozik, mint addig, s a betéttulajdonos to­vábbra is rendelkezik íelefc­Egy férfi, rragy bőrönddel a kezében nyit be Miskol­con, a Patyolat Árpád úti szalonjába. — Kérem, ágynemű tisz­títását, mosását vállalják itt? kérdezi tétován, mert nem volt biztos a dolgában, hogy jó . helyre jött-e. — Hogyne — hangzott az udvarias válasz. Pillanatok alatt a pultra kerül a „cucc”, amit az üzlet dolgozója megszámol, s pon- losan feljegyez a megrende­lő-cédulára. — Két hétre, három hétre, vagy három napra? — kér­dezi. — Három napra... — Mángorolva, vasalva?. te. Persze, ha valaki megszün­teti e betétet, ezzel együtt lakásigénylése is szünetel mindaddig, amíg a beugrót be nem fizeti. A számla megszüntetéserői ugyanis az OTP köteles értesíteni a ta­nácsot. Jó tudni még azt is, hogy az ifjúsági betét egyéb kedvezményei (külön köl­csön, előny a lakáskiutalás­nál stb.) továbbra is megil­letik a tulajdonost, függetle­nül attól, hogy az itt sze­replő összeg teljes egészében, vagy részben letéti összeg­ként is számon van tartva. A szalon dolgozója látja a tétovázást, a tanácstalansá­got a férfi arcán, nyomban a segítségére siet: — A legszebben, ugye? — Igen — hangzott Palá­sán a beleegyezés az ügyfél ajkáról, aki már nyúlt is a zsebébe. Mozdulatát félúton megállította az udvarias fi' gyelmeztetés: — Majd utólag... Ezzel átnyújtotta a szám­lát (megrendelőlapot), kiegé­szítve még egy információ­val: — Reggel fél héttől cet® hétig tartunk nyitva ... így is lehet az ügyfelekkel foglalkozni. így kellene az ügyfelekkel foglalkozni min­denütt ... (n»—) 9 Lakás és betét Mindenki előtt ismeretes, gy aki lakásigénylést nyújt a tanácshoz, azzal egyide- leg az előírásoknak megfe- ő mértékű, úgynevezett ucrő* is be kell fizetnie. Csak ezzel együtt válik ér­vényessé a lakásigénylés. E pénzeket az OTP kezeli, s tartja számon. Kevesen tudják viszont, hogy akinek van Hiúsági. takarékbetétje; © Patyolat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom