Észak-Magyarország, 1983. november (39. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-19 / 273. szám
T983. irwemSer 19., szemfcfff A mozdony vagonban érkezett Ilfiiró p! E5ZÄK-MAGYARORSZAG 3 Gép segít a pontos illesztésben a Baross utcai kanyarban. Fojtán László felvételei Takaró védelme alatt a frissen érkezett aszfalt. Innen lapátolják a sínek közé, a betonlapok alá. Aki az utcán dolgoO zik, okkal érezheti úgy, hogy munkája egész nap a kirakatban van, figyelő, vagy futó pillantások kísérik mozdulatait. A járókelők némelyike még a hangos véleménynyilvánítástól sem riad vissza, ha valami bántja a szemét, akár ért ahhoz a munkához, akár nem. — Nehezebb így dolgozni, vagy éppenséggel közömbös a járókelők jelenléte? A lapátos emberek csoportjából hárman válnak ki, az: ő kezük alól fogyott el leghamarabb az anyag, a forró aszfalt. Közülük a legidősebb egyengeti elsőnek a derekát, Fábián Sándor. — Nekünk annyi mindenre kell itt figyelni, hogy nem érek rá mással törődni. Reggel fél hétkor kezdtünk, ilyenkorra, tíz órára már egyszer elfárad az ember. A munkába állandóan beleszól a villamosforgalom, a szerel vényeket eá kell engedni. Lebet, begy Vágányépítők vannak, akik megjegyzéseket tesznek, de ilyenkor csak arra gondolok, ha átadnám a lapátot, más hogyan forgatná helyettem. Szembeötlő, milyen legé- nyesen könnyű Kiss Elek öltözete is, aki a betonlapok illesztéséből is kiveszi a részét. — Mindjárt jön a „kályhánk” — hunyorít a fiatal férfi és társaival lapátot ragadva elhelyezkednek a sínek mellé szorosan betolató teherkocsi mögött. Hullik, csúszik alá a forrótüzes aszfalt, fehér pára- felhőket gomolygatva a hideg betonon. Vékonyan szóródott széleit halommá kúpozzák a lapátosok és egyetlen, széles ívű mozdulattal vastag lepellel terítik be a hideg elől. Innen szedegetik aztán gyakorlott és takarékos mozdulatokkal dS a betonlapok alá kerülő adagokat. Se többet, se kevesebbet, hogy ne dermedjen felhasználatlanul a frissen érkezett aszfalt. Kis mozgékony Volvó-gép csőrén lóg a betonlap és mire leér, már kész az aszfaltágy, a jó szemű vágányépítők milliméter pontossággal illesztik végleges helyére. Egy- egy simításra azonban már nem marad idő, villamos ereszkedik be a kanyarba és óvatosan csikordul- tovább. — Ilyen éles kanyar kevés van a miskolci villamospályán — mondja Boncsér László építésvezető, aki elégedett a vágányfel- újítások ütemével. Igaz, szombat—vasárnapi műszak az ára, hogy a kocsiszín bejáratától az Augusztus 20. fürdőig a tervezett határidő előtt befejezzük a munkát. Éjszaka megint nem alszunk, a váltókat rakjuk át a következő szakasz munkáihoz. Éjjel kettőkor kezdjük, amikor leállnak a villamosok és hajnali négyre már járhatnak az ideiglenes síneken a szerelvények, újabb szakaszon folytathatjuk a munkánkat. Az 1984- es év számunkra a Széchenyi út rekonstrukciójának éve lesz. Addigra már új pályán futhat a villamos a Tiszaitól a Kun Béla utcáig. A folytatás attól is függ, hogy mit találunk a főutca alatti közműdzsun- gelben. A legapróbb tenmvalő- kat is pontosan számon taiv tó, minden részletre szigorúan figyelő Nagy László művezető szerint a vágányfelújításba immár jócskán belekóstoló EAEV-eeek ott is versenyben maradnak majd a határidőkkel. Persze, így is sok időt emészt el a munka, amelynek során a miskolci villarooe- pálya azonos lesz a fővároséval, amelyiken Tátra- szerelvények járnak. Nagy Hiánycikk tsz-melléküzemágbóf Ratiiátuvzen Uralta lenn is Első hallásra, minden a helyén van a haimaji Aranykalász Termelőszövetkezetben. Megfelelő, a tájhoz igazodó vetésszerkezet, javulók