Észak-Magyarország, 1983. november (39. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-22 / 275. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 2 f983. novemEer 22., Ke33 lohn Fitzgerald Kennedy Az elnökgyilkosság utáni pillanatok Tanulságok- Ilii Év »tán Húsz esztendeje, 1963. november 22-én 12 óra 20 perckor halálos lövés érte a texasi Dallasban John Fitzgerald Kennedyt, az Egyesült Államok 35. elnökét. A híres fotó: Ruby közvetlen közelről lelövi Oswalde* „Talán sohasem fogjuk megtudni, hogy a valóság­ban ki ölte meg Kennedy elnököt és a dallasi rend­őrség semmiféle vizsgálata sem győzhet meg engem állításaik hitelességéről” — írta annak idején James Cameron, a londoni Daily Héráid szemleírója. t MAGÁNYOS GYILKOS? Az események igazolták xe angol .újságíró jövendö­lését. A dallasi rendőrség és a Szövetségi Nyomozó Iroda (az FBI) az első perctől kezdve kitartott ál­lítása mellett: a magányos gyilkos, Dee Harvey Os­wald automata puskájából származott a golyó, amely kioltotta Kennedy életét. Az, hogy egyszerre két-há- tom oldalról is eldördültek a lövések — szemtanúk ál­lították ezt —, a nyomozó hatóságokat hidegen hagy­ta, Arra sem kerestek ma­gyarázatot, hogy Oswald is­merőse, a szervezett alvi­lággal szoros kapcsolatot tartó sztriptízbár-tulajdo­nos, Jack Ruby honnan szer­zett tudomást arról, hogy a gyilkosság gyanúsítottját mikor szállítják át a helyi rendőrség épületéből a me­gyei rendőrségre. Ruby akadálytalanul bejutott a szigorúan őrzött épületbe, s a kísérő detektívek sze­me láttára, a televízió ka­merája előtt agyonlőtte a vádlottat. Annak kiderítése, hogy M, vagy kik ölték meg az elnököt, tulajdonképpen ti- zedrangú kérdés. Az igazi probléma: miért ölették meg? Kennedy utóda, John­son elnök Earl Warren fő­bíró vezetésével hattagú bizottságot nevezett ki az ügy tisztázására. Nos, a 883 oldalas Warren-jelentés 131 oldalt szentelt annak bizo­nyítására, hogy az elnök- gyUkosságot nem összees­küvők irányították, hogy OswaMnak nem voltak bűntársai. Azóta számtalan vizsgálat folyt az ügyben, amelyek cáfolták ezt i ál­lítást. Az amerikai kong­resszus megbízásából foly­tatott vizsgálat 1981-ben egyértelműen megállapítja, hogy az elnök a szervezett alvilág összeesküvésének ál­dozata lett. Azt hisszük azonban, nem járunk rossz úton, ha azt mondjuk: az alvilág és egyes politikai erők összeesküvése vezetett a gyilkossághoz. Az alvilág már koráb­ban .hadat üzent John Ken- nedynék, és a később ugyancsak megölt Robert Kennedy igazságügy-mi­niszternek. Az elnök és öccse hallatlan mértékben megerősítette az alvilág fel­göngyölítésére az igazság­ügyi apparátust, a geng­sztervezérek egymás után köröttek bíróság e*é. Még a megtámadt) atatlannak vélt Cosa Nostra hatalma is megingott A bűnszövet­kezet pedig szoros kapcso­latban ám soc USA egyes befolyásos üzleti köreivel. A kör bezárult: a két Ken­ned ynek meg kellett hal­nia... ELLENTMONDÁSOS POLITIKUS John Kennedy halála után sokáig elsősorban a gyilkosság körülményei fog­lalkoztatták az amerikai és a nemzetközi közvéleményt Arról kevesebb szó esett, hogy voltaképpen ki volt John Kennedy, az ember, a politikus. Az elmúlt évek­ben azonban megszaporod­tak az életművével fog­lalkozó könyvek, amelyek­ből kirajzolódik az egyko­ri elnök alakja, tevékeny­sége. “A róla rajzolt, eltúl­zott pozitív képpel szem­ben megállapíthatjuk:: nem volt egyértelműén haladó politikus, sem bel-, sem külpolitikájában. Történel­mi tény, hogy a CT A által előkészített kubai invázió* kísérlet az 6 kormányzása alatt történt Kennedy volt az, aki — bár a feljegyzé­sek: szerint kétkedések és vívódást* közepette — né­hány százról 15 ezerre emelte a Vietnamba kül­dött amerikai tanácsadók számát és ezzel nagy lé­péssel vitte előre a később katasztrófába torkolló in­dokínai politikát Kennedy hároméves el-' nöksége idején kétségtele-: rsüt tett bizonyos lépéseket a hidegháború feloldására. Ezt azonban erősen fékez­te a külügyi és katonai bü­rokrácia. amelyet szoros szálak fűztek a legnagyobb monopolista csoportosulá­sokhoz. Ezt talán legszem­léletesebben a szovjet— amerikai bécsi