Észak-Magyarország, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-05 / 157. szám
1983, július 5.. kedd E&AK-MA6YARORSZAG 3 Átalányelszámolásos rendszerre! Makrancziéknál Szebanyén Siínvonalasabb szolgáltatás A mindent termő kert Mar-mar közhelynek számit., de való igaz, hogy a lakosság hangulatát, közérzetét befolyásolja a szolgáltatás milyensége. Mindenkit lehangol, ha azzal tölti szabadnapját, hogy szerelőre vár, s a szerelő nem érkezik meg. Fokozza az ingerültséget, ha a megbütykölt készülék két nap múlva ismét elromlik... Ügy hisszük, mindenki tudna néhány példát a szolgáltatások fogyatékosságaira. Az MSZMP Kazincbarcikai városi Bizottsága kihelyezett vb-ülést tartott a közelmúltban a Sajómenti Ipari Szövetkezetben, hogy megvizsgálja annak szolgáltató tevékenységét és az új vállalkozási formák alkalmazásának tapasztalatait. Székely Lajost, a pártbizottság gazdaságpolitikai reszortfelelősét arra kérjük, összegezze a testület megállapításait.- A végrehajtó bizottság egyértelműén kedvező tendenciákat tapasztalt a szövetkezetben. Dinamikus a gazdasági fejlődés, eredményes a gazdálkodás, bővülnek a tevékenységi körök, növekszik a létszám is. Éveken át veszteséges volt a szövetkezet szolgáltató tevékenysége, voltak szolgáltatóipari szakmák, amelyekre rendszeresen érkeztek lakossági panaszok. A szövetkezet nagyon korán, már 1981 májusában próbálkozott az új gazdasági iör- máVal, a kisvállalkozással. Az ipari szövetkezetekre általában jellemző átalányelszámö- lásos i-endszert vezette be először az óraiavitoknál, később a rádió-tévészerelőknél, a háztartási gépszerelőknél, a lakáskarbantartóknál, az üveges és képkereteiknél. Időközben függönyvarrásra, szög- belövésre, kulcsmásolásra, szőnyegtisztításra is felkészültek. Az új vállalkozási forma bevezetése óta nagyon sokai, javult a városban és egyre bővülő körben, a környék falvaiban is a szolgáltatás színvonala. Kréii József, a Sajómenti Ipari Szövetkezet elnöke: — Mondanom sem kell — úgy hiszem —. nem a szolgáltató tevékenységből él a 347 töt számláló szövetkezetünk. Konfekcióüzemünk, lakatosüzemünk van, faipari munkákat végzünk és újabban mű- anyagfeldolgozással is foglalkozunk. De erkölcsi kötelességünknek tartjuk, hogy Kazincbarcikán és a környéken elvégezzük a szolgáltatási munkák nagy hányadát. Úgy Véltük azonban, hogy mégiscsak tarthatatlan az olyan állapot, amikor évente 370 000 forint, vagy még ennél is több ráfizetéssel zárjuk u .szolgáltatói pari rubrikát. Áttanulmányoztuk az új gazdálkodási formákban rejlő lehetőségeket és ezeket ismertettük a dolgozóinkkal. — Bizonyos rizikót vállalt akkor a szövetkezet, hiszen nem voltak akkor még értékelhető példák. — Rizikót vállaltunk ugyan, de a gondos informálódás után sejtettük, hogy a kisvállalkozás egyik fél számára sem lesz előnytelen. Különben is: ennyi veszteség után csak jobbat reméltünk. Jól ismertük ugyanis a szolgáltató szakma buktatóit. Átlát hatatlanul szervezetlen volt a munka, fusiztak az emberek, a felelősséget egymásra hárították, nem voltai; érdekellek Vízkorlátozást rendeltek el a Dunántúli Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat javaslatára a Balaton- parton a községi és városi tanácsok. Ennek értelmében augusztus 33-ig reggel 6 órától 23 óráig mindenütt tilos kellőképpen a gyors ós precíz munkában. — Bizonyos mértékig rizikót vállai a szövetkezet tagja, vagy alkalmazottja is,' amikor kisvállalkozásba kezd. Végűi is bizonytalan a jövője... <4 hasonló rendszerben dolgozó boltok közül jó néhányon bedobták a törülközőt. — Igen, csakhogy a mi szövetkezetünk ösztönző feltételekéi. teremtett a kisvállalkozások számára. Berendezésekre, műszerekre, a felvevőhelyek korszerűsítésére félmillió forintot költöttünk. Központi anyagraktárát hoztunk létre, mi fizetjük a munkafelvevő adminisztrátorokat. Emellett kiképeztük színes technikára a tévészerelőket. Ezek a szövetkezeti kedvezmények nem