Észak-Magyarország, 1983. október (39. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-09 / 239. szám

iSZAK-MAGWtRORSZÄG 4 T983, ©fctffber 9, tmértiffp XVH. századi delizsánsz Budapesten, a Postamúzeum előtt Tőlünk vette át a világ II Magyar Posta a ncmzei Ma ne bosszankodjunk azon, hogy a várva várt le­vél nem érkezett meg, hogy harmadszorra is mellékap­csolt a telefonunk. A pos­tások ünnepe van ma, ün­nepelnek a postások szerte a világban: október 9-e, postai világnap! 1874. október 9-én, Bern­ben huszonkét ország ala­pította meg az Általános Postaegyesületet. Négy év­vel később e nevet Egye­temes Postaegyesületre vál­toztatták. A huszonkét ala­pító ország közt Magyaror­szág is szerepelt. Már ak­kor tekintélye, rangja van a Magyar Postának, s azóta is egyik legaktívabb tagja az UPU-nak (ez a neve a nemzetközt postaegyesület­nek). A berni alapító okira­ton ott olvashatjuk Gervay Mihály nevét, az 1871-ben alakult Országos Posta-fő­igazgatóság első posta-fő­igazgatójáét, aki úttörő sze­repet vállalt a nemzetközi postaszolgálat megteremté­sében és fejlesztésében. CSONKA FORGATTA MEG A KURBLIT Postánk már akkor több évszázados múltra tekintett vissza. Első levélpostai em­lékeink a XVI. századból valók. Igaz, akkor még lo­vas futár vitte az írott üze­netet, majd később az egyes forgalmas főútvonalakon rendszeres kocsijáratok köz­lekedtek, lóváltó állomá­sokkal. A'z első önálló ma­gyar postaszervezet a Rá­kóczi szabadságharcban szü­letett. A felkelés leverése után, hosszú ideig csak osztrák polgár vezethetett magyar postahivatalt. A negyvennyolcas sza­bad-ágharc idején ismét megalakult az önálló ma­gyar postaszolgálat. De a bukás után a Habsburgok mindent felszámoltak, sőt, az úgymond hűtlen magyar postásokat haditörvényszék elé állították. Postánk sosem maradt.le (még ha mostanában néha kicsit késik is) a fejlődés­ben, sőt, sokszor volt első, kezdeményező. Száztízen- négy éve a világon az első posta-levelezőlapot nálunk hozták forgalomba. Kétféle magyar postai lapot őriz­nek a múzeumban: az egyik német szöveggel és ma­gyar címerrel, a másik Le­velezési lap felirattal ké­szült. A cél az volt, hogy a lakosság olcsón tudjon rövid üzeneteket küldeni az ország bármely részébe. A levelezőlapokat a világ tő­lünk vette át, rövid idő alatt mindenütt elterjedt. Az első magyar postaautó hetvennyolc évvel ezelőtt, a Múzeum kőrútról indult eL Keménykalapos, komoly férfiak állták körűi a nyi­tott autómobilt (a Városli­getben, a Közlekedési Mú­zeumban láthatjuk az ere­detijét), köztük Csonka Já­nos, a Műegyetem gépész­mérnöki kara tanműhelyé­nek vezetője, a kocsi készí­tője. Ekkor indították el az első postaautót, hogy a pró- bautat megtegye. A volán mellett Haltenberger Samu postamérnök ült, Csonka forgatta meg a kurblit, majd a vezető mellé pat­tant, s a kocsi — a népes nézősereg kalaplengetése közben — elindult hosszú útjára. Kétezer kilométert megtéve, a posta 1905. jú­nius 14-én átvette, és 1906. január 15-én forgalomba állította. Ausztria és Svájc jóval később állította posta- szolgálatba a gépkocsit. KIÉ A LEVÉLDÍJ? De térjünk vissza Bern­hez, a nemzetközi egyesü­let alapító kongresszusához. — Mik voltak a legfonto­sabb kérdések az első kongresszuson? — kérdez­tem dr. Oláh