Észak-Magyarország, 1983. szeptember (39. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-21 / 223. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 1983. szeptember 21., szerda Reqqel. Televíziós i • Ha nem jött a lap • Szemle a postának • Matricák a levéiszekrényre Az innenső kép ismerős: fekete madár, csőrében levélboríték, amelyen, legalábbis elvben, kellő meny- nyiségű bélyeg, cím, irányítószám szerepel. Most a holló csőrének túlsó oldalát nézzük! Ott lapulnak az újságok, biztosan összehajtogatva, hiszen nem látszanak a boríték mögött. Mi van az újságon? Fejléc. Cím, irányítószám nincs, csoda hát, ha az a madár gyakrabban téveszti el az irányt, mint mondjuk a levéllel!? — Ki ne felejtse a bélyeget! Az újságokon bélyeg sincs. Mérete, súlya, legyen az napi- vagy hetilap, többszöröse egy átlagos méretű levélnek, a kézbesítésért mégis kevesebbet kapunk, mint a levelekért. Az alkalmi számtantanár Kertész István, a Miskolci Postaigazgatóság hírlaposz- tilyának vezetője. Tulajdonképp reklamálni jöttem, vagy ha tetszik, a reklamációkról érdeklődni. Néhány ismerős hívott a minap, mennék el hozzájuk, megnézni postaládáikat. A tizenöt láda közül ötön is szerepelt valami kiragasztott üzenet. Ilyesféle: ..Az újságot nem kaptuk meg!” Néha. válaszként masnup megjön a tegnapi lap is. máskor ez a Válasz is elmarad. A Magyar Posta 1951-ben vette át a hirlapkézbesítés feladatát. Azóta a nagyobb városokban külön hírlapkézbesítői hálózatot alakítottak ki, másutt a kézbesítők egyesített kézbesítő címet kaptak, vagyis a levelek mellett a postás viszi a hírlapokat is. Kizárólag hírlapkézbesítéssel Borsod-Aba- új-Zemplén megyében 260 ember foglalkozik, az egyesített kézbesítők pedig 560- an vannak. A kézbesítők még alusznak, mikor a postavonat kifut Budapestről. Ha pontosan „menesztették” és ha útközben semmi nem történik, Miskolcra 4 óra 20 perckor érkezik. — Tizenöt-húsz perc késést még a kézbesítők be tudnak hozni — így Kertész István. Miskolcon, a többi megyei városhoz hasonlóan, reggel 9-ig kellene befejezni a hírlapkézbesítést. A városban négyórás munkaidővel 150 hírlapkézbesítő dolgozik. A munkát reggel hatkor kezdik, s a körzetnek ezen a pontján nyilván hamarabb kapják meg a lapot. Ám a kézbesítést valahol be is kell fejezni, s ez kilencig nem mindig sikerül. * Zvolenszki Sándorné négy éve hord hírlapokat. Kétezer forintos alapfizetés mellett vasárnap is vállal munkát. Az ötnapos munkahét bevezetése óla ugyanis a vasárnapi kézbesítést alkalmi munkásokkal oldja meg a posta. Az alkalmiak nagyobb része saját dolgozóik közül kerül ki. ötven forintos órabért fizetnek,, ami alkalmanként 200—200 forintot jelent. — Egy évbe került, míg megtanultam, kinek-kinek milyen lapokat kel) bedobni. Van egy előfizetői füzetünk, abból lesünk. Én ráírom a postaládára is, kinek milyen lap jár. Száz- nyolcvan napilapot viszek minden reggel, és ehhez jön- nek még a hetilapok — mondja Zvolenszkine. A postaláda feliratait mindenki ismeri. A vadonatúj házak vadonatúj lépcsőházai bún. a vadonatúj, ám mégis összefirkált ládák látványa nem éppen szépérzék-fejlesztő stúdium. Talán megoldható lenne, hogy a* posta olyasféle matricákat készíttessen, amelyeken az egyes lapok kicsinyített fejlécei szerepeinek. Ezt az öntapadós matricát aztán a kézbesítő kirakhatná a postaládára. (Ha az ötlet valaha megvalósul, az illetékesek ügyeljenek rá, hogy a matricák beszerezhetők legyenek a postahivatalokban, különben egy csapásra eltűnnek majd a postaládákról is!) — Nem mondom, előfordul, hogy tévedünk. De volt kolléganőm, aki valósággal megszökött a postától az első hét után, úgy megijedt. Aztán meg, mi is csak elmegyünk szabadságra — sóhajt a kézbesítőnő. Ilyenkor, a helyettesítés után egész halom lap vár idebenn. Ha hetilap, vagy