Észak-Magyarország, 1983. augusztus (39. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-03 / 182. szám
«LAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLI ETEK1 XXXIX. évfolyam, 182. szám Ara: 1,18 FI Szerda, 1983. augusztus AT MSZMP BOriSOn-ARAtJ.T-ZPMPLGN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPIA Nyáron nehezebb M ilyen furcsa az ember! Minduntalan verejtékezd homlokomat töröl- getve tudomásul veszem, hogy nyár van. Ami viszont a kereskedelmi ellátást, a közlekedést, a kommunális szolgáltatásokat illeti, nem egykönnyen ismerem ei, hogy abba az évszakba léptünk, amikor százezrek töltik szabadságukat. Én továbbra se szenvedjek hiányt semmiben sem, egy percet se várjak többet az autóbuszra, kedvenc üzletemben a mindenkori bőséges választék fogadjon, szolgáljon ki a vízmű, az elektromos művek, legyen ott az orvos, ha szükségem van rá, és így tovább. Hogy sokan vannak szabad- Dldtat menl zárd méretezett munka elvégzése. A legtöbb munkahelyen ugyanis nem érvényes a nyári menetrend, s a lakosság nem tolerálná —, hogy divatosan fejezzük ki magunkat —, a kis-ebb-nagyobb nyári kihagyásokat. Ilyenkor aligha nézné el például a mentőknek a késedelmet, s az is abszurdum, hogy a tűzoltók szabadságon legyenek. De ugyanez a helyzet számtalan, a háttérben dolgozó munkással, szakemberrel is, nem beszélve azokról, akiknek a nyár méq meg is tetézi a feladatukat. Gondoljunk csak a megnövekedett vízfogyasztásra, amit csupán nagyobb víztermelésgőzök helyett is fáradozókat. Tudunk arról, hogy a nyár elején gondosabban megtervezték a júliusi és az augusztusi munkafeladatokal, hogy a szervezetlenség, a rögtönzés ne növelje a tennivalók számát. Segítség a .nyugdíjasok behívása, a diákok szünidei foglalkoztatása, de mivel a fő teher a megcsappant számú állandó dolgozóra hárul, munkakörülményeik javítása és a gondoskodás róluk nyáron sem szünetelhet. A dolgozók nyári helytállását azért is értékelhetjük, mert a többségük ilyenkor nem esik a nyár' csapdájába, továbbra is igényesen, fegyelmezetlen, nagy felelősArab mm javaslata a BT elit! Hétfőn New Yorkban húsz arab ország határozati javaslatot terjesztett az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé az egy héttel ezelőtt, Hebron- ban végrehajtott palesztinellenes merénylet ügyében. A határozati javaslat — Izrael említése nélkül — elítéli a merényletet, majd felszólítja Tel Aviv támogatóit: ne nyújtsanak segítséget az izraeli településpolitika folytatásához. A Biztonsági Tanács három napja folyó vitájában az arab országok eredetileg olyan határozati javaslatot készítettek elő, amely kimondottan Izraelt tette felelőssé a ciszjordániai merényletért. Ettől azonban — az amerikai vétótól tartva — elálltak. Megfigyelők egyébként valószínűnek tartják, hogy Washington az enyhített változatot sem fogadja el. Elie Szalem libanoni ktK- ögyminiszter hétfőn este Bejrutban másodszor is találkozott Robert McFarlane amerikai megbízottal. Amin Dzsemajeí libanoni elnök hétfőn, az ország fegyveres erőinek napján tartott díszszemlén annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a libanoni hadsereg a külföldi megszállók távozása után képes lesz az ország egész területének ellenőrzésére. Dzsemajeí bírálta azokat a libanoni erőket, amelyek nem hajlandók alávetni magukat a bejrúti kormány rendelkezéseinek. Hót, meg is oldják. Hosz- szú évek tapasztalata, hogy a nyári hónapokban is zavartalan az emberek alapellátása, a lakosság minden szükségeshez hozzájut, a vállalatok igyekeznek minél kevesebb kényelmetlenséget okozni. Pedig nem lehet ez könnyű fél-létszámmal, amikor a dolgozók nagy részét a házilagos hirdetőtáblákra kiszőgezett üdvözlő, képeslapok képviselik csupán, ráadásul olyan közleményekkel — remek az idő, nagyszerűen nyaralunk —, amellyel tovább fájdítják a helyettük is dolgozók szivét. De hát valóban