Lászlótól, a Posta-vezérigazgatóság nemzetközi osztályának ve­zetőjétől. — Elsősorban a levelek kicserélését volt hivatva sza­bályozni, s emellett, termé­szetesen a díjakat határoz­ták meg. Mert mi volt ad­dig? A díjat a feladó min­dig az átmenő országok díj­szabása szerint, külön-kü- lön rótta le. Ez igen komp­likált volt Egységes elveket dolgoztak hát ki. Az alapja az volt, hogy ahol felveszik a levelet, az a hivatal, il­letve ország a díjat meg­tarthatja magának. — így az az ország Pír Jól, ahonnét több levelet adnak fel... — Az utóbbi öt-tíx érn% n. az elv érvényesült, s va­lóban, manapság vannak i< e körül problémák. Az egyenlőtlenségek miatt min­dig több postai anyag megy egy iparilag fejlett ország­ból egy fejletlenbe, mint vissza. Azok az orszá­gok pedig, amelyeknek több postaanyagot kell kézbesí­teni, (nagyobb személyzet kell ehhez, technikai be­rendezések, utak stb.) na­gyobb terhet viselnek. Ezért ezek az országok azt java­solták, hogy ha az eltérés jelentős, akkor a többlet­munkáért legyen joga kü- löndíjat kérni a küldő or­szágtól. SZOLGÁLTATÓ INTÉZMÉNY — Magyarország eddig minden kongresszuson részt vett. A mostanira is több javaslatot tettünk, egy új arculatú posta kialakulásá­nak érdekében — mondja az osztályvezető. — És az új arculat ne csak a fejlet­tebb technika megvalósítá­sát jelentse, hanem azt is, hogy a posta kifejezetten az embert szolgáló intézmény- nyé váljék, s ne hatósággá. Annál is inkább, mert ez a törekvés nem új, már a nemzetközi egyesület alapí­tó okmányában is szerepel: „Az Egyesületnek az a cél­ja, hogy biztosítsa a posta- szolgálat megszervezését és tökéletesítését, s ezen a té­ren elősegítse a nemzetközi együttműködés fejlődését.” K. Oy. ü huszadik múzeumi évkönyv A múzeumi hónap kezde­tére jelent meg A Miskolci Herman Ottó Múzeum Év­könyve XX. kötete. Az év­könyv régészeti, helytörténe­ti. művészeti, néprajzi témá­jú publikációkat közöl.- szám szerint tizennégyet. A szalonnal református temp­lom régészeti kutatásával, helyreállításával és faliképé­ivel négy tanulmány is fog­lalkozik. Tanulmányt talá­lunk a sárospataki trinitári- us kolostor és a miskolci Mindszenti templom építés­történetéről. Abaúj vármegye középkori településrendjéről, a szecesszió század eleji tér­hódításáról, Choma József festészetéről, az első képes levelezőlapokról, a fotó-gra­fikáról. egy XVII. századi méhészkönyvről, a miskolci vásárok múlt századi rend­iéről, valamint a pszichiát­riai kórrajzokban rejlő folk­lorisztikai információk jelen­tőségéről. A Népszínház Borsodban Ha Borsod megye községeinek kulturális ellátottságáról esik szó, minden fórumon szóba kerül, hogy az élő színház hiánycikk a borsodi településeken. A Miskolci Nem­zeti Színház, amely lassan két évtizede Egert is ellátja, Borsodra igen kevés erőt fordíthat, egyébként is produkcióinak zöme nem is mozdítható, illetve néhány kivételtől eltekintve nincs is a megyében olyan mű­velődési ház, amelynek színpada alkalmas lenne a nagyszínházi produkciók fogadására. Ebben az évadban, mint azt korábban hal­lottuk, a Miskolci Nemzeti Színháznak né­mileg megnövekszik a Borsodban való tá­jolási lehetősége, mivel az egri színház át­építése miatt ottani kötelezettsége csökken. Előreláthatólag ötven előadást, tud a