sokáig adhatók, de úgy gondoljuk, az indulásnál mindenképp ösztönzők voltak. — Hogyan alakul a szolgáltatás gazdasági háttere? — Ma már nem veszteséges a szolgál tatás, a kisvállalkozók jövedelme átlagosan megkétszereződött. De mi ennél többre értékeljük az erkölcsi nyereséget. A rádiólévé javítások és a háztartásigép-ja vitások vállalási határideje 15 napról 3 napra csökkent. A minőségi munka javulásának illusztrálására pedig ennyi: tavaly 50 lakossági panasz érkezett a szövetkezethez, az idei első fél évben mindössze öt. — Úgy hírlik, a kisvállalkozások olyan nagy mértékben ösztönöznek a sok munkára, hogy ezáltal csökken a dolgozók ícözéletisége ... — Egyetértek ezzel, bár a szocialista brigád mozgalomban mindeddig nem érzékelhető megtorpanás. Párlalap- szervezetünknek mindenesetre új feladatot adott az alkalmazott gazdasági forma, keressük a módszert, miként lehelne az embereket visszatartani a túlzott hajszától, attól, hogy ártsanak a saját életüknél;, így a családi harmóniának és az ember egyéniségét fejlesztő közélet iségnek. Szániszló Lajos rádió-lévé szerelő: — Nem nyolc, hanem 16 órát dolgozunk naponta. Sokszor a szabad szombatokon és a vasárnapokon is. A fizetésünk, pontosabban a jövedelmünk is megduplázódott azóta. Én hét községbe járok rendszeresen, egy kicsit még rám csodálkoznak az ügyfelek. Forgács András rádió-tévé szerelő; — Nekem ez a másod?: szakmáin, korábban kőműves voltam. A kisvállalkozás minőségi munkára ösztönöz minket. Ha nem tökéletes, a javítás és pár nap múlva megismétlődik a hiba, az nekünk először erkölcsi, de végeredményben anyagi kár. Konkurrencia is van! Ezért mindent elkövetünk. hogy ilyenre ne kerüljön sor. Pásztor Sándor háztartásigép-szerelő:— A reklamációk a locsolás. Egyes magasabb fekvésű területeken — ahol különösen érezhető a vízhiány — a Dunántúli Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat mobil víztisztító berendezésekkel segít a lakosok gondján. lényegében megszűntek, legföljebb akkor vannak panaszok, amikor nem tudunk alkatrészt adni. Most például a Bosch hűtőszekrényekhez nines freon 12-es gáz. Ez importanyag, ezen nem tudunk segíteni. A kisebb alkatrészeket, ha kell, még a barkács- boltból is beszerezzük. Érdekünk __ H árom új munkaerő az üvegező-képi;erelező boltban, Válint László, Terényi Mihály és Horváth Kálmán: — Újsághirdetésre jöttünk. Szerencsésen egymásra is találtunk. Vettünk közösen egy GAZ-gépkocsit és néhány felszerelést, mintegy 150 ezer forint értékben. Most úgy látjuk, fél év alatt megtérül a kiadásunk. A kocsi azért: kellett, hogy elegei tegyünk annak a jogos igénynek, .miszerint jobb, ha a helyén üvegezzük az ajtót, ablakot. Egyébként csak akkor tartózkodunk az üzletben, amikor mások is dolgoznak, a helyszíni munkákat olyankor végezzük, amikor az emberek többségének lejár a munkaideje, vagy még el sem kezdődött. Ezért gondoljuk, hogy' a befektetésünk rövid idő múlva megtérül. Kréii József, a Sajómenti Ipari Sző vet! vezet elnöke: — A kisvállalkozások sikerein felbuzdulva, a kezdeti nehézségeken okulva, azt szeretné a szövetkezet vezetősége, ha a termelőegységekben is létrejönnének átalányelszámolásos közösségek. Természetesen önkéntes a jelentkezés. Szövetkezeti érdek, hogy minden tagunk és alkalmazottunk megtalálja nálunk a számítását, a biztos kenyeret. Négy év alatt négyszer kaptunk Kiváló Szövetkezet lvit.