Észak-Magyarország, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-09 / 161. szám
'ZF 13&3. július 9„ szontbof ESZAK-MAGYARORSZAG 3 ftizlemény az MSZMP Központi Bizottságának 1983. július 6-i üléséről (‘Folytatás az 1. oldalról) nepkép viseletnek. A dolgozók mindenekelőtt a maguk állal választott népképvise- • leli testületek és képviselőik útján vesznek részt a szo- - cialista állam irányításában, ■ a közügyek intézésében, a társadalmi ellenőrzésben. A népképviseleti testületek — az országgyűlés, a tanácsok — tevékenységükkel az elmúlt évtizedekben hozzájárultak a szocializmus építéséhez, a szociaiisla demokrácia fejlesztéséhez. Ezt megfelelően segítette válasz- v,‘lási rendszerünk is. A társadalmunkban végbement jfejlődés alapján megerett a “ helyzet arra, hogy a gyakorlatban bevált elvekre épit- . ve tovább fejlesszük a vá- y lasztási rendszert. Választási rendszerünk . . alapja a néphatalmat meg- ] testesítő alkotmány. Rendel- tetése: a nemzeti egységet kifejező népfrontpolitikával a szocializmus építésének szolgálata. Választási rendszerünk a jövőben is biztosítsa a választójog általánosságát, egyenlőségét és a szavazás titkosságát. A választások alapvető kereteként maradjanak meg az egyéni választókerületek, amelyekben az állampolgárok közvetlenül jelölik a képviselőket, illetve a tanácstagokat. A Központi Bizottság a ■választási rendszer továbbfejlesztése érdekében szükségesnek tartja az alábbiakat: ■4 A-z egyéni vatasztóke■* rületekben mind a képviselők, mind a helyi ■tanácstagok választásához .mindenütt legalább két jelöltet állítsanak. O A megválasztott kép- viselők és tanácstagok mellett azok a jelöltek, akik ’ az érvényes szavazatoknak legalább 25 százalékát megkapják, pótképviselők, illetve póttanácstagok legyenek. A pótképviselők és a póttanácstagok választókerületük mandátumának megüresedé- se esetén külön választás , nélkül lépjenek a képviselő, illetve a tanácstag helyébe. Az összes képviselő- , '*■ nek legfeljebb 10 szá- .. zalékát — mintegy 30—35 közéleti személyiséget — országos listán jelöljék, illetve válasszák az országgyűlésbe. Az országos listán megválasztható személyiségeket a Hazafias Népfront Országos Tanácsa jelölje a , politikai, társadalmi, érdek- képviseleti szervek javaslatai alapján. Megválasztásuk az ország valamennyi szavazásra jogosult állampolgárának közvetlen szavazásával történjen. A A közös tanácsok munkájában az eddiginél jobban kell biztosíla ni a társközségek . érdekeinek érvényesülését. Ezért minden társközségben a‘ megválasztott tanácstagokból önálló elöljáróság alakuljon. A választási rendszer erősítse a népképviseleti testületek társadalmi, politikai I- szerepét, járuljon hozzá a - • szocialista demokrácia elmélyítéséhez. A Központi Bizottság ajánlja az országgyűlésnek, bogy alkosson új törvényt a képviselők és a tanácstagok megválasztásának rendjéről. III. A Központi Bizottság megtárgyalta az ipar helyzetéről és feladatairól szóló előterjesztést. Megállapította: a magyar ipar történelmi jelentőségű fejlődésen ment át a szocializmus építésének eddigi időszakában. A népgazdaság vezető ágává vált, nagymértékben hozzájárult hazánk gyökeres gazdasági és társadalmi átalakulásához, a teljes foglalkoztatottság megteremtésével a munkához való jog gyakorlati érvényesüléséhez, a műszaki kultúra elterjedésélíez. Az ipar termelése — az építő- és élelmiszeripar nélkül — 1950 óta kilencszeresére nőtt, aránya a nemzeti jövedelem előállításában 30 százalékról 45 százalékra emelkedett. Az iparban dolgozik a foglalkoztatottak több mint 26 százaléka. A szocialista