Észak-Magyarország, 1983. november (39. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-19 / 273. szám
1983. november T9., szombat r CSZAK-WÄGYARORSZÄG 5 Négy ház, mozgássérülteknek Hová lett a Üdülőhely, mozgássé# rülteknek címmel október 18-án tudósítottuk lapunk olvasóit a Műhibán épülő rehabilitációs park állapotáról. A cikkel kapcsolatban Keresztény István, a Tüzép 401. számú miskolci telepének igazgatója levelet írt lapunkhoz, mely egyebek között a következőket tartalmazza: „A cikk., a Tüzép-telep dolgozó kollektíváját sértő megnyilatkozásokat tartalmaz. Ez messze a valóságot elferdítve, a közhangulatot rendkívül károsan befolyásolja .. Az említett cikk négy faház társadalmi munkában történt felállításáról tudósított. Azért csak a házalt felállításáról, mert a Tiizép-te- lep igazgatója, annak ellenére, hogy szóban és írásban is (!) ígéretet, tett a fa- házaltat megrendelő Mozgás- korlátozottak Borsod-Abaúj- Zemplén megyei Szervezetének, hogy a házakkal egyidősen gondoskodik a fedéshez szükséges hullámpala leszállításáról is, ezt az ígéretét nem teljesítette. Közel száz ember szabad szombatját, vasárnapját feláldozva, társadalmi munkában vállalta , a házépítést és -fedést, ám a házak felállítása után dolguk végezetlen kellett hazamenniük, mert hullámpala nem volt a fedéshez. Mindez — készséggel elismerjük — az ö hangulatukat valóban károsan befolyásolta. Aztán folytatódik a levél: „... telepünk vezetői és dolgozói igen nagy erőfeszítéseket téve munkálkodtak azon. hogy a mozgássérültek részére... az általuk igényelt. módosított faházak egy része rendeltetési helyére kerüljön . . Lássuk. A június 14-én megrendelt faházakra a Tüzép visszaigazolást a megrendelőnek a mai napig nem küldött. A megrendeléshez csatolt igénymódosítások (amelyekre a mozgáskorlátozottaknak speciális helyzetük miatt van szükség, pl. szélesebb ajtókra, eltérő feljárókra, válaszfalakra) nélkül továbbította a megrendelést a gyártónak. Mindez csak úgy derült ki, hogy a mozgáskorlátozottak a faházakat előállító Sátoraljaújhelyi Faipari Szövetkezetei személyesen keresték meg. A Tüzép részéről tehát nem erőfeszítést kívánt volna az ígéret teljesítése. pusztán csak a megrendelő pénzéért elvárható pontos munkára lett volna szükség. A levél így folytatódik: „Mint az érintett telep igazgatóját október 7-én (a Műhibán végzett társadalmi munka előtti napon. A szerk.) László Vilmos, az egyesület elnöke, lakásomon telefonon hívott..., hogy miért nem szállítottam ki I részükre a faházakhoz járó I hullámpalát, melyet nem fizettek ki. Közöltem, hogy a ttv. és a vállalat ügyviteli utasítása nem teszi lehetővé azt. hogy több tízezer Ft értékű árut fizetés nélkül szállíttassak ki...” A mozgáskorlátozottak október 5-én fizették ki a Tü- zépnek a négy darab faház ellenértékét, s ekkor kérték, hogy a hullámpalát is kifizethessék. Arra való hivatkozással. hogy az még nincs a telepen, ezt nem engedélyezték. Igaz. ekkor még a faházak is Sátoraljaújhelyen voltak és nem a Tüzép-te- lepen. Példás, dicsérendő, ha va- I laki az ügyviteli fegyelmet' TETŐ? minden körülmények között Igyekszik betartani, s ragaszkodik hozzá, hogy a vevő előbb fizessen, aztán vigye az árut. Ám: az október 5-i befizetés, pénzügyi, ügyviteli hiba miatt — mint utóbb kiderült — semmis volt, így a faházak árát végül is csak október 13-án fizették ki. Tehát, október 7-én olyan faházakat adott ki a Tüzép, melyeknek az ellenértéke — ismétlem, adminisztratív hiba miatt —, nem volt kifizetve. Több százezer forint értékű anyagiról van szó. (És mint később kiderült, nem történt, már ami a fizetést illeti, jóvátehetetlen hiba.) S végül — az előző cikkben hiányolt csöppnyi jóindulat mellett — álljon még itt két megjegyzés. A Sátoraljaújhelyről szállított faházaknak előbb Miskolcra kellett utazniuk, aztán Műhiba. Egy csöppnyi jóindulattal — a mozgáskorlátozottak fuvarköltségeit kisebbítendő —. bizonyára át lehetett volna adni a faházakat Műhibán úgy is, hogy előtte ne kelljen azoknak a miskolci Tüzép-telepet is megjárniuk. No. de hát az ügyviteli fegyelem mindenekelőtt! És arról sem értesít a Tüzép-igazgató levele, nogy ha már a faházakat szállító gépkocsi — az előírások szerint szabályosan —, beállt a Tüzép-telepre, miért nem akadt ott valaki, aki felhívta volna a