Észak-Magyarország, 1983. szeptember (39. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-07 / 211. szám
eSZAK-MAGYARORSZAG 2 1983. szeptember 7., szerda Katonai attasék látogatása Katonai diplomatái; érkeztek tegnap Miskolcra. Két napra megyénkbe látogattak a Budapesten akkreditált katonai attasé testület tagjai, hogy megismerkedjenek Borsod-Abaúj-Zemplén megye életével, történelmi és kulturális nevezetességeivel. A soknemzetiségű katonai csoport ma Holló, házán, Sárospatakon és Tokajban folytatja az élmény-gyűjtést. Felvételünk tegnap az aggteleki cseppkőbarlangban tett látogatáson készült. Dr. Várkenyi Péter Madridba utazott Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter kedden az európai biztonsági és együttműködési találkozóra Madridba utazott. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Jósé Maria Ullrich y Royas, Spanyolország budapesti nagykövete. Szűris Mátyás Pertiipliábai A Portugál Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára kedden Portugáliába utazott. Szűrös Mátyás megbeszélést folytat a Portugál KP vezetőivel és az MSZMP képviseletében részt vesz a PKP központi lapja, az „Avante!” közeli napokban kezdődő ünnepségén. Í1 ÉN tájékoztat HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1983. SZEPTEMBER 6-TÓL Devizanem Angol font Ausztrál dollar Belga frank Bán korona Finn márka Francia frank Hollandi forint Japán yen (1000) Kanadai dollár Kuvaiti dinar Norvég korona NSZK márka Olasz líra (1000) Osztrák schilling Portugál escudo Spanyol peseta Svájci frank Svéd korona Tr. és cl. rubel USA dollár Áz államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az 1982. szeptember 21-i közlésnek megfelelően vannak érvényben.' VALUTA- (BANKJEGY- ÉS CSEKK-) ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1983. SZEPTEMBER 6-TÓL Vételi Közép árf. 100 egységre Ft-ban Eladási 6745,13 , 6751,88 6758,63 3925,94 3929,87 3933,80 83,15 83,23 83,31 461,18 464,61 465,10 783,00 783,78 784,56 554,70 555,26 555,82 1192,02 1493,51 1495,00 181,85 182,03 182,21 3617,78 3621,40 3625,02 15229,52 15244,76 15260,00 598,19 598,79 599,39 1669,63 1671,30 1672,97 28,02 28,05 28,08 237,59 237,83 233,07 35,83 35,87 35,91 29,39 29,42 29,45 2060,19 2062,25 2064,31 566,31 566.88 567^5 2597,40 2600,00 2602,60 4466,75 4471,22 4475,69 Pénznem Angol font Ausztrál dollár Belga frank Dán korona Finn márka a) Francia frank Oörög drachma b) Hollandi forint Japán yen (1000) Jugoszláv dinár a) Kanadai dollár Kuvaiti dinár Norvég korona NSZK márka Olasz líra (ioon> Osztrák schilling Portugál escudo Snanvol peseta Svájci frank Svéd korona a) USA dollár Vételi Eladási árf. 100 egys. Ft-ban 6549,02 5811.07 80,715 450.70 760,27 558,60 47,96 1448,70 176,57 42,22 3512,76 14787.42 580,83 1621.16 27,21. 230.70 34.79 28,54 2000,38 549,87 4337.08 6954.44 4047,77 85,73 478.58 807,29 571,92 50,92 1538,32 187,49 44,84 3730,04 15702,10 616,75 1721.44 28.89 244.96 36,95 30.30 2124.12 583,89 4605,36 a) Vásárolható legmagasabb bankjegycímiet: 100-as fej Vásárolható legmagasabb bankjegycímlet: 500-as Zárószakasz Mriiait (folytatás az 1. oldalról) mint egy tucat kétoldalú találkozót bonyolít le a legközelebbi napokban. Közel háromévi megfeszített munka eredményeként készen áll egy érdemibb és kiegyensúlyozott záródokumentum tervezete, amelyet 34 küldöttség előzetesen már jóváhagyott. Málta sem ellenzi azt, ami a tervezetben benne van, azt kifogásolja, ami hiányzik belőle: egy olyan szakértői tanácskozás helyének és időpontjának rögzítése, amely a Földközitenger térségének biztonságával, tehát a madridi találkozó hatáskörét és „teherbírását” meghaladó szövevényes problémaköteggel foglalkoznék. Kedden délben a találkozón képviselt szocialista, „nyugati”, semleges és el nem kötelezett országcsoportok képviselői különböző forgatókönyv-változatokat elemeztek arra az esetre, ha Málta szerda reggelig feladja követeléseit, és arra az esetre is, ha nem áll el eddigi magatartásától. Kedd délután a madridi találkozó plenáris ülést tart, amely meghatározza a külügyminiszteri tanácskozás jellegét. (Folytatás az 1. oldalról) repülőterén. Az esetet követő vizsgálat megerősítette, és újabbakkal egészítette ki a korábban ismertetett tényeket. A határsértő repülőgép Kamcsatka fölött abban a körzetben hatolt be a Szovjetunió légterébe, amelyben