üntetőst. Ötödször is meg szeretnénk dolgozni érte. Országos körkép: liajdú- Bihar és Somogy megyében az állami vállalatok, hi valói; és intézmények dolgozóinak csaknem a fele a munkahelyén ebédel: Jelentős az üzemi konyhán étkezők aránya Csongrád (48.8 százalék), Béltéá (47.6 százalék), Zala (46,7 százalék) és Bács-Kiskun megyében (46 százalék) is. A Belkereskedelmi Minisztérium rendelkezésre ' álló legfrissebb skála másik végén a 36 százalék körüli Borsod- Abaúj-Zemplén (!), Baranya, Győr-Sopron, Komárom megye, valamint a főváros található. Nógrád megye pedig a maga 32.1 százalékával a sereghajtó. + NAGYOBB A VÁLASZTÉK - JAVUL A MINŐSÉG Országosan a vállalatok, hivatalok, intézmények mintegy 3 millió 400 ezer dolgozójából 1 millió 430 ezer — azaz csaknem 42 százalék — kóstolja meg napjában legalább egyszer az üzemi szakácsok főztjét. Az utóbbi időben évente egy-két százalékkal nö a munkahelyen étkezők száma. Az 1300 munkahelyi étterem egyharmadában a szomszédos kisebb üzemek, intézmények dolgozóinak is felszolgálják az ebédet, s körülbelül 40 százalékuknál Enyhe dombok, hátukon szép erdőkkel. Ezek között kanyarog az út Szalaszend és Fulókércs között. Ám, valahol a két falu közölt, úgy félút tájon megszakad az országutat közvetlenül kísérő erdős-mezős táj, s helyettük néhány ház bukkan elő. Falunak nem falu, ahhoz túl aprócska. Igaz, tanyának sem nevezhetjük, az elrendezése miatt. Mintha csak egy utcarészlet lenne valamely faluból kiszakítva, s idelele- pitve az erdökaréjba! De nemcsak a családi házak tűnnek fel az erre té- vedőknek! A nagy kertek is! Sót, tulajdonképpen a mi figyelmünket ezek a kertek ragadták meg. A gondozott, rendben tartott, mindent termo kertek. Meg hát az itt is, ott is fehéredé fóliasátrak. Lám, mi is oda kopogtunk be, ahol. legtöbbet láttunk belőlük. Makrancziéknoz. S ott, Makranczi Ágoston nyugdíjas tsz-elnök portáján- tudtuk meg, hogy Szebenyén járunk. Szebenyé-pusztán. Így nevezik az említett házak alkotta, ember teremtette környezetet. És ha már a bevezetőnek a szép ecsetelésével kezdtem, elmondom, hogy ez az ember teremtetharangszókor megjelennek az éthordós emberek is ... Mind többen felismerik lehal ennek a központilag biztosított ellátási formának az előnyeit. Egyre több az olyan üzemi étterem, munkahelyi étkeztetést vállaló vendéglő, ahol az étlapról lehet választani és általában javul az ebéd minősége is. Annak ellenére, hogy az ipari üzemekben például ez ev elején 13—13,50 forint volt állagban egy-egy ebéd nyersanyagnormája. Ami nem sok. Ebből az összegből a könnyű fizikai munkát, vagy a szellemi munkát végzőknek ki lehetett „hozni'’ az clettanilag szükséges es ajánlott ebédet. Belkereskedelmi és táplálkozástudományi szakemberek közös vizsgálódása szerint viszont a közepesen nehéz fizikai munkát végzőknek 17, a nagyon nehéz fizikai munkát végzőknek pedig 22.50 forintba került (volna) egy- egy ebéd nyersanyaga. + A VENDÉGLŐBEN NEM KERÜL TÖBBE A vendéglátó vállalatoknak jobb a helyzetük, ugyanis nagykereskedelmi áron jutnak hozza a nyersanyaghoz, szemben az üzemi konyhákkal, s ez átlagban körülbelül 10 százaléknyi előnyt jeleni. Mindehhez te környezet is legalább any- nyira szép. mint a korábban vázolt változó felszínű, erdő—mező üstökű vidék. Sőt, értékét tekintve, túl is lesz rajta! Hiszen például Mak- rancziéknál is azt láttuk, iiogy minden négyzetméter íölddarab értéket termel. Paprikát, paradicsomot, káposztát, hagymát, karalábét, dohányt... S hadd ne soroljam tovább, hogy még milyen kertészeti kultúra díszíti az 1600 négyszögöles kertjüket. Es akkor még nem is szóltam a virágaikról! Ebből a sokféleségből, növénygazdagságból persze másra is következtethet az ember. Például arra, hogy akik művelik, szeretik a kertet, szeretik a munkát, szeretik a növényt. Meg arra is, hogy nagyon sokat dolgoznak benne, vele, érte. Mi több, ezt szakértelemmel teszik, mert különben nem lenne olyan szép minden. A fólia alatt melegtalpon termesztett paprika, paradicsom már hozza termését, szépen hízottak a karalábék, fejesednek a káposzták és a dohánylevelek is régen túlnőtték mér a tenyérnagyságot. nekik még hozzájön 20 százalékos árkiegészítés. A lényeg —, s ezt igazolták a tapasztalatok —, a munkahelyi étkezés a vendéglőben nem kerül többe sem a termelő vállalatnak, sem a dolgozóknak, viszont minőségben és választékban jobb. Minden bizonnyal főként ezekkel magyarázható, hogy a vendéglátás aránya az üzemi étkezteíesDen az utóbbi