iparosítás során létrehozott anyagi-műszaki bázis a többi népgazdasági ág fejlődésének is alapvető feltétele. Az ipar kiemelkedő szerepet játszik a lakossági ellátásban, a külkereskedelemben, a népgazdaság külső és belső egyensúlyának fenntartásában. ■i A felszabadulás után, ■* a háborús károk gyors helyreállítását követően sokoldalú, az egész népgazdaság teljesítőképességét döntő mértékben meghatározó ipar .lőtt létre hazánkban. Kezdetben a fejlesztés irányai és arányai nem voltak összhangban országunk adottságaival és teherbíró képességével. Az 1960-as évektől az ipar fejlesztése arányosabbá vált. A nemzetközi együttműködés, elsősorban a szocialista gazdasági integráció jelentős mértékben hozzájárult iparunk teljesítményének növeléséhez. Az 1968-ban bevezetett gazdaságirányítási rendszer elősegítette a műszaki és szellemi tartalékok jobb hasznosítását, a minőségi fejlődés fokozatos kibontakoztatását, az ipar termelési szerkezetének korszerűsítését. Ezt azonban a tőkés import olyan növekedése kísérte, amellyel az export nem tartott lépést. Viszonylag lassan alkalmazkodtunk a világgazdaságban végbement változásokhoz, ami leginkább az ipar külkereskedelmi cserearányainak romlásában fejeződött ki. A külgazdasági egyensúly helyreállítását előtérbe helyező gazdaságpolitika és a gazdaságossági követelmények érvényesítése, továbbá a beszerzési cs értékesítési lehetőségek reálisabb számbavétele 1979-től szükségessé tette az ipari termelés növekedésének mérséklését. O Az iparban az állami ^ tulajdon a meghatározó. A termékek 91 százalékát az állami vállalatok, 8 százalékát az ipari szövetkezetek és a mezőgazdaság melléküzemágai, X százalékát a magánkisipar állítja elő. A Központi Bizottság megállapította, hogy az ipar ágazati szerkezete a fejlett országokban tapasztalható tendenciákhoz hasonlóan változott. A termelésben nőtt a vegyipar részesedése, a gépipar növekedési üteme megfelel az ipari átlagnak, a könnyűipar súlya csökken. Számottevő eredményeket értünk el a bányászat és a kohászat műszaki fejlesztésében, az alumínium és a timföld termelésében, a közúti járművek és részegységek, a korszerű szerszámgépek, egyes műszerek, számítástechnikai eszközök gyártásában. A hazai energiatermelés korszerűsítésében jelentős lépés a paksi atomerőmű első egységének üzembe helyezése. A vegyiparban kiemelkedő szerepet kapott a petrolkémia, megőriztük gyógyszeriparunk nemzetközi hírnevét. Ugyanakkor a feldolgozó- iparban lassú a műszaki fejlődés, és vontatottan halad a korszerűtlen termékek kiszorítása. Elmaradtunk a félkésztermékek, alkatrészek, részegységek szakosított gyártásában. Az ipar belföldön értékesíti termékeinek háromnegyed részét, a lakossági fogyasztást szolgáló iparcikkek 80 százalékát állítja elő javuló minőségben. Az exportnak több, mint fele szocialista piacokra kerül. Kivitelünkben még az anyag- és energiaigényes, alacsony feldolgozottságű terítékek vannak túlsúlyban. Az iparban a munka termelékenysége gyorsabban nőtt, mint a termelés, de több európai szocialista országhoz és a fejlett tőkés országokhoz viszonyítva jelentős az elmaradásunk. A termeléshez az indokoltnál több anyagot és energiát használunk fel. Az utóbbi években az energiagazdálkodási program végrehajtásának eredményeként csökkent a termelés energiaigénye, és javulás tapasztalható az anyaggazdálkodásban is. A fejlődéssel együtt jelentősen nőtt az ipari munkásság szakképzettsége, műveltsége. Emelkedett a szak- és betanított munkások aránya, a segédmunkásoké csökkent. A műszaki haladás követelményeinek megfelelően az elmúlt három évtizedben