Észak-Magyarország, 1983. szeptember (39. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-21 / 223. szám
ESZAK-MAGYARQRSZAG 4 1983. szeptember 21., szerda Szabadiéri zenélést, vidám előadásokat álmodtak a félkör alakú — még crz első játszótér-faragó táborban készültek — már a szanézötér középpontjába a tervezők, persze előbb még tető kerül a badban töltik a padok. (Jobb oldali képünk.) gallyaiktól megfosztott fák fölé (bal oldali kép). A harmadik telet Kint és bent Ha harmadszor is eljönnek... Csikordul a zúzott kő a talpunk alatt, de már utacská- kon tapodhatunk. Kacska- ringójuk persze még megszakad, de a művelődési ház körül itl-ott szabályos földhányások. elegyengetett föld, s a faragott padok meredező „tartópillérei” jelzik, építkezési álmából ébredezik már az is. ami kívül van a faiakon. Kovács Lászlóval, a művelődési ház munkatársával járjuk félkörbe a házat, ott. ahol a munka megkezdődött. Mondom, látom, hogv a raktárból végre kezdene« előkerülgetni a tárgyak, amelyeket, három nyáron át faragtak a Patak-barát, fafaragók. Ő meg rábólint, hogy idejében — sőt talán kicsit megkésve —. mert mi tagadás. fogyatkozott már legutóbb a taragók lelkesedése. Munkához kedvet mégiscsak az ad. ha a készet, az elkészült padot, forgót egyben s nem darabjaiban lathatia az. aki két kezének ügyességét, izmainak erejét adta a munkába. A pataki faragótábor három nyara meg úgy telt. hogy az öles, tiszteletre méltó súlyú részeket egymás mellé fektették a földre, mikor elkészültek, megszemlélték, s azután be velük a raktárba. Más megoldás nem volt (nem azért mondjuk) hiszen kellettek az éyek hogy mindaz megvaiósul.ion. amit ide álmodtak a gyerekeknek. a felnőtteknek. S ami éppúgy része a pataki művelődési háznak mint az. ami belül van a falakon. Idő kell persze, amíg minden a helyére kerül, sőt még azon túl is. míg nemcsak rendezett, de szép, zöld is lesz a környék. Ahol viszont már nem lehet bőkezűen bánni az idővel — az a hétköznapok munkája. Mert a szép művelődési házat megnézni eljönnek egyszer, talán kétszer is az emberek, de harmadszorra már csak akkor, ha nemcsak az épület vonzó, hanem az is. amit csinálni lehet benne. Indul'a közművelődési szezon — mondanánk lakonikus tömörséggel, ha csak arról lenne szó, hogy a nyár után most ismét rendezni kell a sorokat. De itt és most újat is kell tapasztalni, hiszen a. lehetőségek mások, mint voltak tavaly, tavalyelőtt. Balogh István megbízott igazgató listát szed elő. Gyerekeknek, fiataloknak 38-féle szakkört, baráti kört, klubot hirdettek meg. felnőtteknek valami vei kevesebbet, 28-at. Hogy mennyi indul be. azt most még nehéz csak jósolni is. de egyik-másik újdonság iránt már mutatkozik „kereslet”. Egyébként nem véletlen, hogy gyerekeknek többféle elfoglaltságot terveztek — nemcsak azért, mert a művelődési ház egyben az últörőház feladatait is ellátja —, azt tartják ugyanis itt, hogy a gyerekeket jobban lehet formálni. S gyerekkorban könnyebben, jobban is mozdíthatók az emberek, s később, felnőttként fs kaphatóbbak így közösségi életre. Azután az is igaz, a nyár mégiscsak a gyerekek kötődését erősítette — a nyári napközi ide kapcsolta őket, s nekik, ha másért nem, azért érdemes bejönniük, hogy játsszanak a barmikor kikérhető rengetek játékkaL Illene talán felsorolni egyet-keittőt (vagy még többet is) a rendszeres elfoglaltság kínálatából, de hát meglehetősen nehéz a választás’. Annyi bizonyos, hogy a