mozgáskorlátozottak jelenlévő képviselőjének figyelmét arra, hogy időközben a házak fedéséhez szükséges hullámpala megérkezett! A telepigazgató szerint ebben az időben két helyettese is a telepen tartózkodott. ám úgy látszik, amíg a levél szerint „nagy erőfeszítéseket téve munkálkodtak” a mozgáskorlátozottak dolgán, ilyen „apróságra” már nem maradt erejük. Nem volt sok köszönet abban sem. amikor megkapták a megrendelők a fedéshez szükséges anyagot. Ennek egy része ugyanis a leszállított házak fedésére nem alkalmas, így azt, ismételt fu- varoztatással, be kellett cserélniük a mozgáskorlátozottaknak. S ha mindezek ellenére az újságíró arról tudósíthatja az olvasókat, hogy immár nem négy. hanem mind a nyolc ház áll a Műhibán lévő parkban, könnyűszerrel beláthatják, hogy ehhez valóban nem a Tüzép csöppnyi jóindulatára volt szükség, hanem több száz ember önzetlen, segítőkész munkájára. Csendes Csaba Az utóbbi években a nö- vényvédőszer-gyártásban is egyre jelentősebb helyet foglal el a Borsodi Vegyi Kombinát a hazai üzemek sorában. A gyár a kevésbé energiaigényes termékskála kialakítása, továbbá a hazai mezőgazdaság kemizálásá- nak segítése érdekében máris több növényvédőszer-féle- séget. közte francia kooperációban a MIKÁL nevű szőló-peronoszpóra elleni szert állítja elő. Emellett jelentős az a folyamat is, amely során a részben már szabadalmaztatott BF-csa- lád, teljes. nevén Borsodi Fungicid tagjainak kialakítását végzi. A BF növény- védőszer-család tagjaival ebben az évben már nagyüzemi kísérletek folynak és ezeknek a kísérleteknek a tapasztalatairól rendeztek a közelmúltban KazincbarciÍÜ „Gidáék”, n oha sajnos kevesebben vannak, szemmel láthatóan jól érzik magukat a Köpüsvölgyben. Molnár István, a vadaspark vezető erdésze készségesen kalauzolt bennünket. Gondok a vadasparkban ... a többi állat kö© zül viszont egynéhá- nyan elpusztultak a köpüsvölgyi vadasparkban. Üres a rókák ketrece, a réti héjákból már mutatóban sincs, megcsappant a létszám őzgidáéknál is. Hogy miért? Ennek okait próbáltuk kideríteni ott- jártunkkor. * Ez év augusztusára sokunk örömére megépült a vasdaspark. A park léte, szép példája a társadalmi összefogásnak. A mintegy, huszonöt hektáros területet apró- és nagyvadakkal népesítették be. A madárfélék a Tisza vidékéről, a nagyvadak Zala megyéből és Gödöllő térségéből, valamint a Bükkből „érkeztek”. Géza, a hatalmas méretű vaddisznó például Versegről utazott ide. Ott a MAFILM telepén nevelkedett. Géza ez idáig csupán kölcsönben turkál, da- gonyázik jókora birtokán, hiszen gazdája oly magas árat kér érte, amely megkérdőjelezi végleges itt1- tartózkodását. Időközben egyébként a szomszédos karámban szépen gyarapodik az utánpótlás, Artúr és vele közel egyidős hat malactársa is. Jó lenne, ha a vadaspark problémája mindössze Géza sorsával kimerülne. Azonban a bajok nem itt kezdődnek. A bejáratnál, a díszes székelykapu mellett Pásztor István asztalos ügyködik. A pénztárfülke télie- sítésére vállalkozott. Igaz, ígéretével ellentétben négy héttel később kezdte meg a munkát, de mint mondotta, két nap alatt befejezi. Éppen ideje, hiszen már napok óta mínusz fokot mutat a hőmérő. A kaputól nem messze üresen áll az impozáns külsejű, alpesi jellegű fogadóház. (Mellesleg ez sincs téliesítve, noha november második felében járunk már.) Valamivel feljebb, a parányi lakókocsi kéményéből magasra száll a • füst. Itt találjuk Molnár Istvánt, a vadaspark vezető erdészét és két társát. Pillanatnyilag ez a — becslésem szerint — mindössze másfélszer három méteres zárt tér az egyetlen a park területén, ahol hosszabb távon elviselhető a hideg, A ház, amelyben az iroda és a szociális helyiségek leszsek, még igencsak félkész állapotban van mellette. Jóllehet, a Miskolci Beruházási Vállalat megbízásából, a vállalkozók október végét ígérték átadási határidőnek. — Ügy hallottuk, néhány vad elpusztult. Mi az igazság? — érdeklődtünk az állatok sorsáról Molnár Istvántól. — A hír sajnos igaz — mondja. — Nyitáskor például három réti héjánk és ugyanennyi rókánk volt. Ma egy sincs közülük. Elpusztult két őzgidánk is. — Mi történt a héjákkal? — Az egyiket a később ideszállított galambászhéja tépte szét. A másiknak a szárnyát a szomszédos ketrecben levő róka rágta meg, ezért gyorsan bevittük az állatkórházba, ahol azonban