Észak-Magyarország, 1983. szeptember (39. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-10 / 214. szám

T9S3. szeptember TO., szombat ESZAK-MAGYARQRSZAG 3 fiz aratási verseny élenjárói A szennyvíz tisztább lesz a Tiszánál is Iszatástés My,; m %&*. és hőhasznosítás A hatalmas tartály vizébe {merítette a markát Máté iÜózsef energetikai fóosztály- ’Áiezelő és orrához emelte a ■csillogó vizet: ■ v— Ez tisztább, mint a Ti­sza t— mondta a Tiszai Kő­olajipari Vállalat iszapégető berendezéséből kikerülő víz­■ ről... és valóban: kis jó­indulattal, akár inni is le­hetne belőle. 1980 negyedik negyedévé- . ben indították meg az iszap- egető üzemeltetését. A Ti­szai Kőolajipari Vállalatnál a kiépítés során rendkívül nagy figyelmet fordítottak az akkor még le nem írt, de indokolt környezetvédelmi követelmények betartására. Ennek a gondoskodásnak a jegyében valósult meg a szennyvíztisztító rendszer és a leválasztott hulladékok megsemmisítésére egy iszap- égelő berendezés. A hulla­dékok jellegének megfelelő­én határozták meg a meg­semmisítés technológiáját. Mivel igen magas, mintegy "Öa százalék víztartalmú isza­pot kellett elégetni, ezért egy öt gigakalória névleges hő- töljesítményü, íorgókemen- ccs égetőberendezést vásá­roltak Svájcból. Ez a Ipe- fendezés korszerű füstgáz­mosórendszerrel együttesen biztosítja, hogy a környezet­re káros anyagok az előírt h atárkoncen tráci ónál jelen­tősen kisebb mennyiségben kerülnek a légtérbe. A 900 —1000 Celstus-íok közötti égetés salakja teljesen neut­rális, semleges, a környezet­re nem “veszélyes. Az., . - iszapégető környéke majdnem olyan tiszta, mint egy gondosan nyírt park. A kéményből fehér vízgőz száll a magasba. — Ennek a berendezésnek az állóeszköz-értéke 85 mil­lió forint — mondta a fő­osztályvezető. — A svájci gépiek mellett jelentős meny- nyíségű hazai gyártmányt is beépítettünk. Ha nem való­sítottuk volna meg ezt a tisztítót, akkor évente 2500 —3000 tonna olajos, vizes iszap elhelyezéséről kellene gondoskodnunk, ami sokkal több költségbe kerülne, mint az egyszeri létesítmény és annak üzemeltetése. A forgókemencc szintjére fel menve lepillantottunk a .gyűjtőtartályokra. Olajos mű­anyag dobozok, elhasznált csövek és számos mellékter­mék tornyosult a betontek­nőben, amit daru segítségé­vel adagolnak a kemencé­be. Műszakonként két em­ber felügyel a folyamatos üzemelésre, ők nézik a jel­zőberendezéseket, fogadják és égetik az anyagokat és kezelik a darut. — Rendelkezünk szilárd hulladékégető berendezéssel is, de ebből kevesebb kerül az égetőbe, mint az iszap­ból. — Mit csipáinak a kelet­kezett energiával? — Az üzemeltetés kezde­ti tapasztalatai alapján ki­dolgoztunk a berendezés ka­pacitásnövelésének és a hul­ladékégetés hőjének haszno­sítására egy fejlesztési el­képzelést — válaszolta Má­té József. — Ennek a lé­nyege, hogy az égethető mennyiség megduplázható, ha a magas víztartalmú anyagok előkezelését centri­fugális művelettel kiegészít­jük és ezáltal a víztartalmat 65—70 százalékra csökkent­jük. A hulladékhő hasznosí­tására egy 4,5 tonna órán­kénti teljesítményű közép­nyomású gőz termelésére al­kalmas kazánt iktatunk be. Jelenleg van elbírálás alatt az energiaracionalizálási tervpályázat, mely — ked­vező állásfoglalás után — 1985-ben valósulhat meg. — Csak saját hulladékot égetnek? . — Bizonyos technológiai módosításokkal kis volume­nű szabad kapacitást már tudtunk teremteni az égető­műnél. Így néhány vállalat­tal kötött szerződés alapján azok hulladékát is tudjuk fogadni. Égettünk már a debreceni BlOGAL-ból, a ti-, szavasvári Alkaloidából és Sajóbábonyból érkezett hul­ladékot is. Évente ötszáz tonna idegen anyagot hoz­nak hozzánk, ele meg kell mondani, hogy sokszor visz- sza kell utasítanunk az ér­deklődést, egyrészt a kapa­citás behatároltsága miatt, másrészt, mert nem minden anyagot tud befogadni az