ötszörösére növekedett a szellemi dolgozók száma. Nagymértékben javulta vezetők szakmai és politikai felkészültsége. O A szocialista társada-' lom anyagi-műszaki bázisának korszerűsítésében, a lakosság életkörülményeinek folyamatos javításában, á társadalmi szükségletek magasabb szintű kielégítésében az iparnak továbbra is meghatározó szerepet kell vállalnia. A megváltozott külső és belső feltételek megkövetelik, hogy az ipar fokozza teljesítményét, jobban használja ki tartalékait, a szellemi és anyagi erőforrásokat, gyorsítsa a műszaki haladást, növelje a termékek versenyképességét és j ö vedel mezőségét. Iparpolitikánk tartós követelménye a munka terme- lékenysegének gyorsabb ütemű emelése, a fajlagos anyag- és energiafelhasználás csökkentése, a termelés és a termékek műszaki színvonalának, minőségének javítása. A fejlesztési eszközöket elsősorban inlenzifi- kálásra, korszerűsítésre kell fordítani. Hazai adottságainkat és a nemzetközi fejlődési tendenciákat figyelembe véve az iparfejlesztés fő irányai: természeti kincseink gazdaságosabb hasznosítása; a mezőgazdasághoz kapcsolódó korszerű ipari termékek gyártása, biotechnikai eljárások kidolgozása, bevezetése; az elektronika, különösen a mikroelektronika fejlesztése és alkalmazásának elterjesztése; energiát és anyagot megtakarító technológiák, berendezések kifejlesztése; a termékek feldolgozottsági fokának ésszerű növelése, a magasabb értéket létrehozó tevékenységek bővítése. . A Fejlődött az ipar irá**• nyílása, nőtt a köz- gazdasági eszközök szerepe. A szabályozórendszer a kedvező változások ellenére sem ösztönöz kellően a szelektív fejlesztésre, a vállalati és az egyéni jövedelmek nem kötődnek eléggé a teljesítményekhez. Az tpar előtt álló feladatok szükségessé ' teszik az irányító munka továbbfejlesztését, a népgazdasági és a vállalati tervek jobb megalapozását, a szakmai koordinációs és szervező tevékenység javítását, valamint az ágazatok közötti kapcsolatok szorosabb összehangolását. A vállalatok irányításának fő eszköze továbbra is a közgazdasági szabályozás legyen. A szabályozás járuljon hozzá a vállalati és a népgazdasági érdekek jobb összehangolásához, szélesebb körben tegye lehetővé a piac értékítéletének érvényesülését, ösztönözze a vállalatok dolgozóit a jövedelmezőség fokozására, segítse elő a jövedelmek teljesítmények szerinti elosztását. A nagyvállalatok szerepe a jövőben is meghatározó marad a termelésben, az exportban és a műszaki fejlődésben. Bel*6 szervezeti és ösztönzési rendszerük fejlesztésével a jelenleginél nagyobb mértékben kell kiaknázni a koncentrációban rejlő hatékonysági tartalékokat. Folyamatos munkával elő kell segíteni, hogy a piaci hatásokhoz rugalmasan alkalmazkodó olyan közép- es kisvállalatok jöjjenek létre, amelyek — az ipari szövetkezetekkel és a magánkisiparral együtt — jó termelési hátteret nyújtanak a nagyiparnak, részt vesznek a lakosság jobb ellátásában, s képesek gazdaságosan előállítható termékek exportjára is. Az intenzív gazdaságfejlődés időszakában tovább növekszik az emberi tényező szerepe, ami szükségessé teszi az iparban dolgozók szakképzettségének, műveltségének emelését, ,a megszerzett tudás hasznosítását, a hatékonyabb foglalkoztatást. Erősíteni kell a dolgozók alkotó, érdemi közreműködését a gazdasági feladatok kialakításában és megoldásában. Fokozni kell az iparban eredményesen dolgozó mérnökök és technikusok anyagi és erkölcsi megbecsülését. A vállalatirányítás korszerűsítése, a vállalatok önállóságának, gazdálkodói felelősségének növelése, kezdeményező képességének erősítése magasabb