Észak-Magyarország, 1983. november (39. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-22 / 275. szám

XXXIX. évfolyam', 275. szám Ára: 1.40 Ft Kedd, 1983. november 22. Y*_AG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A7 MSZMP BORSOO ÁBáO.T-ZPMPT P?C MPCTPI BTTOTTS ÁGÁN AK LAPTA isr FRISS KENYÉR SÁTORALJAÚJHELYRŐL (3. o.) KÉSZÜL MISKOLC KÖZMÜTÉRKÉPE (3. o.) A KÉPERNYŐ ELŐTT (4. o.) Legközelebb a dolgozókhoz N agy szerepet töltenek be a párt munkastílusának fej­lődésében a pártcsoportok, amelyek a pártszervezetek szervezetileg legkisebb egységei. Éppen e sajátossá, gukból adódóan a legalkalmasabbak arra, hogy az üzem, munkahely mikrokollektívájában meghatározó szerepet tölt­senek be a párt politikájának terjesztésében, tömegkapcso. latoinak megtestesítésében. Az MSZMP Szervezeti Szabály­zatának 29. pontja előírja: „Az alapszervezetekben — lét­számtól függően - pórtcsoportokat kell létrehozni. A párt- csoportok rendszeresen értékelik tagjaik magatartását, a pórtmegbízatások teljesítését. A pártcsoporlok munkáját a csoportülésen megválasztott és a taggyűlés által megerő­sített bizalmiak irányítják." i ,z elmúlt években az alapszervezetek vezetőségei a leg­több helyen konkrét intézkedéseket tettek a pártcsopoit- munka fejlesztésére. Nagyobb igényességgel választották ki azokat a párttagokat, akik felkészültségük és munkahe­lyi magatartásuk alapján a legalkalmasabbak arra, hogy a párttagságnak ajánlják. Több helyen — a közvetlenül irányító pártszerv segítségével, útmutatásai alapján — az alapszérvezeti vezetőségek eredményesen oldják meg a pártcsoportbizalmiak képzését, továbbképzését. Ahol ér­demben segítik a pártcsoDortok munkáját, ott a oártcso- port megbeszélésein kötetlen, nyílt eszmecsere útján vitat­ják tneg munkájuk problémáit, foglalkoznak a pártmegbí­zatások értékelésével, a termelőmunkában tanúsított helyt­állással, a dolgozók hangulatával. A Dártvezetőségek na. gyón helyesen teszik, ho a pártcsoportbizalmi-megbeszélé- seket rendszeresen a politikai tájékoztatás, az információ és az agitáció fórumaiként is kezelik. Több helyen az is gyakorlat, hogy egy-egy párttag kérésére is összeül a párt. csoport valamilyen helyi probléma tisztázására, megtárgya­lására. Jó példák ösztönöznek arra, hogy több helyen fef kefl oldani a pártcsoportok működésében még tapasztalható merevségeket, és a rugalmas, a feladatokhoz gyorsan al­kalmazkodó pártcsoport-tevékenységet kell megteremteni. A vezetőségek munkáját teszi eredményesebbé, ha a fel­adatok napi operatív megoldásában nagyobb szerepet biz­tosítanak a pártcsoportoknak, Iá gyakorlat, hogy az íré. Ayft’ó pártszervek a kádertartalékok kiválasztásánál, előlép­tetéseknél is meghallgatják a párlcsoport véleményét. Rangjának érdemi emelését érhetjük el, ha az alapszerve­zetek vézetőségeinek tagjai meghatározott időközökbe« részt vesznek a pártcsoportok ülésein. Még nem mindenütt használják ki eléggé a pártcsopo'- tokban rejlő lehetőségeket a közösségi nevelés, a maga­tartás formálására. Pedig a pórtcsoport-bizolmiak állnak a legközvetlenebb kapcsolatban dolgozótársaikkal. Ezért kell őket mindenekelőtt alkalmassá tenni a politikai hangulat formálására és hatékony részvételre oz agilációs munká­ban, mozgósításra a nopi feladatokhoz. Erre viszogt csak akkor képesek, ha