fazekas szakkör után máris nagy az érdeklődés, s önmaguk kedvtelésére szívesen citeráznának az öregek is a fiatalok után. Egyelőre még nem zenekarban gondolkodnak, persze ez nem zárja ki, hogy alkalmasint elő is adják számaikat. De fontosabb — s ezért a sokféle szakkör, kör, klub —, hogy egymásra találhassanak azok, akik egyvalamivel különösen szívesen töltik az idejüket. Ami persze lehet hasznos is, mint amilyennek a szövőkor ígérkezik. s amit az asszonyok sürgetnek. Persze nemcsak szakkörök vannak. S a nyitottság sem csak rájuk érvényes. Másra is. Például az ötletekre, amit kívülállóktól is szívesen vesznek. Két főiskolás ötlete volt például az a fotókiállítás, amely a régi és a mai Sárospatakot veti egybe. Az előbbit képeslapokon, régi felvételeken, az utóbbit friss- fotókon láthatják az érdeklődők, Tervben nem volt ez a tárlat — de 'jó, hogy megcsinálták. Tanúság rá a vendégkönyv sok-sok bejegyzése. Azért persze a kiállítási terv is formálódik, annyi az ötlet, hogy évekig megélnek belőle. Egy biztos, több profilt tei-veznek. ’ S indul a színházi szezon is — bérlettel. hat előadással. S egv másik bérlet — operaelőadásokkal, hangversennyel. A napokban eldől — a patakiak hogyan élnek ezzel a lehetőséggel. Egy-egy alkalomra eddig mindig telt ház volt a szính áztermükben. Csutorás Annamária Foló: Fojtán László Szeptember 26-tóí Munkás fi’mnapok Borsodban Néhány esztendő alatt nemes hagyománnyá érett ;i hazai filmforgalmazásnak az a törekvése, hogy az ősz első heteiben megrendezi a munkás filmnapokal. Amikor az akció évekkel korábban elkezdődött, az a cél vezette a rendezőket, hogy lehetőleg munkások életét ábrázoló filmeket mutassanak be munkásoknak. Munkások a filmvásznon — munkások a nézőtéren — ez volt a jelszó. Ám társadalmi átré- tegződésünk, a szakmai határok halványulása során mind kevesebb a kifejezetten munkás-, illetve termelési témájú filmalkotás, a közönség soraiban is együtt található a munkás és a szellemi dolgozó, az alkotásokban is együtt jelentkeznek társadalmunk különböző csoportjainak, rétegeinek, többnyire azonos, mindnyájunkat érintő problémái. Ezért a munkás filmnapok napjainkban már nem kizárólag munkástémák és munkásnézők találkozásának lehetősége, hanem az egyetemes filmművészet és a zömmel munkásokat jelentő közönség egymáshoz közelítése, az újabb alkotások megismerésének biztosítása, művész—közönség találkozók és ankétok során a néző és a mű közelebb kerülésének elősegítése. A Borsod megyei Mozi üzemi Vállalat — az SZMT kulturális, agitációs és propagandaosztályával. a Miskolc városi Művelődési Központtal, a Lenin Kohászati Müvekkel, az Ózdi Népművelési Intézményekkel együttműködve — színes megyei programot dolgozott ki a munkás filmnapok borsodi megünneplésére. A nyitó ünnepség szeptember 28-an, hétfőn 17 urakor ’az újjáépült diósgyőri Ady Művelődési Ház mozijában lesz — egyben ez lesz a mozi aratója is —, ahol Halmai László, a városi művelődési központ igazgatója köszönti a megjelenteket, majd Gcr- zsényi Miklós, az LKM párt- bizottságának titkára mond ünnepi beszédet. Díszbemutató. előadásban láthatják a résztvevők Kardos Ferenc új filmjét, a Mennyei seregeket, ezt követően a rendező részvételével alkotó—közönség találkozót rendeznek. A továbi programban kiemelt rendezvény lesz október 5-án Ormosbányán, ahol a Bűnös életem című lengyel film, október 10-én Sátoraljaújhelyen, ahol a Pa- nelkapcsolal című magyar