Észak-Magyarország, 1983. október (39. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-09 / 239. szám
iSZAK-MAGWtRORSZÄG 4 T983, ©fctffber 9, tmértiffp XVH. századi delizsánsz Budapesten, a Postamúzeum előtt Tőlünk vette át a világ II Magyar Posta a ncmzei Ma ne bosszankodjunk azon, hogy a várva várt levél nem érkezett meg, hogy harmadszorra is mellékapcsolt a telefonunk. A postások ünnepe van ma, ünnepelnek a postások szerte a világban: október 9-e, postai világnap! 1874. október 9-én, Bernben huszonkét ország alapította meg az Általános Postaegyesületet. Négy évvel később e nevet Egyetemes Postaegyesületre változtatták. A huszonkét alapító ország közt Magyarország is szerepelt. Már akkor tekintélye, rangja van a Magyar Postának, s azóta is egyik legaktívabb tagja az UPU-nak (ez a neve a nemzetközt postaegyesületnek). A berni alapító okiraton ott olvashatjuk Gervay Mihály nevét, az 1871-ben alakult Országos Posta-főigazgatóság első posta-főigazgatójáét, aki úttörő szerepet vállalt a nemzetközi postaszolgálat megteremtésében és fejlesztésében. CSONKA FORGATTA MEG A KURBLIT Postánk már akkor több évszázados múltra tekintett vissza. Első levélpostai emlékeink a XVI. századból valók. Igaz, akkor még lovas futár vitte az írott üzenetet, majd később az egyes forgalmas főútvonalakon rendszeres kocsijáratok közlekedtek, lóváltó állomásokkal. A'z első önálló magyar postaszervezet a Rákóczi szabadságharcban született. A felkelés leverése után, hosszú ideig csak osztrák polgár vezethetett magyar postahivatalt. A negyvennyolcas szabad-ágharc idején ismét megalakult az önálló magyar postaszolgálat. De a bukás után a Habsburgok mindent felszámoltak, sőt, az úgymond hűtlen magyar postásokat haditörvényszék elé állították. Postánk sosem maradt.le (még ha mostanában néha kicsit késik is) a fejlődésben, sőt, sokszor volt első, kezdeményező. Száztízen- négy éve a világon az első posta-levelezőlapot nálunk hozták forgalomba. Kétféle magyar postai lapot őriznek a múzeumban: az egyik német szöveggel és magyar címerrel, a másik Levelezési lap felirattal készült. A cél az volt, hogy a lakosság olcsón tudjon rövid üzeneteket küldeni az ország bármely részébe. A levelezőlapokat a világ tőlünk vette át, rövid idő alatt mindenütt elterjedt. Az első magyar postaautó hetvennyolc évvel ezelőtt, a Múzeum kőrútról indult eL Keménykalapos, komoly férfiak állták körűi a nyitott autómobilt (a Városligetben, a Közlekedési Múzeumban láthatjuk az eredetijét), köztük Csonka János, a Műegyetem gépészmérnöki kara tanműhelyének vezetője, a kocsi készítője. Ekkor indították el az első postaautót, hogy a pró- bautat megtegye. A volán mellett Haltenberger Samu postamérnök ült, Csonka forgatta meg a kurblit, majd a vezető mellé pattant, s a kocsi — a népes nézősereg kalaplengetése közben — elindult hosszú útjára. Kétezer kilométert megtéve, a posta 1905. június 14-én átvette, és 1906. január 15-én forgalomba állította. Ausztria és Svájc jóval később állította posta- szolgálatba a gépkocsit. KIÉ A LEVÉLDÍJ? De térjünk vissza Bernhez, a nemzetközi egyesület alapító kongresszusához. — Mik voltak a legfontosabb kérdések az első kongresszuson? — kérdeztem dr. Oláh Lászlótól, a Posta-vezérigazgatóság nemzetközi osztályának vezetőjétől. — Elsősorban a levelek kicserélését volt hivatva szabályozni, s emellett, természetesen a díjakat határozták meg. Mert mi volt addig? A díjat a feladó mindig az átmenő országok díjszabása szerint, külön-kü- lön rótta le. Ez igen komplikált volt Egységes elveket dolgoztak hát ki. Az alapja az volt, hogy ahol felveszik a levelet, az a hivatal, illetve ország a díjat megtarthatja magának. — így az az ország Pír Jól, ahonnét több levelet adnak fel... — Az utóbbi öt-tíx érn% n. az elv érvényesült, s valóban, manapság vannak i< e körül problémák. Az egyenlőtlenségek miatt mindig több postai anyag megy egy iparilag fejlett országból egy fejletlenbe, mint vissza. Azok az országok pedig, amelyeknek több postaanyagot kell kézbesíteni, (nagyobb személyzet kell ehhez, technikai berendezések, utak stb.) nagyobb terhet viselnek. Ezért ezek az országok azt javasolták, hogy ha az eltérés jelentős, akkor a többletmunkáért legyen joga kü- löndíjat kérni a küldő országtól. SZOLGÁLTATÓ INTÉZMÉNY — Magyarország eddig minden kongresszuson részt vett. A mostanira is több javaslatot tettünk, egy új arculatú posta kialakulásának érdekében — mondja az osztályvezető. — És az új arculat ne csak a fejlettebb technika megvalósítását jelentse, hanem azt is, hogy a posta kifejezetten az embert szolgáló intézmény- nyé váljék, s ne hatósággá. Annál is inkább, mert ez a törekvés nem új, már a nemzetközi egyesület alapító okmányában is szerepel: „Az Egyesületnek az a célja, hogy biztosítsa a posta- szolgálat megszervezését és tökéletesítését, s ezen a téren elősegítse a nemzetközi együttműködés fejlődését.” K. Oy. ü huszadik múzeumi évkönyv A múzeumi hónap kezdetére jelent meg A Miskolci Herman Ottó Múzeum Évkönyve XX. kötete. Az évkönyv régészeti, helytörténeti. művészeti, néprajzi témájú publikációkat közöl.- szám szerint tizennégyet. A szalonnal református templom régészeti kutatásával, helyreállításával és faliképéivel négy tanulmány is foglalkozik. Tanulmányt találunk a sárospataki trinitári- us kolostor és a miskolci Mindszenti templom építéstörténetéről. Abaúj vármegye középkori településrendjéről, a szecesszió század eleji térhódításáról, Choma József festészetéről, az első képes levelezőlapokról, a fotó-grafikáról. egy XVII. századi méhészkönyvről, a miskolci vásárok múlt századi rendiéről, valamint a pszichiátriai kórrajzokban rejlő folklorisztikai információk jelentőségéről. A Népszínház Borsodban Ha Borsod megye községeinek kulturális ellátottságáról esik szó, minden fórumon szóba kerül, hogy az élő színház hiánycikk a borsodi településeken. A Miskolci Nemzeti Színház, amely lassan két évtizede Egert is ellátja, Borsodra igen kevés erőt fordíthat, egyébként is produkcióinak zöme nem is mozdítható, illetve néhány kivételtől eltekintve nincs is a megyében olyan művelődési ház, amelynek színpada alkalmas lenne a nagyszínházi produkciók fogadására. Ebben az évadban, mint azt korábban hallottuk, a Miskolci Nemzeti Színháznak némileg megnövekszik a Borsodban való tájolási lehetősége, mivel az egri színház átépítése miatt ottani kötelezettsége csökken. Előreláthatólag ötven előadást, tud a miskolci társulat tájon tartani. Érdemes számításba venni, hogy a sátoraljaújhelyi művelődési központ színháztermének elkészültével egy igen jó adottságú színpaddal szaporodott a megye nagyobb színházi produkciókat fogadni tudó hajlékainak a száma, készen van az ózdi Liszt Ferenc Művelődési Központ is, így Űzdon kél színpad, továbbá Kazincbarcikán, Lcninvárosban, Mezőkövesden, Sárospatakon, Sátoraljaújhelyen nagyobb produkciók fogadására is alkalmas színpad várja a vendégelőadásokat. (Természetesen, ahol bonyolultabb a technika, az a produkció nem tud ilyen helyekre menni.) Mindezekkel együtt a Miskolci Nemzeti Színház a megye tájszínházi szükségleteinek egy egészen elenyésző hányadát tudja biztosítani, ezért igen jelentős a Népszínház szereplése a megyében. A Népszínház, amely a hajdani Faluszínház szerepét vette át, eleve olyan produkciókkal, illetve úgy előkészített előadásokkal keresi fel az ország különböző helyeit, amelyek rugalmasan alkalmazhatók a különböző adottságú és nagyságú színpadokra. Vándorszínház jellegénél fogva ez a rugalmas alkalmazhatóság működésének alapfeltétele. Az 1983—84-es színházi évadban a Népszínház tizenhárom produkcióval járja az országok Évadát már szeptember 19-én megkezdte. Éves programjának ismeretében Borsodban nem lehetünk elégedettek. Végigböngészve a teljes esztendei játékrendet, kitűnik, hogy Borsod megye 366 települése közül mindössze négy helyen kívánnak előadásokat tartani, s ez a négy hely is város. Éspedig Miskolc-Diósgyör, Kazincbarcika, Sátoraljaújhely, Mezőkövesd. Tehát olyan helyek, amelyek a Miskolci Nemzeti Színház bonyolultabb technikájú, nagyobb létszámú produkcióival is elérhetők és fel kereshetők. E négy helyen tizenegy darabol, negyvenegy előadásban kívánnak bemutatni. Az első előadást október 24-én a diósgyőri Vasas Művelődési Központban tartják, ez a Hoffmann meséi című romantikus opera, az utolsót május 17-én, ugyancsak Diósgyőrött, ez pedig a Varázshegedű című mesejáték lesz. A Borsodban bemutatandó tizenegy produkció közül négy mesejáték, egy opera, egy daljáték, kettő színmű, egy dráma, egy vígjáték és egy zenés