Észak-Magyarország, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-09 / 161. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1583. július §,, szombat Alkotás, megújulás 1983 TIT megyei szervezete — a társ ren- í dező szervekkel — nyolcadik alkalommal tartotta az idén a miskolci wyári egyetemet. .Nem kerek évforduló késztet rá, hogy visszatekintsünk az elmúlt évek hasonló rendezvényeire, hanem az a most már egyértelművé lett tartalmi változás, amely a nyolc év alatt fokozatosan bekövetkezett. Az induló években annak örültünk, hogy ebben az ipar- és termeléscentri)vus megyében fórumot — és tegyük hozzá: országosan is rangosnak tervezett fórumot — kapnak a szélesebb értelemben vett társadalompolitikai kérdések. Állandó .vezérfonalként jelölték meg az ember—munka— társadalom szoros összefüggését. Az előadások, zömmel szociológiai szemszögből,, a munkásember helyzetét, a munka végzését befolyásoló munkahelyi és társadalmi tényezőket, a munkások egymáshoz, vezetőkhöz való kapcsolatrendszerét vizsgálták. Jó ideig úgy tűnt, meggyökeresedhet a gyárak, nagyvállalatok tövében egy olyan fórum, ahol az ember magatartásformáit vizsgálják munkavégzés és társadalmi elhelyezkedés szempontjából. Mindenki előtt világos, milyen nagy és az alapvető lényeget is érintő változások következtek be az eltelt évek alatt a gazdálkodás rendszerében. Jelenleg sokan úgy vélik, nem lehet, de nem is érdemes az egyén viszonyulásaival foglalkozni csak, mert átalakul, vagy átalakulás előtt áll az az ipari gazdálkodási rendszer, amelyben a munkás él és dolgozik. Más szóval innovációs, teljes szervezeti megújulást sürgető korszakba jutottunk, s ezt a megújulást a műszaki értelmiség, az ipar vezetői segíthetik elő, vagy lassíthatják, esetleg akadályozhatják. Az érdeklődés középpontjába tehát országosan az ipari rendszerek innovációja és £ műszáki értelmiség felkészültsége, innovációra való alkalmassága került. A miskolci nyári egyetem, lépést tartva az igényekkel, azonos keretek között tartalmában megújult, témát váltott, azaz egyre jobban szűkíti a kört a gazdaság, a gazdálkodás kérdései irányában. Jó ez, vagy rossz? Jó, mert napjaink és jövőnk legégetőbb kérdéseiről neves előadóktól magas színvonalú előadások hangzottak el. Az ország • melyik nyári egyeteme vállalhatja fel ezt a témát ilyen mélységben, ha nem a borsodi, amely ráadásul a műszaki egyetemet is bázisként tudhatja maga mögött? Pozitív , az is, hogy az országosan neves előadók meliert színvonal tekintetében nem maradtak le a megyei szakemberek sem, akiket a program során szerepeltettek. Dr. Farkas János, a szociológiai tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézetének osztályvezetője, mint a miskolci nyári egyetem igazgatója igényes, aktuális, nagyon színvonalas programot állított össze, s tervez, szervez már most a következő évre is. Elmondhatjuk, hogy Miskolc országosan számon tartott fórum lett ezzel a rendezvényével ipargazdasági, vállalatszervezési, a műszaki értelmiség feladatait meghatározó kérdésekben. Mi tehát az, ami, ha ■ nem is nevezhető rossznak, de elgondolkodtató? Az alap és felépítmény törvényszerűsége a szemünk láttára érvényesül oly módon, hogy fokozatosan lerázza a' tudati befolyásolást. Alakult egy olyan fórum, amely kezdetben zömmel társadalompolitikai kérdések megvitatására vállalkozott, erősen kapcsolódva az iparhoz, a termeléshez. A gazdaság és gazdálkodási problémák azonban időközben olyan sürgető válaszadásokat igényelnek egy, sor kérdésre, hogy. a társadalompolitika