követelményeket támaszt a vezetőkkel szemben; igényli a vezető- képzés, a 'vezetőkiválasztás és a kinevezési gyakorlat tökéletesítését. C Az ipar fejlesztésének kiemelkedő jelentősége van a párt gazdaságpolitikájában. A pártmunka segítse elő, hogy a kijelölt célok az iparban dolgozó munkások, értelmiségiek legszélesebb körének cselekvő támogatásával találkozzanak. A pártszervek és pártszervezetek segítsék a vállalatokat az adott gazdasági feltételekhez való gyorsabb alkalmazkodásban, iparpolitikai feladataink megoldásában. A szakszervezetek mozgalmi munkájukkal eddig is jelentősen hozzájárultak az ipar fejlődéséhez. A Központi Bizottság számit arra, hogy tovább erősítik az érdekvédelmi és a termelést segítő tevékenységük össz- hangját; elősegítik a munkahelyi demokrácia fórumainak hatékony működését, a dolgozók aktív részvételét a kollektívák feladatainak kimunkálásában és végrehajtásában. Ösitönözzék, hogy a szocialista brigádmozgalomban a vállalások a termelés minőségi tényezőinek javítását szolgálják. A KISZ-szervezetek részesei az iparpolitika megvalósításának. Továbbra is törekedjenek a fiatalok alkotó- készségének kibontakoztatására, segítsék elő, hogy jobban hasznosuljanak kezde-, ményezéseik, korszerű ismereteik az iparfejlesztés feladatainak megoldásában. A Központi Bizottság meggyőződése, hogy a munkás- osztály és a műszaki értelmiség alkotó tevékenysége révén megoldhatók az ipar előtt álló feladatok. IV. A Központi Bizottság áttekintette a népgazdaság fejlődésének év eleji tapasztalatait. Megállapította, hogy népünk kiegyensúlyozott uel- politikai helyzetben szervezetten és céltudatosan dolgozik a kitűzött gazdaság; feladatok megvalósításáért. Az első fél évben a népgazdaság a gazdaságpolitika fő céljaival összhangban fejlődött: az ország eleget tett fizetési kötelezettségeinek; az áruellátás, a bérek és a fogyasztói árak a tervnek megfelelően alakultak. 4 Az ipari termelés az ** év első hónapjaiban még nem érte el a tervezettet, de májusban és júniusban már mintegy 2 százalékkal növekedett, A munka termelékenysége emelkedett, a kivitel bővült. A mezőgazdasági üzemek az időszerű munkákat gondosan, idejében és jó minőségben elvégezték, de az aszályos időjárás az ország több területén rontotta a kalászos gabona év eleji jó terméskilátásait. Az állatállomány — a szarvasmarha kivételével — tovább gyarapodott’ A népgazdaság energiafelhasználása összességében tovább csökkent, az energia- ellátás kiegyensúlyozott A szocialista szektorban a beruházások — a tervezett csökkentéssel szemben — nőttek. A külkereskedelmi áruforgalom az előző évit meghaladja, egyenlege tovább javult. O A Központi Bizottság megállapította, hogy a fő feladat továbbra is a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása, az ország fizetőképességének megőrzése, az életszínvonal terv szerinti alakítása. Ehhez mindenekelőtt a népgazdaság teljesítőképességének növelésére, a kivitel erőteljesebb fokozására van szükség. A termelés és a felhasználás előirányzott arányaitól- való eltérést meg kell akadályozni. Az anyaggal és az energiával szigorúan kell takarékoskodni. A népgazdasági terv teljesítése érdekében növelni kell a gazdaságirányító és -szervezőmunka hatékonyságát. A vállalatok, a gazdálkodó szervele vezetői a helyi döntést igénylő kérdésekben késedelem nélkül intézkedjenek. A Központi Bizottság felhívja a pártszervezeteket, hogy aktív politikai munkával, éráéira kezdeményezésekkel és javaslatokkal járuljanak hozzá az 1983. évi népgazdasági terv teljesítéséhez. A kommunisták mindenütt járjanak elöl a feladatok