csúcstalál­kozó bizonyítja. Az, hogy a találkozó — igaz. szov­jet kezdeményezésre — egy­általán létrejött, kétségte­len Kennedy javára íran­dó, de az is tény, hogy a megbeszélések — éppen az amerikai fél vonakodása miatt — nem vezettek át­töréshez. ÉRZÉK A REALITÁSRA Elnökségének utolsó évé­ben Kennedy kezdte meg­érteni, hogy az Egyesült Államoknak és a Szovjet-- uniónak különleges felelős­sége van a világbéke meg­őrzésében. A Washington 'Egyetemen mondott beszé­dében először hangzott ei amerikai elnök szájából, hogy a háború a Szovjet­unióval elpusztítaná az Egyesült Államokat. Fel­hívta honfitársait, vizsgál­ják felül a szovjet—ameri­kai viszonyra vonatkozó elképzeléseiket. Washing­ton az ő kezdeményezésére adott pozitív választ arra a szovjet javaslatra, hogy tárgyaljanak a légköri és víz alatti nukleáris kísér­tetek beszüntetéséről, s en­nek nyomán 1963 augusz­tusában Moszkvában a Szovjetunió, az USA és Nagv-Britarmia aláírta a nukleáris kísérletek betil­tásáról szóló szerződést. Kennedynek volt érzéke a realitások iránt, és éle­tének utolsó szakaszában már kezdett rátalálni a tör­ténelmileg helyes útra. El­lentmondásos életútja az­zal a tanulsággal Is szol­gál. hogy az alapvető nem­zetközi erőviszonyoknak kefl meghatározniuk még egy olyan világhatalom po­litikáját is. mint az Egye­sült Államok. G. £ Kádár Jims fogadta Luciano Lámát Feprpp Iripoilban Az El-Fatah lázadó erői hétfőn kora délután Tripoli- ban bejelentették, hogy be­szüntetik a harcot. Mahmud Labbadi, az Arafat-ellenes erők egyik szóvivője szerint a döntést egyoldalúan hozták meg, Rasid Karami volt li­banoni kormányfőnek és Hasszán Kalednek, az ország-, ban élő szunnita felekezet fő­muftijának a kérésére. Ahmed Abdel Rahman. Arafat szóvivője megerősítet­te, hogy a késő délelőtti órák­tól kezdve Tripoliban „de facto tűzszünet” van az El- Fatah egymással szemben ál­ló szárnyai között. Közlése szerint az Arafathoz hű erők zöme a városban összponto­sul. A Reuter arról tudósított, hogy a lázadók hétfőn dél­előtt két irányban előretör­tek az észak-libanoni város­ban, visszaszorították az Ara­fathoz hű erőket, s néhány száz méterre megközelítették a PFSZ vezetőjének a főhadi­szállását Jasszer Arafat hétfőn dél­előtt Tripoliban tartott saj­tóértekezletén úgy nyilatko­zott, hogy nem lát semmiféle lehetőséget á konfliktus po­litikai rendezésére, főként azért, mert nincs kapcsolata a szírekkel. Haddam sziriai külügyminiszter egyébként egy hétfőn megjelent hetilap­nak adott interjújában kijár­ta az Arafattal való megbé­kélés lehetőségét. Arafat hétfő délutáni (a nap folyamán második) saj­tóértekezletén közölte, hogy elfogadta a harcok beszün­tetését szorgalmazó felhívást, ugyanakkor hozzáfűzte: el­szánta magát arra, hogy „az utolsó mártír" elestélg har­coljon. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára hétfőn a KB székhá­zában fogadta Luciano Lá­mát, az Olasz Általános Mun­kásszövetség (CGIL) főtitká­rát, aki a Szakszervezetek Országos Tanácsának meghí­vására tartózkodik hazánk­ban. A szívélyes légkörű talál­kozón véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet legfonto­sabb kérdéseiről, és a szak­(Folytatás az I. oldalról) A két ország diplomáciájá­nak vezetője a nemzetközi kérdések megítélésében mu­tatkozó különbségek ellenére egyetértett abban, hogy a vi­tás kérdések tárgyalások út­ján történő rendezésére, a párbeszéd fenntartására kell törekedni. Megelégedéssel ál­lapították meg, hogy az utóbbi években intenzívebbé váltak a Magyar Népköztár­saság és a Belga Királyság kölcsönös előnyökön alapuló kapcsolatai, amelyek folyta­tása, a kapcsolatfejlesztés to­vábbi lehetőségeinek feltárá­sa mindkét félnek érdeke, és hozzájárulhat a nemzetközi légkör javításához. * * * Leo T"indemans belga kül­ügyminiszter 1922. április 26- án született ZuHjndrechtben. Újságíróként kezdte pályafu­tását, majd 1949-től a Mező- gazdasági Minisztérium ke­reskedelmi egyezményekkel foglalkozó igazgatóságán ta­nácsosi teendőket látott el szervezetek, a munkásmo®- galom feladatairól a nemzet­közi feszültség enyhítéséért, és a fegyverkezési verseny megfékezéséért folytatott küz­delemben. A tálálkozón jelen voH Gáspár Sándor, a SZOT fő­titkára, valamint Ottaviane del Turco. az Olasz Általá­nos Munkásszövetoég titkára, és Michele Magno osztályve­zető. 1958-ban a Keresztény Szo­cialista Párt flamand szár­nyának, a Keresztény Nép­pártnak országos titkáránál, később elnökévé, 1961-ben pedig Antwerpen kerület or­szággyűlési képviselőjévé vá­lasztották. 