égetőmű. Akármikor kapunk idegen vállalattól megrende­lést, minden esetben kísér­leti égetéssel próbáljuk ki, miként semmisíthető meg. Mindezeken túl kutatási szerződést kötöttünk a Kör­nyezetvédő Intézettel. — Ügy hírlik, újabb ége­tőberendezés építésének ter­ve is felmerült. — Még nincs végleges döntés. Az Országos Környe­zet- és Természetvédelmi Hivatal minősítése alapján nálunk kiválóan üzemel az égető. Ennek alapján jelen­leg vizsgálat folyik egy nagy teljesítményű égetőberende,- zés idetelepítéséről... de er­ről még korai beszélni, hi­szen csak a felmérés sza­kaszában tartunk. Ha a dön­tés a TIFÓ mellett szól, ak­kor az új égető nagyban se­gítheti majd a környék, a térség ilyen jellegű gondjai­nak megoldását. Sz. L. (Fólytalás az 1. oldalróU nyújtottak számukra. Ezután a szlovákiai mezőgazdazdasá- gi minisztérium „Mezőgazda­ság Kiváló Dolgozója” kitün­tetését nyújtotta át dr. Né­meth Pálnak, a TESZÖV nyugdíjas titkárának, vala­mint Polgári Barna ináncsi és Böszörményi Sándor tár­cái i komba jnosoknak. Tóth Lajos, a megyei KISZ- bizotlság titkára és Hartman Bálint, a TESZÖV titkára adták át ezután az aratási munka verseny értékes dijait. A búzatermelési verseny 14 aranykorona alatti kategóriá­jában első lett a nagybarcai Bánvölgye Tsz, második a homrogdi Üj Élet Tsz, har­madik az olasziiszkai Gaz- dász Tsz. A jobb. adottságú szántóföldeken gazdálkodó tsz-ek búzatermelési verse­nyében első a taktaharkányi Petőfi Tsz. második a beke- csi Hegyalja Tsz, harmadik a hernádnémeti Hernádvöl- gye Tsz. Tavaszi árpa ter­melésében az első kategóriá­ban a homrogdi Űj Élet Tsz, a felsővadászi Rákóczi Tsz és a nagybarcai Bánvölgye Tsz, a második kategóriában a novajidrányi Vörös Csillag Tsz, a nagycsécsi Sajómenti Tsz és a szerencsi Lenin Tsz végeztek az első három he­lyen. Az aratásszervezési versenyt külön három kate­góriában értékelték. Első he­lyen végzett kategóriájában a sajdvámosi Aranykalász Tsz, a sályi Bükkalja Tsz és a prügyi Tiszámén te Tsz. Második helyezést ért el a fancsali Egyetértés Tsz, az emődi Szabadságharcos Tsz és az edelényi Alkotmány Tsz. Harmadikok lettek a sajóhídvégi Rákóczi Tsz, a hangácsi Rákóczi Tsz és a szentistváni VTI. Pártkong­resszus Tsz. Az SZK—5-ös kombájnosok megyei versenyét Vályi Ár­pád sályi kombájnos nyerte. A további helyezettek: Zse- bcsi Zoltán megyaszói, Géléi Mihály borsodivánkai, Sze­mén Miklós szentistváni és Tirpák Vince ináncsi kom- bajnosok. Az E—512-esek versenyének öt legjobbja: Szász András és ifj. Varga Ferenc edelényi, Seszták Ist­ván putnoki, Kádas Gyula felsözsoicai és Tüzér Zoltán csokvaományi kombájnos. Az E—516-os kombájnnal ara­tóit versenyét Kopct/ó Gyula hangácsi kombájnos nyerte. A további sorrend: Dobnk István szikszói. Fekete Zoltán sajóvámosi, Szekeres Gáspár mezőkövesdi és Kurllla Fe­renc boldogkőváraljai kom­bájnos. A Claas Dominátor- ral dolgozó kombájnosok versenyének öt legjobbja: Boskó Miklós prügyi, Csőgér Béla bekecsi, Túróczi József taktaharkányi, Nánási Árpád bocsi és Tábori Gyula tisza- palkonyai kombájnos. A fonodában fÉÉÉffl- az ssiverzális marógép Hogy műszaki hibák ne aka­dályozzák a folyamatos ter­melést, ahhoz megfelelő ja­vítóbázist kell kialakítaniuk a könnyűipari üzemeknek is. Képünk a Miskolci Pamut­fonoda javítóműhelyében készült: Burányi József, a fo­noda régi szakembere egy univerzális marógéppel dol­gozik. •Fotó: 'Szabados György A termelés folyamatos Göndör Sándor Kecskeméti Gyula Nagy Lajosné I A lapmegmimkófó Szemben előre termelnek. Itt dolgoznak most az öntőiizemiek is. A MIÉP szakmunkásai áron- nal jöttek. Ezek már az utolsái simítások... Augusztus 27-én, szoro­9 baton, a kora délutá­ni órákban — szabály­talan hegesztés miatt — tűz ütött ki a miskolci Avas Bútorgyárban. Megrongáló­dott az öntőgép, tönkremen­tek az elektromos vezetékek — használhatatlanná