és ideológia csaknem teljesen kiszorult, s ha szóba került is, csak érintőlegesen, áttételesen. Nem először tesszük szóval hogy ebben a' megyében, Miskolcon, a nehézipar, a nagyvállalatok a maguk problémáival, sikereikkel, vagy gondjaikkal elsöprő erővel uralják a terepet, befolyásolják a szellemi élelet, bizonyos értelemben maguk mögé utalják a társadalompolitikai, kulturális tényezőket. A miskolci nyári egyetem megváltozott, profilját el kell fogadni, az egész rangos fórumot támogatni kell. Ennek nálunk van helye, bázisa. Gondolkodni kellene viszont azon, hogy ezen a hatalmas borsodi olajfoltos, kemény talajú gyárudvaron nem lenne-e mégis helye egy kis üde, a mun- kásembar szemét pihentető, gyönyörködtető zöld növénynek is... Az egyértelmű, hogy termelni kell, hogy az ipari rendszereknek meg kell újulniuk, de a folyamat nehéz körülményei között mégsem kellene még átmenetileg sem megfeledkezni az emberről, legyen az munkás vagy értelmiségi, vagy akár vezető. Egyszerűen nem lehet igaz, hogy a mi borsodi gazdasági alapunkon semmiféle tekintélyesebb, rangosabb humán orientációjú felépítmény nem tud gyökeret ereszteni. miskolci nyári egyetem jelenlegi stabilitásában szükséges és jó, kaput nyitott az ország műszaki értelmisége felé. Ez éljen tovább, fejlődjön, de engedjünk teret egy újabb kísérletnek — ne az egyetemen, hanem más háttérrel —, amely ismét kézbe veszi a társadalompolitika szintén nagyon aktuális kérdéseit. Mert fontos, igen fontos á gazdaság, a gazdálkodás milyensége, hiszen életszínvonalunk, létünk meghatározója, de mellette fontos az ember Is. Az ember, aki így, vagy úgy, de nélkülözhetetlen alkotórésze ennek a hatalmas mechanizmusnak. Adamovics Hona Metey hlyem rajre A kazincbarcikai csőnaká- zótávon rendezte meg az MHSZ Borsod megyei modellező szakága a kelet- magyarországi vitorlásha jómodellezők bajnokságát. Hat megye versenyzői mérték össze tudásukat a látványos íajóinGdeíiezölf Kazincbercikáii versenyen: Hajdú-Bihar, He. vés, Szolnok, Nógrád, Sza- bolcs-Szatmár megyei és a hazai modellezők 82 hajóját indították három kategóriában. A válogatott gerincét, alkotó nógrádiak a legjobb eredményeket érték el. Borsod megye a D10 kategóriában a 3. helyen végzett. Ujaiib keltezi A nyári szabadtéri mozinak jó hagyományai varrnak Miskolcon. A hajdani népkerti szabadtéri színpad 2400 férőhelyes nézőtere a fel- szabadulás utáni évtizedekben — 1948-ban nyílt és a hatvanas évek második felében szűnt meg — nyár elejétől őszig mindig zsúfolt volt, mert sokaknak ez jelentette egész évben a filmekkel való találkozást. A környéken azóta sem nyílt újabb mozi, ám, a népkerti sportpályán a korábbi években is voltak már nyári vetítések. A Borsod megyei Moziüze- mi Vállalat a nyári filmigények kielégítésére, július 15- től újra megkezdi a szabadtéri vetítéseket a népkerti sportpályán. Az előadások este kilenc órakor kezdődnek, s az első, az augusztus 3-ig meghirdetett programban nagy közönségtömege- ket; érdeklő, szórakoztató filmek kerülnek vetítésre. Az első bemutató a Hét merész kaszkadőr ci mii amerikai film lesz. Kam era közel ben Objektív Sajátos hangulatú, vonzó es hiányt pótló műsort .indít útjára a Magyar Televízió. Objektív címmel tudósításokat, reflexiókat láthatunk majd hónapról hónapra a képernyőn a szocialista országok életéről. Eddig is született eredményes tévéfilm, riport a dokumentum műfajában, egyedi tudósításként vagy folyamatos beszámolóként egy-egy szocialista ország életéről. A televízió, külpolitikai