film, október 12-én Borsod- nádasdon, ahol a Visszaesők című magyar film, október 17-én a miskolci Szemei e- kollégiumban, 18-án Mezőkövesden, ahol a Délibábok országa című magyar film, október 20-ün Leninváros- ban, ahol a Könnyű testi sértés című magyar film. október 24-én Sajószentpéteren, ahol a Szerencsés Dániel című magyar film kerül bemutatásra. A bemutatók után többségben vitát is rendeznek. A záró ünnepséget október 24-én Ózdon tartják, ahol az Eltűntnek nyilvánítva című amerikai politikai- bűnügyi filmet vetítik; záróbeszédet Szűcs Ferenc né, az SZMT titkára tart. Az említetteken kívül -a megye mozijaiban számos egyéb filmet mutatnak be a munkás filmnapok keretében. Tegnaptól látható Miskolcon Schéner Mihály tárlata / Emlékkiáílítás Több lakást újítanak tel r X műit év végén 28 millió 600 ezer forint összeggel hagyta jóvá Sátoraljaújhelyen a városi tanács végrehajtó bizottsága az 1983-ban felújítandó lakások, lakóházak címjegyzékét. A végrehajtó bizottság legutóbbi ülésén módosította a tervet, mert a megyei tanács ugyanerre a célra további összeget juttatott a tanácsnak. A módosított terv szerint — más forrást is igénybe vé- ! ve — 35 millió 770 ezer forint áll á városgazdSTkodasi vállalat rendelkezésére. Ebből az összegből 1983-ban 151 lakás átadására kerül sor. Hat lakás műemlék épületben van, 39 lakáson teljes, 106-on részleges felújítást végeznek. Ugyancsak módosították az 1983. évi feíadattervet Sárospatakon is, mivel a megyei tanács lakóházjavításra itt is újabb összeget juttatott a tanácsnak. t TSv. TeFtamarrtí Jené egyetemi tanár születésének 100. évfordulója alkalmából emlékkiállítást rendez a Nehézipari Műszaki Egyetem és az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesfftet aa NME Központi Könyvtára előterében. Megnyitót szeptember 21-én 14 órakor dl". Bocsánczy János tanszékvezető egyetemi tanár mond. Jegyzet Kiállítás Miskolc és környéke regi térképeken címmel nyílik kiállítás Miskolcon, a József Attila Könyvtárban szeptember 22-én, délután öt órakor. dr. Csorba Csaba megyei levéltárigazgató bevezetőjével. A kiállítás november 5-ig látogatható. Uj búzák Hpróliomokon "A bodrogközi Apróhomok tanyán a korábbi állapottal ellentétben, megállt a lakosság létszámának -csökkenése. Az utóbbi időkben tíznél több Új ház építésére adott ki engedélyt a Sárospataki városi Tanács, és mintegy 20 régi lakás felújítására, komfortosítására. Ebben nagy része van annak, hogy a városi tanács a Kossuth Termelőszövetkezettel és az áfész-szel közösen — útépítéssel, ivóvíz biztosításával, bolt nyitásával, üzemi étkező létesítésével — mind többet tud tenni a tanyasi lakosság élet- és munkakörülményeinek javítására. Hány boszorkányper lehetett hajdan megyénk mai területén, nem tudható, De közülük huszonkettőről tudomást szerezhetünk, mégpedig jegyzőkönyvi pontossággal. Az Akadémiai Kiadó ugyanis második kiadásban adta közre két kötetben Schramm Ferenc 569 hajdani boszorkányper anyagát bemutató, illetve feldolgozó, Magyarországi boszorkányperek 1529—1768 című, összesen több mint 1300 nyomtatott oldalas művét, amelyben a közel két és fél évszázad alatti 569 pert a fellelt levéltári anyagok, jegyzőkönyvek közreadásával ismerteti. A mai Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez tartozó területeket ezekből huszonkettő érinti: abaúji területre egy, borsodira tizenhat, zemplénire pedig öt boszorkányper