megfelelő, rendszeres politikai felkészí­tést és tájélcortatást kapnak. Ezt segíti elő, ha az alap­szervezetek vezetőségei, a pártcsoportbizalmiak tematikus továbbképzésben részesülnek. Sok száz párttag a szakszervezetben, vagy szakszervezeti bizalmiként folytat pártmunkát. Az alapszervezeteknek mű­ködési területükön teljes felelősségük van abban, hogy az üzemi demokrácia fejlődésével összhangban a szakszerve- zertek eredményesen gyakorolják oz őket megillető jogokot. A szakszervezeti bizalmiak és a pártcsoportbizalmiak közös együttműködését és feladataik összehangolását nem szük­séges jogszabályokba foglalni. A pártirányítás elvei, a tö. megszervezetek önállóságának tiszteletben tartása útján kell oz elvszerű és minden tekintetben pártszerű együtt­működést megteremteniük. Adott esetekben, kitüntetés, ju­talom, béremelési javaslótoknál a szakszervezeti bizalmi jogkör gyakorlásának — a pártszerű együttműködés keretei között — kell találkoznia a pértcsopcrtbizalmi véleményé­vel, természetesen a helyi gazdasági vezető egyetértésével. Országosan c pártalapszervezetek mintegy 70—80 száza­lékában működnek pártcsoportok. Munkájuk fejlődött, sokat tesznek a párthatározatok megismertetéséért és végrehaj­tásáért. Egyre több figyelmet fordítanak tagjaik nevelésére. Fontos szerepet töltenek be a párttagság és a pártonkívü- liek kaocsolatának erősítésében, a politikai hangulat for­málásában, a közéleti aktivitás erősítésében. A tagság a jövőben is igényli a pártcsoporton belüli rendszeres mun­kát, a kötetlenebb eszmecserét, a beszélgetéseket. A párt. csoportok jó fórumai a véleményalkotás aktivizálásának, félkész gondolatok közreadásának, s hozzásegítenek a párttagok és pártonkívüliek véleményének jobb megisme­réséhez. A színvonalas pártcsoportmunka alapja a pártegy­ség állandó és folyamatos erősítése. Ezt éooen a beszá­moló taggyűlések, de különösen a KB áprilisi határozatát tárgyaló taggyűlések előtti pártcsoport-rendezvények is bi­zonyították. ß z alapszervezetek vezetőségeinek feladatkörébe tarto­zik, hogy rendszeresen értékeljék, minősítsék a párt­csoportok munkáját, s hasznosítsák a párlcsoportolc- tól érkező javaslatokat, észrevételeket, jelzéseket. A munka ilyen továbbfejlesztése hozzájárul a pórtélét mozgalmi jel. legének erősítéséhez, a folyamatosan politizáló légkör ki­alakításához. Most, amikor országosan folynak a beszá­moló taggyűlések, a pártcsoportok is áttekintik a jövőre előttük álló feladataikat. A gazdasági élet fejlesztése, o pártpolitikai munka számos új lehetőséget kínál az ő tevé­kenységük gazdagításához, tartalmasságához is. A párt­alapszervezetek vezetőségein a sor, hogy az új, nagy fel­adatok eredményes megoldásában az őket megillető he­lyet foglalják el a párt legkisebb szervezeti egységei. A. A. Hazánkban tárgyalt a belga külügyminiszter Kádár János fogadta Tindemanst Magyar-belga hivatalos külügyminiszteri tárgyalásokra került sor hétfőn Budapesten. Képünkön: a Leo Tindemans vezette belga, illetve a dr. Várkonyi Péter vezette magyar tárgyaló delegáció megbeszélése. Leo Tindemans belga kül­ügyminiszter — aki vasár­nap este érkezett Budapest­re hivatalos látogatásra — hétfőn reggel a Hősök terén megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét Ezt, követően a Külügymi­nisztériumban megkezdődtek a magyar—belga külügymi­niszteri tárgyalások. Dr. Vár- k.onyi Péter külügyminiszter és a belga diplomácia veze­tője véleménycserét folyta­tott időszerű nemzetközi kér­désekről, s áttekintette a két ország kapcsolatainak alaku­lását, továbbfejlesztésének lehetőségeit. A megbeszélésen jelen volt: Willy Tilemans, a Belga Ki­rályság budapesti és Lörincz Tamás, a Magyar Népköz- társaság brüsszeli nagyköve­te. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első í:! kára a KB székházéban fo­gadta Leo Tindemanst. A szívélyes légkörű találkozón véleménycserét folytatlak a nemzetközi élet főnk ubb kérdéseiről, valamint a ma­gyar—belga kapcsolatokról. ' A találkozón jelen roll Várkonyi Péter, Alfred Co­hen, a belga külügyminisz­térium politikai főigazgatója, továbbá Willy Tilemans és Lőrinez Tamás. Ugyancsak hétfőn a dél­utáni órákban Lázár György, a Minisztertanács elnöke parlamenti dolgozószobájá­ban fogadta a belga diplo­mácia vezetőjét. Hivatalos látogatását befe­jezve Leo Tindemans az esti órákban elutazott Budapest­ről. Búcsúztatására a Ferihe­gyi repülőtéren megjelent vendéglátója, dr. Várkonyi Péter. Ott volt Willy Tile­mans és Lőrinez Tamás. * Az MTI értesülése szerint Várkopyi Péter és Leo Tin­demans budapesti találkozó- iára a magyar külügyminisz­ter meghívására került sor. A két külügyminiszter hasz­nos tárgyalásokat folytatott a magyar—belga kapcsola­tokról, valamint a nemzetkö­zi élet időszerű kérdéseiről. (Folytatás a 2. oldalon) Kurszeri javHelyben Jól felszerelt telephelyre költözött nemrégiben a miskolci vízmü­vek, ahol korszerű műhelyeket alakítottak ki o különböző részle­gek számára. Képünkön Vadász Gyula szivattyúszerelö egy EMU- tipusú búvárszivattyú javítását végzi. Három kohászat szakszervezeti bizottsága Magyarország három ko­hászati vállalatának szak- szervezeti vezetői adtak egy­másnak randevút tegnap az Özdi Kohászati Üzemekben. Dunaújváros, Diósgyőr és Ózd szervezett kohászdolgo­zóinak képviseletében meg­tárgyalták a szakszervezeti munka mindazon feladatait, melyek a jövőben az eddi­gieknél is hatékonyabban se­gítik a termelést és gazdál­kodást. E találkozót meg­előzte még október közepén az a tanácskozás, melyet a vasasszakszervezet hívott össze az úgynevezett „ala­csony hatékonysággal dolgo­zó vállalatok” szakszervezeti vezetői részére. .» A Lenin Kohászati Művek képviseletében Móri Lajos, a Dunai Vasmű képviseletében Pálfi István és az Ózdi Ko­hászati Üzemek képviseleté­ben Kovács Ferenc szakszer­vezeti bizottsági titkárok lát­ták el kézjegyükkel azt a dokumentumot, amely célja, hogy a három kohászat ve­zérigazgatói által aláírt szer*-: ződésben megfogalmazott fel­adatokat támogatja a szak- szervezet. Miről is szólt a tegnapi tanácskozás és az aláírt együttműködési szerződés? Megállapodtak abban, hogy közösen kidolgozzák a szak- szervezeti munka jobb mód­szereit, aminek fő irányát az életközelség, a tagság kezde­ményező készségének felkel­tésé, a szocialista brigádok aktivizálásának fokozása ké­pezi. A szakszervezeti munkával is erősíteni kell az ésszerű takarékosságot, a gazdasági erőforrások tökéletes feltárá­sát és hasznosítását. Növelni kívánják, egymás tapaszta­latai alapján a dolgozók szo­ciális és kulturális igényei­nek, a munkásellátás szük­ségleteinek színvonalát és annak