folyóirat, kiviszem, ha késve is, kapja meg az előfizető. De az egy-két hetes napilapokkal már nem lehet mit kezdeni. — És mi szedjük a pénzt is. Sok a körzetemben a nyugdíjas, ök általában félrerakják az újságpénzt. Jó lenne a pénzzel nekem is csak kéthavonta elszámolni, de nem tudnak csak havonta fizetni. Máshová általában este megyünk, de így sem ritka, hogy ötször-hat- szor is visszatérünk. * De nem mindenki előfizető. Tavaly, a Borsod-Aba- új-Zemplén megyében eladott közel 64 millió lap egy részét, kisebbik részét utcai árusok adták az olvasók kezébe. Már, ha éppen volt mit adniuk, hiszen nap mint nap előfordul, hiába kérjük a kedvenc lapot, a válasz mindenütt ugyanaz: „SajnoS, már elfogyott.” A hírlapterjesztés az utóbbi esztendőkben rendkívül sok rendelettel, intézkedéssel szabályozott foglalatossággá vált. Az újságok árának legutóbbi emelése, a szállítási költségek növekedése mellett bonyolítja a helyzetet,. hogy egyes hetilapokból nem tudják az igényeket kielégíteni. A másik oldalon meg ott a latin nyelvből átvett fogalom — a remittenda —, amely visszárut, visszaküldendő dolgot, a postának maradék, megöregedett hírlapokat jelent. A lapok meghatározott, remittendája Borsod-Abaúj- Zemplén megyében 4,7—5 százalék között lehet, ez azt jelenti, 100 átvett lapból a postán 4—5 darab maradhat, vagyis4 nemcsak az alsó, de a felső határ is megszabott. Erre azért van szükség, nehogy a posta, „biztonsági kürt futva”, túl kevés lapot rendeljen a kiadóktól. Hiszen, mondjuk, ha az évi hatvannégymillió lap helyett nem vállalkozna, mondjuk, csak ötvenmillió újság eladására, biztos, hogy minimális volna a megmaradt példányok száma, ám ebben az esetben még gyakrabban hallanánk az újságostól: „Nincs, már elfogyott.” — Az ideális hirlapárusi- tás követelményeinek akkor felelek meg — sorolja az osztályvezető a hajdani iskolai leckét —, h^i minden árusnál, minden’ lapból egyetlen darab maradt meg. Ez azt jelenti, hogy helyesen mértem föl az igényeket, minden olvasó hozzájutott a maga lapjához és az én remittendám is minimális. Ha például egy-egy érdekesebb cikk reggel a Kossuth rádió lapszemléjében szerepel, pillanatokon belül elfogy. Másnapra hiába ké,- rek többet, lehet, hogy ottmarad. Javítani kellene a kiadók és a posta kapcsolatát. A szerkesztőségekben minden bizonnyal készülhetne a posta számára előzetes lapszemle. * Borsod-Abaúj-Zemplén megyében tavaly átlagban 326 forint 80 fillért költött minden ember újságokra. S ezért a pénzért megközelítően 110 darab napilapot lehet vásárolni. Csak a napilapok (!) 1982-ben 305 alkalommal jelentek meg. Csendes Csaba 1 " 1 koz tatás 22/1979. (XII. 28.) MüM. számú, valamint az 1/1981. (IX. 29.) MüM számú rendeíetekkel módosított, 1/1976. (I. 31.) MüM. számú rendeletbe foglalt lcorlátai (engedélyezés, előzetes bejelentés, időkeret) nem vonatkoznak — mondja ki a jogszabály. Az előzőekhez még annyit hozzá kell fűzni, hogy bár a munkavállalás keretei viszonylag kötetlenek, az al- kalmaztatási összeférhetetlenségtől nem lehet eltekinteni. Azt ismételten le kell szögeznünk, hogy munkaviszony (tagsági viszony) keretében a gyermekgondozási segély folyósításának ideje alatt csak részmunkaidős foglalkoztatásra kerülhet sor. Ha a gyermekgondozási segélyben részesülőt havi átlagban napi 4 órát meghaladóan foglalkoztatják, ezt a foglalkoztató köteles bejelentem a segélyt folyósító szervnek. Ez viszont a segély megvonásának következményével járhat; Jogi tanácsok Ä GYERMEKGONDOZÁSI SEGÉLYEN LEVŐ ASSZONYOK MUNKAVÁLLALÁSI LEHETŐSÉGE A gyermekgondozási segélyről szóló 10/1982. (IV. 16.) MT számú rendelet szerint a gyermekgondozási segélyben részesülők — a segély teljes összegének folyósítása mellett — a gyermek másfél éves kora után munkát vállalhatnak. A munkaviszony (tagsági