jut. Bódvaszilas, Miskolc, Ónod, Szendrő, Sajószentpéter, Sajóvámos, Mezőnagymihály, Geszt, Tokaj, Megyaszó, Sátoraljaújhely a színhelyei ezeknek a boszorkány; pereknek, amelyek természetesen nem egyformák, van, ahol igen kevés a vádpont, de például a miskolci Jóczikné Király Kata ellen nem kevesebb, mint 167 téléiből állt össze a vád 1716 júniusában. Végigolvasva a boszorkányság különböző vádpontjait, többször találkozhatunk a bíróság arra vonatkozó kérdésével is. vajon az adott nőszemély — hogy is mondjuk - monogám életet élt-e, vagy sem, mert ha nem, úgy a megcsapolást nem kerülhette el. ló, hogy ma mór nincsenek boszorkányperek, s a monogámiát kevéssé tisztelőket sem vesszőzik meg nyilvánosan ... De e két vaskos kötet ma is érdekes, tanulságos. Nemcsak a tudományos kutatóknak.., (bm) 'Schéner Mihály Munkácsy- dijas festőművész kiállítására invitál a meghívó a Borsod megyei Rónai Sándor Művelődési Központ klubjába. A művészről a tíz év előtt kiadott Művészeti Kislexikon azt írja: „Kezdetben koloril- gazdag, expresszív képeket festeti, majd a népművészet formavilágának felhasználásával plasztikai■ hatásolcat kereső jellegzetes stílust alakított ki.” Egy másik kiadvánv ezenkívül elmondja róla, hogy szürrealista tendenciák jellemzik munkáit, s újabban a magyar folklór ismert típusait építi be képeibe, kontúrjaikból alakítja ki artisz- tikus színezésű festményeit, helyenként már-már átlépve az absztrakció határain, s* néhány éve a szobrászat, a kerámia. sőt a játékterve/,és és kivitelezés is foglalkoztatja. A tegnap óta látható miskolci kiállítása tökéletesen alátámasztja a fenti megállapításokat. Húsznál több táblaképe, festménye mesz- sze eltér a hagyományos festményektől mind a témák, mind a képszerkesztés, a megjelenítési eszközök tekintetében. Aki a hagyományosnak elfogadott olaj, vagy egyéb eszközökkel megjelenített tájakat. portrékat, csendéleteket, egyebeket keresi. bizonyára csalódik. Sima gipszre rajzolt-karcolt. élesen vonalrajzos kompozíciók, játékos hangulatú, kollázsszerű alkotások, különféle anyagok felragasztásával készült, fi síkból a térbe váltó müvek követik egymást, mindegyik mondandójához, jelentéstartalmához erős együttgondolkodás kívántatik, a müvek nem adják meg könnyen magukat a felületes szemlélődének. Igen érdekesek plasztikai alkotásai. A játékosnak tűnő, fehér fémből készült kis szerkezetek, a csontváz-lóval vontatott négykerekű alkalmatosság, a hegesztett rézlemezből készült lovas huszárt sejtető tömbös plasztika, annak játékos, fából készült variációi, a bronz reliefek soksok népi motívummal, vagy mézeskalácsra emlékeztető fa reliefek, a lóalakú szekrény, a bábokkal rakott szekér, a pöttyös kakas bábokkal, a hatalmas tenyérben tartott huszárfigura és más kedves, ötletes, a népi mesekincs motívumait felhasználó műalkotások, a hasonló motívumokkal jeleskedő kerámiák mind alkotójuk sokoldalúságát, az expresszív és szürrealista festészet mellett a közérthetőbb népi művészet felé fordulását, ez utóbbi igen korszerű és célszerű ápolását, a konstruált művészi világba átültetésére való sikeres törekvéseit jelzik. Érdemes megnézni, egy- egy darab elölt meg-megállva töprengve megszemlélni Schéner Mihály kiállítását, amely szeptember 30-ig na- Donta 10-től 18 óráig várja a látogatókat. A kiállítást tegnap délután négy órakor nyitották meg dr. Lőkös Zoltán, a Centro- press Központi Sajtószolgálat főszerkesztője in ele" hangú bevezetőjévé1 (bm) íj l