a Szovjetunió hadászati nukleáris erőinek fontos támaszpontja található. Ugyanakkor — s ezt már amerikai részről is elismerik — ebben a térségben a szovjet határ közelében és ugyanabban a magasságban tartózkodott egy hozzá hasonló, az amerikai légierők kötelékébe tartozó RC—135 típusú felderítő gép. A kapott parancs értelmében tóoo szovjet elfogó vadászgép emelkedett a leve- gooe. Egyikük az RC—135- ös amerntai repülőgép manővereit ellenőrizte. Egy másik vadászgép a hatarsértő repülőgép tartózkodási körzetébe repült, s jelezte neki, hogy behatolt a Szovjetunió légterébe. A figyelmeztetésre a repülőgép nem reagált. Szahalin szigetéhez közeledve a szovjet légvédelem vadászgépei újból az ismeretlen gép közelébe repültek. Itt is megpróbáltak vele kapcsolatot teremteni, ismert jelzéseket adva le a nemzetközi repülésben rendkívüli esetekben használt 121,5 MHz-es hullámhosszon. Az Egyesült Államok elnökének hamis állításaival ellentétben a szovjet légierő vadászgépei rendelkeznek olyan távközlő eszközökkel, amelyen ez a hullámsáv is rögzítve van. A szovjet légteret megsértő repülőgépnek tehát vennie kellett ezeket a jelzéseket, de a repülőgép nem adott rájuk választ Nem válaszolt más jelzésekre, és a szovjet vadászgépek egyéb manővereire sem. A szovjet rádióellenőrzés közben rendszeres időközönként olyan rövid, rejtjelezett rádióüzeneteket fogott, amelyeket rendszerint felderítő információk továbbítására használnak. A körzet légvédelmének parancsnoksága, miután pontosan elemezte a határsértő repülőgép manővereit, s a sza- halini katonai támaszpontok körzetén is átvezető útvonalát, véglegesen arra a következtetésre jutott, hogy a Szovjetunió légterében különleges feladatokat végrehajtó felderítő repülőgép tartózkodik. Ezt a következtetést támasztja alá, hogy a repülőgép a Szovjetunió hadászati fontosságú körzetei felett haladt át. A szovjet vadászgépek a ha- társértő repülőgép útvonalának irányában nyomjelző lövedékekkel figyelmeztető lövéseket adtak le. Ezt az intézkedést a nemzetközi szabályok is előírják. Mivel a határsértő gép még ezután sem engedelmeskedett a parancsnak, hogy szálljon le egy szovjet repülőtéren, és megpróbált tovább haladni, a szovjet légvédelem elfogó vadásza teljesítette a parancsRejtett veszélyek noki állásának a továbbrepülés megakadályozására vonatkozó parancsát. Az ilyen Intézkedések tökéletes összhangban állnak a Szovjetunió államhatáráról szóló, és nyilvánosságra hozott törvény előírásaival. A szovjet pilóták, amikor megakadályozták a határsértő gép továbbhaladását, nem tudhatták, hogy polgári repülőgépről van szó. A gép ugyanis sötét éjszaka, rossz látási körülmények között, légi navigációs fények nélkül haladt, és nem válaszolt a leadott jelzésekre. Egyáltalán nem felel meg a valóságnak az Egyesült Államok elnökének az az állítása, hogy a szovjet pilóták tudták, miszerint ez polgári repülőgép. A Szovjetunió területe fölött több tucat nemzetközi légi útvonal vezet át. Ezeken hosszú éve repülnek külföldi repülőgépek, és semmi sem történik velük, ha betartják a megállapított repülési szabályokat. Továbbra is a nemzetközi normákkal tökéletes összhangban álló törvényeinknek megfelelően fogunk' cselekedni. Maradéktalanul érvényes ez határaink biztonságának szavatolására is. Minden országnak szuverén joga, hogy megvédje határait, többek között légterét. Ez egyike a nemzetközi jog azon általánosan elfogadott normáinak, amelyekre az államok közötti kapcsolatok épülnek. Az Egyesült Államok elnöke pedig egyszerűen saját tudatlanságát bizonyította, amikor szeptember 5-i beszédében azt állította, hogy a Szovjetunió „önkényesen jelöli ki saját légi határait”. A dolog lényege természetesen nem valamely amerikai hivatalos személyiség tudatlansága. Szándékos, előre eltervelt, a Szovjetunió számára hadászatilag fontos területen végrehajtott akcióról van szó. Szervezőinek tudniuk kellett, hogy ez mivel végződhet, s mégis nagy felderítő akció megvalósításába fogtak, felhasználva ehhez — mint az most már világossá vált — egy polgári repülőgépet, tudatosan a halálos veszélynek téve ki utasait. Lehet-e cinikusabb megnyilatkozás, mint Ronald Reagannek az a kijelentése, miszerint „soha senki nem tudja meg”, hogyan táplálták be a repülőgép fedélzeti számítógépébe azokat az adatokat, amelyek — mint később