az állattenyésztés eredményei, s ha nem is zökkenőmentesen, de ered- menyesen termelnek a melléküzemágak. Cseliovics Já, nos, a szövetkezet elnöke mégsem derülátó: — Ki kell nyíltan monda• ni, az évekkel ezelőtt kiala- . kított gazdaság ma már nem • hatékony. Nem leszünk veszteségesek, sőt a tervezett hárommilliós jövedelmünk meglesz, de ez az eredmény kötve hiszem, hogy egyetlen vezetőnket, vagy tagunkat kielégítené. Több van ebben- a gazdaságban, de lehetőségeinket beszűkíti az az örökség, amellyel jelenleg nem tudunk mit kezdeni. A legelőről J elfelejtkeztek Tíz évvel korábban, amidkor a szövetkezet jelenlegi „ termelési szerkezetét kialakították, sok mindent nem -.vettek számításba. Pontosab- .....ban: az akkori ösztönzőknek, dotációknak megfelelő- en azokat az ágazatokat fej- . .lesztették, amelyekre igény •, volt, de minden olyan gazdaságossági számítást nélkülözve, amely előre kivetítette volna a hibákat. A hibákat, amelyekért a mában . kell fizetni! Plelenyik Gyu- jjo. főagronómus: ikv — Ez sajnos, így van. Akkoriban helyesnek tűnt, hogy .kettéválasszuk a tehénállo- IL mányt, s tej- és húsirányba te keresztezzük. Ez megtörtént, de nem értünk el mást, mint hogy egyrészt elapróztuk a termelést, megnehezítettük a szervezést, másrészt annyira megnöveltük az állományt, hogy jelentős szántóföldi területet kellett bevonnunk a takarmánytermesztésbe, j Magyarán, ez azt jelenti, hogy a 3200 hektáros szántóterületből ezerhétszáz hektárt eleve az állattenyésztés szolgálatába kell állítani. . Olyan táblák esnek ki az árunö vény-termesztésből, amelyeken 4.7 tonnát terem hektáronként a búza! Ugyanakkor a 300 férőhelyes te- , lienészeli telepükön még a 3600, literes tehenenkénti tejtermelési szint is ráfizetéses. Azon egyszerű oknál fogva, hogy az istállók mellé elfelejtetlek legelőt lele- ■ píleni. « A haszon eltűnik Közben megváltoztak a közgazdasági szabályozók is. i Megszűnt a tejprémium, s j. vele együtt a tehenészet nye- | reségességének lehetősége is. j A világpiacon a baromfi ára II leesett, hatása rövidesen je- I lentkezett a hazai piacokon is, I vagyis a tartás gazdaságta- í lanná vált. A sok állattartó r ágazat közül utolsó mohi- f kánként egyedül a tenyész- j tojás-előállítás maradt nye- i reséges, hiszen a marhahiz- j, lalás csak az utóbbi években lett — az öszlönzőrcnd- j. szer megváltozása miatt — csekélyen jövedelmező. Hiába javultak a hozamok, a szövetkezet nem tudott lé- ! pest tartani az árváltozásokkal (sokszor saját hibájukból), így az állattenyésztés nagy aránya, ráfizetése a szövetkezet pénzügyi mérlegét veszélyeztette. Az elnök: — Természetesen ml is Kipróbáltuk az ismert „rej ceptet”. egymás után létesítettük azokat a melléküzemágakat, amelyek képesek voltak az eltűnt hasznot valahogy pótolni. Lényegében célunkat elértük. IÍSÍÉÜH Hangzatos a kérdés, hogy állattenyésztés nélkül vajon hatékonyabbá válna a gazdálkodás? Az elnök vállat vont: — Kétségkívül. Négy-öt millió forint nyereséget elérhetnénk csak árunövények termesztésével. Ahhoz viszont fel kellene számolni a tehenészetet, a hústehén-tar- tást, a juhászatot. Mi egyedül ennek ellenére a baromfit „száműztük” a termelésből. Tudomásul kell venni: húsra, tejre akkor is igény van, ha mi gazdaságtalanul tudjuk megtermelni. A sors fintora Rögtön hozzátette: — De azt is tudomásul kell vennünk, hogy szerkezetünk nem teszi lehetővé a gyors váltást. Hiszen a legnagyobb gondot az jelenti, hogy be tudunk-e szerezni megfelelő mennyiségben a foltbenzinhez göngyöleget, vagy miért kell egyszerre megvennünk hárommillió forint értékben