vígjáték. Van, amelyiket hat alkalommal mutatnak be. van, amelyet csak egyszer. A legtöbb mű négy alkalommal kerül színre. Mint például A kör négyszögesítése is, amelyet a múlt évadban játszott a Miskolci Nemzeti Színház. Elgondolkodtató, — és az volt már tavaly is — a Népszínház borsodi műsorajánlata. Városokat ellátni aligha elsőrendű feladata ennek az intézménynek, a falvakat viszont teljesen figyelmen kívül hagyják. De talán nem is a legkisebb falvakra kell gondolnunk, hanem olyan helységekre, amelyeknek van, vagy legalábbis volt színházhoz vonzódó lakossága és van alkalmas színpada Mint például Sajószentpclcr, Rudolfte- lep, Rudabánya, Alberttelep, Ormosbánya, Királd, hogy elsősorban a nagy szakszervezeti művelődési házakkal és színpadokkal rendelkezőket említsük. De ide kívánkozik Edelény is, Szikszó, Encs megemlítése is. Például az encsi és a szerencsi, a leninvá- rosi, az ózdi járásban egyetlen települést sem érint a Népszínház. Az edelényiben is ismeretlen lesz, pedig ott vannak a már említett bányász kultúrotthonok. Ügy tűnik, Borsod megye településein ez élő színház továbbra, is hiánycikk marad. Ha a Miskolci Nemzeti Szín ház ötven táj- előadása is döntő többségben a városokban zajlik le, és a Népszínház is ugyanoda megy, három és fél száz település még mindig hiányolni fogja az élő színházművészetet. Gyakorlatilag nem léptünk előre. (benedefc) Kor társ filmklub Borsodban A film és a közönség kapcsolatának mind mélyebbé, tartalmasabbá tételét, a filmművészet és a filmtörténet jobb megismerését célozza az országosan, s így megyénkben is kiszélesedett filmklub-mozgalom. Ezek a filmklubok nagyon különbözőek, a legmagasabb szintű filmművészeti neveléstől szinte az öreg filmek „mozizásáig” terjed a skála. Így természetesen értékük, hatásfokuk is eltérő. De megjelentek már az olyan filmklubok is, amelyek szűkebb tematikával dolgoznak, ennélfogva választott körükben természetszerűen többet tudnak adni, munkájuk értékesebb. Most, egy újabb filmklub-kezdeményezésről adhatunk számot. A Borsod megyei Moziüzemi Vállalat egy új típusú, úgynevezett Kortárs filmklub hálózat kialakítását tervezi a megyében. Az ehhez a hálózathoz tartozó filmklubok nem a filmarchívumból kölcsönzött régi filmekkel, hanem a MOKÉP filmállo- mányával működnek, és a kortárs filmművészet jelentős alkotásait mutatják be. A Kortárs filmklub-mozgalom célja, hogy az eddigieknél napi'akészebb, szélesebb körű információt nyújtson a világ filmművészetének fejlődéséről, legújabb irányzatairól, kiemelkedő alkotóiról. Az őszi évadban ebben a keretben bemutatandó, s nemzetközi kitekintést kínáló 8 film a széles mozihálózatban nem kerül bemutatásra, egyedüli megtekintési lehetősége a klub. (Tekintettel a filmek milyenségére, e filmklubokban elsősorban a felnőtteket, a fiatalok közül legfeljebb a középiskolák harmadik—negyedik osztályos tanulóit várják.) Borsodban eist az éj klub- formát Kazincbarcikán, Le- vinvárosban, Mezőkövesden, Sárospatakon, Kurityánban, Abaúj3zántón, Özdon, a Béke moziban, és Miskolcon, a Táncsics kamaramoziban vezetik be. Az őszi évadban, amely februárig tart, a következő nyolc film szerepel (nem ebben a sorrendben): Andrzej Wajda A wilkói kisasszonyok című lengyel— francia koprodukcióban készült filmje, Alain Resnais A háborúnak vége című műve fáz egyetlen nem új, hanem felújított mű), Sindo Kanét« japán rendező Fojtogatás című munkája, Vilgot Sjönan svéd rendező Élveboncolás című filmje, Margarethe von Trótta nyugatnémet rendező Ölomidő című munkája, Yilmaz Güney török rendező Az út, Antonio das Mortes brazil rendező A halál Antóniája című filmje, végül Rajkó Grlics jugoszláv rendező Csak egyszer szeretünk filmje. A filmek jobb befogadása és feldolgozása érdekében a mozi vállal at a vetítésekhez bevezető előadást is tervez. Ma este a képernyőn: Váltságdíj Egy fiktív skandináv or- 0 szag angol nagykövetségén terroristák fogva tartják a beteg nagykövetet és két alkalmazottját. Cserébe angol társaik szabadon bocsátását követelik. Az északi ország és az angol biztonsági szolgálat azonos célú, de egymással rivalizáló akciói végül is felülkerekednek . . . Erről szól a Cosoer Wrede rendezte, 1975-ben < készült angol film, amely ma, 20.05-kor látható az első mű. sorban. Képünkön o film egyik kockája.