szerkesztősége azonban két éve, új műsortípus / kialakításával foglalkozik, összeállt egy olyan stáb Benda László szerkesztő-riporter irányításával, amelyik kifejezetten azt tűzte ki célul, hogy a magyar közvélemény többet tudjon, bensőségesebben, alaposabban értesüljön arról a. világról, amely leg- ; inkább foglalkoztál bennünket. Azok a riportok, amelyek ilyen szellemi közelítéssel kéAz elismerés híre már korábban megérkezett. De azért a teremben ülő fiatalok kézről kézre adják a tárgyi dokumentumokat, a. bizonyosságot: az oklevelet és a plakettet. Az előbbi szövege így olvasható: ,,Az Országos Béketanács elnöksége a Miskolc városi Művelődési Központ politikaidalos klubjának, a béka érdekében végzett eredményes munkájáért a békemozgalom emlékplakettjél adományozza." Ha csak az utóbbi egykét hónapot hívom is visz- sza emlékezetembe, többször is feltalálom ennek a politikai-dalos klubnak a tagjait. Amint gitároznak és énekelnek; meg megénekeltetnek sokakat. Ezúttal csak beszélgetünk néhányukkal. Először is arról, mióta létezik ez a klub. hogyan találtak egymásra? illés Árpád az „alapítók” közé tartozik: — Még a dátumra is pontosán emlékszem. 1981. február x.3-án jöttünk össze egy meghíváis után, aztan kezdődött fii a szerveződés, ma már harmincán vagyunk, s legalább tízünket bármikor ki lehet „állítani”... Nagyon Jó propagandának bizonyultak a nagy ünnepeken való fellépéseink; igya csanyiki majálisra is úgy emlékszem, hogy utána többen lettünk... Es talán még Ki zenével, ki dallal,., Egy klub jobban sikerült a jelenlétünk az első avasi májusi' programban, alig bírtuk abbahagyni. Hát, így szerveződtünk ... — AZ’ iskolák házi vezetőképző foglalkozásain is megjelentek a klub tagjai, gitározlak és énekeltek, majd a végén megkérdezték, kinek lenne kedve ehhez a műfajhoz? Többen is-így kerültünk ide. minden előképzettség nélkül. Vannak, akik ma is csak énekelnek, de néhányan itt tanultunk meg gitározni... — fűzi tovább a szófonalat Szűcs Zsuzsa, aki most érettségizett. Bőr István meg hozzáteszi: — A klub összejövetelein természetesen nemcsak zenélünk és énekelünk, nagyon sok téma adódik a beszélgetésre, a vélemények kicserélésére. Egynézetű, egy- szemléletű, ' nagyon baráti szellemű kör jött össze. És valóban, úgy van, hogy ezek képzési alkalmak is. A legemlékezetesebb a tavaly nyári dalostábor volt, ahol komplex képzést kaptunk. Politikai dalt énekelni és előadni egyedül is lehet. Ezzeí egyetért a klub vezetője, Móré István is, aki Sajószent- péterröl jár be a miskolci összejövetelekre: — Az igazság azonban az — teszi hozzá - -, hogy ez a műfaj, amit politikai dalnak, mai dalnak neveznek, elsősorban a nagy egyéniségek műfaja, ők tudják egyedül is csinálni. Nekünk nagy szükségünk van a közösségre, arra, hogy együtt legyünk, tanuljunk egymástól, együtt tudjunk gondolkodni. Természetesen, nem kerülhettük meg a „hatás” témáját sem. Abból indultunk ki, amit az egyik klubtag így fogalmazott: „A politikai daléneklés nemcsak azt jelenti, hogy Che Guevaráról dalolunk; nagyon sokan »szereznek dalokat« a mai élet problémáiról, sokan zeriésí- tenek meg olyan verseket, amelyeknek a szövege a mához szól, hozzánk szól. Mi ezeket hisszük és hisszük azt is, hogy amit így elmondunk, azt mások is így értik meg, így érzik, őket is foglalkoztatják ezek a dolgok ...” A hatás azonban — derül ki a sok hozzászólásból — korántsem mérhető megnyugtatóan. Mert igaz, hogy ha egy adott közösségben néhányan vállalkoznak az együtténeklésfe — az is „megéri”; igaz, hogy tereken összegyűlnek az emberek meghallgatni a gitáros- énekes fiúkat és lányokat; igaz, hogy ha eljutnak egy kl ubba, utána megkérdezik a jelenlevők: „mikor jösztök máskor is?”