nem ez a legnehezebb a bentmaradottaknak- hiszen majd ők is írnak ilyen lapot —, hanem a mindennapos helytállás, a kétszer, háromszor több dolgoséi lener ellensúlyozni, vagy az aratással összefüggő feladatokra, a nagyobb szállításra, a nagyobb fordulatszámon működő gabonaiparra. És mindenkire, aki mások dolgát átvállalja. El kell ismerni, meg kef! becsülni a munkájukat. Az a kérdés, hogyan? Például úgy, hogy az üzletekben türelmesebben várjuk, amíg sorra kerülünk a talán kevesebb pénztáros miatt Az ügyintézőket is clyan üggyel keressük fel, amely valóban halaszthatatlan, nem varhat a szabadságolási időszak végéig. Egyszóval mi is tapintatosabbak vagyunk a túlterhelt alkalmazottakhoz, dolgozókhoz. Az ő nagyobb vállalásaik nem hagyhatják hidegen a munkahelyek vezetőit sem. Sokféle módon segíthetik a szabadságolt dolségtudaltal teljesíti kötelességeit... r E s ennek így la kell lennie. Mert, ha a nyár itt-ott kikezdi az emberek felelősségérzetét, ha csökken a munkahelyi és az állampolgári fegyelem, a következmények - amire példa a legutóbbi ételmérgezés —, bizony súlyosak is lehetnek. A nyár nem ad felmentést a szabályok, előírások betartása alól, a károsultat az sem vigasztalja meg, hogy a hibát a mások szabadsaga miatt többet vállaló dolgozó követte el. De ne fessünk ördögöt a falra, inkább legyünk azon közösen, hogy az idei meleg évszak egyaránt adja meg a megérdemelt pihenés és a jól végzett munka örömét K. F. A képen látható nagy terményszárító — hála a szárazra érett gabonáknak - keveset üzemelt az idén, de magtisztító berendezéseinek még most is nogy hasznát látja a sxentistváni VII. Pártkongresszus Tsz. Különben a termény- szántás költségei - bármilyen is lesz az ősz —, lényegesen olcsóbbodnak a közös gazdaságban, ahová bevezették a fűtőolajnál sokkal olcsóbb földgázt Szárítás földgázzá! Környezetiit látogatása Tájékoztatók — Tudományos előadások — Üzerruatogciias a BVK-ban A Magyar Tudományos Akadémia dísztermében megnyílt a magyar orvosok világtalálkozója. Az ünnepélyes megnyitó után Schultheisz Emil egészségügyi miniszter tartott előadást. ,Kedden Budapesten megkezdődött á világ magyar orvosainak első szervezett találkozóját jelentő tudományos tanácskozás. Programja négynapos. Huszonkét országból érkeztek óhazájukba az orvostudományok magyar származású művelői, hogy a gyógyászat, az orvosképzés itthoni képviselőjével együtt felmérjék azokat az eredményeiket. amelyekkel — a nemzetközi szakmai közvélemény által is elismerten — hozzájárultak az orvoslás egyetemes fejlődéséhez. A találkozót közösen hívta össze és védnökséggel is patronálja a Magyarok Világszövetsége, a Magyar Tudományos Akadémia, valamint a Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesülete Szövetsége. A megnyitó ünnepséget az Akadémia székházában tartották, ahol a program sorún plenáris üléseken és szekciókban hangzik el várhatóan mintegy 150 tudományos előadás a gyógyítás történeti témáiról, elméleti kérdéseiről, az orvosi kutatásokról és gyakorlati tapasztalatokról. Az első plenáris összejövetelen Zoltán Imrének, a MO- TESZ elnökének bevezető szavai arról szóltak, miért fontos ez a nemzetközi jellegű magyar rendezvény. Egyfelől azért — mondta —, mert fórumot ad a szakmai értékek, a tudományos és klinikai munkálkodás kölcsönös megismertetésére, másfelől pedig elősegíti a világ magyar orvosa inak kapcsolatteremtését és -bővítését, az eddiginél szorosabb személyi együttműködését. A Magyarok Világszövetsége nevében Gosztonyl János főtitkár mondott megnyitó beszédet, külön is köszöntve a külföldről hazalátogatott mintegy 200 orvost. A legfőbb törekvésként említette a főtitkár a világszövetség sokrétű tevékenységével kapcsolatban, hogy segítsék a kivándorolt, emigrált magyarokat a magyar nyelv megtartásában, kulturális örökségünk kinti ápolásában. Szentágothai János, az MTA