Észak-Magyarország, 1983. augusztus (39. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-11 / 189. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG A 1983. augusztus 11., csütörtök Nézőtéri meditáció Szorongás és kacagás Egy kocka a Gyilkos bolygó című amerikai filmből. A kép bal oldalon Sean Connery, a film főszereplője. A címben jelzett két fogalom a mától a miskolci premiermozikban látható két, nagy érdeklődésre es közönségsikerre számot tartó filmhez tartozik. A szorongás az amerikai Gyilkos bolygó hoz, a kacagás a Tű- torony című kanadai bűnügyi vígjátékhoz. A Gyilkos bolygó — rendezője: Peter Hyams — sci- fi, azaz tudományos-fantasztikus mű, amely a közelebbről meg nem határozott jövőben játszódik a Jupiter harmadik holdján, a bolygótól hetven repülőórányi távolságra .levő űrbázison, ahol titaniumot bányásznak. Je- ’ len vannak a filmben a sci- ; fi filmek összes kellékei, a > titokzatos fémszerkezeteit, ijesztő fegyverek, a hírközlés ma még csak elképzelt eszközei, szkafanderek, miegyebek és jelen van egy , olyan történet, amely való- ■ jóban napjainkban, a magunk bolygóján is elképzelhető. Ugyanis ebben a film- i ben alapjában arról van , szó, hogy a titaniumot ki- a*í termeltető részvénytársaság i furcsa módon szipolyozza ki . munkásait. Olyan serkentőszerekkel látja el a távoli műbolygón, családjaiktól elszakítva, egyéves szerződésben élőket, amely életkedvüket megnöveli és megnöveli, megsokszorozza munkateljesítményüket is, ám szervezetüket nagyon hamar tönkreteszi. Ennek a tiltott serkentőszernek a használatát fedezi fel a bázisra újonnan kinevezett rendőrbíró, O’Niel, aki rendet, próbál teremteni, ám ezzel a szándékával szembekerül a bázis igazgatójával. aki a részvénytársaság érdekeit képviseli. A hasonló filmek receptje szerint hullnak az áldozatok, a rendteremtő O’Niel likvidálására bérgyilkosok érkeznek, ám természetesen ő győzedelmeskedik, sőt újra találkozik családjával, rendbejön élete. — Tagadhatatlan a film izgalmassága még akkor is. ha tudjuk, hogy irreális környezetben játszódik, ám ugyanakkor nyugtalanító a sci-fik sora, amelyeknek csaknem mindegyike olyan pusztulással fenyegető, borzalmakkal teli jövőt rajzol fel, az embernek olyan mértékű elgépiesedé- séről ad képet, hogy bizony szorongva nézzük: ha csak kis valóság is van ezekben a jövőben játszódó történetekben, érdemes-e utódainknak a jövőt megérni? Aki viszont szereti az ilyen szorongva szórakozást a mozikban, jól szórakozhat. Tűtorony a címe a kanadai bűnügyi filmvígjátéknak. Hullanak ebben is az emberek, van halott bőven, ám egy pillanatra sem tudjuk komolyan venni sem a halottakat, sem a bűneseteket, mert a játék annyira vígjátékira hangolt, hogy egy percre sem eshetünk ki a derűs szemlélődésből és nem ritkán hangos kacagásból. Emberrablások, üldözések autón, helikopteren, vízen, lovaskocsival, egyéb módon; fergeteges hajszák között csetlik-botlik a film főhőse, egy meglehetősen gyámoltalan autógyári könyvelő, aki végül is hőssé magasztosul, mindent megold, eleget tesz az amerikai CIA megbízásának, egy másik, azzal rivalizáló szervezetnek, legyőzi a veszedelmes ellenlábasát, s boldog szerelmesként búcsúzhatunk tőle a film végén. Kitűnő a film ritmusa, Peter Carter rendező egyetlen kínálkozó poenlehetőséget sem hagy ki, mindvégig jó értelmű izgalomban tartja a nézőt. Nagyszerű szórakozás. E héten mutatják még be A néma front című szovjet háborús témájú filmet, Ju- rij Ivancsuk és Valerij Isza- kov munkáját, amely a második világháború egy — filmekben — keveset emlegetett vonulatáról szól. Egy zászlóaljat, miközben a nyugati határon dúl a háború, Távol-Keletre vezényelnek, a japán határra, ahol némán nézik a provokációkat, őrzik a határt. E zászlóalj életéről kapunk képet. Arról az idegfeszítő várakozásról, amelyben éltek katonái, akik számára a háború nem ért véget 1945 májusában, mert még akkor indult a japánok elleni oííenzíva. (bcnedek) Pető János kiállítása Kazincbarcikán, a Városi Kiállítóteremben, hétfőn délután nyitották meg Pető János Miskolcon élő grafikus- művész kiállítását. Gyűjteményes tárlatot rendeztek Kazincbarcikán, hiszen a művész korábbi grafikai munkái mellett láthatják az érdeklődők az utóbbi években alkotott festményeit, valamint a legújabb sorozatot is, ami a „Félelem tájain” címet viseli. A szürrealisztikus képek mellett kiállította Pető -a már-már közismert festményét: a „Pihenő bohóc”-ot és a legtisztább grafikai eljárással készült >,Vándor”-t. A teremben látható a vologdai utazás emlékeit idéző „Orosz templomok” sorozat is, aminek a megyénk vendégeiként itt tartózkodó és a megnyitóra is ellátogató vologdai képzőművészek örültek különösen. A kiállítás augusztus 31-ig tekinthető meg. Színjilszól, ill'; Üli 6 Térszervezés, szituációs játékok délelőtt és délután __ E ste először kollektív rendezés ... Zárásként a miskolci Pécsi Sándor Színpad bemutatója (A világítótorony) ... — ez a mai, csütörtöki programja mindazoknak, akik részt vesznek a le- ninvárosi Derkovits Gyula Művelődési Központ által szervezett színjátszótábor munkájában. Nem véletlenül íródott le a munka szó, még akkor sem, ha hivatalosan táborjelleggel jöttek össze ezek az amatőr színjátszók Boldogkőváralján. Az augusztus 5-től augusztus 16-ig tartó együttlétes program kemény munkát követel a résztvevőktől. Még akkor is, ha a tábor céljáról írott elképzelés ezekkel a szavakkal kezdődik: „... biztosítani az amatőr színjátszó mozgalomban részt vevő fiatalok nyári pihenését” ... Ezek után ugyanis ez olvasható: „... biztosítani a továbbképzést, a színjátszó munká.ban való alaposabb elmélyülést, egyúttal lehetőséget teremteni más csoportok, más stílusok, munkamódszerek megismerésére, a mozgalom erősítésére”. A színjátszó tábor munkájában a leninvárosi Szivárvány színpad; az ózdi Klubszínház és a gimnázium; valamint a miskolci Pécsi Sándor Színpad tagjai vesznek részt. A foglalkozások vezetői között a mozgalom szakmai irányítóinak neveit, gyakorlott szakembereket találunk. Éppen fele időben vannak a színjátszó tábor tagjai, bírták eddig is az egész napos megterhelést, s bírni fogják a még elkövetkezendő napokét is. A cél számukra ugyanis — személyesen is — megegyezik a szervezők elképzelésével. Vagyis — munkával megteremteni a szórakoztatás lehetőségét is. (t. n. j.) 80 éve született Mikus Sándor: Önarckép Mikus Sándor: Anyaság Mikus Sándor emlékezete Köztéri szobrászatunk egyik jelese, Mikus Sándor 1903-ban született Szódon. Munkásságáért Kossuth- díjban részesült, a Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze lett. Motorszerelő . volt, dolgozott az Egyesült Izzóban. Bernáth Aurél fedezte fel. Pfeiffer Ignác műegyetemi tanár támogatásával eljutott Itáliába, még 1927-ben, ahol Pátzay Pál nagylelkűsége révén két évre hosszabbodott tanulmányútja, mivel megengedte Mikusnak, hogy római műtermében dolgozzon. Munkásművésznek vallotta magát egy 1942-es interjúban, pedig előtte egy évvel már önálló kiállítása nyílt a Tamás Galériában. Tele volt jószándékkal és tehetséggel. Mindezt vallják tanítványai — 1949 óta tanított a Képzőművészeti Főiskolán — és mindannyian, akik szobrait megismerték a köztereken és a gyűjteményekben. Plasztikai erejét igazolja ú vecsési Parlamenter szobor, az ózdi Petőfi-emlék- mű, a Csepel Autógyár előtt álló Éneklő munkások, a kőszegi Jurisica-szo- bor. Természetes báj jellemzi portréit — saját arfcvoná- sait is megörökíti az 1931- ben mintázott Anyám című szobrában. Klasszikus méltóság árad és valami kedves melegség, mély egyszerűség az Anyaságból, mely életének egyik főműve. Demokratikus érzülettel, rendkívüli szerkesztőkészséggel formálja műveit jellé, szobrászi alapegységek válnak hiteles erővel emlékezetessé. A hétköznapok művésze, élménye: fé- sülködő nő, harisnyáját húzó asszony, mosakodó, szénhordó fiú, táncoló lányok, számoló kislány; élménye és szobra is, mindez természetesen alakult munkásságában. Volt érzéke a csoporlábrázclás- hoz, melyet az 1946-ban készült Család a strandon is igazol. Jó érzékkel mintázta meg 1947-ben a kígyót megfojtó asszonyt, s ez a Küzdelem végső fázisa, történelmi értelemben is: Michelangelo kötözött rabszolgái végre képesek elszakítani az osztálytársadalmak évezredekig tartó kötelékeit. Nemcsak szoborban, hanem az életben is e tisztuló, szépülő világért küzdött, fáradozott Mikus Sándor megalkuvás nélkül, közösségi érzelemmel, odaadó szobrászi és emberi energiákkal. L. M. Császárok Békés József írta, Kazán István rendezi a Magyar Televízió új musicaljét, amelynek forgatását a napokban végzik. Lelkes, fiatal színészekből álló társaság vállalkozott e mű, a Császárok bemutatására. A történet főszereplője egy ifjúsági brigád, ameiy magasfeszültségű távvezetéket szerel valahol a Balaton partján, s közben sóvárogva figyeli a körülöttük pezsgő „nagy életet”, az újgazdagok dőzsölését. Ügy vélik, nekik is joguk van ehhez az élethez, s ezért különös elhatározáshoz jutnak: két hét alatt elvégzik munkájukat és a maradék hét napon ők is a Balaton császáraként élik világukat. A filmhez Heilig Gábor szerzetté a zenét, a főszereplők pedig Kovács Krisztina, Turpinszky Béla, Vajek Róbert, Batta János, Szatmári György', Kriszt László, Csere Sándor, Ber- derics Dániel, Imre István, Hegy esi Géza, Sipeki Tibor, Várkonyi Szilvia, Simorjai Emese. Országos Mózeson Tallies A hároméves időszakokra megbízott Országos Múzeumi Tanács korábbi tagjainak mandátumé lejárt. Ezért a művelődési miniszter a közelmúltban intézkedett az Országos Múzeumi Tanács újjászervezése ügyében, egyben kinevezte a testület elnökét, társelnökét, főtitkárát, tagjait, illetve a szakbizottságok elnökeit és titkárait. Az elnök Kaszab Zoltán, társelnök Fülcp Ferenc, főtitkár Antall József lett. Az elnökség tagjai között van megyénkből Szabadfalvi József megyei múzeumigazgató. Az Országos Múzeumi Tanács tanácsadó testület, amely plenáris üléseken dönt az ügyrendi és szervezeti szabályzatnak megfelelően, a jó szakmai előkészít tés, a kezdeményezés, a szakszerű véleményalkotás és szaktanácsadás érdekében pedig kilenc szakbizottság munkálkodik, .amelyek az egyes szakágak gazdái kell, hogy legyenek. Szombaton és vasárnap Szombaton és vasárnap — augusztus 13—14-én — újra megrendezik a Borsodi fonó elnevezésű folklórtalálkozót. Üjra — hiszen 1990 után „csend” volt a Gárdonyi Géza Művelődési Ház ifjúsági parkjában „íonóügyben”. A városi művelődési központ most ismét eljöttnek látta az időt, hogy a dalos, táncos, vásáros hagyományőrző ünnepnek megteremtse a lehetőségét. Az idei rendezvénysorozatra a borsodiakon kívül még négy' megye képviselői kaptak meghívást és hozzák majd el műsorukat, hagyományt őrző embereiket. A hivatalos megnyitó szombaton, augusztus 13-án délelőtt 11 órakor lesz a Gárdonyi ifjúsági parkjában, ahol Borsos Árpád, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője köszönti a résztvevőket és az érdeklődőket. Pávakörök, népi együttesek, néptáncegyüttesek, szóA Szederinda népzenei együttes már „hazajár” a Borsodi fonó rendezvényeire listák szerepelnek a szabadtéri színpadon; a népi mesterségek mai művelői bemu- tal ót tártának a . pariiban; lesz 'néprajzos vetélkedő, táncház és filmvetítés; § bizonyara sokaknak szerez örömei az a kiállítás, amit a galgamácsai Vánkóné Dudás Juli hoz Miskolcra. A képünkön látható emő- di, leninvárosi Szederinda népzenei együttes, már visz- szatérő vendége a Borsodi fonónak, s a többi, niegyénk- i beli egyúittes között is van olyan, amelyik volt már részese ennek az eseménynek: ezúttal Dédestapolcsányból, hcninvárosból. Tiszáké sziböl, Diósgyőrből. Cigáildról, Bódvaszilasról, Mikóf alvóról és Görömbölyről válogatód- tak a két nap során fellépő együttesek. De többszáz énekes, táncos vendég érkezik majd a hétvégi bemutatóra Hajdú-Biharból, Hevesből, Nógrádból és Szabolcs-Szat- már megyéből. • A szokásoknak- megfelelőén ezúttal is gazdag kín».- lalú lesz a népművészeti vásár. (tcuagy)