1964-től Ede nem város polgármestere és váro­si tanácsának tagjai 1965-től, nyolc esztendőn keresztül m Európai Kereszténydemokra­ták Szövetségének főtitkára volt; 1973-ban a szövetség ál- elnökévé választották. Há­rom év múlva az Európai Néppárt elnöki funkcióját töltötte be. Leo Tindemanst 1969-ben - a közösségi kapcsolatok mi­niszterévé, majd 1972—73-ban mezőgazdasági miniszterré és a középosztály ügyeinek mi­niszterévé nevezték ki. A kő­vetkező évben a miniszterel­nök első helyettese, a költ- • ségvetési ügyek minisztere­ként dolgozott, megbízva egy­ben az alkotmányreform koordinálásával. 1974. április 25-től 1978-ig a Belga Ki­rályság miniszterelnöke volt A külügyminiszteri funkci­ót az 1981-et választások óta tölti be. Tindemaiís tárgyalásai hazánkban Három kohászat szakszervezeti bizottsága A jövőben együttműködnek <nes - w_ _e _ a! « -mm m műm IfUHyWIog mi lm 09G&WW9 összhangba kell hozni a ter­melési feladatok megvalósí­tásával. Nagy figyelmet kívánnak fordítani a szocialista mun- kaverseny-mozgalomra és ezen belül is a szocialista brigádok szervezésénél az új kezdeményezések, módszerek egymás vállalatainál való alkalmazására. Külön kiemelten foglal­koztak as újítások és a ta­lálmányi munka fokozásá­val. Hogy a fellelt, megva­lósított értékek ne csak egyes területeken, csak egyik-másik vállalatnál vál­janak a termelést fokozó erővé, sokkal intenzívebben és szélesebb körben kíván­ják kicserélni az újítási eredményeket. Már eddig is gyakran meg­fordultak egymás gyáraiban a szakszervezeti aktivisták, a termelés- és közgazdasági felelősök, de a jövőben konk­rétabbá kívánják tenni a testületek és munkabizottsá­gok tapasztalatcseréit. Amennyiben ezt a feladatok megkívánják, olyan " team­eket alakítanak ki, melyek egy-egy feladat együttes megoldása érdekében koor­dinálni fogják a teendőket. Elhatározták és az együtt­működési szerződésbe is be­levették, hogy szorgalmazni kívánják a termékszerkezet- váltással kapcsolatos ágaza­ti, vállalati döntések gyor­sabb és megalapozottabb ki­alakítását, a gyakorlati in­tézkedések végrehajtását. E témakörbe tartozik az a tö­rekvés is, hogy követel­ményt kívánnak támasztani a vállalatok gazdasági veze­tésével szemben a hasznos javaslatok és intézkedések bevezetése, a feladatok gyors ütemű végrehajtása érdeké­ben. Ugyancsak támogatni kívánják a jövőben a ki­emelt termékek és termék­csoportok együttes kutatását, fejlesztését, termelését és ér­tékesítését. E tevékenység­ben segítik a jobb össze­hangoltságot, a munkaver­senyek céljainak meghatá­rozását, valamint azok vég­rehajtásának ellenőrzését Mivel valamennyi kohá­szati vállalatnál kiemelt gondként jelentkezik a ked­vezőtlen munkaerőhelyzet nagy figyelmet fordítanak — az esetleg bekövetkező — egymás vállalataihoz történő munkaerő-átcsoportosítások­ra, az érintett dolgozók jo­gos érdekeinek védelmére. A szocialista munkaver- seny-mozgalom formálódó kereteiben nagy jelentősége van az anyagi és erkölcsi el­ismerések rendezésének. A megfelelő összhang és az igényeket kielégítő MImI érdekében m jövőben Kttak zívebben használják fel egy­más tapasztalatait A megfelelő összhang ki­alakítása vezette a szerződés aláíróit akkor is, amikor a 40 órás munkarend beveze­téséről és az ezzel összefüg­gő bérpolitikai irányelvekről tanácskoztak és egyeztek meg. Az együttműködési szerző­dés értelmében minden év novemberében kiértékelik a tapasztalatokat és megtár­gyalják a továbbfejlesztésre érdemes észrevételeket ja­vaslatokat, a kölcsönös elő­nyöket eredményező együtt­működési lehetőségeket. Sz.li. TELJESEBB AZ ÖRÖM. HA AJÁNDÉKA IDEJÉBEN ÉRKEZIK. KÉRJÜK, MÁR MOST ADJA FEL KÜLFÖLDRE KARÁCSONYI KÜLDEMÉNYEIT!

Next

/
Oldalképek
Tartalom