mis­kolci társulat tájon tartani. Érdemes szá­mításba venni, hogy a sátoraljaújhelyi mű­velődési központ színháztermének elkészül­tével egy igen jó adottságú színpaddal sza­porodott a megye nagyobb színházi produk­ciókat fogadni tudó hajlékainak a száma, készen van az ózdi Liszt Ferenc Művelődési Központ is, így Űzdon kél színpad, továbbá Kazincbarcikán, Lcninvárosban, Mezőkö­vesden, Sárospatakon, Sátoraljaújhelyen na­gyobb produkciók fogadására is alkalmas színpad várja a vendégelőadásokat. (Termé­szetesen, ahol bonyolultabb a technika, az a produkció nem tud ilyen helyekre menni.) Mindezekkel együtt a Miskolci Nemzeti Színház a megye tájszínházi szükségletei­nek egy egészen elenyésző hányadát tudja biztosítani, ezért igen jelentős a Népszín­ház szereplése a megyében. A Népszínház, amely a hajdani Faluszínház szerepét vette át, eleve olyan produkciókkal, illetve úgy előkészített előadásokkal keresi fel az ország különböző helyeit, amelyek rugalmasan al­kalmazhatók a különböző adottságú és nagy­ságú színpadokra. Vándorszínház jellegénél fogva ez a rugalmas alkalmazhatóság mű­ködésének alapfeltétele. Az 1983—84-es színházi évadban a Nép­színház tizenhárom produkcióval járja az országok Évadát már szeptember 19-én meg­kezdte. Éves programjának ismeretében Borsodban nem lehetünk elégedettek. Vé­gigböngészve a teljes esztendei játékrendet, kitűnik, hogy Borsod megye 366 települése közül mindössze négy helyen kívánnak elő­adásokat tartani, s ez a négy hely is város. Éspedig Miskolc-Diósgyör, Kazincbarcika, Sátoraljaújhely, Mezőkövesd. Tehát olyan helyek, amelyek a Miskolci Nemzeti Szín­ház bonyolultabb technikájú, nagyobb lét­számú produkcióival is elérhetők és fel ke­reshetők. E négy helyen tizenegy darabol, negyvenegy előadásban kívánnak bemutatni. Az első előadást október 24-én a diósgyőri Vasas Művelődési Központban tartják, ez a Hoffmann meséi című romantikus opera, az utolsót május 17-én, ugyancsak Diósgyőrött, ez pedig a Varázshegedű című mesejáték lesz. A Borsodban bemutatandó tizenegy pro­dukció közül négy mesejáték, egy opera, egy daljáték, kettő színmű, egy dráma, egy vígjáték és egy zenés vígjáték. Van, ame­lyiket hat alkalommal mutatnak be. van, amelyet csak egyszer. A legtöbb mű négy alkalommal kerül színre. Mint például A kör négyszögesítése is, amelyet a múlt évad­ban játszott a Miskolci Nemzeti Színház. Elgondolkodtató, — és az volt már tavaly is — a Népszínház borsodi műsorajánlata. Városokat ellátni aligha elsőrendű feladata ennek az intézménynek, a falvakat viszont teljesen figyelmen kívül hagyják. De talán nem is a legkisebb falvakra kell gondol­nunk, hanem olyan helységekre, amelyek­nek van, vagy legalábbis volt színházhoz vonzódó lakossága és van alkalmas színpa­da Mint például Sajószentpclcr, Rudolfte- lep, Rudabánya, Alberttelep, Ormosbánya, Királd, hogy elsősorban a nagy szakszerve­zeti művelődési házakkal és színpadokkal rendelkezőket említsük. De ide kívánkozik Edelény is, Szikszó, Encs megemlítése is. Például az encsi és a szerencsi, a leninvá- rosi, az ózdi járásban egyetlen települést sem érint a Népszínház. Az edelényiben is ismeretlen lesz, pedig ott vannak a már említett bányász kultúrotthonok. Ügy tűnik, Borsod megye településein ez élő színház