viszony) keretében történő' munkavégzés havi átlagban a napi négy órát nem haladhatja meg. A kedvező rendelkezés alapján a gyermekgondozási segélyen lévők — függetlenül attól, hogy munkaviszonyuk (tagsági viszonyuk), illetve bedolgozói jogviszonyuk ez alatt fennáll vagy sem — bármilyen munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesíthetnek : munkaviszonyt, szövetkezeti tagsági viszonyt, bedolgozói jogviszonyt, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt, például gazdasági munkaközösségi tagsági viszonyt, megbízást stb. A munkavállalás lehetséges akár az eredeti állásuk szerinti, akár új munkáltatónál. Gyakran kérdezik meg a munkát vállaló anyák: milyen kötelezettségük van a törzsvállalatukkal szemben. Kell-e onnan engedélyt kérniük, vagy valami más formában a vállalat hozzájárulását kérniük a munkavállaláshoz. Figyelemmel arra, hogy a gyermekgondozási segély folyósítása idején a dolgozó fizetés (díjazás) nélküli szabadságon van, munkavégzési kötelezettsége szünetel, így ez alatt történő munkavállalásra a /főállás melletti foglalApuval az iskolába Fotó: Laczó József Az elkövetkező hónapok^ ban több nemzetközi televíziós fesztiválon vesznek részt a legjobb hazai tévés produkciók. Pozsonyban szeptember 21—29 között hetedik alkalommal rendezik meg a televíziós gyermek- és ifjúsági műsorok versenyét, a Magyar Televíziót a Közös kutya, a Játékszüret, a Zenede és a Tükör című műsorok képviselik. A zenei, drámai és dokumentumműsorok egyik legnagyobb nemzetközi fesztiválját a Prix Itáliát szeptember 20. és október 2. között rendezik meg Capriban.’ A .Magyar Televízió a zenei kategóriában a Hét főbűn című songoperát indítja. A Látogatás című portré a dokumentumfilmek csoportjá-' ban szerepel. Ezt az alko-' tást az MTV a Budapesti Filmstúdióval közösen ké-' szítette. Kukoricatallér, „Emese’-kenyérpor... Életre szóló diéta, s ami ezzel jár(na) A fiatalasszony már korán reggel nekikészülődött. A kenyérsütés fáradságos művelet. összeállította a tésztát, begyújtott a gázsütőbe, s lassú tűz mellett sütve, másfél óra múlva már szeletelhette a tepsiben a meleg kukorica- kenyeret. Sose felejtem el ezeket a pár évvel ezelőtt olvasott sorokat, hiszen egy városi bérházban élő fiatalasszony aligha jószániából tér vissza a nagyanyáink, sőt dédanyá- • ink akkor még első számú házi kötelezettségéhez. Az anyuka lisztérzékeny kisfiának sütötte a boltokban nem kapható gluténmentes kenyeret, az elmondása alapján, hetente háromszor. S hogy miért említjük most mindezt? Nemrégiben egy szerencsi nagymama írt szerkesztőségünkbe levelet, amelyben érdeklődik; lisztérzékeny unokája számára a megye mely élelmi szerből l- jóiban szerezhetné be a glu- ténmentes diéta által előírt termékeket. Akkori válaszunkban megjelöltük a Miskolci Sütőipari Vállalat 3-as számú szakboltját (Miskolc, Győri kapu 44.), és a nemrégiben megnyílt Pátria ÁBC- áruházat is, ahol több-kevesebb rendszerességgel kapható Coelipán-kenyérpor. És mindenekelőtt ígéretet tettünk arra, hogy később bővebb felvilágosítással szolgálunk a coeliakiás gyermekek diétás étkeztetésének kereskedelmi lehetőségeiről. Mielőtt azonban erre rátérnénk, érdemes néhány mondatban összefoglalni azt, amit a Borsod megyei Gyer- (nekegészségügyi Központban erről a betegségről és a gyógyításnak a szülőket érintő módjáról elmondtak. Ezt a betegséget az arra hajlamos gyerekeknél a rendszeres gluténíogyasztás (glu- tént á búza. rozs, árpa és zab fehérjéi tartalmaznak) váltja ki, melynek következtében a vékonybél-nyálkahártya sejtjei elpusztulnak és a bél- bolyhok lelapulnak. A tünetek a rendszeres gluténfo- gyasztás kezdetéiül számítva általában fél, egy éven belül jelentkeznek (amikor az első kiflit, kekszet a gyerek kezébe nyomjuk), leggyakrabban az 1 és 2 éves