megoldásában, fejlesszék környezetükben az űj iránti fogékonyságot, erősítsék a szervezettséget, példamutatásukkal segítsék elő a pontos, igényes, fegyelmezett munkát. * A Központi Bizottság az alábbi személyi kérdésekben döntött: — Várlconyi Peter elvtársat — más fontos megbízatása miatt — felmentette központi bizottsági titkári funkciójából. — Szűrös Mátyás elvtársai felmentette a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetői tisztéből, és megválasztotta a Központi Bizottság titkárának. — Horn Gyula elvtársat, a Központi Bizottság külügyi osztályának helyettes vezetőjét kinevezte az osztály vezetőjének. — Rács Sándor elvtársat, a Központi Bizottság köz- igazgatási és adminisztratív osztályénak vezetőjét — más fontos megbízatása miatt — felmentette tisztségéből. — Varga Péter elvtársat, a Somogy megyei Pártbizottság első titkárát kinevezte a Központi Bizottság közigazgatási és adminisztratív osztályának vezetőjévé. — Komidesz Mihály elvtársat, a Központi Bizottság tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetőjét — más fontos megbízatása miatt —- felmentette tisztségéből. — Tétényi Pál elvtársat, a Minisztertanács tudományi politikai bizottságának titkárát kinevezte a Központi Bizottság tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetőjévé, — Nemes Dezső efvtársat,' a Párttörténeti Intézet igazgatóját, saját kérésére, nyugállományba vonulása miatt, érdemei > elismerése mellett felmentette tisztségéből. A Központi Bizottság javaslatokat tett illetékes szerveknek állami tisztségek betöltésére. lorsoúi aknamélyítők Sziüváiiákan Az idén már tizennegyedik éve dolgoznak a Szlovák Magnezit Művek bányáiban a Bányászati Akna- mélyítő Vállalat borsodi körzetének dolgozói. Annak idején, 197.0-ben, amikor a magyar Geominco és a csehszlovák Politechna külkereskedelmi vállalatok az együttműködés fejlesztésének útját keresték, a borsodi aknamélyítőkre esett a választás, elsősorban a földrajzi közelség, a szakmai jártasság, és nem utolsósorban a szénbányák visszafejlesztése miatti munkaeröfelesleg miatt. Jelenleg is több, mint nyolc- vanan dolgoznak a Kassa melletti, a lovinoi és a lu- beniki magnezitbányákban — amint ezt Orjovics Tibor, a körzet műszaki-gazdasági tanácsadója elmondotta — elsősorban feltárási munkálatokon, fejtéselőkészítő vágatok elkészítésén. Az idén 28 millió forint értékű munkára szerződtek. Az első fél év munkái 15,2 millió forint értékű munkát realizáltak. A Szlovákiában dolgozó magyar aknamélyítők e hónapban kapják meg éves szabadságuk egyik felét, tehát itthon pihennek, mint ahogy majd decemberben is. A körzet vezetői havonként látogatnak el a szlovák munkahelyekre értékelni, ellenőrizni a munkálatokat, megbeszélni a közös feladatokat. Az elmúlt közel másfél évtized alatt igen jó munkakapcsolat alakult ki a két fél között. Az ottani vezetők, a szocialista brigádok, a munkások különösen az első években nyújtottak nagy segítséget a szokatlan geológiai körülmények között magyar aknamélyítőknek az új technológiák, gépek. berendezések kezelésében, az ott honos robbantási eljárásokban. Nem veit könnyű megszokni a munkát a 15,75 négyzetméter nagyságú táróíves szelvényben. Újdonságnak számított az úgynevezett kéményhajtás is, amit Itthon inkább gurítónak neveznek, s amely két bányaszint összekapcsolására szolgál. Az elmúlt tizenhárom év alatt összesen 75 ezer 114 méter vágatot hajtottak, képeztek ki, ennek során 563 ezer köbméter anyagot kellett kitermelniük és elszál-' lítaniuk. A borsodi akna-' mélyítők eddig működésük alatt közel 420 millió forint értéket produkáltak. o. s. j