az egész évi mennyiséghez szükséges tustintás üveget? Más erősebb gazdaságban, ezek nem ügyek, legfeljebb bosszantó apróságok. Nálunk a pénzügyi mérleget veszélyeztetik. Az elnök mondott egy hasonlatot, hogy tavaszig úgy érezte magát, mint az a vándor, aki mellett teljes sebesseggel elrohant a gyorsvonat. Ugyanis a szövetkezet annyira szerény mértékben tudott előrelépni, hogy még a közeli jövő sem tűnt rózsaszínnek. És akkor jött váratlanul az ajánlat. — Ami először meghökkentett bennünket. A nagyságrend miatt. A Taurtss ugyanis felajánlotta, hogy ketten alakítsunk egy gazdasági társulást,, olyan nagyméretű gumivászon tárgyak készítésére, amelyek gyártására még az országban nem volt példa. Így készítettünk el egy ötszáz (!) köbméteres biogáztá rolót, amit azóta Dömsödön fel is állítottak. Csak a súlya 3 tonna volt! A sors fintoraként, a máskor annyi vesződséget okozó állategészségügyi szabályok siettek a szövetkezet segítségére. Amikor megszüntették a csirketartást, a felszabaduló épület melletti istállóban sem folytathatták a tenyésztést, hiszen a szigorú szabályok azt nem engedélyezték. Így ezer négyzetméter helyett kétezer négyzetméteren alakíthatták ki az új ágazatukat. És, hogy az előbbi hasonlatnál maradjunk: gyorsvonati sebességgel vagonban megérkezett a gyártáshoz nélkülözhetetlen két mozdony a sátoraljaújhelyi vasúti bontóból. A vulkanizáláshoz nélkülözhetetlen kazánok 300 ezer forintba kerültek. — De ezek csak apró részei annak a beruházásnak, amelynek végösszege megközelíti a húszmilliót. Viszont akkor olyan korszerű üzem alakulhat ki nálunk, amelynek , százhúsz — nagyrészt női — dolgozója hatvanmillió forint árbevételt termelhet évente. Az országban is páratlan nagyságú vulkanizáló berendezés segítségével, akár kétezer négyzetméteres völgyzáró gátat is állíthatunk össze az új üzemcsarnokunkban. És ami lényeges: sokszorosát, hozhatja, de már nyereségben a csirketartás veszteségének. így a többi istállóban tovább folyhat az a tenyésztői munka, amelytől clöbb-utóbb, azért nyereséget remélnek. — kármán — Manapság nem könnyű fűtőtesteket vásárolni. Ezért sok állami és egyéni építtető örömére a íelsőzsolcai Lenin Termelőszövetkezet új típusú lemezberdás hőcserélő radiátor gyártását kezdte meg Amóton épített új üzemében. Az Országos Kóolaj- és Gépipari Tröszt szabadalmának hazánkban egyedüli kivitelezői. A szemre tetszetős és elődeikhez képest kisméretű fűtőtestekkel 5—8 százalékos energiamegtakarítás érhető el a hagyományos fűtőtestekkel szemben. Ez a gyártmány előnyösen alkalmazható hőszivattyús fűtési rendszerben. Előnyei: magasabb fajlagos hőteljesítmény, kis beépítési méret, alacsony súly, jó szabályoz- hatóság. Ha majd a hazai piacon megjelenik, bizonyára nagy keletje lesz. — Idén áprilisban kaptuk meg az építési engedélyt — mondja Markovics Mihály, ipari főágaza tvezető —, de már november 4-én megtörtént az üzembe helyezés. A teljes beruházás az év végére készül el. Az egész üzem megépítése 12,5 millió forintba került. A 800 négyzetméteres szerelőcsarnok, a mellé épített szociális létesítményekkel jó munkakörülméK.edvezően halad a gazdaságos anyagfelhasználás és a technológiák korszerűsítése komplex kormányprogramjának végrehajtása — állapírryeket biztosít a jelenleg már ott dolgozó, mintegy félszáz munkásnak. 