vált az egész öntőüzem. A hétfő reg­geli műszak dolgozói meg­döbbentek a csupa korom csarnok láttán, az egyik ön­tőüzemi asszony sírva fa­kadt ... — Nem tagadom, kellett néhány nap, amíg magunk­hoz tértünk a döbbenetből — emlékezik Deák István igazgató. — Néhány napig ve­szélyben láttuk a termelés folyamatosságát. Egész évben kiegyensúlyozott volt a ter­melés, eleget tudtunk tenni minden szerződési kötele­zettségünknek, az exportnak, megfelelően alakult a nye­reség ... Aztán örömmel ta­pasztaltuk, hogy nem ma­radtunk egyedül gondjaink­kal. — Kik sietlek a gyár se­gítségére? — A .Bútoripari Egyesü­lés vállalatai felajánlották, hogy minden segítséget meg­adnak ahhoz, hogy minél előbb folyamatossá váljék a termelés. A Budapesti Bú­toripari Vállalat encsi gyá­rának segítségét vesszük igénybe, mivel ők vannak a legközelebb. Szombaton az öntőink elutaznak Encsre és az ottani kollégák segítségé­vei leöntenek annyi anya­got, amely 120 szekrénysor­hoz elegendő. Később még egy szériát öntünk le az encsi gyárban. Nagy segít­séget kaptunk a Miskolci Építőipari Vállalattól is, üvegezői, festő-mázoló szak­munkásai, amint lehetett, hozzáfogtak a csarnok hely­reállításához. Hamarosan be is fejezik a munkát. A töb­bi a mi dolgunk. Nagy Lajosné, a Csillag szocialista brigád vezetője: — öntők vágjunk, a mi munkahelyünkön történt a baj. Természetes, hogy azt szeretnénk, ha mielőbb hely- reállna a rend. A mennyezet koromtalanitását vállaltuk más brigádokkal egjúitt. Le­vegőt is alig kaptunk a ren­geteg koromtól. Ha a festők befejezik a munkát, a taka­rításban is részt veszünk. Szombaton meg utazunk Encsre — önteni. Göndör Sándor, a Petőfi Sándor szocialista brigád ve­zetője: — A belső szállítás­nál dolgozik a brigádunk, hozzászoktunk a kemény munkához, mégis megizzasz- tott bennünket a vastag ko­romréteg eltávolítása a fa­iakról. Azon csodálkoztunk, hogy is bírják ezt az asz- szonyok a másik brigádból. Aki csak tehette itt volt a mi brigádunkból is szomba­ton és vasárnap. Kecskeméti Gyula, az alapanyagraktár vezetője: — Tizenhárom éve dolgozom a gyárban, ez az első munka­helyem. Mindig jól éreztem itt magam, megbecsülték a munkámat. Az természetes^ hogy segítek, ha kelL Ti­zenkét évig villanyszerelő voltam, ezért felajánlottam, hogy részt veszek a viliág mos vezetékek helyreállítáJ sában. ' Az öntőüzem munkásak­nak többsége a helyreállítás idején a lapmegmunkáló üzemben dolgozik. Végül is, egyetlen nap sem szünetelt a munka. Időben elindítják az exportszállítmányokat, nem növekszik az Avas-bú­torok előjegyzőinek várako­zási ideje sem. A jövő hé­ten megkezdődnek a biz­tonságtechnikai mérések az öntőüzemben. És hogy sem­miben se legyen törés: ott lesz az Avas Bútorgyár a Budapesti Nemzetközi Vásá­ron is. Egy szép szekrénj'- sort, a Palermói mutatják be a nagyközönségnek. Lcvay Györgyi Foió: Laczó József Az öleséi édesség fogy Sok nehézséggel kellett megküzdenie az év első fe­lében a SZÉV Szerencsi Cso­koládégyárának. Az energia- rendszerrel és technológiai rendszerrel kapcsolatos mű­szaki hibák mellett idősza­kosan hiányoztak olyan fon­tos kellékek, mint a kakaó­bab, a keményít őszörp és a csomagolóanyag. Az első hat hónap során a kereskedelem rendelései is rapszodikusan érkeztek, s többnyire keve­sebb árura, mint korábban. Mindezek miatt nem tudta teljesíteni féléves tervét a gyár. A második fél év sikerei sebbnek látszik, több édes­ség fogy. Megváltoztak vi­szont a fogyasztói szokások, a vásárlók inkább az olcsó termékeket vásárolják. Leg­nagyobb sikerük a cukoré káknak. a karamelláknak és a drazséknak van. Ezeket fi­gyelembe véve alakítja ter­mékszerkezetét a gyár. Ha­marosan új csokoládés dísz­dobozzal is megjelennek a piacon, óm a szép kivitelű doboz mindössze 12 deka­gramm csokoládét tartalmaz^ tehát olcsóbb lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom