Észak-Magyarország, 1983. augusztus (39. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-09 / 187. szám
1903, augusztus 9., kedd eSZAK-MAGYARORSZÁG 3 «Gazdasági munkaközösségek a Kismoiorban Hazahozzá a bérmunk 11HMM Ml HBWCTWWWIMWHBJWHiBIBM—— Elültek már a viharok a gazdasági munkaközösségek ' körül. Hasznosságuk, szükségességük bizonyított tény, erre vallanak — többek közölt — Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának nemrégiben elhangzott szavai is a szocialista brigádvezetők országos tanácskozásán, „Minden olyan eszközt, amely szocialista gazdálkodásunkat támogatja, igénybe kell venni. Ilyen a gazdasági munkaközösség is, amelyet semmiképpen sem szabad szembeállítani a brigád mozgalommal !” — mondotta. A Kismotor- és Gépgyár 3-as számú Mezőkövesdi Gyáregységében párt vezetőségi ülésen értékelték az eddig rpegalakult gazdasági munkaközösségek tevékenységét. — Miért került a téma napirendre? — kérdeztük Magicz József pártvezetőségi titkárt. :— Nálunk az első gazdasági munkaközösség a múlt év októberében alakult, jelenleg három működik, s egy most van alakulóban. Szükségesnek tartottuk az azóta eltelt időszakot mérlegre tenni, annál is inkább, mert továbbra is támogatni szeretnénk. S hogy éppen a mi fórumunkra került, annak az a magyarázata, hogy elsősorban a párttagjaink kezdeményezték a létrejöttüket. Az alakuló elsőben például egy fő kivételével mindenki párttag volt. — Melyek az eddigi tapasztalatok? — Jók. Azoknak az igényeknek és elvárásoknak, amelyek a létrehozásukat szükségessé tették, megfeleltek. A megalakítást. például elsősorban a termeléselőké- szítés és kiszolgálás területén szorgalmaztuk. Kézenfekvőnek látszott ugyanis az a gondolat, hogy a szükséges hiányzó kapacitást munkaközösségek létrehozásával egyenlítsük ki. Nagyon sok külső munkavállalót foglalkoztattunk azért is, 'mert megfelelő létszám és géppark hiányában termelőüzemünk az alkatrészgyártó " feladatát nem tudta teljesíteni. A kisiparosok, vagy tsz 1 melléküzem- ágak munkavállalása nem olcsó mulatság; költségcsökkentő megoldás az, ha mindezt egy munkaközösséggel végeztetjük ei Igény jelentkezett a létrehozásra a néhány helyen tapasztalható munkaerőhiány miatt is. így .jött. tehát létre egy szerelő-lakatos, egy szerszám- és készülékgyártó es egy alkatrészgyártó munkaközösség nyolc, kilenc, illetve! tíz fővel, s megalakulóban egy társaság hegesztési és lakatosmunkák vészesére. Az eddigi tapasztalatok szerint gyárunk gazdasági munkaközösségeit három dolog jellemzi: a gazdaságosság, a határidő szigorú betartása és a minőségi munkavégzés. — Adódtak-e menetközben problémák? — Eleinte a vezetők kiválasztása volt probléma. Készben nem ismerték «z- iránvú feladataikat, részbei} nem találtak olyan , személyt, aki erre vállalkozott volna. A vállalkozásokat' az is hátrál la ttó. hogy nem volt kidolgozva egységes vállalati ügyrend, sem a megalakulásra, sem pedig a munkavégzésre vonatkozóan. A vezérigazgatói utasítás ezt a hiányt pótolja és az összes nyitott kérdést rendezi. És persze nem szabad elhallgatni azt sem, hogy a kezdeti időben — főként az anyagi féltékenység miatt — sokan ellenezték a megalakulásokat:. néha nagyon szélsőséges vélemények is elhangzottak. — Ez miből fakadt? — Az átlagórabér és a számukra kifizetett órabér közötti különbségből. Vegyünk átlagórabérnek például 18 forintot és vegyük sorra a munkaközösségeket. A szerelő és alkatrészgyártó vgm munkáját műszak után, főleg szombaton és vasárnap végzi. Eddig összesen 3400 órát teljesítettek és szerelés , esetén óránként 60 tori ntot, alkatrészgyártáskor óránként hetven forintot fizet nekik a gyár. A teljesítmény alapján egy dolgozóra havonta 71 teljesített óra esik. Az alkatrészgyártók feladata egyorsós automata gépeken az alkatrészgyártás. Egy óráért 35 forintot kapnak, s eddig havonta egy dolgozó átlagosan 33 órát dolgozott. Ök is szombaton és vasárnap ... A legjobb kereseti lehetőség a szerszám- és készülékgyártó munkaközösség tagjainak ígérkezett. Egy órára 80 forintot kapnak, amit a munka egyedi jellege indokol. Havonta átlagban eddig 23,5 órát dolgoztak .egyénenként. A munkaközösségek kifizetése természetesen nem a bérkeret terhére megy, hanem vagy egy erre a célra megállapított külön keretösszegünk. — Számtalan helyről Italia ni a panaszt: a megalakulástól a munkakezdésig hosz- szú az átfutási idő. — Nálunk nem jellemző a hosszas huzavona. Az elhatározástól a tettig a különböző adminisztrációk körülbelül három hónapot vesznek igénybe, s ezt igazán nem tartom soknak. — Mi tehát a tendencia? — A munkaközösségek egyértelműen bizonyították létjogosultságukat. Munkájuk fontos hiányt pótol, másképpen szólva ...szűk keresztmetszeteket °ld” fel. Bővíteni kell tehát a jól működő vgm-ek tevékenységét, annál is'inkább, mert jelentős költségcsökkenést eredményez, ha a külső vállalkozó által végzett munkát hazahozzuk és rájuk bízzuk. A vállalkozási díj ugyanis a bérmunka költségeihez viszonyítva 35 —40 százalékkal kevesebb! Gazdasági igazgatói engedély alapián például ebben az esztendőben csaknem 13 ezer normaóra használható fel nálunk erre a célra. 1 millió 123 ezer forint kisvállalkozói díjjal. Ennek alapján ez a vállalkozási torma csak a kiásó bérmunka visszakozásával bővíthető, és ezt célozza a jelenleg megalakulóban levő negyedik munkaközösség is. Keresztény Gabriella Sikeresnek ígérkező együttműködésre lépett az egyesült államokbeli Hesston világcéggel és annak franciaországi leányvállalatával a győri Rekard Mezőgazdasági Gépgyártó és v Szolgáltató 'vállalat; áj típusú silóbe- »endezés prototípusainak legyártására kapott 'megbízatást. Az űj gép merőben különbözik az eddig ismert siló- berendezésektől, amelyek csaK szállító jármüvekkel együtt használhatók. Emez egy gépegységből áll: levágja; feldolgozza, szállítja te a termést. 1 psMizin Az év minden szakában, de különösen ezekben a mell leg nyári hónapokban gyakran kortyolgatjuk a közkedvelt Márka üdítőket. A sályi Bükkalja Termelőszövetkezet korszerű gépekkel felszerelt palackozójából indulnak útjukra a literes üdítők. Az évi négymillió liter Márkéból nemcsak Borsod megyébe, de Hajdú, Nógrád, valamint Szabolcs megye üzleteibe is jut (bal oldali kép). A literes üdítőkkel teli súlyos ládák mozgatására használt elektromos emelő segíti az ott dolgozók munkáját (jobb oldali kép). Fojtán László felvételei Tízéves a Moo írisz Tizenöt éve, hogy az Elnöki Tanács döntésével Sárospatak 1968. augusztus 20- án visszanyerte városi rángjál. Akkor sok minden hiányzott még ahhoz, hogy a nagy múltú település arculata igazán városiassá váljék. A kereskedelmi hálózata például, amelyríek pedig a városi jelleg szempontjából mindenütt meghatározó szerepe van, igencsak falusias volt 15 évvel ezelőtt. Ennek a helyzetnek a megváltoztatására a Sárospatak és Vidéke Áfész évről évre mind többet tett. Különösen nagy. beruházása volt az áfésznék a Bodrog Áruház építése. A Mu- kovecz Imre Ybl-dijas építész tervei alapján emelt áruhái tíz évvel ezelőtt, 1973 nyarán nyílt meg, s örvendetes színvonal-emelkedést jelent azóta rs Sárospatak és a környező, hegyaljai, bodrogközi községek kereskedelmi ellátása szempontjából. Az áruház — Joósz György igazgató tájékoztatása szerint — az első évi 113 millió 731 ezerrel szemben tavaly 219 millió 628 ezerforintos forgalmat bonyolított le, és kilencmillió 446 ezer forintos nyereséget ért el. Tíz évvel ezelőtt vegyes érzelmekkel, fogadták a patakiak a Bodrog Áruház egyáltalán nem „szokványos”, különleges stílusú épületét. A tervező és a beruházók azonban távlatokban gondolkodtak. Figyelembe vették a város fejlesztési, tervét, s most, hogy befejezés előtt áll a múlt hagyományait és a modern fejlődés szempontjait ötvöző városközpont kialakítása, szemmel látható, hogy a tfc évvel ezelőtt épített Bodrog Áruház harmonikusan illeszkedik bele a tetszetős város- központba. T Aratási tapasztalatok »önt mindenfelé az országban, a megyében az idei aratás a Nagymiskolci Állami Gazdaságban is legalább tíz nappal korábban fejeződött be. — Ez egyrészt az igen száraz nyárnak, másrészt a „megnövekedett” kombájn- kapacitásunknak volt köszönhető — hallottuk minap György Istvántól, az állami gazdaság • növénytermesztő főágazatvezetőjétől, akinél az idei aratás tapasztalatairól érdeklődtünk. — Ez évben a gyömrő- pusztai és az ongai kerületünkben, öt tömbben 1613 hektáron, termesztettünk kalászost. Ebből 1193 hektár volt a búza, a többi tavaszi árpa. összesen 7200 tonna szemes terményt takarítottunk be, mindössze 12 nap alatt. — A megnövekedett kombájn- ás szállítókapacitás nyilván alapos munkaszervezést kíván a szakvezetőktől. — Aratási stábunk minden apró részletre kiterjedő, minden időjárási, műszaki eshetőséggel számoló kampánytervet dolgozott ki, részletesen lebontva a feladatokat, gépre, emberre. Mindezeket körültekintően, alaposan meg is beszéltük a dolgozóinkkal, akik megértették a feladat nagyságái. Prémiumrendszerünk ugyancsak a minőségi munkával járó nagy teljesítményt ösztökélte. — Árpából — aminek felét sörárpaként értékesítjük — .1500 tonnát takarítottunk be. . Búzát 5700. tonnái. Abu- zaíajták közül a fő fajták a Jubilejnaja 5,5, az MV—8- as 5 tonnával fizetett. Csupán a kisebb területen termesztett SK Tiszatáj és a Rúna 2-es átlagtermése vök 4 tonna körüli, tt\M H A megye termelőágazatait a fél év során egymástól eltérő irányú változások jellemzik. Az ipar féléves szinten 2,3%-kal termelt többet az előző év azonos időszakáénál, ezen belül a II. negyedévi termelésnövekedés meghaladta az I. negyedévit. A gépipar és a könnyűipar kivételével minden ágazatban ejnelkedett a termelés. A termelés növekedését szinte mindenütt a termelékenység javulása eredményezte. A foglalkoztatottak szama közel 2%-líal csökkent. A megyei székhelyű ipari gazdálkodó szervezetek értékesítésé folyóáron több, mint 9%-kal emelkedett. Az árbevétel-növekmény nagyobb hányada belföldről származott, de a növekedés mértéke az export célú eladásoknál volt nagyobb. Rubelrelációba 31, nem rubelrelációba 20%-kul löbbet exportáltak, mint egy évvel korábban. A kivitelező építőipar termelése változatlan áron számítva ' 3,6%-kal alatta maradt a bázisidőszakénak. A tanácsi vállalatok termelése emelkedett, a minisztériumi vállalatoké kismértékben, a szövetkezeti építőiparé jelentősen visszaesett. A kivitelezők a fél év végéig az 1983. évre előirányzóit munkák 84%-ára kötöttek szerződéseket. Az építőiparban Coglalkoz- . látottak átlagos szánra közel 7%-kal kevesebb volt, mini egy évvel korábban, a közvetlenül építési-szerelési munkákon dolgozóké nrég nagyobb mértékben, 10%-kal csökkent. A tavaszi növények vetés- állományából tovább nőtt a gabonafélék vetésterülete. Főként a \búza területe emelkedett, Közel 7%-kal. az árpáé és a kukoricáé csókként. Veszítettek pozíciójukból a fontosabb ipari növények is. A zöldségfélék termelése a tavalyival azonos, a burgonyáé áltól valamivel kisebb területen folyik. A megye hústermelése egy ‘év óta jelentősen fokozódott. A felvásárlás vágómarhából, sértésből és juhiról ki- sebo-nagyobb mértékben meghaladta „ bázisidőszakit, vágóbaromfiból viszont csökkent. A tavalyi első félévinél több tehéntejet és kevesebb tyúktojást értékesítettek a gazdaságok. A tél év során a megye szocialista szerveinek beru- Hrázásai 3,8 milliárd forint értéket tettek ki folyóáron 5.7%-kal kevesebbet a bázisidőszaki felhasználásnál. A nagyberuházások az előző övinek a felére, a vállalati bei uházások egytizedével csökkentek, a többi döntési körben emelkedtek. A félévi teljesítésből 20%-ra nőtt a nem termelő beruházások részesedése. A kivitelező építőipar az elmúlt 6 hónap alatt 1113 db lakást adott at a megyében, 10%-kal többel, mint egy-evvel korábban. A megyében összesen közel 1300 db lakást vetlek használatba, melyek háromnegyed része magánerőből épült. Számottevően viszaesett a. tanácsi béres tanácsi érlékesítésű lakások száma, az OTP-beruliá- zásban épült magánerősöké megduplázódott. A megye anyagi ágaiban átlagosan közei 266 000 főt foglalkoztattak, alig toboel, mint: egy évvei *, korábban. Arányát tekintve az építőiparban. szám szerint az iparban volt legnagyobb a létszámfogyás. A mezőgazdaság és erdőgazdálkodás foglalkoztatottainak száma továbbra is gyarapodott, de jóval mérsékeltebben, mint korábban. Anyagi áganként a bayi átlagbérek emelkedése 3,2— 6,5%, a havi átlagkereseteké 1,4—6,0% között szóródott. Az átlagosnál az iparban, a közlekedés- és hírközlésben, és a vízgazdálkodásban keresnek többet. A lakosság központi forrásokból származó pénzbevételei 8,5%-kal haladták meg az egy évvel korábbit. A növekedés mértéke az országossal közel azonos és lényegesen kisebb az I. negyedévinél. A lakosság takarék betel - •M-Kwnánya mintegy 5%.-kal, hiteltartozása több. mint r3%-kal emelkedett. Ez utóbbiban az építési kölcsönök 17%,-os növekedésének \ an meghatározó szerepe. A megye 12,7 milliárd forintos kiskereskedelmi forgalma folyóáron 6,4%-kai meghaladta a bázisidőszakét, összehasonlító áron 1.5%- kal alatta maradt. Az áruellátással kapcsolatban a iél év során lényeges problémák nem merültek fel. Alapvető élelmiszerekből az ellátás változatlanul jónak mondható. Országosan a Kiskereskedelmi árak 8,3*,*- ks 1 emelkedtek. Az .idényáras cikkek megyei átlagara a boltokban bázisszintű, a piacokon attól kisebb volt. Az első fél év végén 2731 bolt és 1429 vendéglátóhely üzemelt megyénkben, az előbbiek közel 10%-a, az utóbbiak egynegyede szerződéses formában működött. Az egészségügyi alapéllé last a fél év végén 327 általános, 87 gyerm ekszakor - vosi, 7 iskolaorvosi, 55 fog- . orvosi körzet szolgálta. Az orvosok száma minden szakterületen kevesebb a szükségesnél. Az orvos nélküli körzetek aránya az 1982. év végéhez képest az általános és gyermekkörzeteknél csökkent, az iskolaorvosi és a községi fogorvosinál nőtt. Központi Statisztikai Hivatal y - Bovmá megyei Igasigsriéeáie* > k Éj silötanfeés, amerikai mreiÉlésre