1984. január 1-től, amikor már teljes kapacitással fogunk üzemelni, 130—140 dolgozónak, zömmel nőknek, biztosítanak Ar- nóton munkalehetőséget. Az évi gyártási kapacitásuk 60 000 folyóméter fűtőtest lesz, ami megfelel 120 000 négyzetméter fűtőfelületnek. Idén, a próbaüzem alatt, 6000 méter radiátor gyártását tervezik. Terméküket a VAS- VlLL-en keresztül értékesítik. Jövő évi teljes termelésükre megkötötték már a szerződést a kereskedelmi vállalattal. Az üzem megépítésébe akkor is érdemes lett volna belefogni, ha új termékük csak a választékbővítést szolgálná, de ez esetben hiánycikket is gyárt a szövetkezet kollektívája. A beruházás a számítások szerint két év alatt térül majd meg, ami igen rövid időnek számít. Még folynak az új tizem lefejező munkálatai, de löszben már termelnek is, hiszen a szövetkezetnek a le- me/.bordás hőcserélőből az idén már termelési kötelezettségei vannak. tolták meg az Ipari Minisztérium, a Gépipari Tudományos Egyesület és a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság pénteki országos tanácskozásán'. A hormon csütörtököt mondott. Amin különösebben nem lehet csodálkozni, mert ebben a szárazságban, amely a kukorica fejlődését szinte végigkísérte, egy kiadós esőn kívül másban aligha lehetett reménykedni. ötvennyolc mázsa kukoricát terveztek az emödi Szabadságharcos Termelőszövetkezetben hektáronként, alig több mint/2,3 tonna lett belőle. Az eső elmaradt, így minden idők leggyengébb hozamát könyvelhette el Konc István, a növénytermesztés föágazatve- zetője: — Elméletileg ezt a termést nem lenne szabad le- kombájnolni. Még silónak elmenne, bár a költségeket a gyenge hozam ott is az egekig emelné. Mégis meghagytuk csőnek, hiszen így kevesebb abrakot kell vásárolnunk. Először próbálkoztak az „inlé-vel”. Mármint az INT, az Intenzív Növénytermesztés programjának legújabb eredményeivel. Az abraknövény egy részét olyan hormonhatású vegyszerrel kezelték, amely a növekedésre hat. Mármint az ezt elősegítő hormon elhelyezkedését befolyásolja. A lenyészidő első részében a gyökérzóna fejlődését segíti elő, s csak annak megerősödése után költözik a hormon a te- nyészcsúcsokba, kényszerítve a szárat,( a levelet, a csövet nagyobb fejlődésre. — A kalászosoknál is érződött már az. aszály. így minden erőnket a takarmánynövények betakarítására fordítottuk. Például a kalászos betakarítás vege felé a műhely szerelői már nem is a kombájnokkal fogsiíiiífógép lalkoztak, hanem a sflőknml) bájnokat hozták rendbe, hí-? szén augusztus másodikárt meg kellett kezdeni a tő* megtakarmány betakarítás sát! Németh Ferenc, az állat-j tenyésztési föágazat vezető-j je: — Mintha megéreztük vol-> na, illetve előre láttuk voN na a gondokat, amelyeket ua aszály okozott. Már tavasz- szal lekaszáltuk az intenzív legelőinket, így számításon felül, 150 vagon jó minőségű lucerna s fűszenázsi tartalékolhattunk. így egyedül az abrak hiánya okozott fejtörést, de cserével, vásárlással enyhítettünk aa álteleltés nehézségein. Sok év után éppen ebben aa aszályos évben sikerült először 20 százalékos szálas- s tömegtakarmány-tartalékot képeznünk, ami minden fö- állattenyésztő álma. De sajnos. azt is tudomásul kellett venni, hogy takarmányaink! minősége nem éri el a kiválót. Éppen ezért vették meg azt a számítógépet, amelynek programjai lehetővé teszik az előzetesen beltartal- milag megvizsgált takarmányok optimális felhasználását. Kevésbé bonyolultam olyan abraktakarékog recep- túrákat dolgozhatnak ki, .amelyekben nem a kukorica; hanem a siló, a búza, vagy az őszi árpa kapja a főszerepet, anélkül, hogy a termelés visszaesne. így a legkorszerűbb eljárásoknak köJ szönhetően Ernődön el fogják érni, hogy 1150 szarvas- marha, s ezen bélül a 45(1 tehén, 300 hízómarha, ha szegényebb étrenden is, clo hozamkiesés nélkül vészelje .át az évet. —ki-<j Csanálossi Béla Gazdaságos aiyagfelhasziálás