elnöke méltatta ezután a magyar orvosok világtalálkozójának jelentőségét. Bejelentette, hogy 'a Magyar Tudományos Akadémia idei közgyűlésén küllöldj tiszteleti tagjává választotta Klein Györgyöt, a stockholmi Karolj nska Intézet professzorát, aki úttörő megállapításokat tett a daganatimmunológiában és Lajthá Iászlót, a manchesteri Christine Hospital professzorát, akinek az experimentális haemátológia területén végzett- kutatásai nemzetközi hirűek. Mindkettejüknek átadta tiszteleti tagságuk dokumentumát. Ugyancsak átadták a hasonló okmányt a Magyar Humángenetikai Társaság tiszteleti tagjává választott Pozsonyi József kanadai orvosprofesszornak. aki a klinikai genetikában ért el jelentős eredményeket. Ezután megkezdődött a világtalálkozó tudományos előadássorozata. Elsőként Schultheisz Emil egészségügyi miniszter „Magyar orvosok külföldön az évszázadok folyamán” címmel tartott előadást, majd Lajtha László a vérképző sejtekről, Klein György a karciogenezis mechanizmusáról értekezett, s a további előadásokban a klinikai orvostudomány magyarországi történetéről, a hazai népegészségügyről volt szó a plé- numon. Délután különféle gyógyászati tárgykörökkel foglalkozó szekcióülésekkel folytatódott a tanácskozás. .. A hétfőn megnyílt aggteleki ifjúsági környezetvédelmi szeminárium résztvevői, tegnap Kazincbarcikára látogattak. Az egész napos gazdag, változatos program keretében elsősorbán az iparfejlesztés és környezetvédelem kapcsolatával, egymásra való hatásával, „Viszonyával”, ismerkedtek és foglalkoztak. A Radnóti Művelődési Házban Töreki Ernő, a Borsodi Vegyi Kombinát műszaki igazgatója üdvözölte a fiatal természetbarátokat, majd röviden vázolta a megye vegyiparának jelentőségét, ezen belül a BVK fejlődésének főbb szakaszait, eredményeit, jelenlegi gondjait, nehézségeit. Hangsúlyozta, hogy a (5500 főt foglalkoztató, több mint évi 10 milliárd forint értékét termelő kombinát elsőrendű feladatának tekinti a környezetvédelmet; ezt többek közt bizonyítja az is, hogy országosan az ipái vállalatok kö^ül elsőként létesített komplex környezetvédelmi rendszereket. A BVK másfel évtizede folytat környezetvédelmi vizsgálatokat, méréseket és ez idő óta tervszerűen fejleszti környezetvédelmi berendezéseit. A szennyvíztisztításon kívül, évi ezer tonna veszélyes hulladék, 2—3 ezer tonna ipari hulladék szakszerű megsemmisítéséről, tarolásáról, semlegesítéséről kelt gondoskodniuk. A környezetvédelem továboi javítása érdekében azonban a jövőben elodázhatatlanul szűKség van egy regionális égetőmű megépítésére, amivel nemcsak a Sajó menti iparvidék környezetét óvnák a további pusztulástól, hanem korszerű tudományos eljárások bevezetésevei, az újrafeldolgozásra kerülő hulladékokból, jelentős hasznos energiát is nyerhetnének. Dr. Berecz Endre tanszékvezető egyetemi tanár előadásában árról beszelt, hogy a Sajó-völgyi ipari koncent- rátum vizsgálatával min-' den eredményes es káros jelenséget ki lehet mulatni, hiszen ezen a vidéken Ózd-' tói Leninvarosig 1400 üzem szennyezi a levegőt. A szabadon eltávozó porban és, füstben 7—l) féle szennyező, mérgező vegyületet lehet találni. Az utóbbi években a helyzet javítására jelentős erőfeszítések és anyagi ráfordítások történtek. A közelmúltban végrehajtott ipari beruházások, rekonstrukciók, termelést bővítő kapacitások nemcsak a termelés növelését, nemcsak a minőség es a munkakörülmények javítását szolgálták, hanem nagyon erőteljesen a természet védelmét is. A HCM- ben például huszad részére csökkent a levegőt szennyező anyagok kibocsátása. A vegyi es kohászati üzemek beruházásai is jelentősen hozzájárultak a szennyeződés csökkentéséhez. Az előadó végezetül a legfontosabb teendőkre hívta fel a figyelmet, tudományos és gyakorlati bizonyításokkal. Balázs László, az Ipari Minisztérium képviselője referátumában arról szólt, (Folytatás a 2. oldalon)