továbbra, is hiánycikk marad. Ha a Miskolci Nemzeti Szín ház ötven táj- előadása is döntő többségben a városokban zajlik le, és a Népszínház is ugyanoda megy, három és fél száz település még mindig hiá­nyolni fogja az élő színházművészetet. Gya­korlatilag nem léptünk előre. (benedefc) Kor társ filmklub Borsodban A film és a közönség kap­csolatának mind mélyebbé, tartalmasabbá tételét, a film­művészet és a filmtörténet jobb megismerését célozza az országosan, s így megyénk­ben is kiszélesedett film­klub-mozgalom. Ezek a film­klubok nagyon különbözőek, a legmagasabb szintű film­művészeti neveléstől szinte az öreg filmek „mozizásáig” terjed a skála. Így természe­tesen értékük, hatásfokuk is eltérő. De megjelentek már az olyan filmklubok is, ame­lyek szűkebb tematikával dolgoznak, ennélfogva vá­lasztott körükben természet­szerűen többet tudnak adni, munkájuk értékesebb. Most, egy újabb filmklub-kezde­ményezésről adhatunk szá­mot. A Borsod megyei Mozi­üzemi Vállalat egy új típusú, úgynevezett Kortárs film­klub hálózat kialakítását ter­vezi a megyében. Az ehhez a hálózathoz tartozó filmklu­bok nem a filmarchívumból kölcsönzött régi filmekkel, hanem a MOKÉP filmállo- mányával működnek, és a kortárs filmművészet jelentős alkotásait mutatják be. A Kortárs filmklub-mozgalom célja, hogy az eddigieknél napi'akészebb, szélesebb kö­rű információt nyújtson a világ filmművészetének fej­lődéséről, legújabb irányza­tairól, kiemelkedő alkotóiról. Az őszi évadban ebben a ke­retben bemutatandó, s nem­zetközi kitekintést kínáló 8 film a széles mozihálózatban nem kerül bemutatásra, egye­düli megtekintési lehetősége a klub. (Tekintettel a filmek milyenségére, e filmklubok­ban elsősorban a felnőtteket, a fiatalok közül legfeljebb a középiskolák harmadik—ne­gyedik osztályos tanulóit vár­ják.) Borsodban eist az éj klub- formát Kazincbarcikán, Le- vinvárosban, Mezőkövesden, Sárospatakon, Kurityánban, Abaúj3zántón, Özdon, a Béke moziban, és Miskolcon, a Táncsics kamaramoziban ve­zetik be. Az őszi évadban, amely februárig tart, a kö­vetkező nyolc film szerepel (nem ebben a sorrendben): Andrzej Wajda A wilkói kis­asszonyok című lengyel— francia koprodukcióban ké­szült filmje, Alain Resnais A háborúnak vége című műve fáz egyetlen nem új, hanem felújított mű), Sindo Kanét« japán rendező Fojtogatás cí­mű munkája, Vilgot Sjönan svéd rendező Élveboncolás című filmje, Margarethe von Trótta nyugatnémet rendező Ölomidő című munkája, Yilmaz Güney török rendező Az út, Antonio das Mortes brazil rendező A halál Antó­niája című filmje, végül Raj­kó Grlics jugoszláv rendező Csak egyszer szeretünk film­je. A filmek jobb befogadá­sa és feldolgozása érdekében a mozi vállal at a vetítésekhez bevezető előadást is tervez. Ma este a képernyőn: Váltságdíj Egy fiktív skandináv or- 0 szag angol nagykövetsé­gén terroristák fogva tart­ják a beteg nagykövetet és két alkalmazottját. Cserébe angol társaik szabadon bocsátását kö­vetelik. Az északi ország és az angol biztonsági szolgálat azo­nos célú, de egymással rivali­záló akciói végül is felülkere­kednek . . . Erről szól a Cosoer Wrede rendezte, 1975-ben < ké­szült angol film, amely ma, 20.05-kor látható az első mű. sorban. Képünkön o film egyik kockája.

Next

/
Oldalképek
Tartalom