röyidesen elpusztult. A harmadik héját visszavitlék az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal szakemberei. — Hová tűntek a rókák és mi lett a két őzgidával? — A két gida közül az egyiket a napokban találtuk meg. Feltehetően egy vadmacska tépte szét az éjjel. A másik előgyomor- gyulladásban múlt ki. Az orvos azt mondta a boncolás után, olyan ételt evett, ami nem neki való. Valószínű, egy látogató felelőtlensége okozta ebben az esetben a bajt. A rókáknál azonban nem. Azok már a negyedik héten elpusztultak. Mint kiderült, vírusos gyomorfertözésben. Ez elég hosszadalmas betegség, nyilván már ideérkezői ük előtt megkapták. — A vadállományt állatorvosi vizsgálat nélkül szállították ide? — Legjobb tudomásom szerint igen, hiszen ma sincs erre a feladatra hivatalosan felkért személy. Igaz, dr. Rábián Antal állatorvos mindig eljön, ha hívom. Legutóbb is arra kértem, nézze meg a vaddisznókat, mert véres, gyulladt a szemük. Ezt néhány nappal az érkezésük után vettem észre. Azóta kenegetjük az orvos által javasolt készítményekkel, de eddig eredménytelenül. — Az etetőkön nines zsindely, nincs téli beálló, jég borítja az italokat... — Téli beállókról a tervezéskor az illetékesek elfeledkeztek. Valóban, mielőbb zsindelyezni kellene már az etetőket is. És ha már az etetésnél tartunk, elmondom; ezzel is vannak problémák. Nyáron nagy szükségünk lett volna a megigényelt kétszáz literes hűtőszekrényre, kiváltképp a ragadozók etetése miatt. Akkoriban nem győztük fogdosni az egereket, meg cipelni a belsőséget otthonról, hogy friss étket kapjanak. Most meg ennek ellenkezője, a melegítés okoz gondot. Fél óra helyett, fél nap alatt melegítjük meg az élelmet ezen a kis tűzhelyen — mutat a kemping gázpalackra. — Aztán meg itt van az ivóvíz, ami hol eltűnik, hol meg előbukkan a ciszternákban. Ma reggelre vártuk a vízművek dolgozóit. Lassan már dél van és még nem érkeztek meg. Hót ennyit az okokról, a tapasztaltakról és a gondokról, amelyeknek sorát még szaporíthatnánk. Például a tartalék karámokhoz ígért, ám még el nem készült ajtókkal, a karámok elé szükséges könyöklőkkel, a hiányzó villanyszerelési munkákkal... A megépítés és mozgósítás érdekében szerveződött operatív bizottság tagjai már majdani, a második ütem építési munkálatairól tanácskoznak. A város első és egyetlen vadasparkjáért sok száz lelkes helybéli és környékbeli fáradozott. Ök tehát megtették a magukét ... Szőve«: Monos Márta Kép: Laezó József Új növényvédő szerek szüleijén Kerekasztal-konterencia a tapasztalatokról kán kerékasztal-konferenciót, hat megye növényvédő-állomásainak, továbbá a MÉM Növényvédelmi és Ági-oké-, miai Központjának és a Borsodi Vegyi Kombinát agrokémiai osztálya szakembereinek részvételével. A konferencián megállapították, hogy az új növényvédőszer- család ez évi kísérletsorozata sikeres volt, hiszen az ország különböző területein végzett vizsgálatok lehetővé tették, hogy más-más nagyságrendben fertőzött területeken próbálják ki a kazincbarcikai üzem új készítményeit. Mint a jelenlévő szakemberek ismertették, a BF—51- gyel véglett kísérletek különösen azért voltak érdekesek, mert a Dunántúlon ebben az esztendőben sem az almánál, sem a szőlőnél nem volt jelentősebb lisztharmat-fertőzés, és így nyilván az ottani minősítések nem lehetnek teljes értékűek, addig egy másik tájegységen, Hevés megyében éppen a liszhharmat-íertőzés volt igen erős, így az ottani tapasztalatok alapján jól tudták minősíteni az új készítményt. A lefolytatott számos kísérlet alapján a jelenlévő szakemberek együttesen választották ki .azokat a szereket, amelyekkel a vizsgálódást tovább folytatják és egyúttal meghatározták azokat a vizsgálati irányokat is, amelyeket 1984-ben elvégeznek majd. A szakemberek szerint az eddigi eredmények igen biztatóak és bízni lehet abban, hogy új, original magyar növényvédő szerele gyártása esetén csökkenteni lehet a mezőgazdaságban felhasznált jelentős mennyiségű import növényvédő szert A kerekasztal-konferenci- án részt vett szakemberek megtekintették a BVK agrokémiai bemutatótelepét és a nagybarcai termelőszövetkezettel közösen kialakított kísérleti telepet, ahol a műtrágyák és növén.yvédő szerek házi és üzemi kísérleteit folytatják, illetve a pvc mezőgazdasági felhasználásának lehetőségeit mutatják be. H. G.