kor között. Ennyi idő kell, amikorra a károsodás olyan súlyos lesz, hogy a betegség — étvágy- és testsúlycsökkenéssel, általános gyengeséggel, hasmenéssel, hányással stb. — jelzi magát. A coeliakia egyedüli kezelési módja — s ezért meghatározó a szülő szerepe, felelőssége! — a károsító gabo- naféieségek (búza, rozs, árpa, zab) teljes elhagyása a táplálékból. Nem néhány hónapig, meg csak nem is néhány évig, mert a lisztérzékenység egész életre szóló állapot. A glutén- inentes étrendet szigorúan be kell tartani egy életen keresztül! És most: térjünk rá e szomorú tény gyakorlati részére, vagyis arra, mit ehet a beteg, s ezeket az élelmiszereket hol szerezheti be? Horváth Jó- zsefné, a Megyei Kórhoz Gyermekegészségügyi Központjának dietetikusa mindezt a következőkben foglalta össze: — A gluténmentes diéta lényege, hogy a táplálék az említett gnbonaféleségeket ne tartalmazza, ezenkívül valójában mindent ehet a beteg. Am itt is érdemes egy csalóka dologra felhívni a figyelmet: nem fogyaszthatok sem az import, sem a hazai kon- zervételek, húskészítmények, s a jelenleg forgalomban lévő külföldi es hazai bébiételek. Főzéshez, kenyérkészítéshez a következő alapanyagok használhatók: kukoricaliszt és -keményítő, burgonya- és rizskeményítő (oriza) és a rizsliszt. — Gyakori az ilyen jellegű megbetegedés? — Szerencsére nem. bár éppen ezek kis száma okozza a kereskedelmi ellátás nehézségeit. Elszórva az országban, alig néhány száz gyereket tartanak nyilván, megyénkben mindössze húszról tudunk, Miskolcon kettőről. — Mit tehet a szülő, aki nem akar vagy nem tud boltról boltra talpalni az alapanyagok beszerzése miatt? — Azoknak az utánvételben rendelést, ajánlom. A Dombóvári A fesz kaposszek- csői diétás üzeme (Kaposszek- csö, Táncsis út 55. 7361) megrendelésre, minden címre készséggel elküldi postai utánvéttel gluténmentes termékeit. Különböző ízesítésű (vaníliás, csokis, mézes stb.) süteményeket, általában negyédkilós kiszerelésben, s az Emese kukorica kenyér-por és süteménypor keveréket félkilós csomagolásban. Ezek a termékek még bolti kiskereskedelmi forgalomban nem kaphatók, érdemes tehát a címet megjegyezni! Készen, sütött kenyeret, vagy kiflit, ropit, a gyerekek kedvenceit/ sajnos, nem árulnak az országban sehol, éppen a megbetegedések viszonylagos kis száma miatt. Ez a feladat mindvégig a szülőre marad,’ mint ahogy a rántások, le-' vestészták, galuskák stb. elkészítése is, A Miskolci Sütőipari Vállalat említett kenyérporán! kívül vajon milyen lehetősége van még a beszerzésre a szülőnek a megyében ? — kér-! deztük ezután Balogh Győr-, gyöt, a Mátra Fűszert élelmi-; szerosztályának a vezetőjét — Termékválasztékunk jőJ val szegényesebb, mint a cukorbetegeké. Kapható a kukoricatallér (a napokban újabb szállítmány is érkezik), a „Gratti”-készítmények almás, korpás, szójás és kakaós ízesítéssel, ezek szója- és kukorica! iszí bői készülnek, a végül a Békéscsabai Konzervgyár terméke, a gluténmentes száraztészta, amelyből a jelenlegi szállítmány már elfogyott, de úton van a következő, s a Pátriában vásárolható. * A tájékoztatók után még egy gondolatot. A termékválaszték valóban szegényes, de még inkább sajnálatos az a tény, hogy megyénkben egyetlen cég sem vállalkozik: ilyen jellegű termékek készítésére. holott tésztaféleségek: milliónyi választékával bontják el a boltokat a különböző tsz-melléküzemágak is. , Igaz, itt elsődleges szempont nem a nyereség lenne, mint ahogy igaz az is, amit Hor- válhné keserűen megjegyzett, hogy az egy helyen történő forgalmazása jelenleg megoldatlan is volna. Mert a budapesti példát eddig nem követve. a4/, ország második legnagyobb városában máig sem létesült olyan diétás bolt. ami csak diabetikus és diétás készítményeket kínálna az arra rászorulóknak. Keresztény Gabriella j