kielégítését, melyeket az eddigieknél is jobban (Folytatás ti 2. oldalon) Seíejeziíi a magyarországi sziovákak VII. kongresszusa A Magyarországi Szlová­kok Demokratikus Szövetsé­ge VII. kongresszusának második, befejező napján, vasárnap folytatták a vitát. Az MSZMP KB Politikai Főiskoláján tanácskozó kül­döttek, beszámoltak a hazai szlovákság életéről, munká­járól, helyi kezdeményezései­ről. Több felszólaló szorgal­mazta a szlovák nyelvokta­tás továbbfejlesztését, mind az óvodákban, mind az is­kolákban. Egyetértettek a határozati javaslatban meg­fogalmazott feladatokkal: a szövetség ösztönözze a szlo­vák fiatalokat arra, hogy a pedagóguspályát válasszák hivatásuknak, mert még mindig kevés a szakképzett szlovák anyanyelvű pedagó­gus. A felszólalók szóltak ar­ról, hogy a szlovák lakosok társadalmi . munkájukkal, anyagi támogatásukkal is hozzájárultak lakóhelyük fejlesztéséhez. A helyi álla­mi és társadalmi szervek mindig számíthatnak közre­működésükre. A küldöttek elmondták, hogy több me­gye alakított ki kapcsolatot szlovákiai kerületekkel. A hivatalos és baráti küldött­ségek kölcsönös látogatásai, a kulturális csoportok ven­dégszereplései, a kiállítások erősítik a magyar és a szlo­vák nép barátságát. Hangsú­lyozták: kölcsönösen hasznos a határ menti kapcsolat ápo­lása. Ribárszki Róbert, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának titkára a HNF Orszá­gos Tanácsa nevében köszön­tötte a kongresszust. Felszó­lalásában hangsúlyozta: a szlovák lakosság eredményei hozzájárulnak a magyar nép társadalmi egységének erősö­déséhez, a magyar és a szom­széd népek együttműködésé­hez, barátságának, testvérisé­gének elmélyítéséhez. Az utóbbi években sokrétűbbé, tartalmasabbá vált a szlo­vák lakosság, valamint a HNF testületéinek kapcsola­ta. A szlovák szövetség és aktivistái a jövőben is szá­míthatnak a népfrontmozga- lom segítségére. Such János, a szövetség fő­titkára a vitában elhangzot­takat összegezve elmondotta! a felszólalt 37 küldött és meg­hívott értékes javaslataival egészítette ki a beszámolót és a határozati javaslatot. Fel­hívták a szövetség és a vá­lasztott testüleiek figyelmét: a továbbiakban is anyanyel­vűk. nemzetiségi kultúrájuk! szeretettre, nemzetiségi mi- voltuk tudatos vállalására ne­veljék a szlovák lakosságot. A kongresszus küldöttei Kádár Jánosnak, az MS?MP Központi Bizottsága első tit­kárának küldött levélben fe­jezték ki a hazai szlovák anyanyelvű lakosság ragasz­kodását szocialista rendsze­rünkhöz. Biztosították pár­tunkat és kormányunkat, hogy a szlovák ajkú lakosok a magyarokkal és más nem­zetiségiekkel együtt a jövő­ben is tevékenyen vesznek részt szocialista társadalmunk építésében, a közéletben. A továbbiakban a kong­resszus egyhangúan elfogad­ta a beszámolót és a határo­zati javaslatot, amely rögzí­ti a szövetségre váró főbb feladatokat. A küldöttek egyetértettek a szövetség alapszabályzatát módosító ja­vaslatokkal, majd megvá­lasztották az országos vá­lasztmány 61 tagját. A vá­lasztmány titkos szavazással megválasztotta a szövetség elnökének Such Jánost, főtit- káránalc Jakab Róbertnál;. Köpeczi Béla,1 művelődési mi­niszter üdvözölte az újonnan megválasztott országos vá­lasztmányt és az elnökség tagjait. A kongresszus az el­nök zárszavával fejeződött bee'

Next

/
Oldalképek
Tartalom