időkben évről övre nö. s ma 60 százalék kői ül van. Országosán e vonatkozásban is elég nagy a szóródás. Míg Fejér megyében az ipari és szellemi dolgozóknak több, mint 71 szazaiéira fogyasztja el naponta üzemi ebédjét a vendéglátás által üzemeltetett étteremben, vagy Veszprém megyében 68,5 százaléka, addig Somogybán csak 43.5, s Békésben nem egészen 43 százaléka. Sok helyütt az üzemek, hivatalok idegenkednek a házon kívüli étkeztetéstől, ha több gonddal is jár, szívesebben megoldják üzemen belül. Másutt viszont a rendelkezésre álló lehetőségeket sem használják ki teljes mértékben 1 A meglévő munkahelyi konyhák és éttermek kapacitása ugyanis elvileg napjainkban is lehetővé tenné, hogy a dolgozók 60 százaléka élkezzen (s nemcsak 42 százaléka). Vannak üzemi konyhák, ahol — okkal — nem csalogató a szakácsok fözljc, s vannak Mozgó víztisztító berendezések Lévay Györgyi Mit főz az üzemi szakács? Ebéd a munkahelyen Az 1600 négyszögöles kertben mindig akad tennivaló Fotó; Fojtán László Ottjártunkkor éppen asn elég nagy területen termesztett. dohányt gondozták. Fajtáját tekintve, kerti dohány. Makrancziné a műtrágyát szórta a tövekhez, míg férje az ügyes rotációs kapával a talajba dolgozta be a hasznos „serkentószert”. Kérdezhetik: miért foglalkoznak dohánnyal is? Nos, erre Makranczi Ágoston azt válaszolta; — ugyanis mi is megkérdeztük tőle —, hogy már 32 éve termeszt dohányt, de eddig még soha nem fizetett rá. Persze, ha ezek után valaki kedvet kapna a dohánytermesztéshez, annak elárulhatom, korántsem ilyen egyszerű az egész. Nagyon sok a munka vele, szakértelmet is kíván, nem keveset, s lám, még olyan apróságok is akadályozzák a sikert, mint az elszaporodott lótetü, illetve a hiánycikknek számító lótetüirtó. Szóval szavakkal megfogalmazva, sokkal könnyebb a növény termesztése, mint a gyakorlatban végrehajtva, végigcsinálva. És ez nem csupán a dohány esetében igaz. A karalábétól a krizantémig, ez mindenre vonatkozik. Mondta is a feleség: ebben állandóan benne kell lenni, ezt állandóan csinálni kell. Különben nemigen van értelme, eredménye. A termésük zömét az en« esi áfésznek adják, velük van szerződésük, de nem kevés az az áru, amit szabadon értékesítenek. A vevő-' körre, mint mondották, nincs panaszuk. Ez kialakult az évek folyamán. Sőt, sokan vannak olyanok, akik helyben keresik fel IVÍakranezié- kat. Vannak, akik ilyen,’ vagy olyan palántáért jönnek, mások már a kész termékeket, zöldségféléket veszik meg, megint mások náluk szerzik be a haloítak- napi krizantémot. Lám, a minőségi árunak ilyen nagy a vonzereje! Még Szébenye-pusztára is elmennek érte! Hajdú Imre hivatalok, ahol viszont a földszinti büfé az, ami vonz. Vannak, akiknek a néhány forintos térítés is számít, mások egészségügyi — diétás — okokból maradnak távol az üzemi étteremtől. Es — egynémely vállalat, üzem, hivatal anyagi lehetőségei is korlátozottak. Az év elejétől a vállalatok a menürendszer rezsiköltségei függetleníthetik a jóléti alaptól. (Újabban ugyancsak költségként számolhatják el a vállalatok hozzájárulásukat az étlap szerinti étkezéshez, ha az nem haladja meg az 5 forintot.) + JÓ HÍR DIÉTÁZÓKNAK Ezek a pénzügyi módosítások az üzemi étkezésben részt vevők arányának további növelését kívánták segíteni, s hasonló célból a SZOT es a Belkereskedelmi Minisztérium irányításával több más intézkedést készítenek elő. Tervezik például — az Országos Élelmezés- es Táplálkozástudományi Intézettel karöltve — az üzemi reggelik és vacsorák tápanyagnormáinak kidolgozását is. A jövő év elején közreadják az üzemi étkezés új szakácskönyvét, amely több. mint ezer, 100—100 adagra számított receptet tartalmaz. A mozgó munkakörben és a kis telephelyeken dolgozók ellátására a SZOT és a minisztérium most egy olyan étkezési jegyrendszert kíván bevezetni, amely lehetővé tenné, hogy a munkások, alkalmazottak az ország bármelyik melegkonyhás éttermében hozzájuthatnának ebédjükhöz.