— Az azonban már nem bizonyos, hogy „önigényből” sokan jelennének rneg, mondjuk egy nagyvá- ijpsban meghirdetett, ilyen jellegű műsorra. Végül is abban maradunk: „Kölcsönös dolog ez; mi azért énekelünk, hogy az igényt felébresszük — s a meglevő igények mindig új és új dalok tanulására ösztönöznek bennünket”. Visszatérünk a dalokhoz. Illetve azzal a kérdéssel folytatjuk. ki,. milyen témáról írna most, ma dalt? — Csakis mai problémáról írnék — mondja Péter Katalin — „ olyan szöveget, ami a mások gondjait is igyekszik (kifejezni. De pontosan, így'hirtelenjében most nem tudnám ezeket megnevezni ... i Bőr István: V ■— Én talán arrdl írnék, hogy' • felnőnek az emberek úgy, hogy csak az önmaguk problémáival foglalkoznak, beszűkülnek a családi, munkahelyi környezetükbe. -Nyi- lottabban kellene élni... —^ Ezt a gondolatsort egészíteném ki én is — szól közbe Illés Árpád — azzal, hogy jobban figyeljünk egymásra; próbáljunk meg ne csak egymás mellett, hanem együtt élni... Szűcs Zsuzsa: — Lehet, hogy nagy frázis, amit fogok mondani, de én a békéről írnék dalt, mert nagyon félek, a harmadiktól... Attól félek, hogy mire beérne valami ezen a földön, mi, emberek elpusztítjuk ... Tudom, hogy sok a fenyegetés, de mi valamennyien élni szeretnénk. Es a lehetetlent is meg kell próbálni! ... Remény nélkül, cselekvés nélkül nincs élet. Ma a békéért is harcolni kell. Mindenkinek a maga módján, a maga eszközeivel. A miskolci politikai dalos klub tagjai is ezt teszik: ki gitárral, ki dallal; valamennyien hittel. Ténagy József szültek, eddig is kivéteted figyelmet keltettek. Nemes Gabor Lengyelországi, Benda László távol-keleti, koreai, indokínai tudósításai például olyan világokat és probléma- köröket ismertettek meg a magyar nézőkkel, amelyek ezt megelőzően legföljebb tényközlő híradásban, néhány koekányi tudósításban szere, peltek csupán, a szándék most az, hogy a lehető leg* «bjektívebb képet alakíthasson ki az adások nyomán a magyar közvélemény a szocialista országok szellemiségéről, társadalmi, politikai. kulLurólis életéről. A szerkesztők elképzelése szerint egy-egy adásban közös problémákat próbálnak körüljárni, például a lakás- kérdés helyzetét, a demográfiai problémákat, s vissza akarnak pillantani történelmi eseményekre, fontos évfordulók kapcsán. Elindult a filmesére, műsorimport is, egyre több filmajánlat érkezik, s megpróbálják a kapott anyagokat a magyár nézők igényei szerint felhasználni. Kíváncsian várjuk, hogy a július 13-án induló, havi rendszerességgel jelentkező műsor igényesen tájékoztatni: t.udja-e majd a közvéleményt. Benda László szerint az első adások után kiderül, hogy mennyi érdemes, vonzó téma, egy-egy adásra való ötlet rejtezik ezen a területen. Nem utolsósorban a közönség reagálása, ötletei, érdeklődése is színesebbé, hatékonyabbá teheti a műsor szervezőinek munkáját. Mindenesetre őszinte érdeklődéssel, rokonszenvvel tekihtünk az első adás elé... Eszterpni iiisfóriisok Július 15—17-e között szervezi meg — immár ötödször — az Esztergomi Idegenforgalmi Hivatal, a városi tanács és a Közép-Dunavidéki Intéző Bizottság az „Esztergomi históriások” című zenei, irodalmi bemutatósorozatot, a Duna-kanyar egyik legrangosabb idegenforgalmi reiT dezvényét. Neves hazai és) külföldi együttesek, szólisták „tudósítanak” a zene és aas irodalom, nyelvén a XVI— XVII. századból.