bebizonyosodott — a Szovjetunió légterébe, kémfeladat végrehajtására irányították a repülőgépet. Ez nem műszaki hiba. Szervezői arra számítottak, hogy sikerül akadálytalanul végrehajtani az említett felderítő műveletét, s ha mégis meghiúsul, akkor az a Szovjetunió ellen irányuló jelentős politikai provokációvá változtatható. Ezt a következtetést erősíti meg az Egyesült Államok kormányzatának összes további lépése. Az amerikai vezetők — köztük Reagan elnök — rendkívül rövid idő alatt, nyilvánvalóan előre elkészült forgatókönyv alapján dühödt szovjetellenes kampányt indítottak. Ennek lényege Reagan szeptember 5-i televíziós beszédében fogalmazódott meg a legtömörebben: megpróbálni lejáratni a Szovjetuniót, és annak társadalmi rendszerét, gyűlöletet szítani a szovjet emberekkel szemben, hamis képzeteket kelteni a Szovjetunió külpolitikai céljairól, és elvonni a figyelmet békekezdeményezéseiről. Az Egyesült Államok vezetői a feszültséget és a szovjetellenes hisztériát szítva próbálnak kitérni a népek sorsát érintő nagy nemzetközi problémák megoldása elől. A provokáció időpontját sem véletlenül választották meg. Olyan időpontban került rá sor, amikor eldől az a kérdés, hogy véget ér-e a fegyverkezési hajsza, megszűnik-e a nukleáris háború veszélye, vagy tovább nő ez a fenyegetés. Többek között az amerikai elnök már említett beszéde alapján ítélve, az Egyesült Államok kormányzata elhatározta, hogy tovább élezi .a konfrontációt a Szovjetunióval. Ronald Reagan — mint ezt maga is kijelentette — az „erőre alapozott béke” mellett tesz hitet. Hiábavaló kísérlet „morális alapelvekről”, a „humanizmus szelleméről” és az „emberélet értékéről” hangoztatott szólamokkal leplezni ezt a politikát. Miféle morálról és emberiességről beszélhetnek egy olyan ország állami vezetői, amely a legkegyetlenebb módon emberek millióit fosztotta meg az élettől Indokínában, amely az izraeli agresszorok- kal együtt gyilkolja a libanoniakat és a palesztinokat, s amelynek lelkiismeretét több tízezer chilei és salva- dori hazafi halála terheli. Az amerikai imperializmus bűntetteinek sora hosszú, még tovább is lehetne folytatni. Üjabb bűntett áldozataivá váltak azok az emberek, akik az amerikai titkosszolgálatok által saját szennye® céljaik érdekében felhasznált repülőgépen tartózkodtak. A szovjet kormány sajnálatát fejezi ki a semmiben sem vétkes emberek halála miatt, s osztozik rokonaik és hozzátartozóik gyászában. A bekövetkezett tragédiáért minden felelősség teljes mértékben az Amerikai Egyesült Államok vezetőit terheli. A rakéta is lehet bumeráng. Reaian szsvjetelleies beszéde Reagan amerikai elnök hétfői beszédében a republikánus kormányzat koníron- táelós külpolitikájának egyik alaptételét erősítette meg, kijelentvén, hogy „A legnagyobb veszély, amely ma az Egyesült Államokat fenyegeti, a Szovjetunió”. Reagan a szahalin! repü- lőgépkatasztróía ürügyén lépett a nyilvánosság elé, de nem is nagyon leplezte, hogy a szovjetellenes indulatok új hullámára az erőpolitika hazai bázisának megerősítése végett van szükség. Rámutatott, hogy „a kongresszus kulcsfontosságú biztonsági kérdések tárgyalását kezdi meg a következő napokban”, egyebek között ismét szavazni fog az MX Interkontinentális rakétarendszer kiépítésének szükségességéről és a katonai költségvetés soron- levő tételeiről. A kongreszus, bár Reagan erre nem emlékeztetett, tavasszal csak igen szorosan szavazta meg az óriásrakéták gyártását. Sok szenátor és képviselő azzal a feltétellel adta szavazatát az MX- re, hogy a kormányzat a fegyverkezéssel párhuzamosan lépéseket tesz a Szovjetunióval folytatott tárgyalások hatékonyabbá tételére. Ez nem történt» meg. Ezért kellett jelek szerint Washingtonnak újabb „bizonyítékot” kerítenie „a szovjet agresszió elrettentésének” szükségességére. A Washington Post katonai szakértője szerint a Boeing 747-es műszerezettsége mellett még egymérföldes eltérés is szokatlannak lenne mondható, nemhogy az 500 kilométeres „tévedés”, amely a katasztrófát előidézte. Maga az elnök is elismerni kényszerült. hogy ugyanebben a térségben a tragédia éjszakáján egy RC —135-ös amerikai Boeing kémrepülőgép is megjelent. Reagan közölte. hogy Shultz külügyminiszternek utasítást adott" a madridi találkozón követeljen magyarázatot és kártérítést a Szovjetuniótól. Szovjet kormanpfifatkozat
